Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-19 / 91. szám
1983. április 19., kedd V Szocialista munkaverseny nélkül nem megy Kevesebb kötöttség kellene A Beton, emlegetik még ma is sokan a régi néven a gyulai Könnyűfémöntő és Betonelemgyártó Vállalatot, pedig már jó ideje, hogy a profilbővülés megtörtént. Sőt, az évek folyamán az alumíniumgyártmányok aránya lett nagyobb a vállalat szerkezetében. S az sem ma volt, hogy az olaj- és gázégőházakra nyugati piacot találtak, hiszen 1971 óta egyazon NSZK-céggel vannak kapcsolatban. Ez önmagában is azt mutatja, hogy a vásárló megelégedett: a terméket jónak, az árát pedig előnyösnek tartja. Az, hogy a tavalyi évben mégsem a megszokott mértékűre alakult az export, hanem kevesebbre, ennek oka a külföldi partner üzleti nehézségeiből fakadt. Az energiaválságot kompenzáló intézkedésekből kifolyólag a cég elvesztette több régi piacát. A gyulai vállalatnak azonban értékesítési nehézsége eztán sincs, továbbra is konkrét megrendelésekre dolgozik, kül- és belföldre. Többek közt a 33 milliós termelési értékből 11 milliós nagyságban a Győri Vagon- és Gépgyár részére szállít alumínium motoralkatrészeket, valámint többféle ki- sebb-nagyobb alkatrészt a Mezőgép vállalatnak. S e két kapcsolat, egyben közvetett exportot is jelent. Ezért is, meg mivel a könnyűfémöntés hozza a betonáruval szemben a jóval nagyobb nyereséget, tovább növelik a termelésen belüli részarányát. S ezáltal az idén, a tavalyi 2,2 milliós vállalati nyereségnél nagyobbat akarnak elérni. • Ez pedig a szocialista munka^erseny * nélkül nem megy, ezt jól tudják vezetők, beosztottak. Maguk a szocialista brigádok is, melyek vezetői nemrég tartották tanácskozásukat a 25 éves jubileum alkalmával. A 68 fizikai dolgozóból több mint 40-en 7 brigádban végzik a munkát, egy brigád, vagy talán kettő is most van alakulóban. Vdczi Mihályné az öntödei magkészítők — a vállalati Kiváló címet 1981-ben elnyert — November 7. brigádjának vezetője. Nem kenyere a sok beszéd, tömör véleménye: „Tenni kell ahhoz, hogy kapjunk.” Ez a mottója is a munkájuknak, amely tavaly is megütötte a kiváló mércét. Ám, mivel a rendelkezések szerint náluk egynél több brigád nem lehet egy esztendőben kiváló, most nem kaphatták meg. Hasonló eredmény után azt „illette” meg, amelyik brigádnak még nem volt meg ez a címe. S a jelen helyzetben ez így is volt igazságos. Eltűnődünk ezen a relatív igazságon, ami olyan „is-is” igazság. És az ösztönzésnek sem használ. Pedig még más is akad ebből a fajtából. Például az, hogy egy újonnan alakult brigádnak három évig szüntelen bizonyítani kell, s csak aztán jöhet az első elismerés. Az első lépcsőfok. — De van más is, ami korlátozza a munkaversenyt — mondja Varga György, a tmk Egyetértés Szocialista Brigádjának tagja —, csak hogy egyet említsek: a művezető újabban nem lehet brigádtag. Holott ezt a brigádra kellene bízni, mindegyik döntse el, mit tart jónak. Tehát maguk határozzanak a felvétel ügyében. Ez az önállóságot erősítené. A kötöttségekről, rendelkezésekről beszélgetünk tovább, s újból csak Varga György említi, vannak dolgok, amiket maga a vállalat vezetősége tesz másképp a jobb ügy érdekében. Ilyen: a versenyben hivatalosan csak évente lehet elismerést adni. Náluk erre háromszor kerül sor, a 6—9 és 12 hónap eredményei után, s ennek meg is van a húzóereje. Molnár Károly öntödei betanított munkás. Fiatalember, egy éve dolgozik a vállalatnál. Jól érzi magát, s mint mondja „maradás” lesz ezen a helyen, ahol pedig a fiatalok sűrűn cserélődnek. S bár rövid az egy év, már van véleménye a brigádokról és a versenyről. Belépési szándéka a pozitív értékelést tükrözi, a versenymozgalomról viszont úgy általában, megjegyzi a következőt. Vajon helyes-e, hogy olyan esetben, amikor a vállalat nem teljesíti a tervét, kiváló brigádja sem lehet? Hozzáteszi nyomban, hogy ez rájuk nem vonatkozik, itt mindig van tervteljesítés, úgy