Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-09 / 57. szám

NÉPÚJSÁG 1983. március 9„ szerda Játszóházi foglalkozások Csanádapáoán (Tudósítónktól) Az ősszel megszervezett és beindított játszóház ered­ményesen működik Csanád- apácán, főleg a 8—12 éves gyerekek kedvenc időtölté­sét jelenti szombat délelőt­tönként. Vezetője Szűcs Má­ria, aki érdekes és gazdag programot állított össze. A játékokat főleg hulladék­anyagokból készítik: textil­ből kígyót, bőrhulladékból pénztárcát, bébiételes üve­gekből ceruzatartót, mű­anyag pohárból bábut, csut­kából babát. Foglalkoznak ezenkívül gyöngyfűzéssel, gyurmázással, ' szalmakép készítésével, de szorgalma­san gyűjtik a gyufásdobozo- kat is, mivél ebből fogják majd készíteni Csanádapá- ca főutcájának kicsinyített mását. Jó hangulatot teremt, és fokozza a munkakedvet a foglalkozásokon a dal- és körjátéktanulás. A játszóház működése óta a községi könyvtár is nyitva tart szombat délelőttönként. Az itt levő játékok, a zenei részleg, és a meselemezek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyerekek jól érezzék magu­kat, kellemesen és haszno­san töltsék szabad idejük egy részét. Rozs Jánosné A játszóház résztvevői farsangi kalapokat készítenek Fotódokumentációs kiállítás a Csehszlovák Kultúrában Tegnap a Csehszlovák Kul­turális és Tájékoztató Köz­pont budapesti kiállítóter­mében fotódokumentációs kiállítás nyílt a Marx-évfor- duló alkalmából. A bemutató anyagát a Karloy Vary-i Marx Múze­um és a pozsonyi városi múzeum anyagából válogat­ták. Marx 1874-ben gyógyke­zelés céljából utazott Karlo­vy Varyba, az akkori Karls- badba. Ott tartózkodásának tárgyi emlékeit vonultatja fel a kiállítás, amelynek egyik sajtótörténeti érde­kessége Egon Erwin Kisch riportkötete Marxról. A könyv egyébként csak a II. világháború után látott napvilágot Csehszlovákiában. A kiállításon bemutatják A tőke 1921-es első cseh nyel­vű kiadását, valamint Marx eredeti kéziratainak fakszi­miléit. A kiállítás március 17-ig tekinthető meg Budapesten, a Népköztársaság útja 21. szám alatt. MHSZ-aktivislák Budapesten (Tudósítónktól) A Magyar Honvédelmi Szö­vetség 35. évfordulójának tiszteletére rendezett helyi, megyei megemlékezések után március 5-én Budapes­ten, a Magyar Néphadsereg Központi Művelődési Házá­ban a szövetség főtitkára ajándékműsoron látta ven­dégül a legjobb aktivistákat, köztük 15 Békés megyeit is. Rövid filmvetítéssel kezdő­dött a műsor, amelyben emlékeket elevenítettek fel a megalakulás korából, és a mai korszerű tevékenységről mutattak be néhány kockát. Hosszú évek után ismét hall­ható volt magnószalagról a szövetség egykori indulója, meglepetésként az idősebb aktivisták számára. Ezt kö­vetően neves művészek: Dé­vai Nagy Kamilla, Farkas Bálint, Gálvölgyi János, Jandó Jenő, Szántai Ildikó, Székhelyi József és Tiboldi Mária szórakoztatták a meg­jelenteket, megköszönve ez­zel a szövetségben - végzett tartalmas és fontos munká­jukat. Kiss Horváth Sándorné Lehuczky Éva köszöntése Lehoczky Évát, a Magyar Ál­lami Operaház magánénekesét negyedszázados művészi pálya­futása alkalmából kedden az Operaház üzemházában Mihály András igazgató köszöntötte. Lehoczky Éva pályáját a Fő­városi Operettszínházban kezd­te, majd hangverseny-énekesnő volt, 1966—1968 között a karl- marx-stadti opera művésze, 1968—1969-ben a szegedi Nem­zeti Színház tagja. A Magyar Állami Operaháznak 1970 óta az énekese. Elsősorban a kolora- turszoprán szerepkörben tűnt ki kiváló technikájával. Nagy si­kerrel keltette életre egyebek közt az éj királynőjét Mozart A varázsfuvola című operájában, Konstanzát a Szöktetés a sze- rájból című Mozart-műben, Oliympiát Offenbach Hoffmann meséiben, a Lammermoori Lu­cia című Donizetti-opera cím­szerepét, és Gildát Verdi Rigo- lettójában* Gépkocsiátvételi sorszámok: 1983. MÁRCIUS 8-AN Trabant Lim. Hyc. (Bp.) 103 