Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-16 / 89. szám
NÉPÚJSÁG 1983. április 16., szombat (Folytatás a 2. oldalról) kielégítését reálisan tervezni tudják. Az általános lakásépítési program keretén belül az önerőből történő lakásépítést a telekgazdálkodás javításával és jobb anyag- ellátással is segíteni kell. Fontos érdekünk az általános iskolai oktatás anyagi feltételeinek javítása. Lehetőségeinkkel összhangban megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az egészségügy fejlesztésére, az ellátás színvonalának emelésére, a lakosság egészségügyi kulturáltságának növelésére, a társadalom széles rétegeit érintő ártalmak visszaszorítására. A szűkösebb anyagi lehetőségek mellett is többet kell tenni a környezet- és természetvédelmi programok megvalósításáért. A jövőben a lakossági infrastruktúra fejlesztésében nagyobb társadalmi összefogásra van szükség. Az állami és a gazdálkodó szervek anyagi forrásai mellett a települések fejlesztésében kapjon nagyobb szerepet a lakosság öntevékenysége, önkéntes hozzájárulása. A helyi tanácsok gazdasági önállóságának növelése, a hozzájárulások bővítése elősegíti a lakosság növekvő részvételét a helyi döntésekben. Űj, átfogó terület- és településfejlesztési koncepciót szükséges kimunkálni, amely az eddiginél jobban segíti az életképes települések erősödését, mérsékli az életkörülményekben meglevő indokolatlan különbségeket, javítja a társadalmi közérzetet. Nagy fontosságú nemzeti és társadalom- politikai kérdésként kell kezelni a népesedési helyzet alakulását. A születésszám növelése érdekében javítani kell a gyermeknevelés anyagi, szociális és egészség- ügyi feltételeit. V. Ideológia és művelődés A XII. kongresszus vívmányaink megőrzését, társadalmunk szocialjsta vonásainak erősítését állította az eszmei, politikai tevékenység középpontjába. A szocialista építőmunka eredményeinek, a párt nyílt, őszinte politikájának, ideológiai tevékenységének hatására fejlődött népünk szocialista tudata. A propaganda segítette a szocialista építés kérdéseinek megértését és megoldását. A tájékoztatás eredményesen hozzájárult a közéleti aktivitás fokozódásához. Javult az iskolai és iskolán kívüli nevelés, oktatás. A közművelődésben nagyobb figyelmet kapott a gazdasági, műszaki ismeretek terjesztése. Felélénkült a szakembereket tömörítő szövetségek, egyesületek tevékenysége. A különböző művészeti ágakban az elmúlt években is születtek értékes, humanista szellemű, a béke, a szocializmus mellett kiálló alkotások. A Központi Bizottság az eredményeket elismerve megállapítja, hogy a párt ideológiai tevékenysége, agitációs és propagandamunkája nem tudott elég gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni a nehezebb, bonyolultabb feltételekhez. A kutatás és a gyakorlat, az elmélet és a propaganda közötti kapcsolat nem kielégítő. Az új kérdésekre ideológiai síkon nem mindig tudtunk elég gyorsan és megfelelően válaszolni, pedig ezt az elméleti munka és a szocialista építés gyakorlata egyaránt megköveteli. Az eszmei munka megjavítását sürgeti az is, hogy nemzetközi méretekben éleződik a két világrendszer, a szocializmus és a kapitalizmus közötti ideológiai, politikai harc. Gyakoribbá váltak a pesszimista, a távlatvesztést tükröző megnyilatkozások. A köztudatban a szocializmusról torz és téves nézetek is jelentkeznek, és tovább élnek elvont, illuzórikus felfogások is. Nem tudatosultak eléggé a rendszerünkre jellemző jelentős szocialista értékek. Nem kaptak kellő magyarázatot a szocializmus építésének ellentmondásai és a feloldásukra tett erőfeszítések. A társadalmi gyakorlat konfliktusai felélénkítették a továbbhaladásunk irányával, útjával, konkrét megoldásaival kapcsolatos vitákat, különösen egyes értelmiségi körökben. Ezek a viták többnyire konstruktív, a