Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-05 / 54. szám

NÉPÚJSÁG 1983. március 5-, szombat Vízelvezetés Dévaványán Forradalmi ifjúsági napok ’83 Sajtótájékoztató a KISZ KB székházában Immár 18. esztendeje, hogy a forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozatával emlé­keznek a magyar fiatalok népünk nagy történelmi sors­fordulóira. Ernőd Péter, a KISZ KB agitációs és propagandaosz­tályának vezetője hangsú­lyozta, hogy történelmi múl­tunk megismertetése, nem­zeti önismeretünk fejleszté­se, a forradalmár elődök iránti tisztelet kifejezése mel­lett a három tavasz ünnepe jó alkalom arra is, hogy a nemzeti sorsfordulókra emlé­kezve megfogalmazzuk idő­szerű feladatainkat. Március 15-nek immár ha­gyományos programja, hogy több ezer fővárosi fiatal rész­vételével koszorúzási ünnep­séget rendeznek a Petőfi-szo- bornál, majd nagygyűlést a Múzeum-kertben. Miként a korábbi években, ezúttal is a központi ünnep­ségek közül egyet vidéki vá­rosban tartanak. így a már­cius 21 -i megemlékezésnek most Pécs ad otthont. A ba­ranyai megyeszékhely sport- csarnokában nagygyűlést rendeznek, azonban ez csu­pán a'megemlékezések csúcs­pontja lesz: a háromnapos rendezvénysorozaton kultu­rális bemutatók, vitafóru­mok, sportversenyek várják a fiatalokat. Felszabadulásunk évfordu­lóján, április 4-én a gellért­hegyi jubileumi parkban ren­deznek nagygyűlést. (Tudósítónktól) Dévaványán a februári tanácsülésen elfogadták a nagyközség fejlesztési cél­kitűzéseit. Az éves beruhá­zási keret egymillió 216 ezer forintot tartalmaz. A beru­házási keret tervezett fel­használása a Vörösmarty, Klapka és a Szeghalmi úti járdák elkészítéséhez 120 ezer forintot, a belső vízel­vezetés megoldására 410 ezer forintot irányzott elő. A tervidőszak utolsó évében épülő új általános iskola folyó évi terület-előkészítési munkáira 100 ezer forintot, s az új iskola építéséhez tartósan lekötött pénzösszeg 587 ezer forintot tesz ki. Az elmúlt évről beruházás nem húzódott át, mely a terv­szerű, összehangolt munka eredménye. Az idei felújítási terv — mely része egy hosz- szabb munkának — csak egy feladatot: a Kossuth úti óvoda felújítását tartalmaz­za. Az erre tervezett összes előirányzott költség 2,7 mil­lió forint. Ebből 1982-ben anyagköltségként felhasz­náltak 500 ezer forintot. Er­re az évre 420 ezer forint a tervezett felújítási összeg. Dévaványán a tavaly vég­zett társadalmi munkák ér­téke 2,5 millió forint volt, míg ez évben szeretnénk el­érni a hárommillió forintot. Ágoston Sándor Ipari szövetkezetek küldöttgyűléseiről jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) és a francia Karolina cég, amely ettől az évtől ad munkát az endrődieknek. A csökkenő létszámot igyek­szenek pótolni a szakmun­kásképzéssel. Jelenleg 65 ta­nulójuk van, akik általában itt maradnak a szövetkezet­ben dolgozni. Nehezíti a ter­melés menetét, hogy oly­kor-olykor 100-on aluli szé­riákat is kérnek a megren­delők. A TÓTKOMLÓSI HÁZI­IPARI SZÖVETKEZET az árbevételhez viszonyítva 13 százalékos nyereségszintet ért el, szerényebbet, mintáz 1981. évi. Nem termeltek ke­vesebbet, hanem inkább munkaigényesebbet, ugyan­akkor mindezt olcsóbban. Termékeik közül a szövött kelmék belföldön találnak gazdára, a textilruházat egy részét a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Lengyel- országban értékesítik, de je­lentős a tőkés bérmunka is. Ahhoz, hogy a szövetkezet a termelés területén tovább­léphessen, beruházást kell megvalósítani, amit ez év közepén elkezdenek, s sze­retnék 