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 82 Trabant Lim. (Bp.) 14 609 Trabant Lim. (Győr) 12 485 Trabant Lim. (Debrecen) 10 067 Trabant Combi (Bp.) 6 666 Trabant Combi (Győr) 3 406 Wartburg Lim. (Bp.) 8 134 Wartburg Lim. (Győr) 5 002 Wartburg de Luxé (Bp.) 11224 Wartburg de Luxé (Győr) 6182 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 2110 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 1362 Wartburg Tourist (Bp.) 4 171 Wartburg Tourist (Győr) 1 612 Skoda 105 S (Bp.) 6 710 Skoda 105 S (Győr) 5 742 Skoda 105 S (Debrecen) 5 239 Skoda 120 L (Bp.) 12 539 Skoda 120 L (Győr) 9 020 Skoda 120 L (Debrecen) 7 657 Skoda 120 GLS (Bp.) 304 Lada 1200 (Bp.) 20 917 Lada 1200 (Debrecen) 13 172 Lada 1200 (Győr) 6 718 Lada 1300 S (Bp.) 8 761 Lada 1300 S (Debrecen) 5 815 Lada 130Q S (Győr) 2 151 Lada 1500 (Bp.) 8 569 Lada 1500 (Debrecen) 5 938 Lada 1500 (Győr) 2 536 Lada Combi (Bp.) 4 637 Lada Combi (Debrecen) 2 425 Moszkvics (Bp.) 12 052 Polski Fiat 126 P (Bp.) 15 138 Polski Fiat 126 P (Győr) 4 432 Polski Fiat 1500 3 532 Dacia (Bp.) 11176 Dacia (Debrecen) 5 451 Zasztava (Bp.) 1 580 Elhunyt dr. Csanádi Árpád (1923-1983) Mély fájdalommal és megrendüléssel tudatjuk, hogy dr. Csanádi Árpád, az Országos Testnevelési és Sporthivatal el­nökhelyettese, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, a Nem­zetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottságának tagja és sportigazgatója 1983. március 7-én súlyos betegség után el­hunyt. Halálával pótolhatatlan veszteség érte a magyar és a nemzetközi sportmozgalmat. Dr. Csanádi Árpád temetéséről később történik intézkedés. ORSZÁGOS TESTNEVELÉSI ÉS SPORTHIVATAL, MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG Dr. Csanádi Árpád a sport­világ ismert, köztiszteletben álló, kiemelkedő személyisé­ge volt. Megalapozott felké­szültségét, sokoldalú ismere­teit, páratlan munkabírását mindenütt elismerték. Ifjú korában labdarúgóként került a sport élvonalába, később eredményes tanul­mányait követően sportszak­emberek képzését végezte. A Testnevelési Főiskolán évekig a sportjátékok tanszékét ve­zette. Az olimpiai mozgalom iránti érdeklődését egykori tanára, a szellemi olimpián aranyérmet nyert dr. Mező Ferenc keltette fel. Az olim­piai eszméhez egész életén át hű maradt, mindvégig annak megvalósulásáért tevékeny­kedett. 1952-től részt vett valamennyi olimpiai játékon. Később megválasztották a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkárának, majd 1964-ben a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság tagja lett. Kiemelke­dő munkájának elismeréséül a végrehajtó bizottság tagjai sorába választották, vezette a programbizottságot és meg­bízták a NOB sportigazgatói feladatainak ellátásával is. Kiváló emberi tulajdonságai, ismerettárának bősége a nemzetközi sportéletnek is kiemelkedő személyiségévé emelte. A magyar sport közvetlen vezetésébe 1962-ben kapcso­lódott be, 'amikor a magyar sport vezető szervének elnök- helyettese lett, majd e tiszt­séget töltötte be az Országos Testnevelési és Sporthivatal­ban is. Sok éven át irányí­totta az olimpiai felkészü­lést, a nemzetközi sportkap­csolatokat, hozzá tartozott a sportszakember-képzés is. Szakírói és tudományos te­vékenysége közismert volt, könyveit számos országban kiadták. Dr. Csanádi Árpád életpá­lyája összekapcsolódott a ma­gyar és az egyetemes sport fejlődésével. Bejárta szinte az egész világot, mindenütt új barátokra és tisztelőkre tett szert. Eredményes munkájá­val öregbítette a magyar sport tekintélyét. Munkássá­gának elismeréséül számos hazai és nemzetközi kitünte­tésben részesült, 60. születés­napján, 1983. február 23-án kapta meg a Szocialista Ma­gyarországért Érdemrendet. Közművelődési feladatok Kaszaperen (Tudósítónktól) A kaszaperi tanácsülésen — melyet a napokban tartottak — az elmúlt évi terv megvalósulá­sáról szóló jelentésben nagy sze­repet kapott