Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-11 / 59. szám
NÉPÚJSÁG 1983. március 11., péntek Megújuló mozgalom Ö rszágosan is figyelmet és elismerést váltott ki a Békés megyei Termelőszövetkezetek Szövetsége egyik jogelődjének, a Körösök Vidéke TE- SZÖV-nek 1978-as kezdeményezése. Hogy tudniillik, egy- egy jól gazdálkodó és gyenge adottságú téesz fogjon össze, s az erősebb segítse a gyengébbet. Géppel, szakemberrel, vetőmaggal, ahogy a gazdálkodás kívánja. Meg is alakult 18 téesz-pár, amelyek az éves értékelések szerint többnyire jól szolgálták az eredeti elgondolást, sőt annál valamivel magasabb szinten dolgoztak együtt. Kiderült közben az is, hogy nem csak az erős segíthet, akadnak olyan területek, ahol a kevésbé tőkeerős társ is mozdíthat a másik gazdálkodásán. Az eltelt időszak sok változást hozott a megyei szövetkezeti mozgalomban. 1981 őszén egyesült a megye két téesz-szövetsége, ezzel kitágultak a szövetkezetek közötti együttműködés keretei. Ennek és a jó tapasztalatoknak köszönhető, hogy eddig összesen 36 szövetkezet kötött szocialista együttműködési szerződést, kötelezte el magát a másik megsegítése mellett. Nem lenne teljes a kép, ha megfeledkeznénk az időközben betársult állami gazdaságokról. Legaktívabb képviselőjük a Bajai Mező- gazdasági Kombinát, amely három Békés megyei szövetkezetét patronál, de jelentkeztek időközben a Mezőhe- gyesi Mezőgazdasági Kombinát és a Hidasháti Állami Gazdaság képviselői, konkrét segítséget ajánlva fel az igénylőknek. Vajon jótékonysági hullám öntötte volna el az említett 36 téesz-párt és az állami gazdaságokat? Szó sincs róla. A kapcsolatkeresést egy olyan dolog indokolta, amelyet tisztes volta ellenére még sokan szégyenletesnek tartanak: a gazdasági érdek. Nem vitás ugyanis, hogy jól jár az az üzem, amely ki- bérli annak a legelőjét, akinek sok van és egyedül képtelen hasznosítani. Nemcsak mert olcsó takarmányhoz jutnak az állatai, hanem mert A múltkoriban hazafelé Szarvasról, ahol egy szak- szervezeti értekezleten voltunk, egy kocsiba kerültem a vízügyesekkel, s tovább is a mozgalmi dolgokról beszélgettünk. Ekkor mondta — többek közt. — Szarvas Mihály, a KÖVIZIG sarka- di szakaszmérnökségének főbizalmija, aki gátbiztos és vésztői csatornaőr, hogy az ő édesapját még a század legelején a szakszervezet taníttatta. És hogy a családjukban apáról fiúra szállt előbb a kubikos élet, majd a vízügyi szolgálat. Szarvas József 1888-ban született Szentesen. Örökös gond, nyomor a családban, 11 testvér. Az apjuk hamar meghal, s a nagyobbak a családfenntartók. Ásó, lapát, csákány, talicska, amit a magukénak mondhatnak, s a két karjuk ereje. Kubikosok. S viszik magukkal az addig cselédgyereket is a mesz- szeségbe. Vizet hord, és amit lehet, segít az embereknek. Alig 13 éves, amikor Zágrábba indulnak gyalog, talicskát tolva a vasútépítéshez. Egy év múlva — 1902ben — az egyik bátyjával a bécsi hajókikötőben dolgozik. Itt figyelnek föl az ügyes gyerekre, és mint any- nyit emlegette később: a szakszervezet szervezésében osztrák tanítók keze alatt 5 elemit végzett. Közben felkészítették a munkavezetésre is a bizalmi férfiak. Mire Bécsből eljönnek — és újból vasútépítésen dolgoznak, főleg Horvátországban — jól beszél németül, majd a szerb-horvátot is megtanulja. A gdanszki kia