1984. második ne­gyedévére befejezni. Anyagi fedezet van, kivitelező még nincs. A MEZÖBERÉNYI FA­IPARI SZÖVETKEZET ve­zetősége március 4-re hívta össze a közgyűlést, hogy be­számoljon, miként sikerült teljesíteni a kitűzött célo­kat. összességében 97 millió forint értékű árut termeltek, amiből belföldön 64,7 millió, tőkés piacokon 32 millió 260 ezer forint értékű bútor kelt el. -Nyereségesen zárták az évet, amely 8 millió 8 ezer forint. Nem volt gondjuk a munkával, bár voltak prob­lémáik az anyagminőséggel. Nőtt az egy főre jutó ter­melési érték, és a keresetek túlhaladták a 40 ezer fo­rintot, éves átlagban. A SZIRÉN RUHÁZATI IPARI SZÖVETKEZET múlt évi gazdasági eredmé­nyei mind a bázisévtől, mind a tervektől elmaradtak. A közgazdasági szabályzók változása, a világpiaci hely­zet, a hazai piac felvevőké­pességének romlása, az ár­emelkedések, és a devizaár­folyamok változása a leg­főbb okai az elmaradásnak. Az évközben megtett intéz­kedések némileg csökkentet­ték a káros hatásokat, de még így sem sikerült a várt eredményt realizálni. Legjelentősebb lemaradás az ingkonfekciónál keletke­zett, egymillió 221 ezer da­rab helyett 1,086 millió da­rab volt a termelés. Csekély volt a lemaradás a gyer­mekruházatnál és a lakás­textilféleségeknél. Természetesen elemezték a szövetkezetben, hogy az évek óta tartó felfelé ívelő folya­matban mi okozott most tö­rést. Megállapították, hogy megváltozott a vevőkör ízlé­se. Sok volt a termelést las­sító kis széria, a magasabb minőségi követelményű, ne­hezebb fazonú termékek részaránya, és új vevők je­lentkeztek új minőségi és különleges modelligények- kel. Amennyire gondot oko­zott az elmúlt évben a sok új vevő, annyira hasznos le­het ez az idén. Partnerük lett többek között a Quelle áruházkonszern, és olyan el­ismert konfekcióforgalmazó cégek, mint a Schisser, Brambilla, Elsbach, Etena és a Von Ehr. Rájuk ala­pozva kívánják ebben az évben újra fokozni a tőkés exportot, és elérni azokat a gazdaságos eredményeket, melyeket már megszoktak a Szirénnél. Ehhez szükség lesz minden dolgozó odaadó, fegyelmezett munkájára, és arra, hogy az eddigieknél is rugalmasabban, gyorsabban használják ki az év közben adódó üzleti lehetőségeket. Sz. J.—L. L. Emelkedett az influenzás megbetegedések száma Tevékenységüket értékelték az ÁFÉSZ-ek Márciusra országos influ­enzajárvány alakult ki, bár különböző mértékben, de az, ország egész területén influ­enzás megbetegedéseket ész­leltek. Csongrád, Vas és Veszprém megye kivételével a kórházakban teljes körű vagy részleges látogatási ti­lalmat rendeltek el. A be­tegellátás zavartalanságának érdekében a fővárosban és a megyékben megteremtették annak feltételeit, hogy a szö­vődményes megbetegedésben szenvedőket szükség szerint kórházban helyezzék el, megerősítik továbbá az ügye­leti szolgálatokat, s a gyógy­szerkészleteket folyamatosan pótolják. A külföldi és hazai influenzajárványról, a be­tegség megelőzésének lehető­ségeiről, az egészségügyi szervek intézkedéseiről tájé­koztatták a sajtó képviselőit pénteken az Egészségügyi Minisztériumban. A járvány elején vagyunk, a következő hetekben ezért az influenzás megbetegedé­sek számának növekedése várható — mondotta dr. Vass Ádám, az Egészségügyi Minisztérium járványügyi osztályvezetője. Azt azonban nem lehet pontosan megha­tározni, hogy az influenzát okozó vírusok az egyes te­rületeken milyen mértékben terjednek el. Ugyanis nincs garancia arra, hogy aki már egyszer átvészelte a valame­lyik influenzavírus okozta betegséget, az