Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-30 / 75. szám

1983 március 30., szerda

/

elnöke

sikeres volt a Télapó-akciónk. A művelődési ház szervezésében több, mint 300 óvodás korú gyermeket kerestek meg családjuk körében a télapók. S ha már a gyerekeknél tartunk: a

filmszínház, a könyvtár és a művelődési ház egész évben gondoskodik szabad szombati programokról. Hol játékra invitálják őket, hol gyulai fürdésre, máskor meg egy mágori kirándulásra. És akkor még az úszástanfo- - lyamról nem is beszéltem, melynek keretében nyáron több mint 40 gyerek járt be Gyulára 10 napon át, a művelődési ház szervezésében.

— Ismerve a művelődési ház nehéz körülményeit, hogyan próbálnak mégis nyitni a nagyközönség felé?

— Elsőként feltétlen meg kell említenem, hogy a múlt évben kezdtük el az idős, rokkant lakossághoz eljuttatni a könyveket. E kezdeményezésünk igazi tartalommal, úgy érzem, az idén telik meg. Mivel ilyen rosz- szak a tárgyi feltételeink, megpróbálunk más területre is kimenni. E célt szolgálják majd az étteremmel közös rendezvények, melyek most, még csak kezdeti stádiumban vannak. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a községben a vendéglátás tárgyi feltételeit tekintve is nehéz helyzetben vagyunk ...

— A munkahelyi művelődésről még nem esett szó.

— E téren már kedvezőtlenebb a helyzet, mint általában a község közművelődésében. Igaz, a MÁV-nál van egy ifjúsági ház ... De általában művelődési bizottságok nincsenek, függetlenített közművelődési embert nem foglalkoztatnak. Többször, több helyen hangoztattuk már, több segítséget várnak a művelődési intézmények a munkahelyektől. Ugyanakkor, s erről nyíltan, őszintén kell beszélni, miért lenne kedve az embereknek az egész napos munka, s az otthoni, ház körüli teendők ellátása után, fáradtan elmenni egy-egy rendezvényKomáromi Gábor

re, egy ilyen művelődési házba? Mert lássuk be, a környezet korántsem kulturált, hívogató.

— Akkor mégis mi a teendő?

— Lemondanunk semmiképpen nem lehet a lakosság művelődési, szórakozási lehetőségeinek megteremtéséről. A cél az, hogy mindenkinek szóljanak az előadások. Olyan művészeket kell lehívnunk, akik nevükkel, s “Színvonalas műsorukkal hasznos szórakozást nyújtanak. ^

— Nemrég új könyvesbolt nyílt a községben ...

— Igen, az elmúlt évben társadalmi összefogással alakítottuk ki a Művelt Nép könyvesboltot. Hogy érdemes volt, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az elmúlt évi tervet túlteljesítették. Emellett sikerült a bizományosi hálózatot is kiépíteni. S hadd említsem meg községünk nevezetességét — hisz idetartozik — a mágori régészeti kiállítást. Mindezt egybevetve, úgy "hiszem, nincs mit szégyenkeznünk.

Nagy Ágnes

Válaszol: a vésztői tanács

Az új könyvesbolt

Fotó: Gál Edit

Ahány ház, annyi szokás, így van ez a települések közművelődésében is, hiszen az egyedi sajátosságokat, az anyagi feltételeket, s az adott község . történetét nem lehet figyelmen kívül hagyni. De valóban jó-e, kell-e, hogy minden más, minden különböző legyen a közművelődési munkában? Valóban nincs olyan közös tényező, falu és város, vagy falu és falu között, melyre alapozva, tapasztalatokat cserélve, a jó példát átvéve nagyobb lépésekkel haladhatnánk a közművelődés területén is?

A vésztői példa mutatja, hogy van. Erről beszélgettünk Komáromi Gáborral, a vésztői tanács elnökével.

— Hogyan kísérik figyelemmel a közművelődésben dolgozók munkáját?