a közművelődés. A tanács szerény anyagi lehe­tőségeihez mérten korszerűsítet­te az óvodát, ahol az átadás után a kaszaperi óvodás korú gyermekek új, szebb környezet­be kerülnek. Az óvodában és az iskolában egyaránt széntüzelés­re alapozott központi* fűtést sze­reltek be, ami a helyi Zalka Máté Tsz kezdeményezésére megvalósuló gázprogram befeje­zésével tovább modernizálható. Az általános iskolában tanter­meket újítottak fel, és átalakí­tással új tantermet is sikerült létrehozni. A tanácselnök tájékoztatót adott a tervekről is. Két peda­góguslakás építése lehetővé te-. szí a képzett pedagógusok ka­rának bővítését, s ezzel a taní­tás színvonalának emelését. Szó esett az iskolában tornaudvar megépítéséről, s a kultúrház mai igényekhez igazodó átala­kításáról — mint sürgősen meg­oldandó feladatról —, hogy a Kaszaperen lakók minden réte­ge színvonalas szórakozási, mű­velődési lehetőséget találjon. E tervek megvalósításában az ál­lami és szövetkezeti segítségen túlmenően a lakosság társadal­mi munkájára is számít a köz­ség vezetése. Szaszák György A Budapesti Ruházati Szövetkezetek divatszalonjainak ta­vaszi-nyári divatbemutatóját tartották február 26-án az In­tercontinental Szálloda báltermében. A modelleket az OKISZ Labor tervezte (MTI-fotó — Tóth Gyula felvétele — KS) Kétfrontos érzékenységgel... ilyenek legyünk? Mit igényel, mit vár tő­lünk a kor? A választ gyakorta halljuk mostaná­ban: legyünk vállalkozó szel­leműek, kezdeményezők, ön­állóak, öntevékenyek, alkotó és újító készségűek, kocká­zat- és felelősségvállalók. S ha a sűrű ismételgetés mint­ha már kezdené is koptatni egyik-másik követelmény ér­tékét, aligha vonható két­ségbe, hogy valóban ez a kor parancsa. Mégpedig hosszú időre szólóan az: nem átme­neti gazdasági nehézségeink­ből, a külgazdasági egyensúly időleges megbomlásából adó­dik, hanem a szocialista épí­tés, a gazdaság- és társada­lomfejlesztés fejlettebb sza­kaszának természetéből. Márpedig ha ezek társa­dalmunk alapvonásaiból adó­dó követelmények, akkor ter­mészetszerűen beillesztendők az erkölcsi, nevelési eszmé­nyekről, az új típusú szocia­lista emberről, a követendő kommunista magatartásról alkotott felfogásunkban is. Hiszen ez a felfogás sem le­het merev, egyszer s minden­korra adott, hanem követnie kell az élet, a gyakorlat vál­tozásait. Nagyon rossz dolog lenne, ha a szocialista ember, a jó kommunista bennünk kialakult képe szembekerül­ne a korszerű emberről al­kotott elképzeléssel, mintha az előbbiek mellé a „konzer­vatív” jelző társulhatna. Hogyan tölthetnék be ez esetben a kommunisták élen­járó, vezető szerepüket? Ha jól meggondoljuk, a kezdeményező- és alkotókész­ség, az önállóság és felelős­ségvállalás voltaképpen nem vadonatúj követelmények a párt életében sem. Jó tizen­öt-tizenhét éve, a gazdasági mechanizmus reformjának elhatározása és bevezetése óta beszélünk róluk, számo­lunk velük. A gyakorlatban ez a felfogás mégis mintha lassabban tört volna utat a kelleténél. Sok helyen egyol­dalúan értelmezik az egysé­ges cselekvést, a fegyelme­zett végrehajtás követelmé­nyét. S emiatt helyenként olyan kép alakulhatott ki, hogy az igazi kommunista az, aki beáll a sorba, nem sokat töpreng, hanem teszi a dol­gát, végrehajtja a határoza­tokat. Nem arról van szó termé­szetesen, mintha a fegyelme­zettség, a határozatok követ­kezetes valóra váltása ne lenne joggal elvárható, sőt megkövetelhető és megköve­telendő jellemvonása a párt tagjainak. De nem mindegy, miképpen értjük ezt a köve­telményt. Nem egy alkalom­mal kapott már hangot az a felismerés, hogy a határoza­tok végrehajtásának meg­szervezése voltaképpen egyet jelent a szükséges feltételek maradéktalan megteremtésé­vel. S ha ezt így fogjuk fel, akkor a következetes végre­hajtáshoz nagyon is hozzá­tartozik az öntevékenység, a felelős, önálló gondolkodás és cselekvés, az alkotó és kez­deményező