Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-06 / 55. szám
1983. március 6., vasárnap NÉPÚJSÁG Észrevételek 11 cipőbolt vagy gyógyszertár vitához Nagy port kavart a megyeszékhelyen egy intézkedés, miszerint rövidesen megszüntetik a Lenin út és a Szarvasi út sarkán levő gyógyszertárat, s helyette cipőboltot nyitnak. E döntéshez a mezőmegyeriek nevében Krukilla Pálné küldött levelet szerkesztőségünkhöz, a harmadik és negyedik kerületi lakóktól pedig több mint száz aláírással érkezett észrevétel. Mindkét írás azonos tartalmú, s kéri, hogy ne szüntessék meg a Lenin úti gyógyszer- tárat, mert az évtizedek óta sok ezer környéki lakó — most már nehezen mozgó nyugdíjasok — szükségletét látja el. A több mint száz aláírá- sos, 1983. február 16-i keltezésű levélben azt is közük, hogy: „Tudomásunk van arról, hogy a Magyar Rádiótól is voltak már a helyszínen lakossági bejelentés alapján. Mi nem fordulunk ilyen nagy nyilvánosság elé — írják —, mert ez csakis a mi ügyünk, és ezen, ha lehet, csakis a helyi szervek tudnak segíteni.”. Még azt is hozzáteszik; meggyőződésük, hogy az évtizedek óta működő gyógyszertár jobban szolgálja a lakosságot, mint egy esetleges minta cipőbolt, amit állítólag a helyén terveznek megnyitni. És végül (szó szerint idézzük) : „Sok esetben kérik és kapják a hatóságok a lakossági segítséget közérdekű ügyekben. Ezért bátorkodunk V most mi is segítséget kérni ezen kívánságunk támogatására a csatolt jegyzékben szereplő több mint száz aláíró.. A közéleti demokrácia jól bevált gyakorlatának hiánya tűnik ki ez utóbbi sorokból. Az, hogy a kerületi társadalmi szervek, ellentétben azokkal az esetekkel, amikor például faültetésre, árokásásra akciót szerveztek a lakosság körében, ezúttal — bár ugyancsak mindenkit érintő ügyről volt szó — nem tájékoztatták a lakókat a gyógyszertár sorsáról. Nem értették meg a valóságos helyzetet, amiért tagadhatatlanul sok ezer beteg számára kedvezőtlen döntés született. Erre utalt a rádióriport is, amit a Petőfi rádió február 19-én közvetített, s amelyben egyes helyi egészségügyi illetékesektől hangzottak el nem éppen elfogadható érvelések is. Mondta valaki például, hogy nem érti a nagy felháborodást, hiszen a megszüntetendő gyógyszertártól háromszáz méternyire van a másik gyógyszertár. Ez igaz, de e gyógyszertár mellett található — ugyancsak háromszáz méternyire — cipőbolt is, amit a megszüntetendő patika helyett akarnak nyitni! És az is igaz, hogy ebben a központi gyógyszertárban már most olyan a zsúfoltság, hogy sokszer az ajtaján kívülre szorul a sor vége. Ezentúl még nagyobb lesz. A rossz érvek helyett azonban van bőven elfogadható érv is, ami fájdalom, de indokolttá teszi az illetékes szervek döntését. Az, hogy Békéscsaba az országos átlagnál kétszer jobban van ellátva gyógyszer- tárakkal. Még a fővárosénál is jobb az ellátottsága, ahol 10 600 lakosra jut egy gyógyszertár, itt pedig hatezer lakosra. Debrecenben 11, Nyíregyházán 12 ezer lakosra jut egy gyógyszertár, és sorolhatnánk tovább. Emellett pedig e gyógyszer- tárak zöme nem tudja fenntartani