Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-15 / 88. szám
o 1983. április 15„ péntek Ujjárendezett Csontváry Múzeum Pécsett Hétköznapjaink erkölcse Az utóbbi években szinte havi rendszerességgel érkeznek meghívók a megye különböző kereskedelmi egységeitől, amelyek az itt-ott megtartandó kóstolással egybekötött árubemutatókra invitálnak. Ezekkel a kétségtelenül kis beruházást igénylő, mégis hatásos reklámfogásokkal már régóta bajom van. Megértem én a termelőket, akik ezzel szeretnék rávenni a kereskedelmet, hogy ebből vagy abból a termékből többet, vagy egyáltalán: rendeljen. Megértem az üzleteket, a kereskedelmi vállalatok vezetőit is, hogy vállalják ezeket a „rendezvényeket”, amelyek nem kis többletmunkát jelentenek. Csupán egy valamit nem tudok és nem is akarok megérteni. Az pedig a közönség, vagyis mi: a vásárlók viselkedése. Legutóbb Békéscsabán, a Korzó étteremben a Gyulai Húskombinát rendezte meg kóstolóval egybekötött árubemutatóját. Közművelődési program lett volna. Vagyis annak szánták a vendéglátóipari egység munkatársai, a szervező Megyei Művelődési Központ népművelői. Erre számítottak a húskombinát képviselői is. Az étkezési, a szokáskultúra javítását, módosítását célzó program — lett volna. Telt ház volt. Jó másfél százan férnek el egyszerre a Korzóban. Az ízlésesen megterített asztalok mellett minden társadalmi réteg minden korosztályának mindkét nembeli képviselője helyet foglalt. S amikor elhangzott a „Jó étvágyat!” mondat, az eleddig a tájékoztatókat figyelmes arccal hallgatók hirtelen megváltoztak. Egymást taposó, a „kicsi rakás nagyot kíván” játék figurájára emlékeztétő gomolyag lett a bemutató asztalok előtt. Voltunk néhányan, akiknek elment az étvágyunk ... Megismétlődött a jelenet, amelynek tanúja voltam már Me- zőkovácsházán és Békésen, Gyulán és Szeghalmon — nem is egyszer. A rossz, a kellemetlen emlékek idővel eltompulnak, eltűnnek. Bízom abban, hogy a rendezők agyában is megtörténik — mihamarább! — ez a felejtésfolyamat. Egy kérdés azonban nem törlődik ki az én fejemből, talán sohasem. Miért kell a potya, az ingyenevészet nekünk, akiknek telik pénztárcánkból mindegyik termékre, sőt jobbra, drágábbra, többre is? Miért feledkezünk meg a legelemibb emberi méltóságunkról, erkölcsi tartásunkat miért adjuk fel a másik orra elől elorozható falatka kedvéért? Miért kell megtagadni emberi mivoltunkat? Talán egyszer választ és kielégítőt kapok a kérdésre, a kérdésekre. Bízom abban, hogy ezt a választ a gyakorlat, a példa hozza meg. Mihamarább arról is szeretnék egy jegyzetet írni... A pécsi Csontváry Múzeum április közepétől megszépítve és kibővítve fogadja látogatóit. A nagyközönség számára sohasem volt együtt ekkora anyag Csontváry Kosztka Tivadar műveiből, mint most Pécsett, a Janus Pannnonius utcában. Kalandos sorsú életmű Sok magyar vidéki várostól eltérően Pécsett a múlt század hazafias felbuzdulásai idején nem épült központi múzeum: egy-egy lakóházat vettek igénybe és alakítottak át múzeum céljára. Már a század első felében is így történt — és lényegében azóta is egy-egy átalakított épületben kaptak helyet a város gazdag múltjának emlékeit őrző, vagy az új hagyományokat megteremtő múzeumok, gyűjtemények. Így született meg a Modem Magyar Képtár, így lett a Káptalan utcából a nevezetes „múzeumi utca” a Zsolnay- múzeummal, Vasarely, Uitz Béla, Martyn Ferenc gyűjteményével. A közeli Janus Pannonius utca 11. szám alatt nyílt meg 1973-ban a Csontváry műveit bemutató múzeum is. Csontváry műveinek