Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-16 / 89. szám
KI jÜUKflTt} 1983, április 16., szombat ILIIG Optimisták és realisták Lengyelország ismét éléstár lehet „ötlet, spórolás, tisztességes munka — ez az út a gazdaság felgyógyulásához” — március végén a varsói Kultúra és Tudomány Palotájának kongresszusi termében ez a felirat köszöntött 2300 munkást. A LEMP Politikai Bizottsága és a kormány hívta meg őket, mondjanak véleményt a válságból kivezető hároméves társadalmigazdasági tervről, az infláció elleni és a takarékossági kormányprogramról. Március 22—23-án, a szejm tavaszi ülésszakának első tanácskozásán az említett dokumentumok „első olvasásban” már a parlament elé kerültek, s a március 30-i mup- kástanácskozás az országos vitát volt hivatot elindítani. Van rá esély Mit is javasolt a kormány? A hároméves (1983—1985) terv a mezőgazdaságnak és az élelmiszer-termelésnek rendkívüli jelentőséget tulajdonít. Abból indulnak ki, hogy a lengyel mezőgazdaság képes lehet az ország minden polgárát ellátni élelmiszerrel, tehát szükségtelenné válhat a behozatal. El ne felejtsük, Lengyelországot valaha joggal mondták Európa egyik éléstárának. A következő három év ezt a célt alapozná meg, éspedig úgy, hogy az 1985-ös beruházás 30 százalékát az élelmiszer-gazdálkodás kapja. Alaposan javítani kívánják a falu termelőeszköz-ellátását. Fejlesztik a műtrágya- és a traktorgyártást, terebélyesedik, korszerűbb lesz a varsói Ursus gyár. A falutól viszont azt várják, hogy a három év alatt a mezőgazdasági termelés hét százalékkal növekedik az 1981—83-as évek átlagához képest. Ä várható javulás ellenére a lengyel tervezők az állattenyésztés gyenge eredményeivel számolnak. 1985- ben még mindig öt százalékkal alatta marad az állat- tenyésztés az 1980-as színvonalnak. Gazdasági csoda? Már kirajzolódnak a javulás jelei a cukor, a növényolaj és több más élelmiszer ellátásában. Az optimisták Varsóban már a jegyrendszer fokozatos felszámolását tervezgetik, persze a hús kivételével. A kormány inkább realista. Képviselői szerint a teljes jegyrendszer 1985-re még aligha szüntethető meg. A parlamenti vitában sok bírálat érte a kormány inflációellenes tervezetét. Egy képviselő sajátos „gazdasági csodának” nevezte azt a jelenséget, hogy egyes vállalatok deficitjük és a termelés csökkenése ellenére kiemelkedő haszonnal zárták a tavalyi esztendőt. A „csoda” titka roppant egyszerű, és hozzásegít a lengyel infláció megértéséhez: a haszon tud- niilik úgy keletkezett, hogy.a gyár indokolatlanul emelte termékének árát, majd e — tisztességtelen — haszonból újra, meg újra emelte a fizetést. De „mire jó a béremelés, ha nincs elegendő áru?” — kérdezik ma sokan Lengyelországban. Igazság és egvensúly A kormány képviselői a szejmben azt mondják, hogy az idei évnek a válság és az infláció elleni küzdelemben a fordulópontot kell hoznia. Ez annyit jelent, hogy ha a lengyel államvezetés állhatatos, következetes lesz a takarékossági programban, ha igazságosan osztja el a társadalmi rétegek között a válság terheit — ezt szolgálná az adóreform —, akkor helyreállíthatja a piaci és a pénzgazdálkodási egyensúlyt Lengyelországban, s legyőzheti az inflációt. Varsó, 1983. április. Szilágyi Szabolcs Magyarország 2. számú partnere A magyar turisták számára szinte „hazai hangulatot” teremtenek az NDK-ban a városi közlekedést, s-részben az országutakat uraló Ikaroszok, meg a magyar borok és konzervek a csemegeüzletekben. Áll ez fordítva is: a Wartburgok, a Trabantok, a