kétségkívül meglevő gyengeségek és hibák mielőbbi leküzdését segítő szándékból fakadnak, de esetenként megnyilvánul bennük társadalmi helyzetünk és feladataink meg nem értése, társadalmunk valódi problémáinak egyoldalú, torz beállítása. Tapasztalható konzervatívizmus, a megszokotthoz való ragaszkodás, s az új megoldásokkal szembeni bizalmatlanság is. Helyenként felerősödtek felelőtlen, zavaros, az ország reális helyzetével nem számoló felfogások, ellenzékieskedő, valamint ellenzéki, sőt ellenséges nézetek. Az utóbbi időben társadalmunk egyes rétegeiben újraéledtek és felélénkültek nacionalista nézetek. Ezek nagymértékben az öröklött burzsoá nacionalizmusból táplálkoznak, amely ellen a magyar kommunisták mindig következetesen harcoltak. A felszabadulás előtti időkben a burzsoá nacionalizmus nagy károkat okozott hazánknak, Kelet-Európa népeinek, s nemegyszer súlyos tragédiákhoz vezetett. Az imperializmus tudatosan, s napjainkban erőteljesebben szítja a nacionalista érzelmeket, hogy éket verjen a szocialista országok közé, gyengítse egységünket. Pártunk, kormányunk a leghatározottabban elítéli a burzsoá nacionalizmus minden megnyilvánulását, mert ezek ma is súlyos károkat okozhatnak népünknek. Nemzetünk felemelkédését, hazánk és népünk érdekeit, a Kelet-Európábán oly bonyolult nemzetiségi kérdés igazságos és tartós megoldását csak a szocialista társadalom fejlődése biztosíthatja. Ezért a burzsoá nacionalizmussal szembeszegezzük szocialista hazafiságunkat és internacionalizmusunkat. Politikánkban természetesen ötvöződik nemzeti önbecsülésünk más népek tiszteletével, nemzeti érdekeink szolgálata a népek közötti barátság és szolidaritás ápolásával. Az ideológiai és a kulturális irányító munka, az agitáció és propaganda középpontjába a valóság hiteles feltárását, a párt eszmei befolyásának erősítését, szélesítését, politikánk meggyőző képviseletét, a szocializmus történelmi küldetésébe vetett bizalom szilárdítását, a szocialista ha- zafiság és internacionalizmus eszméjének terjesztését kell állítani. Nagyobb figyelmet kell fordítani történelmünk, szocialista vívmányaink bemutatására, a nemzeti érzés, a reális nemzeti önismeret fejlesztésére. Társadalmi feladataink megoldása szükségessé teszi a párt ideológiai tevékenységének erősítését. Határozottan és rendszeresen ki kell fejteni nézeteinket a társadalmat, a gazdasági helyzetünket és a távlatainkat érintő legfontosabb kérdésekben. El kell végezni a felszabadulás óta megtett történelmi utunk tapasztalatainak átfogó elméleti, ideológiai feldolgozását, és gondoskodni kell a tanulságok továbbadásáról. A haladó emberiség ebben az évben emlékezik meg Marx Károly születésének 165. és halálának 100. évfordulójáról. Tudományos világnézetünk megalapítójának eszméi ma is eleven erővel hatnak, meghatározóan befolyásolják a világ fejlődését. Marx Károly tanításai testet öltenek a létező szocializmus vívmányaiban, a nemzetközi munkásmozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalom harcában. A marxi életmű felbecsülhetetlen értékű segítséget ad a szocialista építőmunkához, és pártunk elméleti, politikai tevékenységének szilárd alapja. A párt tevékenységének egyik legfontosabb területe az eszmei, politikai nevelő munka. Az agitáció és a propaganda szóljon nagyobb meggyőző erővel a szocialista rendszer alapvető és időtálló értékeiről, a munka társadalmi szerepéről, a szocialista demokráciáról, a létbiztonságról. Az új társadalom létrejöttének feszültségeit, .ellentmondásait sem elhallgatva adjon reális képet a szocializmusról. Mutassa be hitelesen korunk kapitalizmusát, a tőkés társadalom feloldhatatlan belső ellentmondásait, az imperializmus törekvéseit. Tudatosítsa, hogy a szocializmus a lehetőségek tekintetében minden más társadalmi rendszernél többet