— Már második éve, hogy a közművelődési dolgozókat, a művelődési ház társadalmi vezetőségének elnökét, valamint az iskola képviselőjét az új év kezdetén ösz- szehívjuk; elbeszélgetünk velük. Elemezzük az égységes közművelődési munkatervben foglaltak végrehajtását, megbeszéljük az eredményeket, a feladatokat, s a gondokat.

— A közös munka eredményeiről, az új klubokról, a rendezvényekről szóljon néhány szót!

— A fejlődés, úgy érzem, jelentős. Hogy csak az elmúlt év újdonságairól beszéljek: a könyvtárban sikerült megszervezni a kismamák klubját. A gyerekekre óvónők, gondozónők vigyáznak, míg a mamák előadásokat hallgatnak. Ugyancsak

Szépen magyarul - szépen emberül

Tengeri vagy kukorica?

Nemrégiben a rádió egyik riportere valamelyik mező- gazdasági műsorban egy hajdúböszörményi tsz-taggal beszélgetett a háztáji sertéshizlalásról. Természetesen szóba került a tengeri vagy más szóval a kukorica is. A megkérdezett tsz-tag, aki egyébként sok jószágot tart, először a kukorica szót használta, majd azonnal hozzátette: „vagyis tengeri”, és a későbbiekben inkább ez utóbbi formával élt.

Felmerülhet bennünk a kérdés: vajon melyik változat a helyes, a tengeri vagy a kukorica: illetőleg hogy

vajon a riportalany miért nevezte ezt a fontos terményt először kukoricának, aztán miért beszélt inkább tengeriről.

Először is tudnunk kell, hogy a szavak eredetét vizsgáló Történeti—etimológiai szótár szerint a kukorica úgynevezett vándorszó, megtalálható az ausztriai németben, a bolgárban, a szérb-horvátban stb., nyelvünkbe valószínűleg ez utóbbiból került át a XVII. század második felében.

A tengeri változat magyar fejlemény, a tengeri búza

jelzős szerkezetből rövidült le, illetőleg önállósult, szintén a XVII. század vége felé. Az utóbbi elnevezés arra utal, hogy a tengerentúlról került Európába, illetőleg hozzánk. Valóban Kolumbusz Kristóf és emberei hozták át Közép-Amerikából, s nálunk főként a XVI—XVII. században a török hódoltság alatt terjedt el (innen az erdélyi török búza elnevezés). Egyébként az említett szótár azt is megjegyzi a tengeri névváltozatról: „Az

északkeleti nyelvjárásterületnek a Tiszától keletre eső részein élő szó.”'

Másodszor, azt is tudnunk kell, hogy az egységes magyar irodalmi nyelv e termény neveként mind a kukorica, mind a tengeri változatot befogadta, amit az is

jelez, hogy Értelmező Szótárunkban egyik szó mellett sincs ott, hogy „népi” vagy „táji” használatú. De azért valahogy hivatalosabbá

mégis a kukorica változat lett. Ezt többek kö^ptt az mutatja, hogy például az Üj Magyar Lexikon a kukorica név után írja le a tudnivalókat, a tengeri szóalaknál csupán visszautal a kukori-' cára.

De ahogy említettem, a Tiszától keletre levő vidékeken a tengeri forma a természetes (Arany János is mindig így élt vele).

Helyes tehát mind a kukorica, mind a tengeri szóalak. És az is érthető, hogy Hajdúböszörményben természetesebb, élőbb a tengeri változat.

Dr. Szathmári István

Munkahelyi művelődés

A Világunk című témakörben benevezetteknek ^ közöljük az Élet és Tudomány március havi számaiban megjelent, ajánlott cikkek felsorolását, tanulmányozását.

— 9. szám: Miért halandóbb a férfi, mint a nő? (268—270. o.)

— 10. szám: A hőmérő skálái (308. o.)

