Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-12 / 60. szám

1983. március 12., szombat l?U;lin7.iT3 Pályázat A Moszkva Rádió magyar adása a szovjet—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 35. évfordulója alkalmából pályá­zatot hirdet hallgatóinak. A helyes és érdekes válaszok beküldői között szovjetunióbeli utazást, s más értékes jutalmakat osztanak ki. A kérdések a következők: 1. Az első szerződést 1948. február 18-án írták alá. Hol és mikor írták alá a második, ma is érvényes szerző­dést? 2. Számoljon be vállalata, munkahelye, vagy lakóhe­lye magyar—szovjet vonatkozású együttműködéséről és szovjet emberekhez fűződő személyes kapcsolatairól. 3. Nevezzen meg legalább három olyan ipari létesít­ményt, amely szovjet—magyar együttműködésben épült, és fontos szerepet játszik a két ország gazdasági éle­tében. 4. Véleménye szerint a szovjet—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés milyen jelentőségű Magyarország számára? A pályázatok beküldési határideje 1983. április 4. Cím: Moszkva Rádió, magyar osztály. A borítékra írják rá: „Pályázat”. A legértékesebb pályaműveket a Moszkva Rádió má­jus 1-i és 2-i magyar adásában teszi közzé. Bemutatóval egybekötött juhnyíró és minősítő verseny Szeghalmon Az Alföldön régi hagyo­mányai vannak a birkatar­tásnak- A Szeghalmi Álla­mi Gazdaság kiterjedt lege­lőin is évtizedek óta egyik legszámottevőbb ágazat a juhászat. Az elmúlt eszten­dőkben jelentős beruházás­sal valósították meg az 5 ezer anyajuh számára a ká- rolyderéki juhtelepet. Teg­nap, pénteken egész napos program keretében itt ren­dezték immáron másodízben az országos bemutatóval egy­bekötött juhnyíró és minősí­tő versenyt. Az egész napos rendez­vényre hazánk valameny- nyl, nagyobb juhtenyésztő gazdaságából érkeztek szak­emberek, s a juhnyíró ver­senyen részt vettek a leg­jobbnak tartott birkanyíró kollektívák. Az állami gaz­daságban befejező szakaszá­hoz érkezett a birkanyírás, eddig több mint 9500 állatot szabadítottak meg bundájá­tól, s ennek befejező aktu­saként került sor a juhnyíró versenyre. Mintegy 65-en álltak rajt­hoz. A versenyzőknek húsz perc alatt öt birkát kellett megnyírniuk, az elért idő és a minőség függvényében szigorú zsűri bírálta el tel­jesítményüket. A legjobbak oklevelet kaptak, ami arra jogosítja fel őket, hogy a gazdaságok részükre egy fo­rinttal többet fizethetnek birkánként. Napjainkban egy-egy birka nyírásáért 18 forintot kapnak. A verseny­ben legjobban szerepelt a gyomaendrődi Szécsi Kál­mánná, őt követte az ugyan­csak gyomaendrődi Raffael Antal, míg a harmadik he­lyen a túrkevei Puj Ferenc- né végzett. A versennyel egy időben a csaknem 200 juhtenyész­téssel foglalkozó szakember tapasztalatcserén vett részt. Megismerkedtek az ország egyik legkorszerűbb juhtele- pével. Elismeréssel szóltak a látottakról, külön megragad­ta a figyelmüket és érdek­lődésüket az Alfa-Laval fe- jőgép. A tenyésztőmunkában élénk érdeklődést váltott ki a szeghalmi gazdaságnál a merinóállománynak a Kelet­fríz kosokkal történő ter­mékenyítése, aminek szapo­rulatát is bemutatták a je­lenlevőknek­— sz — Pillanatkép a versenyről Fotó: Szekeres András Tímár Mátyás köszöntése Tímár Mátyást, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ját, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, a munkásmozgalom régi harcosát, párttagsága 40. évfordulója alkalmából teg­nap Havasi Ferenc, a Poli­tikai Bizottság tagja, a köz­ponti, Bizottság titkára kö­szöntötte, és átadta a Köz­ponti Bizottság emléklapját. A köszöntésen jelen volt Ballai László, a Központi Bizottság osztályvezetője. Tegnap, pénteken este mutatta be a Jókai Színház Pierre Barillet—Jean Pierre Grédy: A kaktusz virága című zenés játékát Giricz Mátyás érdemes művész vendégrendezésében. Képünkön az előadás két főszereplője, Stéphanie és Julien: Vajda Márta, Gálfy László Fotó: Gál Edit Bemutatkozott az Expressz A békéscsabai Penza klub soron következő foglalkozá­sát március 11-én, pénteken délután rendezték meg Bé­késcsabán, az MSZMP I. ke­rületi