háztartási kisgépek a Magyarországra látogató NDK- beli turistából váltanak ki hazai asszociációt. Ám a turisztikai pillanatképek csak a felszínt mutatják. Külkereskedelem-érzékeny országunkban nagy szó, hogy az NDK — a Szovjetunió mögött — második legnagyobb kereskedelmi partnerünk. SZAKOSÍTÁS, KOOPERÁCIÓ A három évtizedes együttműködés eredményeként országaink rendkívül sokoldalú kapcsolatot hoztak létre. Néhány példa: az NDK mezőgépei, az E 512-es és az E 516-os gabonakombájnok meghatározó jelentőségűek a magyar mezőgazdaság, a külszíni fejtőberendezések, daruk, emelők pedig a magyar nehézipar életében. Az NDK a szocialista közösség gazdaságilag különösen erős állama. Jól érzékelteti ezt, hogy — az eltérő nagyságrend ellenére — a szocialista német állam a Szovjetunió egyes számú külkereskedelmi partnere. Az NDK forgalmának 30—40 százalékát szakosítás és kooperációs egyezmények keretében bonyolítja a szocialista országokkal. Figyelmet érdemel az NDK kapcsolata keleti szomszédjával, Lengyelországgal. A varsói gazdaságvezetés súlyos gondjai közepette stratégiai jelentőségűnek nevezhető az a jegyzőkönyv, amelyet nemrég írtak alá a nép- gazdasági terv egyeztetéséről. Eszerint 1981—85 között a kölcsönös szállítás értéke eléri a. kilencmilliárd rubelt. A belső gondok az erősödő nyugati nyomás időszakában Lengyelország számára az ilyen típusú megállapodás jelentősége meghatványozódik. NYUGATI HANGOK Felmerült a kérdés, vajon mi indokolja, hogy ezeket az ismert tényeket felsorakoztassuk? A polgári sajtó újabban tendenciózusan nagy teret szentel „az NDK gyengülő gazdasági teljesítményének”, a „kapitalista tábor országaival kialakított kapcsolatainak”, amely — írja a müncheni Süddeutsche Zeitünk — „a szocialista tömbbel folytatott együttműködés rovására megy”. Mindebből annyi felel meg a valóságnak, hogy a nehezülő külgazdasági feltételek, a rossz világgazdasági klíma, mint a KGST többi országában, az NDK-ban is érezteti hatását. Ahogy Bogomolov szovjet akadémikus fogalmazta nemrég a Novoje Vremja című moszkvai hetilapban: miként a Nyugat, a KGST-országok sem zártak jó évet tavaly, s a következmények érezhetőek. Nem titok, hogy a szocialista gazdasági integráció továbbfejlesztésének egyik legfontosabb mozzanata a szállítási fegyelem erősítése. Bosszantó, ha a munka dandárján leállnak az import mezőgépek alkatrészhiány miatt, vagy ha betervezett nyersanyagok, fogyasztási cikkek késnek. De partnereink gazdaságát, tervezőit éppen így zavarja, ha mi vagyunk pontatlanok. KÖZÖS ÉRDEK Együttműködésünk fejlesztése közös érdek, égető szükségesség. A magas szintű tárgyalásokon teljes az egyetértés abban, hogy a jövőben a kapcsolatfejlesztés mennyiségi követelményei helyett a minőségi kívánalmakat kell előtérbe állítani. Kölcsönös törekvés a szállítás minőségének, ütemességének javítása, mert megbízható partnerek akarunk lenni a jövőben is. Győri Sándor Tehervonaton, Magyarországra szállításra készek fiz IFA lud- vvigsfeldei autógyárának W 50 típusú keveréktakarmány és liszt szállítására alkalmas nyerges szerelvényei. Ötven különböző változatban készül a W 50 az üzemben, amelynek egyik legjelentősebb kereskedelmi partnere a MOGÜRT magyar külkereskedelmi vállalat (Fotó. ADN/ZB _ MXI _ KS) Energia a tengerből A tudósok és mérnökök a hagyományos energiahordozók mind termelékenyebb kiaknázásán kívül újak felkutatásával is foglalkoznak. Ez utóbiak egy része újfajta környezetszennyezési problémákat vet fel, más fajták kiaknázására pedig még nem