— 11. szám: Az egészséges táplálkozásról (340. o.)

— 12. szám: Galilei Firenzében (360—363. o.)

Az ajánlott témák feldolgozását segítő feladatlapokat a benevezett brigádok a helyi művelődési házban,* központban, illetve Békéscsabán a Megyei Művelődési Központban kaphatják meg. A helyes megfejtéseket beküldő brigádok, egyének között havonta egy-egy féléves előfizetést sorsol ki a hetilap szerkesztősége.

A Művészet témakörében a színházat választott szocialista brigádok tájékoztatására közli a Békés megyei Jókai Színház, hogy az „Ember és környezete” programfüzetben harmadiknak meghirdetett színházi bemutató címe megváltozott. A Tudós professzor, Hatvani című darab új címe a következő: Professzor az alvilágban; szerzőhármasa pedig Makkai Emil, Baranyi Ferenc és Behár György. Az új című darab műfaja: daljáték két részben. A megtekintésre ajánlott zenés műfaj bemutatója május 6-án lesz; az évad végéig több táj előadást is tart ebből a színház megyénk más-más településein.

Szerkeszti: Nemesi László

Tantestületi Czabán Samu-díj

Több éve Békés megye jeles pedagógusa, Czabán Samu emlékére alapított díjat a Békés megyei Tanács. A nevelők és nevelőkollektívák részére — a kimagasló oktató-nevelő munka elismerésére — adományozott díjat minden évben két egyénnek és egy közösségnek adják át.

A díj odaítélésének történetében először fordult elő, hogy egy iskola egész tantestületét tüntették ki Cza- bán-díjjal. Ez a megtiszteltetés érte a békéscsabai Sebes György Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola tanári karát évtizedes kiemelkedő munkájukért.

Az iskolát a városi képviselő testület 1926. május 17-i közgyűlésének döntése nyomán alapították. A Községi Felsőkereskedelmiből köz- gazdasági gimnáziummá, technikummá, majd szakközépiskolává vált az évtizedek során. A meg-megváltozott név egyben társadalmi, gazdasági igényt fejezett ki. A kor igényét fejezi ki az is, hogy két éve számítástechnikai ismereteket is tanítanak az intézményben.

De beszéljünk csak azokról az évekről, amit a Czabán Samu-díj odaítélésekor alapul vettek a bírálók. Erről az időről Pillér Sándor igazgató így beszél:

— Jó közösség, egymásra figyelő, humánus magatartást tanúsító tanári kollektíva alakult ki. Emberséget árasztanak a tanárok, s a nagyfokú figyelem kamatozik. A gyerekekkel való kapcsolat az egyik forrása annak, hogy jól dolgozhatunk egvütt.

A kitüntetési javaslatban szerepel: „kimagasló a szak- középiskolák között a Sebes György Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola tanító-nevelő munkája.” Bizonyítja ezt, hogy a szakirányban továbbtanulásra jelentkezők 80 százalékát, a nem szakmai területre pályázók közel 70 százalékát veszik fel a felsőoktatási intézményekbe. Változatos itt az élet: nem hanyagolják el a sportot, az irodalmat, a zenét sem. Színes, érdekes és tartalmas a KISZ-esek tevékenysége: a közelmúltban nyerték el a KISZ KB Vörös Vándorzászlót. S az egyik legújabb hír: a középiskolai énekkarok versenyében

aranyplakettet kaptak aköz- gések.

— A kitüntetési javaslatban arról is olvastam, hogy a nevelő-oktató munkájukban elért eredmények viták árán születtek meg.

— A tanítás során a legújabb tudományos eredményeket, a jó gyakorlatot igyekszünk munkánkban meghonosítani — mondja az igazgató. — Szeretnénk a régi kollégáktól megszokott lelkesedést, kezdeményezőkészséget átpalántálni a nemrég érkezett fiatal pedagógusokba. A kollégák véleményét fogalmazom meg, amikor azt mondom, hogy kevesebb az ambíció a most végzett oktatókban. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem végzik el jól a munkájukat, csak kevesebb ötlettel, új módszerrel állnak elő.

