Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-12 / 60. szám
1983. március 12., szombat A dolgozó ember érdekében a szocialista országok szakszervezeteinek kézfogása Ha arról olvasunk, hogy összeültek a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak vezetői, az átlagember felfigyel, hiszen megszokta, hogy ott olyan állásfoglalások születnek, amelyek mindenki számára fontosak. Ugyanilyen kiemelt érdeklődés kíséri a KGST különböző szintű tanácskozásait is. Viszont alig- alig hallunk a baráti országok együttműködésének sok más területéről, köztük például a szakszervezetek mind gyümölcsözőbb kapcsolatairól, pedig a dolgozó emberek életében — gondoljunk például a közkedvelt csereüdülésre! — ezek is előnyösen éreztetik a hatásukat. Az együttműködés a szocialista brigádoktól kezdje a vezető szakszervezeti fórumokig minden szintre kiterjed, a formái rendkívül gazdagok és változatosak. 0 tárgyalásoktól a csereüdülésig Régi, több évtizedes hagyománynak számít már például a szakszervezeti vezető fórumok kölcsönös tapasztalatcseréje. Ennek méreteire jellemző, hogy 1982-ben 395 szakszervezeti delegációt fogadtak a Szovjetunióban a testvéri országokból s 310 szovjet szakszervezeti küldöttség tett viszontlátogatást. Ennek keretében találkoztak például a SZOT, illetve a VCSZPSZ, vagyis a Szovjet SZOT vezetői Moszkvában., Az ilyen két-, vagy többoldalú tanácskozásokon fontos elvi és gyakorlati kérdéseket vitatnak meg. Olyanokat például, mit lehetne, kellene tenni azért, hogy jobban érvényesüljön a dolgozó ember alkotó kedve, miképp lehetne fokozni a munkások szakmai és általános műveltségét, milyen módon kellene ösztönzőbbé tenni a bérezést, hogyan fejlesszék a szociálpolitikát, tegyék hatékonyabbá a munkavédelmet, mit tehetnek a szakszervezetek a dolgozók lakáshelyzetének javításáért, a szabad idő kulturáltabb eltöltéséért- és így tovább. A viták során sok jó tapasztalat a felszínre kerül, s arra törekszenek, hogy ezgket közkinccsé tegyék és — a „Tanuljunk egymástól” jelszó jegyében — a többi országban is hasznosítsák. Hasonló jellegű és célzatú találkozókra kerül sor az élet sok más területén is. Rendszeressé vált például, hogy munkásbrigádok látogatnak „háztűznézőbe” egymáshoz, műszaki szakemberek vitatnak meg egy-egy időszerű szakmai témát. Egymástól messze lakó — de közös témán munkálkodó — újítók, feltalálók cserélik ki a nézeteiket; szakszervezeti művészeti együttesek adnak vendégműsort. Együttműködnek a szakszervezeti könyvkiadók, illetve lapok szerkesztőségei, magyar szak- szervezeti aktivisták tanulnak a VCSZPSZ moszkvai és leningrádi nemzetközi tanfolyamain. Szakszervezeti nemzetközi sporttalálkozókat szerveznek, s mind nagyobb tömegeket mozgat meg «az egyre népszerűbbé váló külföldi csereüdültetési akció. . j 1300 szovjet gyár testvérüzemei Az élet forrása persze a munka, ezért az együttműködésben is erre helyezik a hangsúlyt. Az életközelség azt kívánja, hogy a vállalatok, munkabrigádok, illetve különböző munkaközösségek közvetlen, alkotó kapcsolatban legyenek egymással. Hogy vannak is, annak illusztrálására csak néhány adat. Napjainkban több mint 1300 szovjet gyárnak — vagy inkább vállalatnak, kombinátnak — vannak testvérüzemei a szocialista országokban. Rendszeresen találkoznak és szakmai megbeszéléseket tartanak például Moszkva és Budapest több gépipari üzemének dolgozói, Donyeck és Osztrava bányászai, Odessza és Várna kikötőmunkásai, Ivanovó és Drezda textilipari üzemeinek szövői, mérnökei és így tovább. Aki már járt Záhonyban, illetve Csopon, s tudja, hogy milyen óriási árutömeget mozgatnak