Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-01 / 77. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek I N E PUJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEhTANflCS LAPJA 1983. ÁPRILIS 1., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXVm. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM Kádár János fogadta Petar Sztambolicsot Ülést tartott a Minisztertanács Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára csütörtökön a KB szék­házában fogadta Petar Sztambolicsot, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság Elnökségének elnö­két, aki hivatalos, baráti lá­togatáson tartózkodik ha­zánkban. Kádár János és Petar Sztambolics áttekintette a két szomszédos szocialista ország kapcsolatainak alakulását és véleménycserét folytatott a nemzetközi helyzet néhány kérdéséről. Megelégedéssel állapították meg, hogy orszá­gaink együttműködése ki­egyensúlyozottan, gyümölcsö­zően fejlődik, és megerősítet­ték készségüket a kölcsönö­sen előnyös kapcsolatok to­vábbi elmélyítésére, ami megfelel népeink érdekeinek. A szívélyes, baráti légkörű találkozón jelen volt Loson- czi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke, Púja Frigyes külügy­miniszter, Lázár Mojszov, a JSZSZK külügyminisztere, továbbá Simon Pál hazánk belgrádi és Milan Veres, Ju­goszlávia budapesti nagykö­vete. Hivatalos, baráti látogatá­sát befejezve csütörtökön, a délutáni órákban elutazott Budapestről Petar Sztambo­lics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság El­nökségének elnöke. Petar Sztambolics magyar- országi látogatásáról közös közleményt adtak ki. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén tájékoztatást ka­pott a lakásgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok végrehajtását, valamint a lakbérrendezés előkészítését szolgáló munkálatok mene­téről és a további tenniva­lókról. Ennek keretében el­fogadta azokat az irányelve­ket, melyek alapul szolgál­nak a lakásépítés és -fenn­tartás helyi támogatási rend­szerének véglegesítéséhez . A kormány elfogadta a me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter jelentését, amelyben számot adott az 1983. évi feladatokra való felkészülésről. Megállapítot­ta, hogy az időben és jó mi­nőségben elvégzett őszi és tavaszi munkák, valamint a rendelkezésre álló anyagi­műszaki eszközök — átlagos időjárással számolva — meg­felelő induló feltételeket biz­tosítanak a termelési elő­irányzatok teljesítéséhez. A kormány felhívta az irányí­tó szerveket, hogy a mező- gazdaság előtt álló további feladatok végrehajtásához adják meg a szükséges tá­mogatást. A Minisztertanács megtár­gyalta az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének je­lentését a termelői és a fo­gyasztói árak ellenőrzésének 1982. évi tapasztalatairól. Megállapította, hogy az elő­ző évekhez viszonyítva a helyzet javult, de tovább kell erősíteni az árak ellenőrzé­sét, és nagyobb szigorral kell fellépni a szabályok megsér­tőivel szemben. A tapaszta­latokat az árrendszer to­vábbfejlesztésében is haszno­sítani kell. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottság ál­lásfoglalását, amely felada­tul tűzi ki, hogy a számí­tástechnikai központi fej­lesztési program végrehajtá­sának menetében az eddigi­nél nagyobb hangsúlyt kell helyezni a számítástechnika alkalmazását, különösen a mikroszámítógépek tömeges elterjedését segítő társadal­mi, műszaki és gazdasági feltételek összehangolt fej­lesztésére. (MTI) Átadták a településfejlesztésért járé jutalmakat Zászlót kaptak a szakközépiskolás fiatalok Ünnepi alkalomból gyűl­tek össze tegnap, csütörtö­kön délelőtt a békéscsabai Tevan Andor Nyomdaipari Szakközépiskola tanárai, di­ákjai, s velük a megyei és a városi KISZ-bizottság, va­lamint a Kner Nyomda kép­viselői : ekkor vették át a fiatalok a Kner Nyomda KISZ-szervezete adományoz­ta zászlót, emlékeztek meg hazánk felszabadulásának 38. évfordulójáról. Az ünnepségen szó esett a tanulmányi munkáról, az is­kolai alapszervezet féléves tevékenységéről, a diákok kulturális életéről. Elhang­zott az is, hogy a Kner Nyomda és a szakközépisko­la fiataljai között jó kapcso­lat alakult ki: a nyomdászok segítik a diákokat a gyakor­lati szakmai tapasztalatok megszerzésében, s ők ennek fejében igyekeznek tudásuk legjavát nyújtani majd nem­csak a termelésben, hanem