Elhatároztuk, hogy a tanulókat úgy készítjük fel: ne legyen bukás. Ma már a 600 dicséret mellett évente alig 60 intőt kell kiosztani. Természetesen, konfliktusok itt is vannak, de a párt, a KISZ és a szakszervezet nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy ezek érdemben oldódjanak meg, mielőtt még elmérgesednének.

Megkérdezzük Vizsnyiczai Jánosné véleményét is, aki pár év óta tagja ennek a tanári karnak.

— Higgyék el, erősíti a ten- niakacást, ha tudjuk, hogy a vezetők és a kollektíva véleménye milyen a munkánkról. Ebben az iskolában hagyják dolgozni, alkotni a tanárokat, elismerik a jól végzett munkát, de a hibák felett se siklanak el.

— számadó —

Mai műsor

KOSSUTH RÁDIÓ

8.27: Világablak.

8.56: Olvasólámpa.

9.06: Barokk kamarazene.

10.05: A Tenkes kapitánya, örsi Ferenc regénye.

10.40: Válaszolunk hallgatóinknak.

10.55: Sass Sylvia és Gáti István operettfelvételeiből.

11.30: Haydn: D-dúr (Londoni)

szimfónia. No. 104.

12.45: Életünk, ahogy éljük . . .

13.05: Operaslágerek.

13.35: Dzsesszmelódiák.

14.29: Miska bácsi levelesládája.

15.05: András Béla népdalfeldolgozásaiból.

15.28: MR 10—14.

16.04: Kritikusok fóruma.

16.14: Kóruspódium.

16.37: Híres tenoristák Stolz operett- és filmdalaiból énekelnek.

17.05: Távlatok a magyar mező- gazdaságban.

17.30: Pátria.

18.00: A Lipcsei Rádió fúvószenekara játszik.

19.15: Hangtárlat.

20.25: örökzöld dallamok.

21.23: Vera Franceschi Cimarosa- szonátákat zongorázik. 21.29: Vásároljon magyar árut! 22.30: Boross Jolán nótákat énekel.

22.45: Fordított árrobbanás az olajpiacon.

23.00: Francia madrigálok.

23.17: Adolf Busch kamarazene- kara játszik.

0.10: Malek Miklós táncdalaiból.

PETŐFI RÁDIÓ •

8.05: Népi hangszeres muzsika. 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 10.00: Zenedélelőtt.

12.35: Tánczenei koktél.

13.30: Labirintus.

14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja.

14.35: Slágermúzeum.

15.10: Fiataloknak!

16.00: Technika.

17.30: ötödik sebesség.

18.35: Zenei Tükör.

19.50: Adam Ant felvételeiből. 20.35: NemzedÉKEK.

21.25: Nosztalgiahullám.

22.03: Elmer Bernstein zenés játékaiból.

23.20: Nóták.

III. MŰSOR

9.00: Szovjet művészek opera- felvételeiből.

9.42: Kamarazene.

11.05: A Dunánál.

11.25: Japán dzsesszfelvételekből.

12.00: Zenekari muzsika.

13.07: Zongoraművek.

14.02: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok.

14.22: Rómeó és Júlia.

15.06: A barlangkutató.

15.26: Szimfonikus zene.

16.49: öt földrész zenéje.

17.00: Durkó Zsolt műveiből.

17.46: Operaest.

19.05: Olasz madrigálok.

19.20: Külföldi tudósoké a szó.

19.35: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye.

Kb.

21.50: Itzhak Perlman Paganini- caprice-okat hegedül.

22.10: Minden versek titkai.

22.41: Hanglemezgyűjtőknek.

SZOLNOKI STÚDIÓ

17.00: Műsorismertetés. Hírek.

