Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-15 / 88. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek f N É PÚJSÁG _ fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. ÁPRILIS 15., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXVIli. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén áttekintette az energiagazdálkodási kor­mányprogram 1982. évi vég­rehajtását. Megállapította, hogy a programban 1982-re előirányzott gazdálkodási és takarékossági feladatokat si­került teljesíteni. A közpon­ti és helyi intézkedések eredményeként csökkent a termelő ágazatok fogyasztá­sa, a felhasználásban növe­kedett a hazai termelésből származó, és mérséklődött az import eredetű energiaforrá­sok, ezen belül is a kőolaj részaránya. A kormány az eredményeket elismerve szükségesnek tartja a végre­hajtás következetességének erősítését, a programhoz ké­pest helyenként megmutat­kozó elmaradás felszámolá­sát, a fajlagos energiafo­gyasztás csökkentését előse­gítő intézkedések jobb ösz- szehangolását és a műszaki feltételek biztosításához szükséges ipari háttér ki- fejlesztésének meggyorsítá­sát. A Minisztertanács megerő­sítette az Állami Tervbizott­ság határozatát, amely in­tézkedéseket irányoz elő a magánlakásépítések anyagel­látásának javítására. Ennek értelmében növelni kell a lakosság által keresett .épí­tőanyagok termelését és kí­nálatát, a belkereskedelem­nek pedig gondoskodnia kell a folyamatos ellátást előse­gítő forgalmazási feltételek, ezek között az építőanyag­telepek fejlesztéséről. A kormány a pénzügymi­niszter előterjesztése alapján megbízta az Állami Tervbi­zottság elnökét, hogy szabá­lyozza az irányító szervek részéről a tartósan alacsony hatékonyságú ipari és épí­tőipari vállalatok esetében követendő eljárást és hatá­rozza meg a gazdálkodásuk javítását szolgáló központi intézkedések körét. (MTI) Ifjú versmondók versengtek A költészet napja tisztele­tére az orosházi Petőfi Mű­velődési Központban több mint 10 éve rendeznek sza­valóversenyt, melyen a vá­ros és a járás fiataljai vesz­nek részt. Az elmúlt hét végén négy kategóriában mutatkoztak be az ifjú versmondók: a kis­dobosok közt kilencen, az úttörőknél tizenegyen, a kö­zépiskolásoknál kilencen, a dolgozó és katonafiatalok kö­zött pedig heten versengtek. Az első két kategóriában az életkornak megfelelő két — tananyagban nem szereplő — verssel kellett készülni, a másik kettőben egy szabadon választottat, valamint József Attila egy versét kellett el­mondani. A szép számú kö­zönség változatos, színvona­las szavalatokat hallhatott: a fiatalok szívesen választottak mind a régebbi, mind a mai magyar irodalom remekmű­veiből. Különösen a kisdo­bosok és az úttörők produk­ciói voltak magasabb szín­vonalúak az előző évekhez képest. A négy kategóriában a következő eredmények szü­lettek: a kisdobosok közt el­ső helyezést ért el a tót- komlósi Fehér Judit, a kü- löndíjat István Boglárka bé­késsámsoni kislány kapta. Az úttörők versenyében a nagyszénási Pilán Éva ke­rült az első helyre, a külön- díjat a csanádapácai Pásztor Mónika nyerte. A középis­kolásoknál Tóth-Molnár Edit, az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium tanulója, a felnőttek között pedig Ka­tona István határőr szavalt a legszebben. E két utóbbi kategóriában a különdíjat szép kiejtéséért ítélte oda a zsűri Horváth Zoltánnak, az orosházi Kossuth Lajos Me­zőgazdasági Szakközépiskola tanulójának, illetve Miskei György egyetemi hallgató­nak. (Ök mindketten kor- csoportuk második helyezett­jei voltak.) A verseny vala­mennyi résztvevője megkap­ja á „Szép versek” című kö­tetet. B. Á. Nőtt a szakszervezet szerepe a tervezésben Tegnap, csütörtökön Bé­késcsabán ülést tartott az Építők Szakszervezetének megyei bizottsága. Bargel Tiborné elnök köszöntötte a megjelenteket. A tanácsko­zás munkájában részt vett Fórján Zoltán, a SZOT tag­ja és Prosser Frigyes, az építők szakszervezeti köz­pontjának munkatársa. Elsőként Kneifel Antal, a megyei bizottság titkára ter­jesztette a testület elé a „Szakszervezeti jogosítvá­nyok érvényesülése az idei vállalati tervek elkészítésé­ben” című vitaanyagát. Töb­bek között hangsúlyozta: a szakszervezetek egyik fontos feladata a különböző