fölöslegessé váló területen „pénzes” növényt, esetleg ép- • pen gabonát termeszthet. A korábbi segítő jellegű kapcsolatok helyét a nagyüzemek viszonyában tehát egyre inkább a gazdasági érdeken alapulók veszik át. Ez év januárjától egy új rendelet értelmében ha egy 17 aranykoronánál gyengébb földön gazdálkodó üzem és egy erősebb közösen fejleszti a húsmarha vagy juh ágazatát, igénybe vehetik a „gazdagabb” különben zárolt tartalékalapját. Az adó- és más kedvezmények természetesen ugyanúgy megilletik a tőkét befektető gazdaságot, mint a vele társulót. Köny- nyű megérteni, hogy mindketten jól járnak. Az említett központi intézkedések több millió, sőt tízmillió forintos nagyságrendű összegeket hozhatnak mozgásba. Meg is indult a kapcsolatok magasabb szintre emelése, mind többen keresik a gazdasági lehetőségek közös kiaknázásának új formáit. Kis szépséghibája a dolognak, hogy megyénkben mindössze hét termelőszövetkezet tartozik a kedvezőtlen adottságúnak kijelölt, tehát adókedvezményben, ártámogatásban részesülő üzemek közé. Pedig jóval több azoknak a száma, amelyek földjeit évről évre elönti a belvíz, legjobb szándéka ellenére kerül a gyengék közé. Ippen az ő helyzetükhöz kapcsolható két I gondolat, amely egy, az együttműködésekkel foglalkozó tanácskozáson hangzott el, hogy a megyei tsz-szövetség munkatársai ne szégyelljék kérni a felsőbb szervektől azokat a szabályozó és jogszabálymódosításokat, amelyek itt, Békésben jogosnak tűnnek. És a másik, amivel szintén egyet lehet érteni: valahogy rendbe kéne hozni a ma még veszteséges öt és a veszteség közelében gazdálkodó néhány szövetkezet sorsát. És miért ne helyben, a helyi üzemek segítségével? Azaz pontosít- sunk: a jogszabályok, szabályzók teremtette közös gazdasági érdek alapján? M. Szabó Zsuzsa kötőbe is elveti -a sors, ott a lengyel nyelvvel boldogul gyorsan. Onnan is hívják haza, amikor kiütött az első világháború. Megjárja a szerb, az olasz és orosz frontot, sebesülten kerül vissza Szentesre. Ekkor már forradalmi szelek fújnak, s a világot járt fiatalember élettapasztalatból tudja: változtatni kell a világon. A Tanácsköztársaság kikiáltásakor a városi direktórium a szociális ellátás teendőit bízza rá. Életének e szép, és rövid szakasza a csongrádi Tisza-híd védelmével zárul. A szép álomnak vége. Újból a kubikosokkal járja — immár csak — a megmaradt kis országot. Az emberek szeretik, a mérnökök becsülik, munkavezető ismét. Az egyik mérnök magával viszi a magyar—román határnál épülő „trianoni” gáthoz, majd amikor az készen van, a Sebes-Körös gátjának erősítéséhez. Innen „szegődik” a társulathoz gátőrnek. Bár jóval kevesebb a kereset, de a csöpp gátőrházba az addig csak néhanapján látott család is eljöfiet. A feleség és a 3 gyermek. Közel a 40. évhez, letelepedik. — Aztán még néggyel szaporodott a család, én is Komádi mellett, a pénzesgödri csatornaházban születtem, ahonnan 9 kilométerre volt az iskola. Aztán mentünk 1937-ben a vésztő—malomfoki gátőrházba. A fizetés kevés volt, a gyerek sok, édesanyám jószágot nevelt; részes kapálás, részes aratás minden évben, s mi Agrometeorológiai előrejelzések Lassan felmelegszik az idő, s országszerte megkezdődnek a mezőgazdasági munkák. A következő komolyabb ,.erőpróbát” várhatóan a tavaszi fagyok adják, az erősebb éjszakai