magát. A szóban forgó Lenin út 34. szám alatti patika forgalma például 40 ezer forint, fenntartási költsége pedig jóval több ennél. Nemcsak ennek a gyógyszertárnak az ügyéről van tehát szó. Más, kisebb forgalmú patikát is bezárnak a közeljövőben, ugyanakkor sor kerül a központi gyógyszertár már évek óta nagyon indokolt bővítésére. Ézeket a tényeket kellett volna a lakosok elé tárni a helyi társadalmi szerveknek még a döntés megszületése előtt, s bizonyára megértették volna a bezárás szükségességét, ha mégoly fájdalmasan is érinti ez az idősebb, nyugdíjas, gyógyszerekre szorult embereket, akiknek hozzátartozói azért elsétálnak majd a jövőben a megszokottól háromszáz méternyire levő központi patikába is ... V. D. A Csanádapáca felől érkezőket ez a látvány fogadta a héten Békéscsaba szélén, az Orosházi úton. Aki ezt a rengeteg szemetet — részben papírzsákokba „csomagolva” az árokba és az árokpartra dobálta, annak nyilván nem szúrja a szemét a szemét. Ha gépkocsiból dobálta ki a hulladékot, azt azért el kell ismerni, egyszerre csak egy szabálysértést követett el: vétett a köztisztasági szabályok ellen, viszont tiszteletben tartotta a „Megállni tilos” táblát. Vagy ki tudja? Ezek után... Fotó: Gál Edit Gondolatok egy névtelen levél kapcsán ,,Tisztelt Szerkesztőség! Tudom, hogy Önök utálják a névtelen levelet, de névvel a levelet mégsem írhatom meg! Hogy miért, azt ne kérdezzék meg tőlem! Utazzanak át Békésre, és nézzék meg az FMSZ kirakatát! Körülbelül másfél hónapja díszíti a kirakatot az a „habtiszta” ruhanemű, amit állítólag a halott csecsemővel talált a rendőrség a kukában. Még egy méter sem választja el attól az anyagtól, amit újnak és főleg reklámnak raknak a kirakatba! Szeretném megkérdezni a KÖJÁL-tól, hogy az az anyag, ami mellette van, mikor lesz leértékelve? Mert, ha ingyen adják, akkor köszönettel veszem, de nem kérek belőle?!!! Nem lehetett volna ezt másképp bemutatni? Ezt a levelet is meg merik ívni a lapban? Üdvözlettel egy igényes névtelen!” A levélíró nem teljesen pontosan fogalmaz. A névtelen leveleket nem utáljuk, hanem egyszerűen nem válaszolunk rá. Tudniillik, aki nem meri vállalni a felelősséget az általa papírra vetettekért, annak nincs mit mondanunk, azon kívül, hogy nem szép dolog a kiállás helyett a névtelenség mögé bújni. Annak, hogy most kivételt teszünk és válaszolunk, lényegében egyetlen oka van. Ez pedig a felelősség kérdése. Elszomorító, hogy olyan ártatlan esetben sem merjük vállalni a felelősséget, ha nyilvánvalóan igazunk van. Mint most a levélírónak. Mert ki vitatja igazát, amikor azt mondja, helytelen egymás mellé tenni a kirakatban egy halott csecsemő ruháját és az eladásra kínált árut? És olyan kockázatos ezt szóvá tenni, hogy az illető nem is meri aláírni a nevét? Egyáltalán nem. Ámha mégis úgy gondolja, hogy valamilyen, számára nyomós ok miatt neve ne jelenjen meg, azt is kérheti, s minden esetben korrekten eleget teszünk az ilyen kérésnek. Mint abban az esetben, amelynek tanulsága ugyan csak a felelősségvállalás fogalmába tartozik. A közelmúltban két édesanya levelének