sorsa nem kevésbé kalandos és titokzatos, mint a festőé. Csontvárynak életében négy kiállítása volt (egy Párizsban, három Budapesten), majd 1930-ban és 1936-ban ismét Budapesten, 1948-ban ismét Párizsban. Az 1949-es brüsszeli tárlat után elvesztek a képek, de 1956-b»n arról értesítették Gerlóczy Gedeon építészt, a Csontváry- hagyaték tulajdonosát, hogy a képek mégis megvannak. Az 1958-as brüsszeli világ- kiállításon tíz mű került a közönség elé: A Sétalovaglás egy-egy Van Gogh- és Gau- guin-kép között fügött. Itthon Székesfehérváron, majd Budapesten rendezték meg az első nagy bemutatót Csontváry műveiből 1936- ban. A modern magyar művészet értékeit megőrző törekvések folytatásaként Pécsnek sikerült megszereznie a hagyaték legnagyobb részét, Megállapodás született a Nóg- rád megyei Tanács és a Közép- szlovákiai Kerület tanácsi vezetői között annak a közös magyar-szlovák Madách-megemlé- kezésnek a programjáról, amelyre a költö születésének százhatvanadik, Az ember tragédiája bemutatójának századik évfordulója alkalmából a szlovákiai Nagykürtösön és Alsósztregován kerül sor szeptember 23-án és 24-én. A közös megemlékezés keretében a nagykürtösi színházban budapesti színházak mutatják be Az ember tragédiáés tíz évvel ezelőtt megnyitni az említett állandó kiállítást. Ez a tárlat 1980 óta volt zárva, és most új művekkel gazdagodva nyílott meg ismét. Képek rejtekhelyen A legjelentősebb Csont- váry-alkotások a pécsi múzeum tulajdonában, vannak. Gerlóczy Gedeon annak idején a birtokában levő festmények kétharmadát adta át a pécsi Janus Pannonius Múzeumnak bemutatásra. Az újabb képek részben a Kanadában élő Gerlóczy-örö- köstől vásárlás útján kerültek a magyar állam tulajdonába. A Magyar Nemzeti Galéria mellett számos magángyűjtő is kölcsönzte féltett kincsét hosszabb-rövi- debb időre Pécsnek. Az elmúlt néhány évben a múzeum létének köszönhetően igen sok kép került elő hagyatékból, padlásról, pincéből, gyakran szinte a szemétből. A művészettörténészek feladata volt az ismeretlen képeket felderíteni, a valódi műveket elválasztani a szép számú hamisítványtól, restaurálni, megtisztítani a festményeket, grafikákat. Sok éves, felelősségteljes munkát jelentett ez. Közben folyt a múzeum átalakítása: a belül hófehérre festett eklektikus stílusú épület egész első emeletét a múzeum kapta meg. Az elrendezés terveit dr. Romvá- ry Ferenc művészettörténész, a Csontváry-életmű kitűnő ismerője készítette, akinek nagy szerep van a múzeum létrejöttében: számos festményt kutatott fel, és szerzett meg Pécs számára. Pécsiek a múzeumot tervező belsőépítészek, a restaurátorok, a technikai berendezők. A nagyobb képeket olyan keretre teszik fel, amilyeneket hazánkban eddig még nem alkalmaztak: Madarassy Walter művészettörténész tervezte a különleges alumínium vakkereteket, ezekre állítható rugók feszítik fel egyenletesen a hatalmas vásznakat. A világítás ját pódiumelőadásban. Ugyanitt szeptember 24-én magyar és szlovák irodalomtörténészek részvételével tudományos konferenciát tartanak Madách Imre életéről és munkásságáról, s dokumentumkiállítást nyitnak a költő életéről, munkásságáról. A megemlékezés résztvevői Alsósztregován megkoszorúzzák Madách Imre síremlékét és megte-* kintik a restaurált Madách Múzeumot, a híres „oroszlánbarlangot”, ahol a tragédia megszületett. mesterséges, a légkondicionálás 55 százalékos páratartalom mellett 20 Celsius-fo- kos hőmérsékletet garantál: a berendezés gyártója a svájci Sulzer cég. Először a közönség előtt A múzeumba