lehűlések — az agrometeorológiai szolgálat megkezdte előrejelzéseit, hasznos útmutatást adva a gazdaságoknak a következő időszak teendőire. Dunay Sándor, a szolgálat vezetője, az MTI munkatársának elmondta, hogy a központi előrejelzéseknek, amelyek a mező- gazdasági nagyüzemeket meghatározott időszakokban tájékoztatják az agrometeorológiai helyzetről, növekvő jelentősége van, ezt bizonyítja, hogy az adat- gyűjteményt már 350 üzem rendelte meg. A mezőgazdászok az intézeti kiadvány alapján programozhatják a következő időszak tevékenységét, és azokra a területekre összpontosíthatják az erőket, ahol várhatóan a legnehezebb, szélsőséges helyzet alakulhat ki. A meteorológusok az idén szorosra fűzik az együttműködést a MÉM növényvédelmi és agrokémiai szolgálatával, innen 20 gazdasági növényről kapnak állandó gyors jelentést; ezekben összegezik, hogy az adott időpontban hogyan fejlődnek a növények, s így az előrejelzés a korábbinál több szakmai megfontolást mérlegel majd. A termelési rendszerek felkérésére a következő időszakban — megrendelésre — a tavaszi talajhőmérsékleteket is közzéteszik, erre például a cukorrépa vetésének gyorsítása miatt van szükség; az agronómusok könnyebben megtalálhatják a legjobb időpontot, és jobban kihasználhatják a gépeket. Az előrejelzéssel több napra „előre láthatnak” — és ehhez igazíthatják a munkákat. Az intézet a nyári időszakban az öntözést segíti szakszerű közleményeivel; azon igyekeznek, hogy a gazdaságok — ha lehet — ne használjanak feleslegesen öntözővizet, illetve, adott esetben egy-egy növény „mentésére” összpontosíthassák a terület víztartalékait. Az idén először közvetlen kapcsolatot alakítanak ki néhány gazdasággal. A kijelölt üzemekben pontosan számon tartják majd, milyen hasznot jelentett számukra az agrometeorológiai tájékoztatás, milyen károkat sikerült megelőzniük a prognózisok felhasználásával. Egyúttal jelzik, milyen további segítséget várnak a központi szolgálattól. Szarvas Mihály Fotó: Fazekas László gyerekek ebben is segítettünk, meg a vizet figyeltük veszélyes időben. De az igazgató azt is megkívánta, hogy a gátőrök gyerekei ingyen járjanak gyomlálni, kapálni a bulgárkertészeté- be. így a gyerekek is hamar megtanulták, mi az élet. — Visszatekintve, de akkor is, oly természetes volt, hogy az égvilágon mindent csináltunk, egyik munkától a másikig. Ezért is lett nagy esemény ebben, a még tanyától is távoli világunkban, amikor én, a legkisebb, polgárista lettem. A tanítók nem hagyták békén a szüléimét, meg ők is kívánták nagyon, hogy legalább én tanuljak, és a nagymamához vittek Szentesre, de ha végig nem ösztöndíjas vagyok, nem bírták volna ki a 4 évet. Épp ’44-ben végeztem, s azonnal az egyik vésztői kubikosbandába . léptem, hogy magam is kereső legyek. ’45—48-ban Vésztő és Dinasztia a vízügynél Többletexport Mezöberényböl *** ti NSZK megrendelésre készülnek a divatnadrágok a konfekcióüzemben Nem sok szövetkezet mondhatja el magáról azt, amit a mezőberényi textilesek: nemcsak az eredetileg tervezett kétmillió forintos tőkés exporttervet hozták, hanem az év közben önként vállalt 20 százalékos többletet’ is. Erre nyilván sokan azt mondják, hogy nem sok az a kétmillió forint, könnyű egy ilyen alacsony összeget 20 százalékkal fokozni, de vegyük figyelembe: a 2,4 millió forintos