adtunk helyet, akik felháborodottan közölték, hogy gyermekeik csaknem áldozatai lettek egy autós ámokfutónak. Egyben kérték, hogy nevüket ne hozzuk nyilvánosságra. Nem is hoztuk. Igen ám, csakhogy a rendőrség tudomást szerezve a történtekről, eljárást akart indítani a gépkocsivezető élt len. Ehhez viszont szóbeli tanúvallomás kellett, de mivel a cikk alatt nem volt név, közvetítésünkre volt szükség. A kérdés az volt, vállalják-e a leírtak szóbeli elmondását az eljárás megindításához. Az a gépkocsivezető ugyanis, ha nem kapja meg méltó büntetését, legközelebb is belehajt a zebrán áthaladó gyerekek közé. Kíváncsian vártuk, vajon a lelkiismeret megszólaltatja-e a felelősséget? Az eredmény: egyikük adta a nevét és vállalta, másikuk nem. Az ügy sikeréhez ugyan elég volt az egyik is, de mégis elgondolkoztató, miért burkolózunk a névtelenségbe, amikor ráadásul egyértelműen igazunk van, és esetleg nagyobb bajt előzhetünk meg ilyen irányú segítségünkkel ? Végül még egy megjegyzés az idézett levélhez, amely úgy fejeződik be: „Üdvözlettel egy igényes névtelen”. Ügy véljük, ha valaki igazán igényes, akkor önmagával szemben is az, és nem olyan igénytelen, hogy még a nevét se tartsa lényegesnek. Seleszt Ferenc Válaszoltak az illetékesek Mindenki kotorja, ahogy tudja? A február 27-én megjelent „Mindenki kotorja, ahogy tudja?” című cikkre érkezett válaszból, amelyet a Békés megyei Tüzeléstechnikai Vállalat igazgatója írt, közöljük az alábbiakat: „Munkavégzésünket a fűtési szezonhoz igazítottuk úgy, hogy a .seprési aknatisztítási munkákat minden év I. és IV. negyedévében végezzük, míg az esetleges kéményégetéseket és a kötelezően előírt műszaki felülvizsgálatot a II. és III. negyedévben végezzük. Ennek megfelelően a lakossági igényeket kiszolgálva vállalták dolgozóink, hogy október 1. és április 1. között minden szombaton dolgoznak. A félévenként kötelezően előírt tisztítást a levélíró Polgár Gábor, Békéscsaba, Gyár u. 25. szám alatti lakosnál 1982. II. 2- án és 1982. XI. 25-én elvégeztük, amit a vállalatnál meglevő bizonylaton saját kezű aláírásával igazolt.” A levélíró kifejtette levelében, hogy a vállalat dolgozói teljesítményben dolgoznak, és fizetésüket az aláírással igazolt elvégzett munkáért kapják, nem a beszedett díjak alapján. A kéményseprő szakma presztízsének védelmében kérte a vállalat igazgatója, hogy adjunk helyet a valóság bemutatásának. Jogosult-e kérni a kéményseprő egy adott év január hónapban, egyszeri tisztítás alkalmával az egész évi díjat — amit sokan ki is fizettünk? — kérdezi levelében Kiss Sándor sar- kadi olvasónk. Továbbá az iránt érdeklődik: mennyi egy kémény egyszeri tisztítási díja, valamint a nem üzemelő kémények után köteles-e munkadíjat fizetni a tulajdonos? Kérdéseit tartalmazó levelét továbbítottuk a Békés megyei Tüzelés- technikai Vállalathoz, ahonnan a következő válasz érkezett: „A 26 1981. XI. 14. ÉVM számú rendelet 14. § l. bekezdése előírja, hogy a „folyamatosan kötelező munka éves díjának arányos részét naptári félévenként előre kell megfizetni.” Ennek megfelelően jogosultak