Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-11 / 59. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. MÁRCIUS 11., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM Dr. Rácz Albert államtitkár megyénk vezetőivel tárgyal Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal államtitkára Békéscsabán Költségvisszatérítés A Szegedi MÁV Igazgató­ságon értékelték a vállala­tok előszállítását, s átutalták a legjobbaknak járó költ­ségvisszatérítést ; az idén először ugyanis nem a sze­zon végén, hanem — ösz­tönzésképpen — havonta fizeti a vasút a többletszál­lításért járó díjkedvez­ményt. A januári kiemelke­dő szállításokért csaknem két és fél millió forintot fi­zettek vissza összesen tizen­három nagy szállítónak. Ti­zenöt vállalattal kötöttek szerződést a tavalyinál csak­nem százezer tonnával több, nyolcszáznyolcvanezer tonna nem romló, korlátlanul tá­rolható áru — elsősorban só­der és más építőanyag — április végéig történő leszál­lítására. Kczimunkakiállítást rendezett az V. kerületi Hazafias Nép­front bizottsága a kerületben dolgozó és lakó háziasszonyok és nyugdíjasok munkáiból. Tizennégy ügyes kezű asszony 165 remekét csodálhatják meg a látogatók Békéscsabán, az Orosházi úti székházban Fotó: Veress Erzsi Fotó: Veress Erzsi A DÍVSZ főtitkár-helyettesének nyilatkozata Tegnap, csütörtökön dél­előtt Békéscsabára érkezett, s a megye vezetőivel folyta­tott tárgyalást dr. Rácz Al­bert államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke, valamint Rózsa Jó­zsef, a hivatal főosztályve­zetője. A megyei tanácsnál a ven­dégeket fogadta Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke, a tárgyaláson jelen voltak még Araczki János, a me- gvei tanács elnökhelyettese, Kiss Sándor, a megyei párt- bizottság osztályvezetője. ír­házi Lajosné, az SZMT ve­zető titkára és dr. Molnár Margit, a megyei tanács munkaügyi osztályának ve­zetője. A vendégeket először dr. Molnár Margit tájékoztatta megyénk munkaerő-helyze­téről', az ágazatok igényéről. Szólt a bérgazdálkodásról, elemezte a vállalatoknál dol­gozó munkaügyisek képzését. A munkaügyi adatszolgálta­tásokról szólva elhangzott, hogy jelentős előrelépés ta­pasztalható, az adatok isme­retében az igények előre meghatározhatók. A megyei munkaerő-szolgálati irodáról szólva elhangzott, hogy az iroda a tanács segítségével az országban elsőként való­sult meg, megyei hatáskörű, önfinanszírozó. Munkájukban előrelépést jelent a tanfo­lyamok szervezése, segít az idényjellegű foglalkoztatás­ban, a felszabaduló munka­erő átcsoportosításából vál­lal szerepet. Az iroda fontos feladatának tekinti az első munkavállalók segítését, foglalkozik tanácsadással, s munkajogi tanácsokkal szol­gál. A tájékoztatást követően az államtitkár és vendéglá­tói látogatást tettek a mun­kaerő-szolgálati irodában, majd találkoztak vállalati vezetőkkel, s időszerű bér- és munkaügyi kérdéseket vi­tattak meg. —sz— Ipari szövetkezetek köz- és küldöttgyűléseiről jelentjük Folytatódnak az ipari szö­vetkezetekben a köz- és kül­döttgyűlések. Jó néhány ter­melési és exportsikerről ad­hat információt, ugyanakkor akad olyan is, hogy egy-egy bérmunkavállalás csökkenti, míg a jelentkező létszám- és munkalehetőség növeli a szövetkezetek árbevételét, eredményét. TÓTKOMLÓSI VEGYESIPARI SZÖVETKEZET Elmúlt évi munkájuk so­rán árbevételi tervüket 101 millió 269 ezer forintra tel­jesítették, ebből 40 millió 248 ezer forint értékű ex­portmegrendelésnek tettek eleget. A tőkés export a má­sodik félévben