tudja. De akkor is, másutt előfordulhat, hogy az össz- eredmény még rosszabb volna, ha egy-két brigád nem tenne nagyon sokkal többet a másikoknál. És ez akkor semmit sem ér? Ezt is meghányjuk-vetjük, továbbá a szocialista brigádmozgalom számtalan előnyét és eredményét. Mert úgy igaz, ahogy Varga György mintegy összefoglalóul mondja: sokan, sokat köszönhetnek egyénilég is a mozgalomnak. Negyedszázada ösztönöz a többre, jobbra. Tanulásra, melynek eredményeként szakmunkásokból vezetők lettek, vagy ha nem, akkor is képzettebb, sokoldalúbb dolgozók. Több szakmával rendelkezőek. Az általános műveltség is rengeteget gyarapodott, mindenkinek szélesebb lett a látóköre, s a közösségi életre is jócskán hatott. De ahogy az élet megy előre, és mind nagyobbak a követelmények, a brigád- és versenymozgalomnak is tovább kell lépni. És ehhez a brigádok nagyobb önállóságára van szükség. Vass Márta Sertéstenyésztés — magasabb színvonalon (Tudósítónktól) Az újkígyósi Aranykalász Tsz-ben a napokban sikeres vizsgát tÄt az a 25 szövetkezeti dolgozó, akik az üzembe kihelyezett intenzív sertéstenyésztő betanított munkás tanfolyamon két és fél hónap alatt sajátították el a sertéstenyésztő szakma alapismereteit. A Gyomaendrődi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola szervezésében rendezett tanfolyamon a termelőszövetkezet szakemberei oktatták a hallgatókat, akik a jövőben a dinamikusan fejlődő sertéstenyésztő ágazatban kamatoztatják frissen szerzett tudásukat. A szövetkezetben azt tervezik, hogy jövőre hasonló létszámmal szakmunkás-előkészítő tanfolyamot indítanak. A gyarapodó szakismeretek emelik a sertéstenyésztő munka színvonalát Újkígyóson. K. P. Élelmiszeripari rekonstrukciók A korábbi évekhez képest kisebb ütemben, az anyagi erőket a fontosabb részfolyamatok korszerűsítésére összpontosítva folytatják a műszaki fejlesztést az élelmiszeripari üzemekben, amelyek a lakosság ellátásán túl az exportban is egyre fontosabb szerepet töltenek be. Termékeiknek hozzávetőleg egyötöde kerül külföldre. Az ötödik ötéves terv időszakában több mint 50 milliárd forint jutott az ágazatban beruházásra, és az exportot ösztönző hitelkonstrukció keretében is mintegy 10 milliárd forintot használtak fel a fejlesztésre. A hatodik ötéves terv időszakában szerényebbek a lehetőségek. Újabb üzem építését nem is tervezték, viszont fokozatosan sorra kerülnek a régebbi létesítmények, amelyek gépészeti technológiái elavultak, és emiatt a termelés kevésbé gazdaságos. Ezekben az üzemekben is mindenekelőtt a termelési lánc rosszabb hatásfokkal működő egységeit cserélik fel újakra, javítva ezzel a technológiai vonal teljesítő- képességét. Az üzemek egy része pályázat útján központi támogatást nyerhet el, amennyiben alkalmazkodni tud a fejlesztési előirányzatokhoz, amelyek minden korábbinál jobban összhangban vannak a piaci értékesítés lehetőségeivel. A konzerviparban kiírt pályázat általában 30 százalékos saját anyagi erőt kíván az üzemektől egy-egy beruházási célfeladat megvalósításánál. Az élelmiszer- iparnak ebben az ágazatában több program megvalósításán is dolgoznak. A húsipari üzemek szintén korszerű egységekkel gyarapodnak. Gyulán szalonna-gyorsfagyasztó berendezést, a Zala megyei vállalatnál pedig központi csontozó- és bontóüzemet szerelnek fel. A baromfiipar, amely értékesítési nehézségekkel küszködött, a minőség javítására, a gazdaságosság növelésére korszerűsíti a termelést. A kecskeméti üzemben fagyasztó- alagutat adnak át, és elkészült a hűtőgépház rekonstrukciója. Orosházán folyamatos fagyasztót szereznek be, és elkészült a 40Ó tonnás Jiűtőtároló. Új sztár: az ezerfiirtii Harminc bor- és csemegeszőlő-fajtát kínálnak a tavaszi telepítéshez a Badacsonyi Szőlő- és Bortermelési Rendszer aszófői olt- vénytelepén. Az olaszrizling, a rizling- és zöldszilváni mellett sokan keresik a termelési rendszer badacsonyi kutatótelepén előállított új