meg ott évente, az érzékelni és értékelni tudja, mennyire fontos és nélkülözhetetlen, hogy időnként összeülnek és jobban összehangolják a munkát a két határállomás vasutasai. Hasonlóan hasznos kapcsolatok alakultak ki a hajózásban, a légiforgalomban és az élet sok más területén is. Az internacionalista összefogás egyik legszebb példája volt az a nemzetközi munkaverseny, amely a Csepel Vas- és Fémművek kollektívájának kezdeményezésére bontakozott ki 1977-ben a baráti országokban, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünneplésére. A verseny, á „Tanuljunk egymástól!”-jelszó gyakorlati megvalósítása rubelben és forintban mérhető haszonnal jár a testvérországok számára. Az ukrajnai Lvovpromszt- roj tröszt egyik brigádja például egy olyan — fajanszlappal történő — burkolási technológiát sajátított el Magyar- országon, amely — miután ez később az egész trösztnél közkinccsé vált — lehetővé tette, hogy egy év alatt több mint hat tonna cementet takaríthatott meg a tröszt minden brigádja. Magától értetődik, a Csepeli Gépgyár brigádjai is sok jó ötlettel, gondolattal lettek gazdagabbak, amikor a Moszkvai Csiszoló- gépgyárba látogattak, mint ahogy a donyecki szénmedence meg a Borsod megyei Szénbányák bányászai sem tértek haza „üres kézzel”, amikor kölcsönösen megtekintették egymás föld alatti munkahelyeit. fl szakosodás új formái Nemrég fejeződött be Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájában a szovjet szakszervezetek XVII. kongresszusa, amelyen a magyar és más testvéri országok szakszervezeti küldöttségei is részt vettek, felszólaltak, s részletesen foglalkoztak azzal, miképp lehetne még gazdagabbá, gyümölcsözőbbé tenni a kapcsolatokat. Bár az -elképzelések, a tervek részletes kifejtésére nincs mód, befejezőként hadd utaljunk csak arra, hogy „nemcsak” a testvérországok gazdasági együttműködésében van szakosodás, hanem — a mozgalmi munka sajátosságait figyelembe véve — még a szakszervezeti munkában is. Már korábban megállapodás született például arról, hogy a szovjet szak- szervezetek mindenekelőtt a termelést segítő tevékenység átfogó és részkérdéseiben, a bolgárok a szervezési tömegmunka, a magyarok a lakáskérdés, a lengyelek a nevelő és kulturális tevékenység, a csehs .lovákok pedig a társadalombiztosítás időszerű és megoldandó feladatainak tanulmányozásában mélyedtek el különösen, s gondoskodtak arról, hogy — a többi szocialista ország szakszervezeteinek tapasztalatát is összegezve — a jövőben még hatékonyabbá, színvonalasabbá váljék e területeken a szakszervezetek munkája. Az egész szocialista közösség, a dolgozó emberek millióinak előnyére és hasznára. N. Jugov Latin-Dmerika kilátásai 1982—1986-ra! A latin-amerikai országok gazdasági fejlődése a következő négy évben messze elmarad a korábbi fél évtized eredményeitől. A térség gazdasági fejlődés listáját vezető Paraguayban is csökken a gazdasági növekedés. Az eddigi növekedési ütem általában kétszámjegyű volt, még az elkövetkező négy évre csak évi 4—7 százalékos növekedés várható. Argentína, Brazília, Mexikó és Uruguay belföldi összterméke (GDP) az előrejelzés szerint évi 1-2 százalékkal csökken. A térség államai a kereskedelmi mérlegüket valószínű, hogy a korábbinál nagyobb aktívummal zárják, ami azonban kevés országban elegendő arra, hogy ellensúlyozza a fizetési mérleg hiányt. A latin-amerikai kormányok fő gondja az infláció lassítása, megfékezése. A szakértők véleménye szerint nagyon magas infláció várható Argentínában, Brazíliában, Mexikóban és Costa Ricában. Az országok többségében széles körű árellenőrzés bevezetésére lehet