belépő látogatókat Csontváryra vonatkozó fényképek, dokumentumok fogadják; magyar, német, angol és szerb-horvát nyelven olvasható az 1908-as kiállítási katalógusban megjelent úgynevezett kis önéletrajz. A falon bronztábla és buszt Gerlóczy Gedeon emlékére. Az első szobában az úgynevezett iskola előtti tanulmányok kerültek, és kettő kivételével valamennyi müncheni tanulmányrajz itt van. A második szobába az 1900- as évek elejéről a Fohászkodó üdvözítő, a Római híd Mostarban és a Baracknyílás Mostarban, a Castellammare di Stabia, a Vihar a Nagy Hortobágyon és a két jajcei festmény. Ezek a JPM tulajdona, illetve a Gerlóczy- hagyaték részei, de ide került fél évre a más gyűjtőktől és múzeumoktól szármaEgyre gyakrabban lépik át Szabolcs-Szatmár határát a nyíregyházi színtársulat tagjai, akik a keleti országrészen kívül táj előadásokat tartanak több hajdúsági településen is, és most, a sárospataki új művelődési centrum elkészültével új helyszínnel gyarapodik tájkörzetük. A patinás város művelődési házának színpadán április 21-én mutatkoznak be először: Shaw Pygmalionját viszik színre. A pataki vendégszereplést dunántúli bemutatósorozat közó képek egy része is, mint például a Schaffhauseni vízesés. A harmadik, a nagyteremben találhatók a legnagyobb, legismertebb művek: a Magányos cédrus, a Nagy tarpataki vízesés a Tátrában, a Mária kútja Názáretben és a Marokkói tanító — ezek Pécsett maradnak —, a Za- rándoklás a cédrushoz a Magyar Nemzeti Galériába kerül majd. A negyedik szobában egyebek között A Panaszfal bejáratánál, a Templomtéri kilátás a Holt-tengerre, az Olajfák hegye Jeruzsálemben, a Kocsizás újholdnál Athénben és a Sétalovaglás a tengerparton látható. Az ötödik szobában késői művek, a TO-es években készült grafikák kerültek, köztük olyanok, amelyek még sohasem voltak kiállítva, például az Allegorikus jelenet, de itt van például az ismert Önarckép rigóval is. A kiállítást és az életművet bemutató színes prospektus készül, az előcsarnokban poszterek, képeslapok vásárolhatók. Szerda kivételével naponta 10-től 18 óráig látogatható a Csontváry Múzeum. Gárdonyi Tamás veti majd: május 3-a és 5-e között három alkalommal lépnek fel — első ízben — Siófokon és Székesfehérvárott. Programjukban a Shaw-darab mellett gyermekelőadás is szerepel: a Kvantum fantum csapdája című mesemusical, szerzői Muszty Bea, Dobay András és Szabó Tünde, rendezője Vitai András. Már az is bizonyos, hogy a budapesti színházi fesztivál műsorában a Rezeda Kázmér szép élete című színmüvet adják elő május 28-án a Madách Színházban. Diáklapszemle Nemrég került a kezembe a sarkadi Ady Endre Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola „Szemle” című lapjának ez évi, első száma. „Idegennyelvi szám”. Ezt a felírást viseli a fedőlap, amelyet hamar felütöttem, mert érdekelt, mi lehet a szerkesztőség célja a „Kedves olvasóval”. Nos, röviden hadd idézzük a célkitűzést, s aggályainkat: „öt nyelven próbálunk meg új ismereteket átadni” — írják. Nem lesz ez kicsit sok? S vajon megkérdezték-e valamilyen felmérés formájában, mely nyelvek azok, amelyeket szívesen tanulnának meg, vagy gyakorolnának az olvasók. Ha igen, ezt is közölni kellett volna. Nos, a gyakorlást, a tanultak felelevenítését még elképzelhető, hogy segítheti e havonként megjelenő kiadvány. De új nyelv tanulását? Még ha „ezeket az oldalakat ne úgy tanuljátok, mint kötelezőt, leckét, hanem úgy, hogy szórakoztassátok el vele magatokat. . javaslatnak eleget tennénk, akkor sem igen sajátíthatnánk így