a politikai munkában is. E szép kapcsolat zálogaként zászlót adott át Önodi Já­nos, a Kner KISZ-titkára Balogh Józsefnek, az iskolai szervezet titkárának. Az ün­nepség befejező részében új KISZ-tagok tettek fogadal­mat. B. A. A szocialista munkaverseny része a gazdálkodásnak Tanácskozott a KPVDSZ megyei bizottsága Megyénkben csaknem 10 éve hagyomány, hogy hazánk felszabadulásának évforduló­ja alkalmából értékelik a te­lepülésfejlesztő társadalmi munkában élen járó telepü­léseket, kollektívákat, szemé­lyeket. Ezúttal március 31- én, tegnap Békéscsabán, a megyei tanácsnál került sor erre az ünnepségre, amelyen jelen voltak a helyezést el­ért települések vezetői, a te­lepülésfejlesztő társadalmi munkában élenjárók. Ott volt Pataki István, a KISZ Békés jr '°vei Bizottságának első a, Szikszói Ferenc, a afias Népfront megyei bi­zottságának titkára és Szel­jük György, az SZMT titká­ra. A megjelenteket Araczki János, a megyei tanács el­nökhelyettese köszöntötte, majd Bereczki András, a me­gyei tanács vb tervosztályá­nak vezetője értékelte a múlt évi társadalmi munkát. Bevezetőben arról szólt, hogy a VI. ötéves terv első két esztendejében eredmé­nyesen munkálkodtunk kö­zéptávú célkitűzéseink meg­valósításában. Abban, hogy feladatainkat időarányosan teljesítettük, nagy szerepe van az önzetlenül végzett te­lepülésfejlesztő munkának. Az utóbbi években ez a moz­galom újabb lendületet vett. Míg 1975-ben az 1 főre jutó társadalmi munka értéke 276 forint volt, addig a múlt év­ben 779 forint. A tavaly vég­zett társadalmi munka érté­kének mintegy egyharmada tanácsok fejlesztési alapját gazdagította, kétharmada pe­dig a költségvetést kímélte. Változott az elmúlt években a társadalmi munka összeté­tele, számottevően emelke­dett a maradandó értéket al­kotó, illetve megőrző munka aránya. Különösen a váro­soknál szembetűnő a fejlődés, de a nagyközségekben, köz­ségekben is ezzel az összefo­gással jöhettek létre óvodák, iskolák, tornatermek. A városok kategóriájában az első helyet — 350 ezer fo­rint jutalommal — Békés­csaba nyerte el. A nagyköz­ségek kategóriájában az első — 150 ezer forint jutalommal — Mezőberény, a második — 100 ezer forint jutalommal — Szeghalom. A községek kate­góriájában az első helyet — 100 ezer forint jutalommal — Csárdaszállás, a második he­lyet — 60 ezer forint juta­lommal — Ecsegfalva, a har­madik helyet — 40 ezer fo­rint jutalommal — Kétsop- rony nyerte el. Az 1982. évi társadalmi munka szervezésében elért kiemelkedő munkájuk alap­ján a „Településfejlesztő tár­sadalmi munkáért, Békés megye” kitüntető érmet ado­mányozta a végrehajtó bi­zottság Garai Bélának, a HNF Orosháza városi II. körzeti bizottsága titkárának, a városi tanács tagjának, Grünwald Bélának, a Szarva­si Vas-, Fémipari Szövetke­zet építőipari egységvezető­jének, a városi tanács tagjá­nak, Gyalog Mihálynak, a HNF Kunágota községi bi­zottsága titkárának, a közsé­gi tanács tagjának, Kecskés Lajosnak, a Közúti Építő Vállalat gyulai főépítésveze­tősége dolgozójának, Lágler Józsefnek, Medgyesegyháza Nagyközségi Tanács tagjá­nak, Nagy Ferencnek, a Me- zőberényi 1. sz. Általános Is­kola igazgatójának, a HNF nagyközségi bizottsága titká­rának, Papp Gyulának, a szeghalmi nagyközségi tanács vb szakigazgatási szerve fő­előadójának, Pelyva Bene­deknek, a gyomaendrődi Béke Mezőgazdasági Tsz brigádve­zetőjének, Sándor Józsefnek, a HAFE Békéscsabai Gyára csoportvezetőjének, a szak- szervezeti bizottság titkárá­nak, Zám Andrásnak, a Gyu­lai Húskombinát főmérnöké­nek, a városi tanács tagjá­nak. Március 31-én, csütörtökön délelőtt tanácskozott a Ke­reskedelmi, Pénzügyi és Ven­déglátói pari Dolgozók Szak- szervezetének megyei bizott­sága Jenei Sándor elnökleté­vel. Részt v tt a testület munkájában Farkas Tamás, a KPVDSZ Országos Köz­pont közgazdasági osztályá­nak helyettes vezetője, Mé­zes Jánosné, a megyei párt- bizottság munkatársa és Ró­zsa Imre, a megyei tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetője. Először Ábrahám György, a közgazdasági bizottság ve­zetője számolt be a tavalyi szocialista munkaverseny- és újítómozgalom eredményei­ről, gondjairól, az idei válla­lásokról. Megállapította a bizottság, hogy a változó fel­tételekhez nem minden ke­reskedelmi vállalat és szö­vetkezet tudott gyorsan, ru­galmasan alkalmazkodni. Mintha megtört