17.05: Könnyűzene 3/4 ütemben.

17.15: Kérem a munkakönyvem. Riporter: Váczi Szabó

Márta.

17.30: Zenés autóstop. Közlekedési magazin. Szerkesztő: Tamási László.

18.00—18.30: Alföldi krónika.

TV, BUDAPEST. I. MŰSOR

8.00: Tévétorna, (ism.)

8.05: Iskolatévé. Orosz nyelv. (Ált. isk. 6. oszt.) (ism.)

8.30: Környezetismeret. (Ált.

isk. 6. oszt.) (ism.)

9.05: Magyar irodalom. (Ált.

isk. 8. oszt.) (ism., f.-f.) 9.40: Fizikai kísérletek, (ism.) 9.50: Stop! (ism.)

10.00: Delta, (ism:)

10.25: A Hamr család, (f.-f.) 11.30: Cleo Laine műsora, (ism.) 12.25: Képújság, (f.-f.)

13.40: Iskolatévé. Orosz nyelv, (ism.)

14.05: Környezetismeret, (ism.) 14.40: Magyar irodalom. (ism., f.-f.)

15.15: Pedagógus-továbbképzés, (f.-f.)

15.55: Hírek, (f.-f.)

16.00: Mecklenburgi nyár. (f.-f.) 16.25: A párizsi Notre Dame. 17.00: Reklám, (f.-f.)

17.05: Fekete háromszög.

18.10: Képújság, (f.-f.)

18.15: Női század, (f.-f.)

18.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója. (f.-f.)

18.55: Reklám, (f.-f.)

19.10: Tévétorna.

19.15: Esti mese. .

19.30: Tv-híradó 1.

20.00: Családi kör. (f.-f.)

20.50: A hét műtárgya.

20.55: A magánóra. Francia film. 22.15: Tv-híradó 3. \

II. MŰSOR '

20.01: Szabó Pál: Isten ihalmai.

(ism., f.-f.)

21.20: Tv-híradó 2.

21.40: Barangolás a Kapos és a Koppány völgyében.

22.30: Képújság, (f.-f.)

BUKAREST

16.50: Korunk iskolája.

17.20: Zenei kaleidoszkóp.

17.45: A legkisebbeknek.

20.00: Tv-híradó.

20.15: Gazdasági figyelő.

20.25: Híres előadóművészek. 20.45: Nyugat-Európa 1983.

21.00: Tragikus vakáció. Román film.

22.15: Tv-híradó.

BELGRAD, I. MŰSOR

15.55: Videooldalak.

16.05: Hírek.

16.10: Arabella.

16.40: Kosárlabda.

17.00: Tv-napló.

18.15: Tv-naptár.

18.45: Népi muzsika.

19.15: Rajzfilm.

19.21: Reklám.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

19.55: Reklám.

20.00: Szórakoztató szerda.

21.05: Komoly zene.

21.50: Tv-napló.

II. MŰSOR

18.15: Művelődési adás.

18.45: Szerdai körkép.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

19.55: Reklám.

20.00: Moziszem.

SZÍNHÁZ

1983. március 30-án, szerdán 15 órakor Békéscsabán:

A KAKTUSZ VIRÁGA Arany J.-bérlet 19 órakor Békéscsabán:

ESTI MŰSOR „C” bérlet

1983. március 31-én, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán:

A KAKTUSZ VIRÁGA Móricz-bérlet

MOZI

Békési Bástya: Alma. Békéscsabai Szabadság: de. 10, du. 6 és 8 órakor: Bombanő, 4 órakor: Hannibál tanár úr. Békéscsabai Terv: léi 6 órakor: A nők városa I-, H. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: A sziget lovasai, fél 8 órakor: Szemben a világgal. Gyulai Petőfi: Ez volt a dzsessz. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Malájl tigris, fél 6 és fél 8 órakor: A Birodalom visz- szavág. Orosházi Béke: Szuper- expressz.