szellemiség. Mondják meg, mit kell cse­lekedni, s mi megtesszük — az ilyesfajta igényben nem­csak a tettrekészség munkál, hanem a másokra, a „felső­ségre” váró tanácstalanság is. Ma már követelmény, hogy ne másoktól várjunk „eligazítást”, hanem magunk döntsünk teendőinket illető­en, s magunk feleljünk dön­téseinkért. Nehezíti a dolgunk, hogy nemcsak „tegnapi önmagunk­kal”, korábbi beidegződése­inkkel kell szembeszállnunk. Mert létezik a vállalkozó szellemnek olyan felfogása is, amely ha elfogadottá válna, alapos zavart okozhatna. Ne­vezetesen az a nézet, amely •egyenlőségjelet tesz a vállal­kozókedv és a kisvállalkozás közé, amely a kockázat- és felelősségvállalás lehetséges területének csupán a „má­sodik gazdaságot”, a háztá­jit, a különféle gazdasági munkaközösségeket és más hasonló társulásokat tartja. Nemcsak a közfelfogásban él ilyen nézet, de hangot kap némely nevesebb gondolko­dónk »okfejtésében — példá­ul a televízió Tudósklubjá­nak decemberi műsorában — is. Eszerint a korszerű, vál­lalkozó „autentikus . szemé­lyiség” csak ebben a szférá­ban alakulhat ki, s akad, aki ennek tápláló forrását, ha­gyományrendszerét a korábbi kistulajdonosok immár pél­daképpé magasodó vállalko­zói mentalitásában véli meg­találni. Márpedig ha ez így len­ne, akkor a vállalkozó kész­séggel, mint pozitív erény­nyel, az emberek túlnyomó többsége aligha tudna mit kezdeni. S itt nemcsak az a kérdés, hogy — a divatossá vált formulával élve — „sze­retjük-e lángossütőt?”. A ke­ményen dolgozó, becsületes, a társadalomnak hasznot haj­tó kisvállalkozót éppenség­gel nyugodtan szerethetjük, de az óriási többség nem vál­hat kisvállalkozóvá, ez nyil­vánvalóan képtelenség len­ne. S olyan erényekkel nem sokat kezdhetünk, amelyeket éppen fő tevékenységi terü­letünkön, fő munkahelyün­kön, életünk alapvető szín­terén nincs módunk gyako­rolni. Ha ez «így lenne, ér­telmetlenség lenne a szocia­lista embertől, a kommunis­tától elvárni azokat. Csakhogy nincsen így! Nem tagadva a nagyüzemi munkaszervezet szükséges fe­gyelmét, a nélkülözhetetlen alá- és fölérendeltség meg­létét, nem hunyva szemet gazdasági irányításunk né­mely kényszerű vagy szub­jektív okokból adódó túlzott kötöttsége felett, azt kell mondanunk: nemcsak a ház­tájiban, hétvégi különmun­káinkban, nemcsak a kisvál­lalkozásokban van szükség a kezdeményezésre és vállalko­zásra, hanem minden gazda­sági egységben, hivatalban, intézményben. Sőt, itt van erre szükség igazán! A mun­kafolyamatban is, de nem kevésbé a munkahely közös­ségi-közéleti fórumain, a po­litikai-társadalmi szerveze­tekben, a termelőeszközök köztulajdonából adódó tulaj­donosi jogaink gyakorlása közben. Minél inkább jelle­mez bennünket ezeken a te­rületeken a kezdeményező, felelősséggel vállalkozó ma­gatartás, annál inkább te­kinthetjük úgy, hogy eleget teszünk a szocialista ember­től, a fejlődésben élen járó szerepet vállaló kommunistá­tól elvárható követelmények­nek. I ndokolt tehát ezt a kérdést is kétfrontos _____érzékenységgel meg­közelíteni. Így lehet szemlé­letünk és gyakorlatunk ebben a tekintetben is korszerű, szocialista. G yenes László Tartúsabb fogyasztási cikkeket A közelmúlt esztendeiben számottevően javult a tartós fogyasztási cikkek minősége, ám a Fogyasztok Országos Tanácsa minőséggel fog­lalkozó szakértői bizottságá­nak tegnapi ülésén arra hív­ták fel a figyelmet, , hogy ezek az áruk még mindig nem elég tartósak. A Haza­fias Népfront által szerve­zett falugyűléseken és nyílt fórumokon számos kifogás, megalapozott bírálat érte — például — a bútorokat. A FŐT most arra vállalko­zik, hogy összegyűjti a ház­tartási gépek, a híradástech­nikai berendezések, a fűtő- készülékek, a mezőgazdasá­gi kisgépek, s a lakásfelsze­relési cikkek jellegzetes hi­báit. A „gyűjtőmunkát” öt munkacsoportra bízták, ame­lyek összetételéről most dön­töttek.

Next

/
Thumbnails
Contents