exportbevétel tisztán bérmunkából származott, tehát anyagmentes termelési érték. És a sikert csak fokozza, hogy olyan időben tudták növelni az exportot, amikor a textilipari üzemek többségében még a szinten tartás sem mindig sikerült. Teljesített vállalás — Elég jól indult a tavalyi évünk, hamar megkötöttük a szerződéseket, és már elkezdtük a gyártást is, amikor egyik partnerünktől riasztó híreket kaptunk. Az illetékes külkereskedelmi vállalat közölte, hogy a cég jelentősen csökkenteni kívánja Szeghalom között az 50—100 holdasok rizstelepein dolgoztunk, aztán a régi Sebes-Körös Társulatnál egy vízmester irányítása alatt. Annyira vágytam az apám nyomába lépni, hogy föl sem merült bennem, mást is csinálhatnék. Az apa pedig, bár betölti a 60 évet, még 6 esztendőt dolgozik tovább, hogy a fia kerüljön a helyére. Tényleg ott folytatja 1954- ben — a katonaság után —, ahol ő abbahagyta. Végzi a gátőri teendőket és a földmunkavezetést is, ahogy addig az édesapja. Mindkettőben volt már gyakorlata. A mozgalmi munkában is. Ezt még a vésztői MADISZ-ban kezdte, mindjárt a felszabadulás után. Ma már szinte hihetetlen, hogy estéről estére gyalog tegyen meg valaki oda is, vissza is 10 kilométert, azért, mert a többi fiatallal együtt akar szórakozni, politizálni. Aztán a párt- és szakszervezet következett: 1955-től 1980-ig — amikor főbizalmi lesz — felváltva, hol szb-titkár, hol párttitkár a szakasz- mérnökségen. S közben felnő a 3 gyermek, és egyikük — Erzsiké — a közgazdasági egyetem elvégzése után szintén a vízügyhöz lép be. Gyulán dolgozik, a központban revizor már 3 éve. * * Mikor befejezzük az itt csak dióhéjban vázolt beszélgetést, Szarvas Mihály siet Sarkadra, ahol épp szak- szervezeti oktatás van. Csak annyit mond még: akik ismerték, vagy együtt dolgoztak édesapjával, ma is úgy emlegetik, hogy kötelesség- tudó ember volt. Vass Márta rendeléseit, mert piaci nehézségei vannak. Év közben már nehéz lett volna egy nagy partner kiesését pótolni, de erre nem is került sor. Végül is — bár a cég valamelyest csökkentette magyarországi rendeléseit —mi megkaptuk a megbízást a teljes mennyiség leszállítására, mégpedig azért, mert velünk mindig elégedettek voltak, sosem késtünk és a minőség is megütötte az általuk kívánt mértéket. Ismét igazolódott tehát, hogy érdemes gondosan, jól dolgozni, mert hosszú távon ez fize- tődik ki — mondja Németh Gyuláné, a szövetkezet elnöke. És ha egy üzlet elindul, akkor egymás után sikerülnek azok a dolgok is, melyekre kezdetben senki sem számított. További bérmunka-megrendeléseket kaptak, így végül teljesítették a többletexport-vállalást is. Ehhez persze kellett a szövetkezet dolgozóinak odaadó munkája is. A mindössze negyventagú konfekciórészleg, amikor összetorlódott a munka, komoly erőfeszítéseket tett. Nyújtott műszakban, szombatonként és vasárnaponként is terrneltek, hogy határidőre megkapják a megrendelők a portékát. És közben tudtak vigyázni a minőségre is, bár nagy volt a hajtás, egyetlen reklamáció sem érkezett hozzájuk. Szigorú minöségellenfirzés A konfekciórészleg üzemvezetője, Maiét József is dicséri a lányokat, asszonyokat. — Rajtuk múlott, hogy sikeresen túlteljesítettük tőkés exporttervünket. Akik nálunk dolgoznak, azoknak nagyon jól kell érteniük a mesterséget, mert a vékony