jelentkezett francia, holland, kuvaiti, szaúd-arábiai és algériai megrendelések alapján. Ez programváltozást eredmé­nyezett a termelésben, így azonban összességében 1981- hez képest 5,5 százalékkal nőtt az árbevételük. Mind­ezt 12 dolgozóval kevesebb létszámmal érték el, bérszín­vonalukat 7,9 százalékkal emelték. A szövetkezet nye­resége 13 millió 772 ezer fo­rint. FÜZESGYARMATI UNIVERZAL SZÖVETKEZET Csaknem 40 embert veszí­tett 1982-ben azzal, hogy a Hajdúsági Iparművek az év nyolcadik hónapjától nem kötött bérmunkaszerződést a szövetkezettel. Ennek az az oka, hogy a vállalat rendel­kezik a munkák elvégzésé­hez elegendő munkaerővel. A munkaerő zöme a mező- gazdaságba áramlott, és nem is nyílik előreláthatóan a jö­vőben arra lehetőség, hogy a szövetkezet ezt a létszá­mot visszanyerje. Szerényeb­ben is terveztek 1983-ban, jól fejezték be viszont az 1982-es évet. Árbevételük 114 millió forint, nyereségük 9 millió 206 ezer forint. békési kosárfonó háziipari szövetkezet Tavaly a FONTEX nevet vette fel. Erre azért volt szükség. mert az elmúlt évben bővítették profiljukat a sporttextíüák gyártásával. Elhatározásuk szerencsésnek bizonyult, és árbevételük 16 százalékkal nőtt, és elérte a 46,7 millió forintot. Ennek 30 százaléka sportszerek­ből származott. A szövetke­zet jelentős eredményt ért el a tőkés export fejlesztésében is. Ugyanis termékeik 47 százaléka a nyugat-európai piacokon talált gazdára. A jó minőségű árucikkek mel­lett jó kereskedelmi partner is kellett ehhez, amit az AR- TEX kosárosztályában meg­találtak. SZARVASI BÚTORIPARI SZÖVETKEZET A létszámcsökkenés mér­téke 5 százalék, ilyen arányú a termeléskiesés is. Tervü­ket is mindösszesen 96 szá­zalékra tudták teljesíteni. Mindez annak eredménye, hogy a tőkés megrendelők kézimunka-igényes termé­keket rendeltek a szövetke­zettől, s ez magával hozta a létszámcsökkenés következ­tében a termeléskiesést is. Év közben azonban átalakí­tották termékszerkezetüket, így ebben az évben nagyobb sikerre számíthatnak. Tőkés exportjukat az elmúlt év­ben 130 százalékra teljesí­tették, és úgy teljesítettek 8,7 százalék bérnövekedést, hogy ez minimális adóbefize­téssel járt. Már most igyek­szenek pótolni a kiesett lét­számot, tanulók felvételével, és olyan módon, hogy a fia­talokkal ösztöndíjas szerző­dést kötnek. MEDGYESEGYHÄZI VAS- ÉS faipari SZÖVETKEZET Árbevételüket 12,3 száza­lékkal növelték minimális létszámcsökkenéssel. Nye­reségük 25 százalékkal nö­vekedett, a bázisévhez ké­pest 11,5 százalékos a több­leteredmény. Növekedtek a költségek is 10,7 százalékkal. A medgyesegyháziak úgy tartják, hogy a létszámcsök­kenés megállíthatatlan fo­lyamat, aminek többek kö­zött az az oka, hogy az 1968, évi 18 ezer forintos átlagbért 1982-re mindössze 39 ezer 386 forintra sikerült feltor­nászni. Az elmúlt évi 8,2 százalékos fizikai állományú (Folytatás az 3. oldalon) A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség nagy érdek­lődéssel és várakozással fi­gyeli az el nem kötelezett or­szágok Üj-Delhiben zajló VII. csúcsértekezletének ese­ményeit — mondotta Oscar González, a DÍVSZ kolum­biai főtitkárhelyettese az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. — A tanácskozást olyan időpontban rendezik, amikor valamennyi országnak szem­be kell néznie a feszültebb nemzetközi helyzet követ­kezményeivel. Az imperializ­mus, és különösen az Ame­rikai Egyesült Államok ag­resszív politikája egyértel­műen a világbéke és az eny­hülés vívmányai ellen irá­nyul. Az USA igyekszik