nyújt, de a lehetőségek csakis céltudatos cselekvés révén válhatnak valósággá. A párt politikájának terjesztésében, a szocialista közgondolkodás erősítésében különleges felelősség hárul a sajtóra, a rádióra, a televízióra, a napi politikai tájékoztatás és a közvélemény-formálás leghatásosabb eszközeire. Javítani kell a tömegtájékoztatást, különös gondot fordítva a világnézeti megalapozottságra és a szakmai, politikai színvonal emelésére. Növelni kell a szerkesztőségek, intézmények felelősségét tevékenységük tartalmáért. Az oktatásban és a képzésben ma elhatározott lépéseink döntően kihatnak jö- vőnkre. Ezért népünk művelődési színvonalának emelése össztársadalmi, nemzeti ügyünk. A rövid és hosszú távú feladatok megoldása ezen a területen széles körű összefogást, hatékonyabb irányító munkát követel. Folytatnunk kell az oktatás tartalmi korszerűsítését. Az iskolának és az ifjúsággal foglalkozó valamennyi intézménynek, szervezetnek közös feladata a fiatalok világnézeti-politikai nevelése, szocializmust építő társadamunkba való zavartalan beilleszkedésének segítése. Meg kell gyorsítani a felsőoktatás korszerűsítésére irányuló határozatok végrehajtását. Kiindulva az általános és a szakmai műveltség gyarapításának jelentőségéből, a szabad idő kulturált eltöltésének növekvő társadalmi fontosságából, nagy figyelmet szükséges fordítani a közművelődés tartalmi, szemléleti megújítására. Nem engedhetünk teret az általános műveltséget, a kultúrát, a művészetet lebecsülő nézeteknek. A művészeti életben erősíteni kell a párt eszmei orientáló szerepét, és támogatni kell a társadalmi haladást szolgáló, realista szellemű alkotások létrejöttét, javítani kell a művészet és a társadalom kapcsolatát. Művészetpolitikai elveinkkel összhangban, az alkotóműhelyek önállóságát erősítve lényeges változást kell elérni felelősségük növelésében. Fokozni kell a marxista kritika szerepét. Jövőnk megalapozásában növekszik a tudomány szerepe. A Központi Bizottság nagyra értékeli a tudomány hozzájárulását jelenlegi és távlati feladataink megoldásához, és segíti fejlődését. Szükségesnek tartja, hogy a tudományos kutatás összpontosítsa figyelmét az ország előtt álló legfontosabb feladatokra, segítse a társadalmi igények kielégítését. Tudománypolitikai elveinket követve fokozottan támogatni kell mind a távlati célokat megalapozó, mind a gyakorlat mai igényeit szolgáló természet- és társadalomtudományi kutatásokat, s a kutatások eredményeinek felelős alkalmazását. Sürgető feladat a kutatás, a műszaki fejlesztés, a termelés és az értékesítés ma még többnyire elkülönült tennivalóinak összekapcsolása, az ehhez szükséges feltételek megteremtése. Jobban támaszkodni kell a tudomány eredményeire a társadalmi-politikai döntések előkészítésében. VI. II párt A Magyar Szocialista Munkáspárt a kongresszusi határozatok szellemében irányít}« és szervezi a szocialista építőmunkát, betölti vezető szerepét, egysége és kapcsolata a tömegekkel jó. Fejlődött a pártélet, érvényesülnek a lenini normák. A pártszervezetek eredményes munkát végeztek a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásában. A párt szervezetileg is erősödött. Taglétszáma 852 ezer, mintegy 40 ezerrel több, mipt a kongresszus idején volt. A párttagság politikai, szakmai és általános műveltsége gyarapodott, szociális összetétele lényegesen nem változott. Eredeti foglalkozás szerint a párttagság csaknem háromnegyede, jelenlegi foglalkozás szerint pedig több mint fele munkás és szövetkezeti paraszt. A pártépítő munka továbbra is gyenge a fiatalok közt és egyes értelmiségi rétegekben.. A párttagok túlnyomó többsége aktív, kötelességeit teljesíti. A pártfegyelem egészében megfelelő. Az építőmunka fokozódó nehézségei a pártban is tükröződnek, a bonyolultabb helyzetben nehezebb a