fajtákat, amelyek jól alkalmazkodnak a Balatonfelvi- dék földrajzi környezetéhez, örökölték a legjobb minőségi tulajdonságokat, és bő termést ígérnek. Az újdonságok közül az idén először árusítják az ezerfürtű nevet viselő, korai érésű, betegségeknek ellenálló, gazdagon termő borszőlő-fajtát. A szakemberek az új szőlő térhódításától várják a biztonságosabban termeszthető, kora őszi időszakban szüretelhető szőlők arányának további növelését. Az aszófői telepen, ahol még néhány napig bő készlettel fogadják a kistermelőket, az új fajták tulajdonságait tartalmazó kiadványokkal is ellátják az érdeklődőket. Halasnapok Tiszafüreden Tiszafüreden az idén ismét megrendezik az immár hagyományos ünnepi eseményt, a Tisza menti halasnapok július 15- én kezdődő és három napig tartó vigadalmát. A látványosságok sorát a halasnapi ünnepi felvonulás, karnevál «vezeti be. A menetelők sorában a halászokon kívül ott lesznek a folklórestre meghívott jászsági, gyöngyösi, borsodi, bocskai és tiszafüredi néptáncegyüttesek. Megrendezik a mesterszakácsok és amatőrök halfőző versenyét, a füredi horgásztanyán pedig a sporthorgászok vetélkednek; a legnagyobb fogás tulajdonosa jutalmat kap. Melioráció: Megéri-e a befektetés? Országos tanácskozás Békés megyében Békés megyében a mezőgazdaságilag megművelt földterület ötven százaléka, csaknem 200 ezer hektár, belvízzel veszélyeztetett. A tavaszi, nyár eleji vizek nemegyszer több tízezer hektáron pusztítják a vetést, teszik lehetetlenné a művelést. Az utóbbi tíz évben — az Állami Biztosító felmérése szerint — a közvetlen kár értéke meghaladta a másfél milliárd forintot. Mezőgazdasági üzemek tucatjaiban kellett szembenézni a szomorú tényekkel. A víz nemcsak a növényeket pusztította ki, az újraszike- • sedést indította el, hanem lehetetlenné tette • az eredményes gazdálkodás megalapozását, vagy éppen folytatását. A megyében évente lehulló 500—600 milliméteres csapadék gabonafélékből hektáronként 6—10 tonna feletti termések eléréséhez is elég lenne, de a kedvezőtlen hidrológiai és talajtani tényezők ezt csak a terület felén teszik lehetővé. Egy-egy térségben már- már kilátástalanná vált a helyzet, amikor végre állami támogatással megkezdődhetett a föld termőképességének „helyreállítása”. Csatornák, közművek építésébe kezdtek a megye északi és déli területein egyaránt. A Körösök vidékén a veszteséges gazdálkodás felszámolása volt az elsődleges cél, délen a kiváló minőségű, itt- ott elmocsarasodott földek „visszahódítását” tekintették a legfontosabb feladatnak. A belvíz elvezetése persze csak az első lépés lehetett. A föld ésszerű hasznosítása termőképességének növelését követelte. A csatornák építésével végül is átfogó ta-1 lajrendezés, talajjavítás, komplex melioráció kezdődött. Valóságos igények Már az ötödik ötéves tervben minden korábbit meghaladó mértékben bontakoztak ki a munkálatok. Ám kezdetben az állami, társulati csatornák, közművek építése elmaradt a helyi kivitelezések üteme mögött, s ez az üzemi beruházások hatékonyságát rontotta. Napjainkban a vízügyi igazgatóságok, társulatok már több hajlandóságot mutatnak a megértésre. így az állami, társulati csatornák építésének csak a pénzügyi lehetőségek szabnak határt. Az utóbbi években elkészült megyei programok a vízrendezés és a melioráció teljes befejezését 1990-ben jelölték meg. A rohamosan növekvő költségek miatt azonban az eredeti terv nem teljesíthető. A legújabb, még elfogadható határidőnek az ezredforduló tűnik. A gazdaságok eddig 60 ezer hektáron készültek el a komplex meliorációval, és a hatodik ötéves terv végére még további 30 ezer hektáron fejeződnek be a munkálatok. Ilyen ütem mellett a Körös-völgy és a Szárazér térségének 3,2 milliárd forintos beruházása — 1980-as árak — a hetedik ötéves tervben érhet végső szakaszához. A legveszélyeztetettebb területek vízmentesítéséért, a talaj termőképességének javításáért folytatott küzdelem