vagyunk kérni az évi kéménytisztítás díját. Az árhatóság által jóváhagyott (maximált ár) évi kéménykarbantartási díj egy kéményre 26 forint. Ez kétszeri tisztítás munkadíja, tehát az egyszeri díj ennek megfelelően 13 forint. A tartalék kéményekre azonos előírások vannak, tehát azokat tisztítani és ellenőrizni kell, míg a használaton kívüli kéményeket nem kell tisztítani, és azért díjat sem kell fizetni. Használaton kívüli az a kémény, amelyre nincs szükség, és ezért a kitorkollását és a bekötő nyílásokat befalazták.” * * * Családi pótlék ügyében írt levelet szerkesztőségünknek Tóth Zsigmondné Dévaványáról. Férjem 1982 augusztus végén fejezte be a katonai szolgálatot. Amíg katona volt, két gyermekemre az én vállalatomtól folyósították a családi pótlékot. Mikor leszerelt, ezt megszüntették azzal az indokkal, hogy férjem igényelje — így a levélíró. Ez november 1-én meg is történt, de azóta egy fillért sem kapott. A panaszt továbbítottuk a Közlekedési és Metró Építő Vállalat Szolnoki Főépítés-vezetőségéhez, ahonnan a következőket válaszolták: „Az apa igényét 1982. november 2-án jelentette be. A folytatólagos igazolványt november 20-án kértük előző munkahelyétől. ahonnan azt a választ kaptuk, hogy amikor sorkatonai szolgálatra vonult, kérésére azt kiadták. Ezt követően az igénylőt először november 29-én szólítottuk fel, jelezze, hogy az anya honnan kapta a családi pótlékot, de ezt többszöri felszólításra a mai napig sem közölte. Erről csak a február 28- án hozzánk eljuttatott panaszos levélből értesültünk. Még ezen a napon levélben kértük a családi pótlék folytatólagos igazolványt, melynek megérkezése után intézkedünk a kifizetésről.” A családi pótlék több hónapos elmaradása tehát levélírónk hibájából következett be. Mint a vállalat hivatalos válaszából kiderül, a panasz alaptalan volt Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 5.00: Előttünk a vasárnap! 7.23: Kopogtató. 8.05: öt kontinens hét napja. 8.21: Énekszóval, muzsikával. 9.00: „Tövisek és virágok.” 10.03: Százszorszép Színház. 10.56: Vasárnapi koktél! 12.05: Harminc perc alatt a Föld körül. 12.40: Rázós úton. 12.50: Évszázadok mesterművei. 13.24: Régi híres énekesek műsorából. 13.48: Így láttam Kodályt. 14.05: Szonda. 14.34: Népdalkörök pódiuma. 15.05: Művészlemezek. 15.35: Közvetítés a budapesti fedett pályás atlétikai EB- ről. 15.58: Az öreg halász és a tenger. 17.05: Helyszínrajz. 17.35: Hacsaturján: Hegedűverseny. 18.40: Diákkönyvtár hangszalagon. 19.39: Nóták. 19.54: Erkel: Hunyadi László. 22.59: Trio-lemezeinkből. 23.40: Népdalok. PETŐFI RÁDIÓ 6.00: Népszerű muzsika. 7.00: A református egyház félórája. 7.30: Vasárnapi orgonamuzsika. 8.05: Játék a könyvtárban. 8.49: Ghánái népzene. 8.59: Halálom hatalmaddal. 9.05: Mit hallunk? 9.30: Barátság slágerexpressz. 10.00: Szerpentin. 12.05: Jó ebédhez szól a nóta. 12.58: Rákóczi hadnagya. 14.00: A Magyar Rádió körzeti stúdióinak műsoraiból. 14.35: Táskarádió. 16.00: Ütközben hazafelé. 17.30: Húszas stúdió. 18.55: Poptarisznya. 20.40: Társalgó. 22.05: Nosztalgiahullám. 