ne kaphassa meg néhány év elteltével új­ra. Ennek oka a különböző vírusok variációinak nagy száma. Ezek kombinált elő­fordulása révén elméletileg 117 altípus fertőzhet. Az influenza ellen egysé­gesen alkalmazható gyógy­szer nincs — hangoztatták a sajtótájékoztatón részt vett szakorvosok, ezért feltétlenül szükséges, hogy aki betegnek érzi magát, forduljon orvos­hoz. Mindenkit óva intenek attól, hogy saját elhatározá­sa szerint kezdjen antibioti­kumokat szedni, ugyanis ez­zel éppen a szövődmények képződését segítheti elő. Az eddigi jelzések szerint az influenza korosztályra való tekintet nélkül terjed. Sok gyermek is megbetegszik, de az esetek többségében álla­potuk nem súlyos. A gyer­mekek betegségének kísérő tünetei között gyakori a há­nyás és a hasmenés, vala­mint a magas láz. Épp ezért elsődleges a lázcsillapítás, amelyre az antibiotikumok nem alkalmasak. Ilyen ese­tekben, ameddig az orvos megérkezik, és nincs kéznél lázcsillapító, jó hatású a hi­degvizes borogatás, azaz a priznic. Az újságírók kérdéseire a gyógyszerellátással kapcso­latban elmondták, hogy az influenza leküzdéséhez szük­séges alapvető gyógyszerek­ből megfelelő mennyiség áll rendelkezésre. Helyenként és egyes gyógyszerekből azon­ban szűkös az ellátás, ami­hez az is hozzájárul, hogy a lakosság a kelleténél is töb­bet vásárolt ezekből a ké­szítményekből. A gyógyszer- gyárak megfelelő ütemben az igények szerinti mennyiség­ben készítik ezeket a medi­cinákat. Az ügyeletes gyógy­szertárakban egyébként a hétvégeken is nyitott ajtók­kal várják a betegeket. A jelenlevő szakemberek fel­hívták a figyelmet arra is, hogy a cseppfertőzéssel ter­jedő influenza ellen hatásos megelőző módszer lehet a szervezet általános ellenálló­képességének növelése; a he­lyes táplálkozás, vitamindús ételek fogyasztása, valamint a szabad levegőn végzett testmozgás. (Folytatás az 1. oldalról) GYOMAENDRÖD ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ A részközgyűlések után a küldöttközgyűlés előtt igaz­gatósági ülés keretében új elnököt választottak Gyoma- endrődön. Török Sándor ko­rábban elnökhelyettesként végezte munkáját, a jövőben elnökként tesz eleget a fo­gyasztási szövetkezetek elé kitűzött feladatoknak. Teg­nap, a küldöttek előtt már elnökként számolt be a több mint félmilliárd forintos áru­forgalomról, a 7 százalékos növekedésről, s csupán a fel­vásárlás területén mutatko­zik némi elmaradás. A jó jö­vedelmezőséggel dolgozó ÁFÉSZ bolti kiskereskedelmi forgalmát 5,7 százalékkal növelte, kiugróan magas az élelmiszer- és több mint 10 százalékos a táp- és takar­mányvásárlás. A gazdálko­dás eredményeként 17 millió 209 ezer forint nyereséggel zárták az évet, a növekedés 7,1 százalékos, akkor, amikor megyei szinten 18 százalék­kal, országosan 10 százalék­kal csökkentek az eredmé­nyek. Jövedelmezőségi muta­tóik: a nyereség és a haté­konyság alapján — a me­gyei szövetkezetek között — második helyen állnak, meg­pályázták a Kiváló Fogyasz­tási Szövetkezet címet. D. K. — Sz. J. Tegnap délután Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeum­ban 53 képpel mutatkozott be a szolnoki művésztelep egyik legrangosabb képviselője, Baranyó Sándor festőművész. A színekben gazdag festmények feszülő dinamizmusa elisme­rést váltott ki az érdeklődők körében. Az ünnepélyes meg­nyitón részt vett dr. Becsei József, a Békés megyei Tanács elnökhelyettese is. A kiállítást dr. Selmeczi László kandi­dátus, a Művelődési Minisztérium osztályvezetője nyitotta meg. Elismeréssel szólt Baranyó Sándor