találták meg a megfelelő technológiát. Az óceánok energiája valószínűleg az összes energiafajta közül a legtisztább, így feltétlenül foglalkozni kell a „kitermelésével”. Erre a tengerek melegének, áramlási, mozgási energiájának, a ciklonoknak a hasznosításában látnak elsőséget a szakemberek. Elképzelhető, hogy a tenger melegével egykor még 100 megawatt kapacitású erőművek is működtethetők lesznek. Az árapály-erőmű kevésbé hatékony ugyan, de azért több területen megfontolásra érdemes megoldás lehet. Nagy reményeket fűznek a tengervízől történő hidrogén kinyeréséhez; ez a gáz helyettesítené az egyre drágább kőolajtermékeket. Villamosenergia-termelésre hasznosítható az a jelenség is, hogy a tenger felszínén tovahaladó hullámmal a víz tömege nem halad együtt, csak a hullámalak mozog. A víz részecskéi eközben zárt, nagyjából elliptikus pályán mozognak, föl és le. Az egyik mégoldásnál egy óriás henger van leláncolva, kevéssel a vízszint alatt. A hullámzás a hengert körmozgásra kényszeríti, miközben a láncok segítségével kettős működésű szivattyúkat hoz mozgásba, A nagy erővel felnyomott víz a felszínen hidrogenerátort hajt. Az áramot a víz alatti kábel szállítja el a hálózatba. Nem tartják kizártnak, hogy így egy-egy tengerparti ország akár 800 megawatt teljesítményre is szert tehet. A hullámenergia hasznosításában Anglia áll az élen, amelynek óceáni partvidékét szünet nélkül ostromolják a hullámok. A képünkön látható — általuk kifejlesztett — „kacsa” típusú energetikai gát üreges elemeibe hidroge- nerátorok vannak beépítve, melyek a periodikus süllye- déstől-emelkedéstől jönnek mozgásba. (KS) Szénfejtő gépóriások Az elmúlt évtizedben megnőtt a kereslet a szén iránt, s ma már világos, hogy a fokozódó igényeket csak korszerű gépesítéssel lehet kielégíteni. A kohászat egyik nélkülözhetetlen alapanyaga, a koksz igen drága a világpiacon. Az előállításához szükséges kőszénért egyre mélyebben kell leszállniuk a bányászoknak (a mecseki bányákban például közel 1000 méteres mélységből hozzák fel a kokszolásra alkalmas szenet). Ilyen nagy mélységben már rendkívül megerőltető a bányászok munkája, hiszen 40—50 Celsius-fokos környezetben kell dolgozniuk. Érthető tehát a törekvés, hogy minél nagyobb teljesítményű bányagépekkel, és minél kisebb létszámmal érjék el, és aknázzák ki e mélyen fekvő szénmezőket. Az óriás vágathajtó kombájnok kifejlesztése már e cél érdekében történt. A kitermelt szén folyamatos, biztonságos és gazdaságos elszállítása legalább olyan fontos feladat, mint a nagy teljesítményű, csaknem teljesen automatizált fejtés megvalósítása. Üj megoldásokban e területen sincs hiány. Ilyen például az ún. befogó vágányrendszerű bányavasút, amely akár padlóra szerelt, akár a vágat támasztékrendszerére függesztett kivitelű lehet. A befogó vágányrendszer a kocsikat mintegy fogva tartja, vagyis nem engedi őket ki- siklani. Többféle berendezés biztosítja a rendszer működését 40 fokos emelkedőkön, 90 fokos fordulókban, maximálisan 4 m sugárban, hullámos talajon is. Képünkön egy nagy teljesítményű osztrák fejtőgép felszíni kipróbálását láthatjuk, amely 70 tonnás súlyával, és a vágófej 225 kilo- wattos teljesítményével ugyancsak a korszerű bányagépek sorát bővíti. (KS) Röviden A MOSZKITÓK ÉS A FOKHAGYMA A kaliforniai egyetem biológiai intézetének kutatói megfigyelték, hogy a kaliforniai alga szára összehúzva fokhagymaszagot áraszt. Az erős szag meggátolja, hogy a közeli tavakban és folyókban a moszkitólárvák Kifejlődjenek. A, kutatók