el egy idegen nyelvet. Részben, mert a kiejtést megtanulni írott tanácsok mellett igen pehéz, részben pedig, mert az egyes számok között túl sok idő — egy hónap — telik el. S akár szórakozás, akár lecke ez a néhány oldal, ennyi időre nem ad elég útravalót. . . Szívesen látjuk a diáklapokat, mert mindig friss, érdekes, vidám dolgokat olvashatunk bennük. A témák színesítéséül, úgy hisszük, elképzelhető egy- egy idegen nyelv gyakorlása. Am egy önálló lap anyagául egysíkúnak, érdektelennek tűnik. N. A. Önnek is volt bérlete? A bérletezés régi, jól bevált szokás. A közönségszervezők elsütik a bérleteket, aztán az előadáson lesznek, ahányan lesznek ... A bevétel megvan, s a brigádnaplókba, statisztikákba is gyűlnek az értékes trófeák. Ez utóbbi, sok tréfára adott már alkalmat az elmúlt években, a Ludas Matyi hasábjaitól Hofi Géza műsoráig. Lassan azonban nem a garast, hanem a fémhúszast kell, hogy a fogunkhoz verjük, s ennek tükrében sok-sok bérletes előadás elképesztő pazarlásnak tűnik. A legutóbbi példával a békéscsabai ifjúsági házi pódiumszínház- sorozatán találkozhattunk, április 11-én, a költészet napján (!). Az eladott bérletek és jegyek száma ,erős házat” ígért, s az eredmény? A kétszázötven bérletes közül — a bérletek 90 százalékát intézmények, vállalatok vásárolták meg, nem csekély „központi támogatással” — jó, ha száz megjelent. (A tiszteletjegyesekről talán majd máskor . . .) Vajon hol voltak a többiek? Hétfő lévén, föltehető- leg nem a tv előtt. Talán a munkapadnál, vagy otthon, könyvek fölé görnyedve? Lehet. Ám, hogy például 800 személyes nagyüzemben nem akad öt olyan dolgozó, akinek Pécsi Ildikó és Keres Emil neve jelent valamit (József Attiláét már csak zárójelben merem leírni), s drága idejéből, nem sajnál rájuk két órát, ez azért már megdöbbentő. Vajon hány forint úszik el így, hány fölhasználatlan bérlet hever az asztalfiókokban? Sz. b. Emlékezés Madáchra Nyíregyházi színészek - túl a szabolcsi határokon Mai műsor KOSSUTH RADIO 8.27: Gyógyszer a húsban? 8.37: Rapszódiák. 9.33: Száll az ének. 10.05: A Tenkes kapitánya. 10.45: Érik a fény. 10.50: Két filmdal. 11.00: Gondolat. 12.45: Hétvégi panoráma. 14.02: A felvilágosodás kora. 14.52: Vackar: Morva tánc. 15.05: Révkalauz. 16.00: Mit üzen a Rádió? 16.35: Operaáriák. 17.05: Haydn: G-dúr (Oxfordi) szimfónia. No. 92. 17.35: Szociális foglalkoztatóban dolgozom. 18.00: Lantmuzsika. 19.20: „Színház az egész világ.” Arcok és történetek a pesti „Broadway” mai életéből. 20.18: Népszerű melódiák Körmendi Vilmos feldolgozásában. 20.39: Operettkedvelőknek. 21.30: Helyszínrajz. 22.30: A Tátrai vonósnégyes játszik. Kb. 23.30: Bartók egynemű karaiból. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A KISZ Művészegyüttes Központi Énekkara énekel. 8.35: Slágermúzeum. 9.46: USA ’83. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Tánczenei koktél. 12.45: Népi muzsika. 13.15: Gyermekeknek. 14.00: A Petőfi rádió zenedélutánja. 15.30: Könyvről könyvért. 15.45: A Who együttes felvételeiből. 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Válogatott felvételek. 19.40: Nótakedvelőknek. 20.35: Iránytű. 21.35: Két népdalkantáta. 21.55: Nosztalgiahullám. 22.30: Hol tartunk? 23.20: A mai dzsessz. III. MŰSOR 9.00: Vivaldi: Őrjöngő Loránd. 11.54: Schubert: Rosamunda — kísérőzene. 13.07: Karácsony Benő: Napos oldal. 13.17: Kamarazene. 13.58: öt évszázad muzsikájából. 15.16: Operaáriák. 15.56: Üj lemezeinkből. 17.00: Muzsikáról versben, prózában. 