munkásságáról, a külföldi kiállításainak sikeréről, a hazai táj avatott, művé­szi megformálásáról Fotó: Gál Edit Nemcsak a nőkről van szó A nők társadalmi szerepének megítélésében folyamatos változást segített elő az MSZMP Központi Bizottsá­gának 1970-es határozata a nők politikai, gazdasági, szociális helyzetéről. A legszembetűnőbben változó folyamat a nők gondolkodásmódjában következett be: mind többen mondanak véleményt, foglalnak állást a társadalmi, a poli­tikai, a közéleti kérdésekben. A nők mindjobban formál­ják egész társadalmunkat. Nagy többségük ismeretesen meg­állja a helyét a munkában, becsületesen, példamutatóan dol­gozik. Kezdeményezői és aktív résztvevői a munkaverseny­nek és a szocialista brigádmozgalomnak. A foglalkoztatottság kiteljesedésével párhuzamosan jelent­kező gond azonban a szakképzettség hiánya. A fizikai fog­lalkozású nők 15,6 százaléka volt 1980-as adatok szerint szak­munkás, 52,3 százaléka betanított munkás. Mindez annak el­lenére van így, hogy a munkahelyek nagy többségében évek óta konkrét intézkedéseket tettek .a nők szakmai felkészült­ségének növelésére. Ezt mutatja az a tény, hogy középfokú szakmunkásképző iskolát, szakiskolát az aktív kereső nők mindössze 8,8 százaléka végzett hazánkban. Kulcskérdésnek tekintjük a jelenlegi helyzet ismeretében a határozat további végrehajtását, mert elengedhetetlen, hogy mindenütt még fokozottabban foglalkozzanak a nők szak­mai képzésével, továbbképzésével. Az elmúlt 13 évben ja­vultak a munkakörülmények, a szociális létesítmények gya­rapodása mind az ipari, mind a mezőgazdasági üzemekre egyaránt jellemző. Az új beruházások, a rekonstrukciók ked­vezően befolyásolták a munkafeltételeket, s így a korábbi­nál könnyebbé és kulturáltabbá váltak általában a dolgo­zók — ezzel együtt természetesen a nők — munkakörülmé­nyei. Mégis jelentősek a problémák. Az iparban és a me­zőgazdaságban egészségre ártalmas munkát a szakképzett­ség nélküliek végzik, ezért az ezeken a helyeken dolgozó nők körülményei sokszor kritikusak. Az „egyenlő munkáért egyenlő bért” alapelv gyakorlati alkalmazását a Központi Bizottság határozata és az 1013- as kormányhatározat is hangsúlyozta. A pártellenőrzés ha­tására az elmúlt évtizedben végrehajtott központi bérintéz­kedések javították a nők relatív bérhelyzetét azzal, hogy a nők bérei gyorsabban növekedtek az átlagosnál. A bérkü­lönbségek egy része továbbra is indokolt, és tartósnak te­kinthető addig, amíg valóban a férfiak magasabb szakkép­zettségéből, az általában hosszabb gyakorlati idejükből, a nehezebb munkakörülményeikből adódik. Nem tűrhető vi­szont az a szemléletbeli konzervativizmus, amely a nőket sújtó hátrányos megkülönböztetést eredményezi. A fizikai munkásnők havi átlagbére országosan az iparban és a me­zőgazdasági tsz-ekben a legmagasabb, de a férfiak átlagbéré­nek csak 70,8, illetve 72,6 százaléka. örvendetes jelenség, hogy a nők körében bizonyos mér­tékig fokozódott a tanulás igénye. A lányok közül egyre többen gimnáziumban és szakközépiskolában tanulnak to­vább. A szükségesnél kevesebben tanulnak azonban szakmát és ezen belül is még kevesebben valamilyen ipari szakmát. A pártszervekre, alapszervezetekre továbbra is kiemelt feladatok hárulnak abban, hogy erősítsék a nőpolitikái mun­ka pártirányítását, biztosítsák a végrehajtás rendszeres el­lenőrzését. A nők egyes rétegeit tekintve pedig gondoskod­janak róla, hogy minden olyan döntésnek, intézkedésnek részévé váljon a nőpolitika, amely összefüggésben van élet- és