tisztánlátás. A növekvő problémák, s az új követelmények miatt esetenként a párt soraiban is tapasztalható bizonytalanság. Társadalmunkat foglalkoztató egyes, kérdések megítélésében gyengült a párt egysége, a pártfegyelem, egyes párttagok nem állnak ki határozottan a párt politikája mellett. A pártszervek és -szervezetek eredményes erőfeszítéseket tettek irányító, ellenőrző tevékenységük, munkamódszerük fejlesztésére. A pártmunkát azonban még mindig sok formális és bürokratikus vonás terheli. A kádermunkában, a káderutánpótlás nevelésében az egyes területeken tapasztalható előrehaladás ellenére jelentős az elmaradás, nem kielégítő a nyíltság, a demokratizmus, kárt okoz a szubjektivizmus. A párt eredményes tevékenységének alapvető feltétele a párt eszmei-politikai, szervezeti és cselekvési egységének erősítése. A kommunisták következetesen álljanak ki a párt politikája mellett, s a marxizmus—leninizmus szellemében kezdeményezzék az új kérdések feltárását és megválaszolását. Elvi alapon lépjenek fel a téves nézetekkel szemben. Mindenki számára világossá kell tenni, hogy mire törekszik a párt, mit helyesel és mit ellenez. Erősíteni kell a kommunisták vitakészségét, s javítani a pártszervezetek ehhez is nélkülözhetetlen tájékoztatását. Minden segítő kritikát, alkotó gondolatot figyelembe kell venni, de vitázni kell az irreális, téves elképzelésekkel, nézetekkel. Csakis ez adhat szilárd alapot az egyes területeken tapasztalható hibás gyakorlat korrekciójához, a téves nézetek leküzdéséhez, a párt iránti bizalom elmélyítéséhez, a kommunisták tekintélyének növekedéséhez. A párt vezető szerepének elengedhetetlen feltétele a demokratikus centralizmus elvének érvényesülése a párt belső életében. Ez biztosítja pártunk harcképességét, ütőképességét. Továbbra is a parton belüli szabad vita hívei vagyunk. A vezető testületekben — a Központi Bizottságtól az alapszervezetekig — a nézetek szembesítésével formálódik a párt politikája. A testületekben folyó vitáknak azonban állásfoglalás kialakításával kell végződniük, amelyet az elfogadást követően a testület tagjainak kötelezően képviselniük kell. A Központi Bizottság szükségesnek tartja az utóbbi időben e téren tapasztalható lazaságok megszüntetését, a pártélet szabályainak következetes betartását, a fegyelem megszilárdítását minden szinten. A pártéletben alapvető fontosságú a lenini elvek érvényesítése, a pártfórumok demokratizmusának erősítése, a pártszerű kritika szélesebb körű kibontakoztatása, a párttagság jogainak érvényesítése. A pártfórumokon, taggyűléseken több közérdekű és a tagságot érdeklő kérdést kell napirendre tűzni. A pártmunka tartalmának és formáinak megújítása megköveteli a párt politikájának önállóbb, kezdeményezőbb megvalósítását. A párt életében nagy szerepe van az alapszervezetekben uralkodó légkörnek, a kommunista nevelőmunkának. Elengedhetetlen, hogy a kommunistákat a helytállás, a szerény, fegyelmezett magatartás jellemezze. Az alapszervezetek, a kommunista közösségek határozottabban lépjenek fel a párttagság kis részének pártszerűtlenségével, egoizmusával, erkölcsi normáinkba ütköző magatartásával szemben. Tekintet nélkül a beosztásra, mindenkitől határozottan meg kell követelni a szocialista normák betartását. A párt politikájának alakításában és valóra váltásában a párt szervezeteinek és tagjainak elsőrendű feladatuk, hogy a pártonkívüli tömegeket folyamatosan- bevonják a közös gondolkodásba, igényeljék és vegyék figyelembe a dolgozók véleményét, erősítsék a közös cselekvés alapját. A pártszervezetek és a kommunisták fordítsanak nagyobb figyelmet a tömegek közötti aktív politizálásra, a mindennapos személyes meggyőzésre. A hatékonyabb pártirányításhoz nélkülözhetetlen, hogy a kádermunka mindenütt a pártszervezetek kiemelt feladata