számítani. Az energiakilátások a térség olajimportőreinek kedveznek. Az olajexportőr országokra — Ecuador, Peru és Venezuela — nehéz idők várnak, most kell majd hozzáfogniuk a kiigazító intézkedésekhez. A szakértők véleménye szerint a térség országaiban tovább nő a munkanélküliség. Tudományos innen „Maximális gondatlanság” Kártérítés a ha Iái sugárért? *0t Egy 1951-es nevadai robbantás szemlélői (Fotó Der Spiegel — KS> Az évszázad jogi esetének minősítette az amerikai sajtó. Pedig a közvetlenül érintetteknek sokkal inkább életük, környezetük sorstragédiája, amelyet az esetleges majd 2,5 milliárdos kártérítés sem tehet meg nem történtté. De hol van még a kártérítés? . Az ' „atomper” még csak tavaly ősszel kezdődött Utah állam fővárosában, Salt Lake Cityben. Hogy meddfg tarthat, azt megjósolni sem lehet. Miként azt sem, hogy mennyi áldozatot szed még az a 12 éven át folytatott kísérletsorozat, amelyet az Egyesült Államok kormánya végeztetett az ötvenes években az atombombákkal. A kezdet 1951, a színhely az Utah és Arizona államok határán fekvő sivatag. 1962- ig több mint 100 nukleáris bombát robbantottak itt fel a föld felszínén. Az első kísérleteknél nem csak a kirendelt katonák voltak jelen: a „rendező” Atomenergia Bizottság valósággal toborozta a nézőközönséget a környéken lakó településeken. „Gyertek, nézzétek, hogyan csinálják a történelmet” — volt a jelszó. Úgy 25 ezer gyanútlan polgár nézte meg — vagy élte át a közelben — a nukleáris kísérleteket, s majd 200 ezer katona volt jelen a 11 év alatt a robbantásoknál. Azóta kétséget kizáróan megállapították az orvosok, hogy közülük megdöbbentően sokan betegedtek meg rákban. A kornyék lakossága szintén kénytelen naponta szembenézni a tragédiával: rák, leukémia, torzszülött csecsemők, korai halálesetek sora sújtja a vidéket. 195T májusában például egy új bombát próbáltak ki. Ez nem lövellte az égbe a szokásos gombát: felhője szétterült, és rátelepedett St. George falura. Utóbb kiderült, hogy egy szakértő a korábbi robbantásoknál ötször nagyobb radioaktív koncentrációt mért a levegőben: pontos adatot nem mondhatott, mert Geiger-számlálójának skálája csak 300 milliröntgenig terjedt. 1954-ben egy robbantás idején a közelben forgatott egy filmes stáb. A 150 emberből 91-en betegedtek meg rákban, 46-an meg is haltak. Az amerikai szövetségi államot most majd 1200 polgár pereli 2,4 milliárdos kártérítésre, mert „hanyagul maximális gondatlansággal” járt el a kísérleteknél. De ennél nyilvánvalóan többről van szó. Az dől el a bíróságon, hogy vajon joga volt-e (van-e) az államnak a nemzeti biztonságra hivatkozva, sorozatos kísérletekkel ártatlan' polgárok tömegének egészségét tudatosan veszélyeztetni ? Ugyanis az azóta napvilágra került titkos dokumentumokból kiderült, hogy a szakemberek nagyjából tisztában voljak a nukleáris robbantások lehetséges következményeivel. A lakosságot mégis azzal nyugtatták, hogy a kísérletek „abszolút veszélytelenek”, s ezt mondták a kirendelt katonáknak is. Egy kongresszusi vizsgálóbizottság két éve joggal állapította meg, hogy a szövetségi kormány semmit nem tett az emberek védelmében. „A második világháború — Hirosima, Nagaszaki — óta amerikai atomfegyvereknek csak amerikaiak estek áldozatul” — írta keserű iróniával az egyik lap. A. K. Pillanatkép — Madagaszkárról Madagaszkár földünk egyik legnagyobb szigete, területe 587 041 négyzetkilométer, nagyobb, mint azé a Francia- országé, amelynek 1960-ig gyarmata volt, amikor kikiáltották a független Malgas Köztársaságot. Röviden VÍZBEN OLDÖDÓ SÖRÉT Kanadában a sörétszemek mindén évben a kacsák