volna a verseny lendülete, az áruel­látás és a munkaszervezés került előtérbe. Ugyanakkor számos új vonással gazdago­dott a. mozgalom. Nagyobb gondot fordítottak a brigá­dok közötti együttműködés­re, a takarékosságra, a jobb munkára. A felmérések azt igazol­ják, hogy az értékelési rend­szeren mindenképpen vál­toztatni szükséges. Jól pél­dázza ezt a vállalati és a ki­váló szövetkezeti címre pá­lyázók elbírálása. Ugyanis nem azonos kategóriába tar­tozó vállalatok és szövetke­zetek versenyeznek, így az önmagukhoz képest komoly fejlődést elért gazdálkodó szervek háttérbe szorulnak, évtizedekig semmi esélyük sincs a cím elnyerésére. Eb­ben az esztendőben a javas­latok szerint két tanácsi vál­lalatnak, két ÁFÉSZ-nek, két takarékszövetkezetnek és egy lakásszövetkezetnek van le­hetősége a kiváló cím meg­szerzésére. Ezenkívül egy la­kásszövetkezetet dicsérő ok­levél, négy szocialista brigá­dot a Szakma Kiváló Bri­gádja kitüntetés elnyerésére terjesztettek fel. A versenyt befolyásolja a szocialista brigádmozgalom minősége. Tavaly 517 kol­lektíva dolgozott a különbö­ző címekért, 5760 taggal. Ez kevesebb, mint az előző év­ben, és csökkent a kitünteté­seket kiérdemelt brigádok száma. Ennek egyik oka, hogy különösen a vendéglá­tásban és az élelmiszer-ke­reskedelemben az új üzemel­tetési formák bevezetése mi­att több szocialista brigád megszűnt. Másrészt a minő­ségi követelményekre helye­zik a hangsúlyt. Az is igaz viszont, hogy erre az idő­szakra az útkeresés, a meg­újulás igénye volt a jellem­ző. A hozzászólók szinte mindegyike hangoztatta: nagy tartalékok rejlenek a szocialista brigádok gaz­dálkodást segítő tevékeny­ségében. Ma még a lehető­ségek nincsenek kihasznál­va. Vannak olyan vállalatok és szövetkezetek, ahol a gazdasági vezetők sem segí­tik eléggé a munkaversenyt, a vállalásokban sok a for­mális, a semmitmondó vo­nás. Mások azt kifogásolták, hogy a feladatok meghatáro­zásakor keveset gondolnak a fogyasztói érdekvédelemre. A munkaverseny részeként kezelik az újítómozgalmat, amely az elmúlt évben so­kat fejlődött. A 118 elfoga­dott újítás 4 millió 370 ezer forint gazdasági hasznot ho­zott. Elsősorban a tanácsi vállalatoknál és a megyei ZÖLDÉRT-nél nőtt meg az újítási kedv. Ez azonban összességében nem jelenti azt, hogy minden rendben van. Nem mindenütt segítik a gondolkodó, újító embert, és az elismerésük is itt-ott csorbát szenved. Még min­dig akad olyan fogyasztási szövetkezet, mint az oros­házi, a vésztői, a battonyai, ahol 1982-ben egyetlen újí­tás sem volt. Ezután megtárgyalták az 1982. évi jövedelmekről és az idei bérpolitikai elkép­zelésekről készült jelentést, amelyet Bagi Sándor, a bér- bizottság vezetője terjesztett a testület elé. Megállapítot­ták többek között, hogy me­gyénk kereskedelme alapve­tően az elmúlt évben is ele­get tett a reá háruló köve­telményeknek. A kiskereske­delmi forgalom meghaladta a 16 milliárd forintot, ez 7,7 százalékkal több az 1981. évinél. Az ÁFÉSZ-ek 1,6 milliárd forint értékű árut vásároltak fel, illetve élel­miszert és ipari terméket ál­lítottak elő. Ebből több, mint egymilliárd forint értékű felvásárolt, és saját előállí­tású ipari termék külföldön talált gazdára. Az üzlet- hálózat alapterülete, ha mérsékeltebben is, de to­vább bővült. Felújításra, korszerűsítésre 20—25 szá­zalékkal többet költöttek a szövetkezetek, és vállalatok, mint tavaly. A nyereség vi­szont általában csökkent. Ez negatívan hatott a fejlesz­tési, a részesedési alapra és a bérekre. A bérbizottság vizsgálata szerint a gazdálkodó szer­vezetek a szakszervezet egyetértésével mindenek­előtt a bérszínvonal növe­lését szorgalmazta. A máso­dik negyedévben emelték a fizetéseket, év végén kiosz­tották a bértartalékokat, de adtak bérjellegű jutalmakat is. Általános tapasztalat, hogy a fizikai dolgozók bére jobban nőtt, mint az alkal­mazottaké. Egyöntetű volt a vélemény: az elkövetkezen­dő időben szorgalmazni kell a jövedelemérdekeltséget az üzletekben. Itt ugyanis a többletnyereség 20—30 szá­zalékát adómentes részese­dési alapként megkaphatják a vállalkozók kiegészítő jö­vedelemként. Végül elfogadták a VI. öt­éves tervidőszak szakszerve­zeti tisztségviselőinek ok­tatásáról szóló tájékoztatót. Az ülés Rákóczi Ferenc me­gyei titkár összefoglalójával, és bejelentésekkel zárult. S. S.

Next

/
Thumbnails
Contents