meg­változtatni a világban létre­jött erőviszonyokat, megállí­tani a népek harcának előrer haladását. Mégis, ebben a helyzetben is megvan a le­hetőség arra, hogy a mint­egy száz el nem kötelezett ország közösen vizsgálja a nemzetközi helyzet romlásá­nak okait, azt, hogy a kü­lönböző világrészeken mi­lyen eltérő formában törnek felszínre a békét veszélyez­tető jelenségek. Az imperializmus erősza­kos, agresszív politikája kü­lönösen érzékenyen érinti az el nem kötelezettek mozgal­mához tartózó országokat. Jól tudják ezt a DÍVSZ ve­zetői, hiszen ismerik a fej­lődő országokban élő fiata­lok problémáit; az el nem kötelezettek mozgalmához tartozó csaknem valamennyi államban tagszervezete mű­ködik a DIVSZ-nek. Ezek az országok mindig kiálltak a béke mellett, küzdöttek a fo­kozódó nukleáris veszély, a háború, a gyarmatosítás ré­gi és új formái, a kizsákmá­nyolás és a diszkrimináció minden megnyilvánulása el­len. A DÍVSZ vezetőinek ál­lásfoglalása szerint az új­delhi tanácskozás a mozga­lom hagyományaihoz méltó­an járul hozzá e nemes cé­lokért folytatott, küzdelem­hez. Annak is bizonyságát adja a magas szintű indiai találkozó, hogy az érdekel­tek szemben állnak az el nem kötelezett országok megosztására irányuló tö­rekvésekkel, kifejezik azt a reményüket, hogy az impe- rializmusellenességen alapuló egységet sikerülhet megőriz­ni. A csúcsértekezlet fontos témája a gazdasági kapcso­latok helyzete is. Különösen Afrika, Ázsia és Latin- Amerika országaiban ezen a téren egyre súlyosbodó ne­hézségekkel kell szembenéz­Bemutató csillagvizsgálót avattak Gyulán A TIT gyulai járási-városi szervezetének székháza már­cius 9-én, szerdán este zsú­folásig telt. Az ismeretter­jesztő társulat gyulai be­mutató csillagvizsgálójának avatóját tartották ezen az estén. Dér Lajos gyulai vá­rosi tanácselnök-helyettes, a TIT járási-városi szerveze­tének elnöke köszöntötte a megjelenteket, közöttük Nagy Jenőt, a megyei párt- bizottság titkárát, majd dr. Horváth András kandidá­tus, a TIT budapesti Plane­tárium és Uránia Csillag- vizsgáló igazgatója tartott érdekes, színes, vetített dia­képekkel illusztrált előadást a Halley-üstökösről, s ennek kapcsán a VEGA-program- ról. Ezt követően dr. Ádám György akadémikus, a TIT országos elnöke mondott rö­vid avatóbeszédet. Szólt ar­ról, hogy milyen nagy jelen­tőségű a természettudomá­nyok népszerűsítése, s elis­meréssel nyugtázta, hogy ezen a rendezvényen sok a fiatal. Az ifjúság érdeklődé­sét bizonyítja az avatásra rendezett kiállítás is, ame­lyet a helyi 4. számú álta­lános iskola és a 613. szá­mú Szakmunkásképző In­tézet tanulói, mint a TIT gyulai csillagászati szakköre tagjainak munkáiból ren­deztek. Végül az új Zeiss—Menis- cass óragépes asztrokamerás csillagászati távcsövön az Orion csillagképet nézték meg a résztvevők. A bemu­tatót Szilágyi Ferenc, a TIT gyulai csillagda és ter­mészettudományi terem ve­zetője irányította. Az új távcső a bemutató célokat szolgáló legkorszerűbb be­rendezések egyike. Gyulán egyébként már 1965-ben, az országban első­ként létrehozták a TIT ter­mészettudományi előadóter­mét, amely a most felava­tott bemutató csillagvizs­gálóval együtt komplex ter­mészettudományi ismeret- terjesztő bázisává vált nem csupán Gyulának, hanem egész Békés megyének. S hogy mindez megvalósul­hatott, abban a TIT or­szágos központja és megyei szervezete mellett nem kis része van a gyulai Városi Tanácsnak és a Vízgépészeti Vállalatnak. T Fotó: Béla Ottó A bemutatón

Next

/
Thumbnails
Contents