Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-04 / 53. szám
NÉPÚJSÁG 1983. március 4., péntek Pályaválasztási lehetőségek megyénk élelmiszer-gazdaságában Uj helyzetben a régi JIFIT közelmúltban jelent meg a magyar felsőoktatási intézmények felvételi tájékoztatója. A továbbtanulni szándékozó fiatalokat joggal foglalkoztatják a jelentkezési időszakban a diplomaszerzés utáni munkalehetőségek is. Békés megye élelmiszer-gazdaságának rövid áttekintésével kívánok erről tájékoztatni. Megyénk az ország mezőgazdasági termékeinek több mint 10 százalékát termeli meg, így az ágazat szakember-ellátottsága népgazdasá- gilag is fontos tényező. A megye területén mintegy 150 nagyüzemben és intézményben foglalkoznak mezőgazdasági termeléssel, feldolgozással, vagy azzal kapcsolatos tevékenységgel. Az üzemek, intézmények egyetemi és főiskolai végzettséggel rendelkező szakembereinek száma eléri a 2 ezer 600-at, felük a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozik. Utánpótlásuk elsődleges forrása a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán évente végző körülbelül száz megyei származású hallgató, ők azonban évek óta csak az igények felét tudják fedezni. Különösen kevés a mezőgazdasági szakember a peremkerületi községek üzemeiben. A továbbtanulni szándékozó fiatalok részére a jövőben az élelmiszer-gazdaság még több munkalehetőséget kínál. Az üzemek, technikai, technológiai színvonala fejlődik, ezért újabb magas képzettségű szakembereket igényelnek. Folyamatosan erősödik a nemzedékváltás is, a nyugállományba vonuló vezető szakemberek utánpótlása tovább növeli a szükségletet. Célszerű áttekinteni egyes ágazatok helyzetét. * * * A növénytermesztés az utóbbi évtizedben sokat változott. Ma már 100—200 kW teljesítményű erőgépek és bonyolult munkagépek, valamint növényvédő és gyomirtó vegyszerek helyettesítik a nehéz fizikai munkát. A talaj termőképességét korszerű tápanyag-gazdálkodással, szükség esetén különleges módszerekkel (melioráció) biztosítják. Az állattenyésztés egyre korszerűbb telepekkel rendelkezik, melyekben egy dolgozó évi termelése el^ri vagy meg is haladja az egymillió forintos értéket. Az üzemek, intézmények továbbra is várják a pályakezdő agrármérnököket, akik átfogó tanulmányaik során a növénytermesztéssel és az állattenyésztéssel ismerkedtek. Különleges feladatok ellátására is jogosítványt kapnak a növényvédő és üzemszervező szakos, valamint a Keszthelyen végző agrárkémia szakos agrármérnökök. Sok állás vár az egyszakos, de jól képzett üzemmérnökökre; tanulmányi idejük három év. Szarvason a főiskolai karon növénytermesztő és öntöző, meliorációs, Kaposváron állattenyésztő üzemmérnökképzés folyik. Az állattenyésztésnél nélkülözhetetlen a betegségek megelőzése, a biztonságos állategészségügyi körülmények létrehozása és a gyógyítás. Erre a feladatra képez a Budapesti Állatorvos-tudományi Egyetem, valamint annak hódmezővásárhelyi állategészségügyi főiskolai kara. A mezőgazdaság gépesítése az elkövetkező években tovább korszerűsödik, az elektromos energia felhasználása növekszik. A szakemberellátásban jelentős szerepet tölt be a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara, a DATE Mezőtúri Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolai Kara és a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola. * * * A kertészeti termelés stabilitását különösen a termékek feldolgozása és a