ezrei- nek a pusztulását okozzák. Nem ' mintha ilyen sokat lelőnének közülük, hanem azért, mert a kacsák megmérgezik magukat a sörétszemekkel. Lövések révén mintegy 600 tonna sörét kerül évenként a vízi madarak életterébe. A madarak, különösen azok a fajok, amelyek a vizek fenekén és iszapjában kutatnak táplálék után, a magvakkal és a homokszemcsékkel együtt a sörétszemeket is megeszik. A rágógyomorba kerülnek, ahol finom porrá őrlődnek, feloldódnak, és a vérkeringésbe jutnák. Feltételezik, hogy egyetlen sörétszem halálos ólomadagot tartalmazhat. A kanadai Nemzeti Kutatótanács keresi a módszert, hogyan lehetne megszüntetni ezt a veszélyt. Olyan söréttel kísérleteznek, amelyben vízben oldódó kötőanyag tartja össze az ólomport. Száraz állapotban sziFejlődő mezőgazdasági ország. Sokféle természeti kincse van: csillám, szén, arany, nikkel, tantál, titán, kvarckristály, de bányászata mégsem jelentős. A lakosság 80 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik. Érdekesség lárd és vadászásra alkalmas, vízbe vagy iszapba hullva azonban szétesik, és finoman elosz- lik. BÉKAMÉREG Dél-Amerikában, Kolumbia őserdeiben őshonos egy két-három centiméter hosszú és alig egy- grammos kis béka (Phyllobates latinasus), amely rendkívül erős mérge miatt közvetlen életveszélyt jelent emberre, állatra egyaránt. A béka bőréből nyert váladék kémiai vizsgálata kimutatta, hogy három, egymáshoz szerkezetileg hasonló vegyü létből áll. Ezeket batrachotoxin A. B és C-nek nevezték el. A vízben és az acetonban jól oldódó méreganyagról később az is kiderült, hogy kémiai szerkezete alapján a sztereidok közé tartozik. A légzőizmokat bénító, fulla- dásos halált okozó batrachoto- xint ma a legerősebb nem fehérje természetű méregnek tartják. Az indiánok nyílmérgénél, a kurárénál is erősebb: ötven- szer hatékonyabb a kobra neu- rotoxinjánál, ötszázszor a tenmég, hogy Madagaszkár valóságos gyógynövény-paradicsom, ám e téren sincsenek kiaknázva lehetőségei. Madagaszkárhoz számos sziget és korallzátony is tartozik. így érthető, hogy a lakosság egy része a tengerből él, beleértve a gyöngyhalászokat is. A trópusi éghajlatú ország lakosainak 98 százaléka malgas; Indonéziából és Afrikából betelepült, népek keveréke. A fennmaradó 2 százalék pedig: francia, indiai, kínai és arab. Az írástudatlanság mértéke még mindig magas, mintegy 61 százalékos, pedig állami és egyházi iskolák egyaránt működnek. 1976 óta ötéves tankötelezettség érvényes, de a kevés tanterem miatt a gyerekeknek nem egészen a fele jár csak iskolába. Orvosi ellátottsága a fejlődő országokhoz viszonyítva közepes; 10 770 lakosra jut egy orvos. Képünkön a főváros, Tananarive egyik elemi iskolája látható. (KS) geri uborkák mérgénél, és ezerszer erősebb, mint a nátrium- cianid. Kristályos formában akár tizenöt évig is eltartható anélkül, hogy bomlásától tartani kellene. Egy milligramm előállításához körülbelül 80 békára van szükség. REUMA Román kutatók megvizsgálták néhány reumás betegség családon belüli halmozódását. Megállapították, hogy a heveny reumás izületi gyulladásban vagy idült reumás csigolyabetegségekben szenvedő betegek családjaiban a betegségek előfordulási aránya 3,7, Illetve 3,06 százalék (Az idült ízületi gyulladás aránya 0,57, illetve 0,11 százalék.) Az idült izületi gyulladás négyszer olyan gyakran fordul elő ugyanazon családon belül, mint általában. Minden arra utal, hogy a reumás betegségekben is szerepe van az öröklődésnek. Az öröklődő tényezőknek azonban valójában alárendelt szerepük van a környezeti hatások — elsősorban a kedvezőtlen lakásviszonyok — mellett.
