Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-12 / 60. szám
1983. március 12., szombat l?U;lin7.iT3 Pályázat A Moszkva Rádió magyar adása a szovjet—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 35. évfordulója alkalmából pályázatot hirdet hallgatóinak. A helyes és érdekes válaszok beküldői között szovjetunióbeli utazást, s más értékes jutalmakat osztanak ki. A kérdések a következők: 1. Az első szerződést 1948. február 18-án írták alá. Hol és mikor írták alá a második, ma is érvényes szerződést? 2. Számoljon be vállalata, munkahelye, vagy lakóhelye magyar—szovjet vonatkozású együttműködéséről és szovjet emberekhez fűződő személyes kapcsolatairól. 3. Nevezzen meg legalább három olyan ipari létesítményt, amely szovjet—magyar együttműködésben épült, és fontos szerepet játszik a két ország gazdasági életében. 4. Véleménye szerint a szovjet—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés milyen jelentőségű Magyarország számára? A pályázatok beküldési határideje 1983. április 4. Cím: Moszkva Rádió, magyar osztály. A borítékra írják rá: „Pályázat”. A legértékesebb pályaműveket a Moszkva Rádió május 1-i és 2-i magyar adásában teszi közzé. Bemutatóval egybekötött juhnyíró és minősítő verseny Szeghalmon Az Alföldön régi hagyományai vannak a birkatartásnak- A Szeghalmi Állami Gazdaság kiterjedt legelőin is évtizedek óta egyik legszámottevőbb ágazat a juhászat. Az elmúlt esztendőkben jelentős beruházással valósították meg az 5 ezer anyajuh számára a ká- rolyderéki juhtelepet. Tegnap, pénteken egész napos program keretében itt rendezték immáron másodízben az országos bemutatóval egybekötött juhnyíró és minősítő versenyt. Az egész napos rendezvényre hazánk valameny- nyl, nagyobb juhtenyésztő gazdaságából érkeztek szakemberek, s a juhnyíró versenyen részt vettek a legjobbnak tartott birkanyíró kollektívák. Az állami gazdaságban befejező szakaszához érkezett a birkanyírás, eddig több mint 9500 állatot szabadítottak meg bundájától, s ennek befejező aktusaként került sor a juhnyíró versenyre. Mintegy 65-en álltak rajthoz. A versenyzőknek húsz perc alatt öt birkát kellett megnyírniuk, az elért idő és a minőség függvényében szigorú zsűri bírálta el teljesítményüket. A legjobbak oklevelet kaptak, ami arra jogosítja fel őket, hogy a gazdaságok részükre egy forinttal többet fizethetnek birkánként. Napjainkban egy-egy birka nyírásáért 18 forintot kapnak. A versenyben legjobban szerepelt a gyomaendrődi Szécsi Kálmánná, őt követte az ugyancsak gyomaendrődi Raffael Antal, míg a harmadik helyen a túrkevei Puj Ferenc- né végzett. A versennyel egy időben a csaknem 200 juhtenyésztéssel foglalkozó szakember tapasztalatcserén vett részt. Megismerkedtek az ország egyik legkorszerűbb juhtele- pével. Elismeréssel szóltak a látottakról, külön megragadta a figyelmüket és érdeklődésüket az Alfa-Laval fe- jőgép. A tenyésztőmunkában élénk érdeklődést váltott ki a szeghalmi gazdaságnál a merinóállománynak a Keletfríz kosokkal történő termékenyítése, aminek szaporulatát is bemutatták a jelenlevőknek— sz — Pillanatkép a versenyről Fotó: Szekeres András Tímár Mátyás köszöntése Tímár Mátyást, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, a munkásmozgalom régi harcosát, párttagsága 40. évfordulója alkalmából tegnap Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a központi, Bizottság titkára köszöntötte, és átadta a Központi Bizottság emléklapját. A köszöntésen jelen volt Ballai László, a Központi Bizottság osztályvezetője. Tegnap, pénteken este mutatta be a Jókai Színház Pierre Barillet—Jean Pierre Grédy: A kaktusz virága című zenés játékát Giricz Mátyás érdemes művész vendégrendezésében. Képünkön az előadás két főszereplője, Stéphanie és Julien: Vajda Márta, Gálfy László Fotó: Gál Edit Bemutatkozott az Expressz A békéscsabai Penza klub soron következő foglalkozását március 11-én, pénteken délután rendezték meg Békéscsabán, az MSZMP I. kerületi székházában. Ez alkalommal