tárolás fejlesztésével tudják az üzemek megvalósítani, ehhez a kertészmérnököket és üzemmérnökök mellett tartósítóipari szakemberekre is fokozottabb szükség lesz. Képzésüket a Budapesti Kertészeti Egyetem Termesztési Karán, tartósítóipari karon és annak kecskeméti főiskolai karán, valamint a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolán oldják meg. Az élelmiszer-gazdaság üzemei az eredményes gazdálkodást az üzem- és munkaszervezés, a közgazdasági elemző munka és a pénzügyi-számviteli tevékenység fejlesztésével kívánják erősíteni. Ezen a területen a számítógépes technika alkalmazása már erősen terjed. A feladatok megvalósítására a jelenleginél sokkal több közgazdász, üzemgazdász és üzemszervező szakemberre van szükség. A megfelelő ismereteket a budapesti Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdasági Karán, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola budapesti, zalaegerszegi és salgótarjáni intézeteiben lehet megszerezni. Az üzemszervezési feladatok ellátására a Gödöllői Agrártudományi Egyetem üzemszervező szaka és Gyöngyösön a mezőgazdasági főiskolai kar képesít. A pályaválasztás előtt állók gyakran nehezebben választják az ország távolabbi (Dunántúl) iskoláiban a tanulást. így az ott tanított szakmákban évek óta az átlagnál nagyobb a szakemberhiány. Pedig pontszám esetén megyénk tanulói előnyt élveznek. Prjevara György MT mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya Közel két hónapja már, hogy az AFIT Tröszt vállalatai önálló kisvállalatokká szerveződtek. Arról, hogy ezek a kisvállalatok hosszú távon majd hogyan állják meg helyüket, mennyire lesznek életképesek, még korai lenne beszélni. De terveikről, elképzeléseikről annál inkább aktuális nyilatkozni. É. Tóth József a megye két autók javításával foglalkozó szervize közül a békéscsabait igazgatja. (Ezenkívül még a gyulai lett önálló, illetve megyei tanácsi felügyelet alá tartozó.) Tóth Józsefet kerestük meg, hogy az időpontot egyeztessük a beszélgetésre. A telefonban hangja bizonytalan volt. „Nyilatkozni? Ilyen rövid időről”. Aztán a találkozáskor kiderült, hogy az igazgató tele van a jövőbe vetett bizakodással, a dolgozóknak előlegezett bizalommal és nagy-nagy aktivitással ... — Kezdjük talán azzal, ami az autósokat legjobban érdekli: emelkedtek-e az árak? — Igen. Emelkedtek nálunk is, és a megye többi autójavítójánál is. Ezzel kapcsolatban egy kis magyarázattal is tartozom. Amíg az AFIT-hoz tartoztunk, 60 forintos átlagórabérrel dolgoztunk. Most, 82-re emeltük. Hozzáteszem, hogy az önköltségünk még így is 110 forint. Természetes, hogy a megemelkedett órabér mögött minőségi munkát kell produkálnunk. Nullára, de legalábbis minimálisra szeretnénk leszorítani a reklamációk lehetőségét. Bízom az itt dolgozó szakemberekben, hiszen bizalom nélkül nem is lehetne még tervet sem készíteni. — Apropó: terv. Milyen nyereséget szeretnének elérni az első évben? — Egymillió forintos nyereséget tervezünk. — Kellett-e csökkenteni a létszámot? — Nem volt rá szükség. Továbbra is 170-en dolgozunk az autójavító vállalatnál. Nagy előnyünk Gyulával szemben, hogy mi az IFA-tehergépkocsik javítását is ellátjuk. Ezzel biztosan lekötjük munkaerőnk nagy részét. — Mennyiben változott az adminisztrációs munkájuk? — Véleményem szerint csökkent. Meggyorsítottuk az ügyfélfogadást, ami azt jelenti, hogy a portán van a munkafelvétel, és az ezer forint alatti