munkakörülményeikkel. Helyesen teszik, ha segítik a nők nevelését és következetesebbek a funkcióba állításukban. Azt igényli ez a cél, hogy tudatosan és tervszerűen koordi­nálják az általános, politikai és szakmai képzésükkel össze­függő helyi feladatokat, és rendszeresen küldjék a közéleti tisztséget betöltő nőket politikai tanfolyamokra, iskolára. Ha sorsukat ezután is figyelemmel kísérik, akkor gyorsabban beállíthatók a felkészültségüknek megfelelő munkakörbe. A tanácsi vezetésnek is nagy a szerepe ebben. Elősegíthe­tik a nők általános és szakmai műveltségének gyarapodását. Megfelelő intézkedéseket tehetnek annak érdekében, hogy a VI. ötéves terv éveiben — a gazdasági lehetőségek figye­lembevételével — tovább javuljon a kereskedelmi ellátás és a szolgáltatás színvonala. A tanácsok tovább fejleszthetik aktív részvételüket a lakosság mozgósításában, a társadalmi munkaakciók hatékonyabb megszervezésében, miközben fel­figyelnek a munkából kiemelkedően részt vállaló nőkre. A KISZ szervei, a szakszervezetek előtt is igen sok tenni­való áll a nők fokozott megbecsülése, társadalmi szerepük nö­velése érdekében. A KISZ-re hárul, hogy folytasson átgon­doltabb, céltudatosabb politikai nevelőmunkát a lányok, a fiatalasszonyok körében, s vele együtt a pályaválasztás, a családi életre nevelés kapjon nagyobb teret a KISZ pro­pagandamunkájában. A szakszérvezetek testületéi, aktivis­tái viszont a pártszervezetekkel szorosan együttműködve se­gíthetik elő a szemléletváltozás további fejlődését, ,a nők munkájának megbecsülését a munkahelyeken és a családban egyaránt. Ehhez párosulhat, hogy a népfrontbizottságok fo­kozzák nevelő, mozgósító tevékenységüket a lakóterületen, a gyesen és a háztáji gazdaságokban levő nők között. A Hazafias Népfront fórumrendszere egyébként is hozzájárul­hat e társadalmi rétegek politikai, közéleti tájékoztatásához, felkészítéséhez. Különösen, ha az eddiginél is többet tesznek azért, hogy a közösség, a közélet napi kérdései, a bel- és külpolitika eseményei eljussanak és tudatosuljanak a nők olyan csoportjai körében is, amelyek objektív vagy szub­jektív okokból nehezebben mozgósíthatók. Meggyőző tevé­kenységük hozzájárul a nők valóságos egyenjogúságának ki- teljesedéséhez a családban és más közösségekben. A társadalmi felelősségvállalásban megkülönböztetett sze­repük van a vállalatok, szövetkezetek, intézmények vezetői­nek abban, hogy az eddiginél is nagyobb körültekintéssel, gondossággal intézzék a nők munka- és szociális körülmé­nyeinek további javítását. A VI. ötéves tervben a fejlesztési és beruházási lehetőségeken belül sokféleképpen intézked­hetnek a meglevő korszerűtlen munkahelyi körülmények megváltoztatására, vagy akár a megszüntetésükre. Rajtuk múlik többféle lehetőség a nők szakképzettségének növelé­sére. Így például mindazokon a helyeken, ahol a szelektív gazdálkodás, a termékszerkezet korszerűsítése, a munkaerő­átcsoportosítás megköveteli, gondoskodhatnak a dolgozók — külön figyelemmel a nők — szakmai felkészítéséről, szak­másító tanfolyamok megszervezéséről. Fokozott sikerre szá­míthatnak, ha olyan erkölcsi és anyagi érdekeltséget ala­kítanak ki, amely arra ösztönöz, hogy a szakmai képzésben minél több nő vegyen részt. Ennek fontos feltétele, hogy megvalósuljon a differenciált és minőségi munkához kö­tött bérezés. M indezeket a teendőket a szocialista nőpolitika kö­veteli meg, de valóra váltásuk nemcsak a nőket érinti, hanem az egész társadalom, minden állam­polgár érdeke. Arató András

Next

/
Thumbnails
Contents