részben friss, részben porított fokhagymával további kísérleteket végeztek: a fokhagymából kivont olajból egészen keveset moszki- tólárvákkal teli edénybe tettek, öt moszkitófaj sok tízezernyi lárváján végezték a kísérleteket, és a lárvák mind elpusztultak. A kivonatot sikeresen alkalmazták a közeli tavakon is. További kísérletekkel kívánják kivizsgálni a többi tényező — a vízhőmérséklet, a koncentráció stb. — szerepét. A kutatók szerint a fokhagymakivonat néhány év alatt kereskedelmileg használható mosz- kitóölő szerré válhat. Mellette szól az is, hogy a moszkitó kevésbé áll ellen a növényi eredetű, mint a mesterséges rovarirtókkal szemben. GÉPESÍTETT SZÍVVERÉS Svédországban érdekes módszert találtak ki az órákig síró csecsemők elaltatására. A gyermeknek egy — a bölcsőbe vagy egy babába beépíthető — magnókészülék egy alvó anya szívverését közvetíti. Az alvó anya szívverése a csecsemőt annyira megnyugtatja, hogy rövidesen elalszik. A kísérletek azt mutatták, hogy az izgatott szívverés ellenkező hatást vált ki: a gyermek felébred és sírni, kiabálni kezd. Ha azonban a hangszalagról ismét a megnyugtató szívverést hallja, megnyugszik és elalszik. A TMUTARAKANYI Kö A ,,tmutarakanyi kő”-nek nevezett márványlap, amelyet 1792-ben találtak a Fekete-tengert az Azovi-tengerrel összekötő Kercsinszoros partján, érdekes felvilágosítással szolgál az orosz történelemről. A feliratok megfejtéséből a kutatók megtudták, hogy 1068-ban Gleb fejedelem gyalog ment át a befagyott tengeren a Kercsi-szo- ros partjának jelentős kikötővárosától, Tmurakanytól Kérésig. Ebből a történészek számára felbecsülhetetlen értékű szövegből állapították meg az egykori tmurakanyi fejedelemség pontos fekvését. Néhány szakember kétségbe vonta e márványdokumentum hitelességét. Ezért nemrég az Ermitázs kutatói ismét szakértői vizsgálatnak vetették alá, és kétséget kizáróan megállapították, hogy a szöveget jó néhány évszázaddal ezelőtt vésték bele. A márványlapot már több mint száz éve őrzik az Ermitázsban. LÉGSZENNYEZÉS ÉS EGÉSZSÉG Los Angeles-i kutatók azt vizsgálták, hogy milyen hatással van a levegő szennyeződése a városi lakosság egészségére. Ebből a célból feldolgozták a város kórházainak az adatait azokról a betegségekről, amelyeket a levegő szennyezettsége befolyásolhat. (Ilyenek: az allergiák, az alsó és felső légutak betegsége, az influenza, bizonyos szívbetegségek és vérkeringési rendellenességek, a bronchitisz stb.) Egyidejűleg mérték a levegőben levő szeny- nyező anyagok — kéndioxid, szénmonoxid, nitrogénoxidok, ózon, valamint a szilárd halmazállapotú szennyeződések — mennyiségét. Számításba vették az időjárási adatokat is. Az adatok azt bizonyították, hogy a levegő szennyezettségének növekedésével egyidejűleg a kórházi ápolásra szoruló betegek száma jelentősen megnövekedett, a benn fekvők állapota romlott, és az ápolási idő lényegesen meghosszabbodott. NÖVEKEDÉSSERKENTÖ A Kazahsztáni Tudományos Akadémia vegyészei olyan új anyagot kísérleteztek ki, amely a juhok eledeléhez jelentéktelen mennyiségben hozzákeverve meggyorsítja a növekedésüket. Az új serkentőt kapott juhok naponta kb. 15 százalékkal jobban gyarapodtak, mint azok, amelyeknek nem adtak ilyet. Az új anyag nafténsavak nátriumsóinak vizes oldata. Azzal fejti ki hatását, hogy elősegíti a táplálék jobb hasznosítását. Nem mérgező, nem' rákkeltő, nem hat károsan a hús minőségére, a hús összetétele sem változik meg tőle. Az új serkentő alkalmazása rendkívül gazdaságos, gyártását már megkezdték.