számlázás is itt történik. Az ügyfélnek tehát tulajdonképpen csak a portáig kell eljutnia, míg korábban bizony az volt a gyakorlat, hogy több helyre küldözgettük őket. így tehát a papírmunka felgyorsult, leegyszerűsödött. Miután január 1-ig Túrkevéhez tartoztunk, bizony nem tudtuk, hogy mit jelent az SZTK, a bérszámfejtés^ pénzügyi, számviteli munkák elvégzése. Ezek megoldásához nem akartunk új embereket felvenni. A már itt levő adminisztrátorokkal végeztetjük el a nekünk új feladatokat, természetesen megfelelő dotáció ellenében. — Beszéljünk a terveikről. Milyen új szolgáltatással akarják a már meglevő ügyfeleket megtartani, és az újakat megszerezni? — Szolgálatbővítésként említeném például, hogy a -közeljövőben egy fűtőolajkutat nyitunk. Ez azóta igénye a közelben lakóknak, amióta megszűnt az ÁFOR. Időseknek, nőknek messze van a Volán melletti benzinkút, ahonnan kénytelenek az olajat hordani... Aztán, ha már egy kicsit anyagilag megerősödtünk, tervezzük, hogy az 500 forinton felüli lakossági szolgáltatásainkból engedményt adunk. Már van olyan szolgáltatásunk, hogy azoknak a vállalatoknak, ahonnan nagyjavításra teherautót adnak le, cseregépkocsit biztosítunk. Csak a kocsit adjuk, így a gépkocsivezetőt nem kell a vállalatnak kényszerpihenőre küldeni. Egyelőre négy kocsink van erre a célra. Van olyan elképzelésünk,- hogy a több napot, hetet igénybevevő javítások alatt a személygépkocsi-tulajdonosoknak (például orvosoknak, akiknek létszükséglet a személyautó) az Állami Biztosító költségére személy- gépkocsit biztosítunk, amíg a tulajdonosé elkészül. — Megfelelő-e az autójavító felszereltsége? — Igen. Szerencsére itt nem kell új beruházásra költenünk. Tervezzük viszont a vállalat területén működő autósbolt megnyitását. Reméljük, az év második felében már megnyithatjuk. Jelentős segítséget kapunk ehhez a városi tanácstól. — Jó időben hosszú órákat kell várni egy kocsimosásra. Történt-e ennek lerövidítésére intézkedés? — Márciustól a kocsimosók osztott műszakban dolgoznak majd. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy amikor eső esik, csak ügyeletesek lesznek. Ha viszont igény van rá, akkor mindannyian az ügyfelek szolgálatára állnak. Bár szombaton zárva tartunk, de márciustól a kocsimosó nyitva lesz. Nagy hirtelen ennyit a terveinkről, elképzeléseinkről. Hogy mennyire tudjuk majd teljesíteni — azt hiszem, csak rajtunk múlik majd — fejezte be a beszélgetést Tóth József. Az új alapállásban, mint az ország több hasonló újjászerveződött autójavító vállalata — így a békéscsabai is — nehéz helyzetben van. Nincsenek hagyományok, illetve a volt hagyományokról bebizonyosodott, nem jók. Nekik kell teremteniük olyan feltételeket, hogy nyereségesek legyenek, illetve szolgáltatásaikkal mind jobban kielégítsék a fokozódó igényeket. Minden azon múlik, hogy a felemelt árak mögött milyen lesz az elvégzett munka minősége, hogy mivel tudják megtartani ügyfeleiket, hi* szén a verseny megindult, az autósok oda mennek, ahol olcsóbban, jobb munkát kapnak. Béla Vali Eredmények és tervek a gyomaendrödi vadászoknál Növekvd tej- és tejtermékfogyasztás A gyomaendrödi Széchenyi Vadásztársaság a közelmúltban tartotta szezonzáró ösz- szejövetelét. A vadászokat, családtagjaikat, a nagyközség vezetőit és a meghívottakat Kertes Imre elnök köszöntötte, majd Galáth Mihály fővadász ismertette velük a társaság 1982. évi eredményeit s az idei