legyen. Az elvszerűen végzett kádermunkáért fokozni kell a vezető testületek és a párt-, állami, gazdasági vezetők felelősségét. Kapjanak nagyobb támogatást a felelősen kezdeményező, az újat felkaroló, a rendet, a fegyelmet megkövetelő vezetők. Erőteljes harcot kell folytatni a szubjektivizmus ellen, és növelni kell a dolgozók részvételét a vezetők megítélésében. A társadalom érdekeinek megfelelően, káderpolitikai elveink figyelembevételével, határozottabban, idejében kell lebonyolítani a kádercseréket. Fontos, hogy a káderek megítélésének alapja egyértelműbben a végzett munka eredménye és a magatartás legyen. A vezető tisztségekbe olyan rátermett kádereket — köztük nagyobb számban fiatalokat — kell állítani, akik elkötelezettjei a nép ügyének, feladatuk ellátásához magas fokú szakmai ismeretekkel rendelkeznek, kezdeményezően, lendületesen dolgoznak, megfelelő az irányítóképességük, értik, képviselik és végrehajtják a párt politikáját, s a szocialista erkölcs normái szerint élnek és dolgoznak. Bevált gyakorlatunk szerint, pártfunkciók kivételével minden tisztséget pártonkívüli is betölthet, ha a követelményeknek megfelel. Gyorsítani és szervezettebbé kell tenni a káderutánpótlás nevelését, intézményesen is segíteni kell, hogy mindenki lehetőséget kapjon képességei kibontakoztatására. VII. D párt nemzetközi tevékenysége / A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetközi tevékenységével az elmúlt években is arra törekedett, hogy hozzájáruljon a kommunista és munkáspártok összefogásának, a mozgalom nemzetközi akcióképességének erősítéséhez. Megkülönböztetett figyelmet fordított a Szovjetunió Kommunista Pártjához fűződő hagyományosan jó kapcsolatok fejlesztésére. Tovább bővítette kétoldalú kapcsolatait a szocialista, a tőkés és a fejlődő országok kommunista és munkáspártjaival, nagy fontosságot tulajdonított az őszinte véleménycseréknek, a testvérpártok tapasztalatai megismerésének. Részt vett a közös akciókban, a nemzetközi tanácskozások munkájában, és kezdeményezően lépett fel a vitás kérdések tisztázását szolgáló elméleti tanácskozások, kötetlen találkozók megtartásáért. Pártunk tevékenysége a jövőben is arra irányul, hogy előmozdítsa a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom befolyásának növekedését, a pártok közös fellépését a legfontosabb problémák megoldása, mindenekelőtt a világ békéjének megőrzése érdekében. A mozgalom egységének fontosságát, a marxizmus—leninizmus tisztaságának védelmét, a proletár internacionalizmus követelményeit, valamint az alkotó útkeresés jogosságát és szükségességét egyaránt szem előtt “tartva vesz részt a vitás kérdések tisztázásában. Az elvtársi vita folytatásával egyidejűleg az érintkezés fenntartására, a kapcsolatok és a kölcsönös szolidaritás erősítésére törekszik azokkal a pártokkal is, amelyeknek nézetei egyes kérdésekben eltérést mutatnak. A Magyar Szocialista Munkáspárt a XII. kongresszus határozatainak megfelelően erősíti kapcsolatait a nemzeti felszabadító mozgalmakkal, a fejlődő országok nemzeti demokratikus pártjaival. Az ideológiai nézetkülönbségek ellenére nagy figyelmet fordít a kapcsolatok szélesítésére a szocialista, szociáldemokrata pártokkal, amit a feszültebb nemzetközi helyzetben különösen fontossá tesz az enyhülés eredményeinek védelme. * * * A Központi Bizottság megállapította: az elmúlt három évben végzett munka tapasztalatai egyértelműen tanúsítják, hogy a kongresszusi határozatok következetes végrehajtásával szilárdabb alapot teremthetünk távlati céljaink eléréséhez. Pártunk politikájára, népünk összefogására, a szocialista rendszer megújuló képességére építve megoldjuk az előttünk álló bonyolult feladatokat, megvalósítjuk a XII. kongresszus határozatait, és előbbre jutunk a szocializmus építésének útján. (MTI)