az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda mutatkozott be a résztvevőknek. Horváth László diavetítéses útiélmény-beszámolója után az ifjúsági turizmus helyzetéről hallgattak meg tájékoztatót a klubtagok. Ezt követően a fennállásának negyedszázados évfordulóját ünneplő Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda munkájáról, az elmúlt 25 esztendő eredményeiről hangzott el ismertető. A résztvevők tájékoztatást kaptak az iroda Szovjetunióba irányuló ez évi különleges ajánlataiból is. A jól sikerült rendezvény teázással és folklórzene-hall- gatással fejeződött be. (v. I.) Jubileumi kiállítás Jubileumi kiállítás nyílt március 11-én, tegnap délelőtt 9 órakor Orosházán, a Csorvási út 3. szám alatt. A Magyar Kisállattenyésztők Országos Egyesületének Békés megyei szervezete, az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ kisállattenyésztő szakcsoportjai, valamint az orosházi galambtenyésztő egyesület immár tizedszer rendezi meg hagyományos, márciusi kisállat-kiállítását, amelyen a megyeieken kívül romániai és csehszlovákiai tenyésztők is részt vesznek. A jubileumi' kiállítás megnyitásakor dr. Csikváry László, a Magyar Kisállattenyésztők Országos Egyesületének elnöke elmondta: a rendezvény egyik legfontosabb célja, hogy a hazai és a szocialista államok kisállattenyésztői megismerjék egymás tevékeriységét és baráti kapcsolatokat építsenek ki. A kiállításon házinyulakat, nutriákat, nyérceket, rókákat, húsgalambokat, baromfi- kat és kertészeti gépeket láthatnak a látogatók. A hagyományoktól eltérően ezúttal az orosházi ÁFÉSZ kísérleti gombatenyészete is megtekinthető. A baromfipiac beszűkülése miatt, a szövetkezet termékváltásra kényszerül, ezért gombatermesztéssel próbálkoznak. Ha a kísérlet eredményre vezet, akkor azokat az épületeket, amelyekben eddig csirkét neveltek, gombatermesztésre akarják hasznosítani. Ez azért lenne előnyös, mert minimális a beruházási igény. L. S. Fotó: Veress Erzsi Nyugalomra vár az iskola |ajátos világ az iskoláé. A társadalom többi intézményétől egyebeken kívül az is megkülönbözteti, hogy mindennemű társadalmi-politikai, tudományos vagy műszaki változás jóval később csapódik le az oktatási intézményekben, mint másutt. Mondják is ezért némelyek, hogy az iskola eredendően konzervatív intézmény^ Amikor a 800. esztendő karácsonyán császárrá koronázott frank uralkodó, Nagy Károly — így nevezték el később a történetírók — a kiépülő feudális rend szerves részeként létrehozta a területi megoszlás elvén alapuló iskolahálózatot, tulajdonképpen a ma is létező iskola- rendszerek alapjait vetette meg. Nincsen Európának olyan országa, amelyben az iskoláztatás gyökeresen eltérne az 1200 éves fundamentumtól: az egymásra épülő iskolafokozatok, a rendszerezett tananyag, a módszerek, a tankönyvek, a főhivatású nevelők foglalkoztatása stb. — lényegét tekintve mind-mind ide nyúlik vissza. Az intézményes iskola tehát ősi eredetű, századokat túlélő hagyományokkal, amiket nem lehet és nem is kell egyik napról a másikra felszámolni. Minden iskolának égetően nagy szüksége van nyugalomra, külső és belső állandóságra, mai divatos kifejezéssel: stabilitásra. Mióta csak iskola létezik, a stabilitás nélkülözhetetlen feltétele az eredményes tanításnak. Érvényessége kiterjed a tananyagra, az iskola szervezeti rendjére, az oktatás irányításának rendszerére egyaránt. A gyors, ugrásszerű változások legtöbbször súlyos zavart okoznak az iskolában, kapkodóvá teszik, elbizonytalanítják a pedagógusokat, végeredményben az oktató-nevelő munka színvonala csökken -ezáltal. Mostanában nálunk is, más országokban is sokan túlzó következtetésekre jutnak a szaporodó tudományos ismeretek láttán, azt sürgetik, hogy az új oktatási eredmények minél előbb épüljenek be az iskolai tananyagba. Ha a művelődésirányítás helyt adna az ilyen igényeknek, akkor legalább öt-hatévenként ki kellene cserélni az iskolai tan terveket, tankönyveket, ez pedig képtelenség. Persze, azt se higyjük, hogy