terveket. A Széchenyi Vadásztársaság elmúlt évi bevétele 1 millió 280 ezer forint volt. Közel 4 ezer fácáncsibét neveltek és értékesítettek, létrehoztak egy vadkacsatele- pet, ahol a törzsállomány 4000 darabból áll. Területükön 86 őzet ejtettek el, 151 nyulat lőttek, ebből 70-et külföldiekkel lövettek ki. Befogtak 1122 db élő nyulat, és a MAVAD-on keresztül értékesítették. A 3 ezer 700 fácánból 670-et külföldi vadász terített le, 150 darabot pedig élve fogtak el. Az enyhe időjárásnak köszönhető, hogy csak 775 darab vadkacsát lőttek. A gerlevadászatokon 3000 volt az évi zsákmány. A befolyt összegből az idén új fácántelepet építenek, ahol 6000 db csibét szándékoznak nevelni, 1500—2000 darabot saját részre. Tervezik egy traktor és egy gépkocsi vásárlását, felújítását, 110 őz, 168 nyúl és 4426 fácán kilövését, 750 nyúl és 1000 fácán élő befogását. Szeretnék, ha 300 vadkacsát külföldiek ejtenének el, és sikerülne 5500 gerlét zsákmányolni. A beszámolót követően kezdetét vette a szezonbúcsúztató vacsora és vidámság, ahol stílszerűen Tóth Gyula bácsi remekműve, az őzpörkölt vitte el a pálmát. Számos értékes tombolatárgy — egyebek között élő nyu- lak, kismalac és bárány — talált gazdára a hajnalig tartó mulatságon. Vasárnap délelőtt pedig folytatódott a munka; a jó időt kihasználva fácánra mentek élőzni a vadászok. P. P. Folyamatosan, szinte hónapról hónapra növekszik a hazai tejfogyasztás; az idei első, januári—februári adatok szerint újfent több tej és tejtermék fogyott, mint a megelőző hónapokban. A tejipar rendre számol is ezzel; 1983- ban a fogyasztás mintegy 2 százalékos emelkedésére készültek fel. Ez annyit jelent, hogy az év végéig előreláthatóan 176-ról 180 kilogrammra növekszik — vaj nélkül — az egy főre jutó tej- és tejtermékfogyasztás. Á többletigény kielégítésére a tehenészetekből megfelelő mennyiségben érkezik az ipari és a szövetkezeti üzemekbe a nyersanyag. A színvonalas ellátás érdekében bővítik az üzemi hálózatot, és új gépekkel korszerűsítik a termelést. Erre annál is inkább szükség van, mert a piackutatás tanúsága szerint egyes termékek — elsősorban sajtok, desszertek, ízesített joghurtok, krémtúrók — iránt az átlagosnál is nagyobb a kereslet. Az iparágban az 1983-ra beütemezett megközelítően 600 millió forintos beruházásokkal nagyobb részt e termékek gyártását teszik lehetővé. Makón krémfehérsajt-, Szekszárdon trappistasajt-gyártó üzem épül. Más helyeken új csomagoló- és töltőgépeket állítanak be a poharas készítmények arányának növelésére. Több lesz az iskolatej is. Az önkiszolgáló boltok igényének megfelelően a natúr sajtok megközelítően egyharma- dát előre csomagolva adják át a kereskedelemnek, tízhúsz dekagrammos, celofánba csomagolt sajt könnyen hozzáférhető a pultokon. A termékek megszokottan jó minőségét új intézkedéssel is biztosítják. A belső üzemi ellenőrzéseknél az elmúlt évben megszaporodtak a minőségi kifogások, amit a fogyasztó nem érzékelhet ugyan — a hibát „menet közben” és helyben kiigazítják —, ám a szigorú műszerek jelzéseit nagyon komolyan veszik. Bútor lesz a fából A Mezőberényi Faipari Ktsz okányi telepén nagy hozzáértéssel készítik a dolgozók a szebbnél szebb szekrényeket, íróasztalokat. Képeink a munkafolyamat né- hápy mozzanatát örökítik meg. 1 A kézi munkával faragott díszlccek felrakása után pácolják a bútorokat 2 Az összeállítás 3 A bútor igazi fényét a lakkozás adja Fotó: Gál Edit