vászonnadrágtól a vastag anorákig mindenféle munka előfordul. Gyakoriak a kis szériák, a csak néhány száz darabos tételek és a divatnak megfelelően sokszor többféle anyagból kell összevarrniuk a portékát. Ilyenkor is mindennek tökéletesen illeszkednie kell, a vevő minőségellenőreinek éles Külön istállót nyithatnának a rekorder teheneknek Felsőciko- lán, az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát szakosított szarvasmarhatelepén, ahol tizennyolc jószág ad tízezer liternél több tejet. Valóságos „tejgyárként” működik a Futó nevű Holstein- Fríz fajtájú — tehén, a 305 napos laktációban — termelési ciklusban — 12 233 liter tejet adott, vagyis naponta negyven liternél többet fejtek tőle. Termelési rekordját megtetőzte azzal, hogy ikerborjakat hozott a világra. Nyolcszáz literrel maradt el Futó teljesítményétől a Füge nevű tehén, tőle „csak” 11 518 litert fejtek, a Flekken nevű fekete-fehér pedig 11 406 liter tejet adott. szeme a legkisebb hibát is észreveszi, és azonnal reklamálnak. Az itt dolgozók már ismerik minden vevőnek az ízlését, tudják, ki hogyan szereti eldolgoztatni az anyagot, így nem véletlen, hogy elégedettek a nálunk végzett munkával. Az egyszer kivívott pozíciókat meg is kell őrizni, ezért a szövetkezet megszigorította a házi minőségellenőrzést. Munka közben is meózzák a termékeket, a hibás darabokat visszaküldik kijavításra. Külön odafigyeltek a határidőkre is, késedelmes szállítás nem volt sem külföldre, sem belföldre. Érzékeny a piac A tavalyi jó eredmény kötelez, és az idén is szeretnék ezt megismételni a mezőberényi textilesek. Tisztában vannak azonban azzal, hogy minél magasabban áll a mérce, annál nehezebb emelni rajta. Szerencsére az idei év elég jól kezdődött. Az előzetes szerződések alapján jónak ígérkezik a munkaellátottság. Megkezdte a termelést a szövetkezet új szövőcsarnoka, ahol jobb körülmények között és korszerűbb gépeken dolgozhatnak. Szükség is volt már a változásra, mert a szövőrészlegben előállított háztartási darabárukra az igény rendszeresen nagyobb, mint a kapacitás. A konfekciórészleg első negyedéves kapacitását már lekötötték tőkés bérmunkára. A hátralevő időszakra hétnyolcezer anorák gyártását tervezik, erről most folynak a tárgyalások. — A piac most is nagyon érzékeny és ingatag, szinte lehetetlen előre megmondani, hogy miként zárjuk majd ezt az évet — mondja az elnöknő. — Mi mindenesetre mindent megteszünk, hogy jó szerződéseket kössünk, és ami rajtunk múlik, a pontos és minőségi munka, azzal biztos, hogy az idén sem lesz probléma. Szeretnénk előrelépni és remélem, hogy egy év múlva hasonlóan jó eredményekről számolhatunk majd be szövetkezetünk tagságának. Nemcsak kimagasló teljesítményeket tartanak nyilván Felső- cikolán, hanem igen jó a telep tejtermelési átlaga is: egy év alatt csaknem ezer literrel nőtt, s tavaly elérte a 7538 litert. A korábban hihetetlennek tűnő eredményt magas színvonalú tenyésztői munkával, gondos takarmányozással, a háromszori fejés bevezetésével, valamint a jószágok komfortérzetének javításával érték el. A pihenőboxo- kat igyekeztek almozással kényelmesebbé tenni, a karámok egy részét pedig lignitpernyével burkolták, hogy az állatok az év minden szakában sokat tartózkodhassanak a szabadban. Kép, szöveg: Lónyai László Tízezer literes tehenek