székházában. Ez alka­lommal az Expressz Ifjúsá­gi és Diák Utazási Iroda mu­tatkozott be a résztvevők­nek. Horváth László diavetíté­ses útiélmény-beszámolója után az ifjúsági turizmus helyzetéről hallgattak meg tájékoztatót a klubtagok. Ezt követően a fennállásának negyedszázados évfordulóját ünneplő Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda munká­járól, az elmúlt 25 esztendő eredményeiről hangzott el ismertető. A résztvevők tá­jékoztatást kaptak az iroda Szovjetunióba irányuló ez évi különleges ajánlataiból is. A jól sikerült rendezvény teázással és folklórzene-hall- gatással fejeződött be. (v. I.) Jubileumi kiállítás Jubileumi kiállítás nyílt március 11-én, tegnap dél­előtt 9 órakor Orosházán, a Csorvási út 3. szám alatt. A Magyar Kisállattenyésztők Országos Egyesületének Bé­kés megyei szervezete, az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ kisállattenyésztő szakcso­portjai, valamint az oroshá­zi galambtenyésztő egyesü­let immár tizedszer rendezi meg hagyományos, márciusi kisállat-kiállítását, amelyen a megyeieken kívül romá­niai és csehszlovákiai te­nyésztők is részt vesznek. A jubileumi' kiállítás meg­nyitásakor dr. Csikváry László, a Magyar Kisállatte­nyésztők Országos Egyesüle­tének elnöke elmondta: a rendezvény egyik legfonto­sabb célja, hogy a hazai és a szocialista államok kisál­lattenyésztői megismerjék egymás tevékeriységét és ba­ráti kapcsolatokat építsenek ki. A kiállításon házinyulakat, nutriákat, nyérceket, róká­kat, húsgalambokat, baromfi- kat és kertészeti gépeket lát­hatnak a látogatók. A hagyo­mányoktól eltérően ezúttal az orosházi ÁFÉSZ kísérleti gombatenyészete is megte­kinthető. A baromfipiac be­szűkülése miatt, a szövetke­zet termékváltásra kénysze­rül, ezért gombatermesztés­sel próbálkoznak. Ha a kí­sérlet eredményre vezet, ak­kor azokat az épületeket, amelyekben eddig csirkét ne­veltek, gombatermesztésre akarják hasznosítani. Ez azért lenne előnyös, mert minimá­lis a beruházási igény. L. S. Fotó: Veress Erzsi Nyugalomra vár az iskola |ajátos világ az iskoláé. A társadalom többi intéz­ményétől egyebeken kívül az is megkülönbözte­ti, hogy mindennemű társadalmi-politikai, tudo­mányos vagy műszaki változás jóval később csapódik le az oktatási intézményekben, mint másutt. Mondják is ezért némelyek, hogy az iskola eredendően konzervatív intézmény^ Amikor a 800. esztendő karácsonyán császárrá koroná­zott frank uralkodó, Nagy Károly — így nevezték el ké­sőbb a történetírók — a kiépülő feudális rend szerves részeként létrehozta a területi megoszlás elvén alapuló iskolahálózatot, tulajdonképpen a ma is létező iskola- rendszerek alapjait vetette meg. Nincsen Európának olyan országa, amelyben az iskoláztatás gyökeresen el­térne az 1200 éves fundamentumtól: az egymásra épülő iskolafokozatok, a rendszerezett tananyag, a módszerek, a tankönyvek, a főhivatású nevelők foglalkoztatása stb. — lényegét tekintve mind-mind ide nyúlik vissza. Az intézményes iskola tehát ősi eredetű, századokat túlélő hagyományokkal, amiket nem lehet és nem is kell egyik napról a másikra felszámolni. Minden isko­lának égetően nagy szüksége van nyugalomra, külső és belső állandóságra, mai divatos kifejezéssel: stabilitásra. Mióta csak iskola létezik, a stabilitás nélkülözhetetlen feltétele az eredményes tanításnak. Érvényessége kiter­jed a tananyagra, az iskola szervezeti rendjére, az ok­tatás irányításának rendszerére egyaránt. A gyors, ug­rásszerű változások legtöbbször súlyos zavart okoznak az iskolában, kapkodóvá teszik, elbizonytalanítják a pe­dagógusokat, végeredményben az oktató-nevelő munka színvonala csökken -ezáltal. Mostanában nálunk is, más országokban is sokan túl­zó következtetésekre jutnak a szaporodó tudományos is­meretek láttán, azt sürgetik, hogy az új oktatási ered­mények minél előbb épüljenek be az iskolai tananyag­ba. Ha a művelődésirányítás helyt adna az ilyen igé­nyeknek, akkor legalább öt-hatévenként ki kellene cse­rélni az iskolai tan terveket, tankönyveket, ez pedig kép­telenség. Persze, azt se higyjük, hogy