17.31: Részletek Joachim Kühn dzsesszkvartettjének új lemezéről. 18.00: Külpolitikai klub. 18.30: A Magyar Rádió és Televízió énekkarának hangversenye. Kb. 19.55: Glenn Gould zongorázik. 20.38: Bemutatjuk a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új Mozart-lemezét. 21.30: Opera-művészlemezek. 22.30: Maurice André trombitán játszik. 22.59: Ázsiai zenekultúrák. SZOLNOKI STŰDIÖ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. Szerkesztő: Zentai Zoltán. 17.35: Félidőben az országgyűlési képviselőkkel. Riporter: Vágási Kálmán. 17.50: Könnyű hangszerszólók trombitára. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna. 8.05: Iskolatévé. Történelem. (Alt. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 8.20: Fizikai kísérletek. II. 9.00: Környezetismeret. (Alt. isk. 4. oszt.) tf--f-) 9.35: Rajz- és műalkotás-elemzés. (Alt. isk. alsó tago- • zat.) 10.00: Magyar irodalom. (Ált. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 10.30: Deltácska. (f.-f.) 10.50: Képújság. 13.45: Iskolatévé. Deltácska. (f.-f., ism.) 14.05: Környezetismeret. (f.-f., ism.) 14.35: Fizikai kísérletek. II. (ism.) 14.45: Magyar irodalom. (f.-f., ism.) 15.10: Rajz- és műalkatás-elem- zés. (ism.) 15.30: Történelem, (f.-f., ism.) 15.50: Hírek. 15.55: Valahol Oroszországban, (ism.) 17.10: Keresztkérdés. 17.40: Képújság. 17.45: öt perc meteorológia. 17.50: Reklám. 17.55: Kalendárium, (f.-f.) 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Szeszélyes évszakok. 21.10: Óriási Küzdelem Bizonyos Tárgyakért! 22.40: Tv-híradó 3. 22.55: A vízordító három halála. II. MŰSOR 20.01: Kis tragédiák. 21.05: Tv-híradó 2. 21.25: Ifjúsági Barátság Verseny.' 22.05: A Balázs Béla Stúdió filmjeiből, (f.-f.) 23.50: Képújság. BUKAREST 15.30: Német nyelvű adás. 17.20: A volánnál -— autóvezetőknek^ 17.30: Riportfilm a Koreai NDK- ról. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.15: Gazdasági figyelő. 20.30: Politikai fórum. 20.50: Kedvelt dalok. 21.15: Az emberi test. 21.20: Világhíradó. 21.45: Julio Iglesias énekel. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.30: Videooldalak. 16.40: Glagolita írásbeliség. 17.00: Tv-napló. 17.10: Német nyelv. 17.40: Hírek. 17.45: Tekintet. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Társadalmi témák. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Tejútrendszer. 20.55: Reklám. 21.00: Könnyűzenei adás. 21.45: Tv-napló. 22.00: A szív kultúrája. 23.30: Hírek. II. MŰSOR 18.15: Családban élni. 18.45: Tudományos könyvek kirakata. 19.00: Tudományos beszélgetések. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Zenei magazin. 20.45: Zágrábi körkép. 21.00: Találkozások. 21.45: Reklám. 21.50: Vasárnap Avrey kisvárosban. SZÍNHÁZ . 1983. április 15-én, pénteken 15 órakor Békéscsabán: GYALOGCSILLAG 4—8. sz. iskola előadása 1983. április 15-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: VÁLLALKOZNI TUDNI KELL A Kner Nyomda előadása 1983. április 16-án, szombaton 19 órakor Békéscsabán: ESTI MŰSOR „D” bérlet MOZI Békési Bástya: 4-kor: Állami Aruház, 6 és 8-kor: Egy zsaru bőréért. Békéscsabai Szabadság: de. 10-kor: Üzenet az űrből 4, 6, 8-kor: A 34-es gyors. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Hegyi emberek, fél 8-kor: Bulldogok és cseresznyék. Gyulai Erkel: A Kobra napja. Gyulai Petőfi: Talpig olajban. Orosházi Béke: Szerelmeim. Orosházi Partizán: fél 4-kor: Honda lovag, fél 6, fél 8-kor: Szemben a világgal. Szarvasi Táncsics: Kenyér, arany, fegyver. A múzeum rendezés idején (Lauter László felvétele — ks>