23.15: Gyöngy Pál műveiből. III. MŰSOR 7.00: A pécsi körzeti stúdió szerb-horvát nyelvű nemzetiségi műsora. 7.30: A pécsi körzeti stúdió német nyelvű nemzetiségi műsora. 8.11: Operarészletek. 8.45: Magyar előadóművészek kamarazene-felvételeiből. 10.00: Üj Zenei Újság. 10.45: öt kontinens hét napja. 11.06: Beethoven-művek. 12.44: Zenés játékokból. 13.05: Peter Gabriel felvételeiből. 13.35: A zeneirodalom remekműveiből. 14.50: Operaáriák. 15.25: A Nemzektözi Rádióegyetem műsorából. 16.00: Romantikus kamaramuzsika. 16.49: Az MRT énekkara énekel. 17.30: Finn—magyar dzsesszműhely. 18.08: Goethe és a muzsika. 19.03: Szvjatoszlav Richter Schumann-felvételeiből. 19.59: Rádiószínház. 20.30: Sztárok sztereóban. 21.30: A Venetoi szólisták játszanak. 22.10: Hanglemezgyűjtőknek. 23.00: Könnyűzene. SZOLNOKI STŰDIÓ 8.30: Szlovák nyelvű műsor. Szerkesztő: Mács Ildikó. 9.00: Műsorismertetés. Hírek. Programajánlat. Lapszemle. 9.10: A beat klasszikusai. A Dave Clark Five énekel. 9.20: Nem elég világrahozni. 9.50: Cedrik Dumont zenekara játszik bölcsődalokat. 9.58—10.00: Műsorelőzetes. 18.00—18.30: Sport és muzsika. Szerkesztő: Tamási László. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Mindenki iskolája. Fizika, (f.-f.) 8.40: óvodások filmműsora. 9.00: Foxi Maxi kalandjai, (ism.) 9.20: Gyereki mosoly. Gyer- mekshow. (ism.) 10.25: Dzsungel a lakásban. 10.55: Állatkölykök. 11.00: Hírek, (f.-f.) 11.05: Tamás bátya kunyhója. A Népszínház előadása felvételről. 14.20: Maci iLaci. 14.45: Reklám, (f.-f.) 14.50: Audrey Hepburn-sorozat: A lány, aki ellopta az Eiffel-tornyot. 16.35: Képújság, (f.-f.) 16.40: Vasárnapi muzsika. 17.30: Reklám, (f.-f.) 17.35: Műsorainkat ajánljuk. 18.00: Delta. 18.25: Reklám, (f.-f.) 18.35: A Közönségszolgálat tájékoztatója. (f.-f.) 18.40: Tévétorna. 18.45: Esti mese. 19.00: A Hét. 20.00: Hírek, (f.-f.) 20.05: A jelölt. Amerikai film. 21.50: Kapcsoltam. 22.30: Hírek, (f.-f.) II. MŰSOR 14.55: Fedett pályás atlétikai EB- közvetítés a Budapest Sportcsarnokból. 20.00: Hírek, (f.-f.) 20.05: Az impresszionizmus. 20.55: Telesport. 21.25: Szentkuthy Miklós. Portréfilm. BUKAREST 8.30: Családi kör. 9.30: Zeneszó. 10.00: A falu életéből. 11.45: Gyermekvilág. 13.00: Vasárnapi album. 17.00: Tengerek titkai. (2. rész). 18.10: Utazás a jövőbe. 19.00: Tv-híradó. 19.15: 1945. március 6. 19.30: Dalok. 20.15: Archív-filmekből: A szomjúság Játékfilm. 22.00: Operettek, balettek. 22.25: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 9.30: Barázdák — faluműsor, utána gyermekműsor. 10.20: Hírek. 10.30: Vasárnap délelőtt gyermekeknek. 11.58: Reklám. 12.00: Mezőgazdasági adás. 13.00: Jugoszlávia, jó napot! 13.30: A kenyér a századokon át. 14.00: Népi muzsika. 14.30: Jugoszlávia freskói. 15.15: Játékfilm. 17.00: Távolról — közelről. 19.00: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Történetek 1941-ből. 20.50: Reklám. 20.55: Sportszemle. 21.25: Tenger, emberek, partok. 21.55: Tv-napló. II. MŰSOR 9.00: Engedjék meg, hogy önökhöz forduljunk — a jugoszláv néphadseregnek szentelt műsor. 16.00: Jugoszláv kézilabda-bajnokság.