szintű vállalati tervek készítésében és végrehajtásában való ak­tív közreműködés. Mindez elősegíti a szocialista demok­rácia fejlődését. A »szakszer­vezet különböző testületéi a tervezésben való részvételt a munkahelyi demokrácia már kialakult sajátos fórumrend­szerének segítségével gyako­rolják. Az utóbbi időben ja­vult a fórumok munkájának hatékonysága, de néhány te­rületen további hathatós in­tézkedésekre van szükség. A szociális terveknél — a szűkülő anyagi lehetőségek figyelembevételével — zöm­mel a már meglevő szociális létesítmények felújítására, karbantartására helyezték a fő hangsúlyt az üzemek, ösz- szességében megállapítható: az építők megyei bizottsága területén a szakszervezeti jo­gok érvényesítése az ez évi tervek készítése során to­vább fejlődött — mondotta befejezésül Kneifel Antal. A hozzászólók kiemelték, néhány vállalatnál a jövő­ben nagyobb figyelmet kell fordítani a bizalmiak képzé­sére. Második napirendi pont­ként Kovács János, a köz- gazdasági bizottság vezetője ismertette a vállalati szocia­lista brigádvezetői tanácsko- g zások tapasztalatait, a szo­cialista munkaverseny-sza- bályzat módosításának hatá­sát. Kiemelte, mint ahogy a vállalati beszámolók is meg­állapították : a szocialista munkaversenynek, ezen be­lül elsősorban a brigádmoz­galomnak jelentős szerepe van a vállalati eredmények alakulásában. Az értékelések reálisan foglalkoztak a je­lentkező gondokkal is. Töb­bek között az üzemi tanács­kozások résztvevői elmon­dották, hogy sokszor kam­pányszerű a brigádok tevé­kenysége, sok az adminiszt­ráció, kevés az anyagi és erkölcsi ösztönző, a vállalati vezetők egy része nem tekin­ti feladatának a munkaver- seny-mozgalom támogatását. Vári Jánosné arról be­szélt: ne feledkezzünk meg a szocialista brigádmozgalom hármas jelszaváról. A jö­vőben fordítsanak nagyobb gondot a kollektívák a „Szo­cialista módon élni, dolgoz­ni, tanulni” jelszó tartalom­mal való megtöltésére. Pros­ser Frigyes, a középszintű vezetők felelősségét hangsú­lyozta a mozgalom támoga­tásában. Kneifel Antal arról a jelentős változásról szólt, amelyen a szocialista brigád­mozgalom ment át a fenn­állása óta eltelt csaknem ne­gyedszázad során. Kovács János összefoglaló­jában leszögezte: a munka- verseny-mozgalom fontos tá­masza szocialista építőmun­kánknak,, majd bejelentette, hogy a szocialista brigádve­zetők VI. országos tanácsko­zásán megyénk építőipari üzemeit Rusznák Pál, a BÁÉV és Adamcsik János, az Orosházi Üveggyár dolgo­zója képviseli. Lipták Györgyné az 1980 —83. évek közötti időszak üdültetési munkájáról tájé­koztatta a testületet. Ki­emelte: sajnálatos, hogy me­gyénk egyetlen építőipari gazdálkodó egységének sincs önálló üdülője. Gond az is, hogy a nyári főszezonban igen kevés beutalót kapnak a megye üzemeinek dolgo­zói. A hozzászólók elmondot­ták, a jövőben erősíteni kell az üdülési propagandatevé­kenységet. összefoglalva megállapítható: megyénkben az Építők Szakszervezete me­gyei bizottságának működési területén az utóbbi időben javult a szakszervezet üdülé­si tevékenysége. Ezután a két ülés között végzett munkáról számolt be a megyei bizottság titkára a testületnek. Az Építők Szak- szervezetének megyei bizott­sági ülése bejelentésekkel fejeződött be. (Verasztó) Serleggel jutalmazták a Békéscsabai Kötöttárugyár újításait Újítási kiállítás és börze „Az alkotások a társadal­mi szükségletekre adott vá­laszok között keresendők”. E gondolattal, Engels szavaival nyílt meg tegnap, csütörtö­kön délelőtt Békéscsabán, a Vasutas Művelődési Házban a megyei újítási-találmányi kiállítás és börze. Megnyitó beszédében Ir- házi Lajosné, a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának vezető titkára a három évti­zedes hagyományokkal ren­delkező újítómozgalom je­lentőségét, a műszaki fej­lesztésre gyakorolt hatását elemezte. A különböző mun­kahelyeken dolgozó újítók csendes, hétköznapi mun­kája ritkán kerül reflektor- fénybe, csak egy-egy nagy­hírű találmány kelti fel a társadalmi érdeklődést. A most megnyílt egyhetes kiál­lítással a rendező szervek, az SZMT, az MTSZ és a KISZ megyei bizottsága se­gíteni szeretnének a vállala­toknak, szövetkezeteknek ab­ban, hogy a megyében szüle­tett újításokat megismerhes­sék, terjeszthessék. Lehetősé­get teremtenek az érdeklő­dők szakszerű tájékoztatásá­ra, és alkalmat megyénk újí­tóinak népszerűsítésére. A rendezvény szervezői erkölcsi és anyagi elismerés­ben is részesítik a legna­gyobb hasznot hozó újítások alkotóit. / Az Országos Találmányi Hivatal elnökétől hollóházi porcelánból készült „A mű­szaki haladásért” feliratú serleget kapott öt vállalat, a BÉKÖT, a „Körös” Kazán­gyártó és Gépipari Vállalat, a Gyulai Húskombinát, az orosházi AKG és a Volán 8. sz. Vállalata az újítórrtozga- lomban elért eredménye­kért. Az MTSZ elismerő ok­levelét a 611. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet kapta. Sokan részesültek anyagi elismerésben is; 15 ezer fo­rintos díjat vehetett át a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát 8 tagú újítócso­portja a szarvasmarhák gyó­gyításához kapcsolódó talál­mányáért. A „Körös” Ka­zángyártó és Gépipari Vál­lalatnak két feltalálója, Ma­darász László és Zsíros Já­nos részesült 10-10 ezer fo­rintos jutalomban, akik ezt a Rivál, Univerzál és Tűzte- rű kazán, illetve Szinplex ve­gyestüzelésű kazán találmá­nyaikkal érdemelték ki. A „Kiváló újító” kitünte­tés arany fokozatát nyerte el Pardi Zsigmond, a MÁV békéscsabai pályafenntartá­si főnökségének motorszere­lője, akinek eddig már 53 újítását fogadták el. E ma­gas kitüntetést azok nyerhe­tik el, akiknek 40-nél több értékes újítása kerül beveze­tésre. A „Kiváló újító” ki­tüntetés ezüst fokozatát ez alkalommal a Volán 8. sz. Vállalatának dolgozói,Krasz- nai Ferenc és Horváth Ká­roly vehették át, heten pe­dig a bronz fokozat tulajdo­nosai lettek. Az újítóknak a termelé­kenység, a hatékonyság nö­veléséért, a fajlagos anyag- és energiafelhasználás csök­kentéséért tett szolgálatai vi­tathatatlanul nagy jelentősé­gűek. A szellemi energiák alkotó mozgósításához bi­zonyára jelentősen hozzájá­rulnak a találmányokat be­mutató rendezvények is. A Vasutas Művelődési Házban a kiállítás egy hétig látható majd, és a kiállítás ideje alatt az SZMT székházában több, a témához kapcsolódó előadás hangzik el. — sz. i.— A kiscsikó gyakorlati oktatáson Fotó: Fazekas László Sétahajó a Körösökön Gazdasági társulás alakult a megyében Többek között ilyen és ha­sonló elképzelésekkel ala­kult gazdasági társulás Bé­kés megyében tegnap, ápri­lis 14-én, és lép ma hatály­ba az a szerződés, amelyet eddig 12 Békés megyei vál­lalat, szövetkezet, községi, városi, illetve a megyei ta­nács írt alá. Céljuk, már­mint a Békés megyei Ter­mészetvédelmi és Idegenfor­galmi Gazdasági Társaságé az, hogy a megye, az ország lakosságával, sőt az ide lá­togató külföldiekkel is meg­ismertesse az itt található természetvédelmi területeket — köztük a Körösök völgyét — az idegenforgalmi, nép­rajzi, műemléki érdekessége­ket, szépségeket. A társaság elnöke az Ál­lami-díjas Ladnyik Mihály, a kondorosi Egyesült Tsz el­nöke, s az igazgató tanács tagjai az érdekelt vállalatok, szövetkezetek képviselői. A több éve fontolódó, az Or­szágos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal és a Békés megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága által is szorgalmazott gondolat te­hát most létformát öltött, s bizonyára mindenki kíván­csian várja a megvalósulást. Első megoldásra váró feladat a sétahajó — amely Békés­től Békésszentandrásig köz­lekedne — bérleti szerződé­sének megkötése a MA- HART-tal és a kikötő meg­építése Szarvason. Ez az el­képzelés, amelyre majd fel­épülhetnek azok a progra­mok, amelyeknek a kidolgo­zását a KÖVIZIG munkakö­zössége állította össze, egy Békés megyei turisztikai ka­lauzban. Hogy mindez mikor válik valóra, s a vízi úton kívül még milyen szárazföldi prog­ramokon vehetünk részt, hamarosan kiderül, ugyanis a nyár derekán már szeret­né a gazdasági társaság a kirándulóknak átadni a vízi utat, rajta a hajót és bizto­sítani a Békés megyei Ide­genforgalmi Hivatalon ke­resztül különböző túraaján­latokat. A társaság úgy alakúit, hogy a tagok által e prog­ramba bevont területek ide­genforgalmi és természetvé­delmi hasznosításából, a fel­ajánló tsz-nek, állami válla­latnak, tanácsnak is haszna legyen, annak kihasználásá­hoz érdeke fűződjön. —számadó— »

Next

/
Thumbnails
Contents