hosszú évtizedekig nincsen szükség a tananyag hozzáigazítására a kor követelményeihez. Igaz, hajdanán akár ötven—száz évig is vagy még tovább ugyanaz a tananyag szerepelt az iskolákban. Amikor például a 16. században a jezsuiták Európa-szerte létrehozták híres középiskoláikat, a mai gimnáziumok ősét, központi tantervet is kidolgoztak Rómában; a kísérleti kipróbálás után ez volt érvényben 1599-től 1773-ig, ennejc alapján folyt a tanítás a jezsuiták iskoláiban mindenütt. Hivatkozhatnánk Mária Terézia nevezetes Ratio Educationisára is, amely egyetlen korrekcióval csaknem kilencven éven át volt érvényben. Hasonló igénnyel porondra lépni ma esztelenség volna, viszont évtizedenként sem szabad megváltoztatni a tananyagot. Ne feledjük, amilyen gyors mértékben születnek az új tudományos ismeretek, oly mértékben el is avulnak, ezért semmi esetre sem az iskolában kell lecsapódniuk a tudományos változásoknak! Az iskola akkor áll feladata magaslatán, ha nem évenként elavuló ismereteket közvetít, hanem szilárd alapműveltséget nyújt minden nemzedéknek, természetesen felkészítve őket a változáshoz való hozzáidomulásra. Mindig a tananyag reformja szokta kiváltani a legerősebb földlökéseket a pedagógusok körében. A stabilitás megingása azonban egyéb tényezőkkel is összefügghet, nemegyszer a magasabb szintű oktatási irányítás hibáival. Az 1972-es oktatáspolitikai párthatározat végrehajtásának tapasztalatait értékelve a Központi Bizottság tavaly áprilisban leszögezte, hogy „a változások mennyisége és egy részüknek nem kellő megalapozottsága kedvezőtlenül befolyásolta az iskola stabilitását, nem szolgálta az oktatás színvonalának, illetve a tanulók ismeretszintjének kívánatos mértékű emelkedését, elbizonytalanította a pedagógusokat, s bírálatot váltott ki a közvéleményben”. Vannak olyan elemei is a stabilitásnak, amelyek munkahelyenként eltérőek, ilyen például az iskola légköre, a tanács iskolafenntartó tevékenységének színvonala, az iskolai demokrácia állapota stb. Néha az is bizonytalanságot szül, ha a művelődéspolitika céljai túl általánosak, amiből aztán sokféle értelmezés származhat, és a pedagógusnak nem alakul ki saját meggyőződése. Káros az is, ha az iskolákat irányító, ellenőrző tanácsok nem a tanárok érdemi munkáját helyezik előtérbe, tehát hogy színvonalasan tanít-e, hanem a tanítással nem ösz- szefüggő, külső feladatok teljesítését. Nyugalom és folyamatos fejlesztés, erre van szükség most az iskolákban; a két fogalom egyébként nem zárja ki egymást. Eötvös József 1868-ban, a népoktatási törvény elfogadásakor óva intette közvetlen munkatársait és a pedagógusokat az elsietett lépésektől: a pedagógiai siker szerinte nem a pillanatnyi hevülettől függ, hanem a tevékenység folytonosságától és a következetességtől. n emzetközi pedagógiai összevetések, szerint mostani tanterveink tartalma korszerű, ezért bátran ki lehet állni az újítások mellett. Az iskolák nyugalmát a következő években nem éri támadás erről az oldalról. Mindenfajta stabilitásnak persze csak akkor van értelme, ha az egy korszerű és kiegyensúlyozott helyzet fönntartására irányul. Iskoláinkban ilyen helyzet van most kialakulóban, ennek megőrzéséhez várják a pedagógusok a társadalom segítségét. P. Kovács Imre Miről olvashatunk az Hűtő-Motorban? A megnövekedett benzinárak mellett az „olcsó” autózás lehetőségeit keresi az „Autós dilemma” című írás az Autó-Metor 6. számában, amely március 15-én kerül az olvasók kezébe. A lap sok tanácsot ad azoknak is, akik új helyett használt motort szándékoznak venni. Tavaly ősszel adtak hírt az akkor még darabokban álló Pannónia 270 típusú lakókocsiról, amely elkészült, s jelenleg a KERMI vizsgálja. A kis gyöngyszem című írás most részletesen tájékoztat a lakókocsiról. Ezenkívül egyebek között sivatagi tudósítást közöl a lap a Párizs—Dakar rallyról, és hírt ad a genfi autószalonról. Végül a hagyományos ötfordulós közlekedésbiztonsági vetélkedő első fordulójának tesztkérdéseit ismertetik.