hosszú évtizedekig nin­csen szükség a tananyag hozzáigazítására a kor köve­telményeihez. Igaz, hajdanán akár ötven—száz évig is vagy még tovább ugyanaz a tananyag szerepelt az is­kolákban. Amikor például a 16. században a jezsuiták Európa-szerte létrehozták híres középiskoláikat, a mai gimnáziumok ősét, központi tantervet is kidolgoztak Ró­mában; a kísérleti kipróbálás után ez volt érvényben 1599-től 1773-ig, ennejc alapján folyt a tanítás a jezsui­ták iskoláiban mindenütt. Hivatkozhatnánk Mária Teré­zia nevezetes Ratio Educationisára is, amely egyetlen korrekcióval csaknem kilencven éven át volt érvényben. Hasonló igénnyel porondra lépni ma esztelenség vol­na, viszont évtizedenként sem szabad megváltoztatni a tananyagot. Ne feledjük, amilyen gyors mértékben szü­letnek az új tudományos ismeretek, oly mértékben el is avulnak, ezért semmi esetre sem az iskolában kell le­csapódniuk a tudományos változásoknak! Az iskola ak­kor áll feladata magaslatán, ha nem évenként elavuló ismereteket közvetít, hanem szilárd alapműveltséget nyújt minden nemzedéknek, természetesen felkészítve őket a változáshoz való hozzáidomulásra. Mindig a tananyag reformja szokta kiváltani a leg­erősebb földlökéseket a pedagógusok körében. A stabili­tás megingása azonban egyéb tényezőkkel is összefügg­het, nemegyszer a magasabb szintű oktatási irányítás hibáival. Az 1972-es oktatáspolitikai párthatározat vég­rehajtásának tapasztalatait értékelve a Központi Bizott­ság tavaly áprilisban leszögezte, hogy „a változások mennyisége és egy részüknek nem kellő megalapozott­sága kedvezőtlenül befolyásolta az iskola stabilitását, nem szolgálta az oktatás színvonalának, illetve a ta­nulók ismeretszintjének kívánatos mértékű emelkedését, elbizonytalanította a pedagógusokat, s bírálatot váltott ki a közvéleményben”. Vannak olyan elemei is a stabilitásnak, amelyek mun­kahelyenként eltérőek, ilyen például az iskola légköre, a tanács iskolafenntartó tevékenységének színvonala, az iskolai demokrácia állapota stb. Néha az is bizonytalan­ságot szül, ha a művelődéspolitika céljai túl általáno­sak, amiből aztán sokféle értelmezés származhat, és a pedagógusnak nem alakul ki saját meggyőződése. Ká­ros az is, ha az iskolákat irányító, ellenőrző tanácsok nem a tanárok érdemi munkáját helyezik előtérbe, tehát hogy színvonalasan tanít-e, hanem a tanítással nem ösz- szefüggő, külső feladatok teljesítését. Nyugalom és folyamatos fejlesztés, erre van szükség most az iskolákban; a két fogalom egyébként nem zárja ki egymást. Eötvös József 1868-ban, a népoktatási tör­vény elfogadásakor óva intette közvetlen munkatársait és a pedagógusokat az elsietett lépésektől: a pedagógiai siker szerinte nem a pillanatnyi hevülettől függ, hanem a tevékenység folytonosságától és a következetességtől. n emzetközi pedagógiai összevetések, szerint mos­tani tanterveink tartalma korszerű, ezért bát­ran ki lehet állni az újítások mellett. Az isko­lák nyugalmát a következő években nem éri támadás erről az oldalról. Mindenfajta stabilitásnak persze csak akkor van értelme, ha az egy korszerű és kiegyensúlyo­zott helyzet fönntartására irányul. Iskoláinkban ilyen helyzet van most kialakulóban, ennek megőrzéséhez vár­ják a pedagógusok a társadalom segítségét. P. Kovács Imre Miről olvashatunk az Hűtő-Motorban? A megnövekedett benzin­árak mellett az „olcsó” au­tózás lehetőségeit keresi az „Autós dilemma” című írás az Autó-Metor 6. számában, amely március 15-én kerül az olvasók kezébe. A lap sok tanácsot ad azoknak is, akik új helyett használt motort szándékoznak venni. Tavaly ősszel adtak hírt az akkor még darabokban álló Pannónia 270 típusú lakóko­csiról, amely elkészült, s je­lenleg a KERMI vizsgálja. A kis gyöngyszem című írás most részletesen tájékoztat a lakókocsiról. Ezenkívül egyebek között sivatagi tu­dósítást közöl a lap a Pá­rizs—Dakar rallyról, és hírt ad a genfi autószalonról. Vé­gül a hagyományos ötfordu­lós közlekedésbiztonsági ve­télkedő első fordulójának tesztkérdéseit ismertetik.

Next

/
Thumbnails
Contents