azonban ezt követően sem érhet véget. A munkák gyors végzéséhez egyébként adottak a műszaki, technikai feltételek, egyre több tapasztalat, ismeret áll rendelkezésre. Létrejöttek, vagy tovább fejlődtek a munkák irányításában, tervezésében, a megvalósításban részt vevő szervezetek. Sőt, a kivitelezők műszaki, technikai felkészültsége ma már meghaladja a valóságos igényeket. Mindez lehetővé teszi a versenyeztetést. Részben ennek, és az irányító, ellenőrző munka színvonalának tulajdonítható, hogy egyre javul a meliorációs munkák minősége, kevesebb a panasz. Legalább 200 ezer tonna A már elkészült csatornák, Titak, közművek karbantartása is kulcskérdéssé vált. Az üzemek meliorációs szakembereket vesznek fel, alkalmaznak, hogy az elkészült beruházások hosszú évtizedeken át szolgálják az eredményesebb gazdálkodást. Ez is egyfajta értékmérő. Az átfogó talajrendezés, talajjavítás, alagcsövezés valóságos értékét azonban egészen más tényezők határozzák meg. A szakemberek elsősorban arra keresnek választ, mire képes a belvíztől mentesített, „felújított” föld, mire lehet jó a tervszerű vízgazdálkodás lehetősége. Az évek óta végzett mérések azt bizonyítják, megéri a több milliárd forintos befektetés. A felújított területeken hektáronként egy-két tonna terméstöbblettel számolnak. Nem megalapozatlanul. A Körösök vidékén a melioráció befejezését követően az ehhez hasonló növekedés a megszokott, de a szárazéri jobb minőségű földeken ennél is jobb eredmények születnek. A nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz-ben kukoricából hektáronként 4,7 tonnáról 9 tonnára, az orosházi Új Élet Tsz-ben 7,9-ről 10 tonnára nőtt a termés a víz- és átfogó talaj rendezést követően. Mindez azt jelenti, hogy a 200 ezer hektár legalább 200 ezer tonna többletgabonával „fizet” majd évente. Az összefüggéseket vizsgálók persze tudják, mindez nem ilyen egyszerű, mint ahogy a melioráció előnye sem csak növekvő termésátlagokban mérhető. Egy sor gazdaság, így a békési Viharsarok, a sarkadi Lenin, a gyulai Lenin, a battonyai Petőfi esete-is ezt példázza;a munkálatok előrehaladásával párhuzamosan sikerült felszámolni a veszteséget, illetve jelentősen növelni a nyereséget. Élni a lehetőséggel E gazdaságokban fokozatosan átalakul a termelésszerkezete, olcsóbbá válik a termelés, létrejönnek a műszaki-technikai fejlesztés feltételei. Megáll a szakemberek elvándorlása. De a melioráció egyben kömyezetátalakí- tó tevékenység is, és nemcsak a természet, a társadalmi környezet is átalakul. Ám az átfogó talajrende- zés-talajjavítás ennek ellenére is elsősorban szakmai, gazdaságpolitikai kérdés. Alapja a belvizes területeken gazdálkodó üzemek termelésbiztonságának. Fontos helyet foglal el a fejlesztésben, és a helyi sajátosságokon túl nemegyszer közérdeklődésre számot tartó, általánosítható tapasztalatokkal gazdagítják magát a meliorációt, s az azt követő gazdálkodást. Az általánosítható ismeretek terjesztésében, alkalmazásában segíthet az az országos tanácskozás is, amelyet az MTA—MÉM mező- gazdasági üzemi vízgazdálkodási és talajtani bizottsága szervez ma és holnap délelőtt Békés megyében, és amelyen a szakemberek minden bizonnyal szólnak a nehézségekről is, és arról is, h.ogy a víz- és az átfogó talajrendezés, a kémiai talaj- javítás, alagcsövezés nem csodaszer, legfeljebb lehetőség. Ezért ott, ahol hiányoznak a hozzáértő szakemberek, ahol a technológiai előírásokról, a munkaszervezésről megfeledkeznek, a befektetés ablakon kidobott pénz. A tapasztalatok bizonyítják: a megyében mindezzel tisztában vannak, s már- a munkálatok megkezdése előtt gondoskodnak e feltételek biztosításáról. Kepenyes János A sarkadi Lenin Tsz-ben a Szarvasi Állami Tangazdaság Meliorációs Főmérnöksége végzi a munkálatokat. A szövetkezet nem utolsósorban az átfogó vízrendezésnek és talaj- l_ javításnak köszönhetően tavaly már nyereséggel zárta az évet Fotó: Fazekas László
