Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-30 / 75. szám

1983. március 30-, szerda Sz 0 m szédülés • _ D ÉLÜABYARORSb tó V°r?íií,HÍRLAP Édesapák gyesen. Az anyát, illetőleg a gyermekét egyedül nevelő apát gyerme­ke 3 éves korának betöltésé­ig gyermekgondozási segély illeti meg. Így kezdődik Ka­locsai Katalin cikke, aki gye­sen levő apukákról ír. „Ami­kor elterveztém, hogy erről írok, feltételeztem, hogy né­hány vidám életképet tárha­tok az olvasók elé. Olyan házaspárokról, akiknél a férj is — csupán feleségét segítendő — vállalja a gyest. Tévedtem. Ma még nem ez a jellemző” — írja az új­ságíró. S hogy miért? Erről szól a cikk. Mit jelent ma egy gyár­ban politizálni? Abban mind­annyian egyetérthetünk, hogy nem azonos műfaj po­litikai feladatokat és fogal­makat hangoztatni, és ugyanezeket megvalósítani és kivitelezni a gyakorlatban, konkrét körülmények között. Ezt a témát „ipari vetület- ben” tárgyalták meg kérdé­sek és feleletek formájában Szentes egyik legnagyobb gyárában. Török János, a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat pártvezetőségének titkára felelt arra a kérdés­re, mit jelent ma egy gyár­ban politizálni. Népi építészet, egyházi műemlékek. A népi építészet sajátos és különös kategó­ria a műemlékvédelemben éppúgy, mint az építészetben. A statisztikákat böngészve kiderül, hogy Csongrád me­gyében 73 védett népi mű­emlék található, legnagyobb részük személyi tulajdonban van. A tulajdonosok gyakran szeretnének megszabadulni tőlük. Mi lehet a megoldás? Részint a helyben történő rehabilitáció, másrészt az, hogy' falumúzeumban újra építik, harmadik lehetőség a kutatóké: a pusztulásra ítélt épületek felmérése. Lakótelepi szövetkezet. A felsővárosi kockaházak kö­zött épült fel több mint öt éve a Szegedi Ruházati Szö­vetkezet központja és üze­me. Tiszta, zajmentes üzem ez, a környezetre nem ártal­mas, viszont közeli munka­helyet tud adni azoknak, akiknek szakképzettsége eb­ben a szakmában felhasznál­ható. Az írás a szövetkezet tevékenységét, eredményeit, gondjait mutatja be. Inci-finci együttes. A kü­lönös cím nem a cikkíró le­leménye, hanem az életé. Pontosabban a gáborjáni klubkönyvtár ' népzenei együtteséé, mely 11 évvel ezelőtt, 1972-es megalakulá­sakor ezt a nevet választot­ta. Nehéz körülmények kö­zött, hangszerek, támogatás nélkül láttak a tanuláshoz a gyerekek Karakas Iván ve­zetésével, aki a népzene ápolásának célját tűzte ki eléjük. Most 28 énekes, tán­cos és hangszeres zenész jár a próbákra. Bokortanyák népe. Szinte hihetetlen, amit. Erdélyi Kál­mán, a Hajdú megyei nyír­ábrányi Nagyközségi Tanács fülöpi kirendeltségének ve­zetője mond: a falu lélekszá- mának csak 40 százaléka la­kik a belterületen. A nagy többség a jó 10 kilométeres körzetben elhelyezkedő bo­kortanyákon él. Milyen is ez a településrendszer, hogyan élnek itt az emberek, hogyan fejlődnek a települések, er­ről olvashatunk Erdei Sán­dor cikkében. Párbeszéd a kultúráról Zsákán. Egy kis iroda a négy község: Zsáka, Fúrta, Vekerd, Darvas központi mű­velődési intézménye. Innen irányítja Bíró Miklósné és Harsányi Mártonná a társ­községek kulturális tevé­kenységét, szervezi a prog­ramokat, s egyben vezeti a központi község, Zsáka mű­velődésének munkáját. „Zömmel körműsorokat szer­vezünk. Csillagászati soroza­tot, pályaválasztási vetélke­dőket, diszkót, vándorkiállí­tást, népzenei esteket vi­szünk - egyik faluból a má­sikba. Bálákat is rendezünk, melyiket hol: de a látoga­fottságuk nagyon bizonyta­lan. Valahogy nehezen .ki­számítható az egész” — mondják. Ősi mesterség — új divat. A sás, a gyékény, a káka, a nád, a fakéreg, a fűzfavesz- sző feldolgozása a legősibb mesterségek' közé tartozik. Ma már csak kevesek tudo­mánya a vesszőfonás. Az ópusztaszeri Nemzeti Múze­um mellett él Kiszner La- josné kosárfonó kisiparos. Keze alól szebbnél szebb használati tárgyák kerülnek ki: legnagyobb, a keletje a bevásárló garabolynak és a gazdasági -kosárnak. De ké­szít lámpaernyőt, vázát, vi­rágtartót, szakajtót is. Készül a központi épület. Évről évre gazdágodik, jól átgondolt, hosszú távú ter­vek alapján formálódik Ópusztaszeren a Nemzeti Történelmi Emlékpark. A központi épület munkálatai már javában folynak. Ebben helyezik el a Feszty-körké- pet, az építményt körülölelő galériában pedig régészeti, néprajzi és kultúrtörténeti kiállítás látható majd. Ha az építők jól haladnak, ősszel tető alá kerül az építmény. Az emlékpark egyébként április 1-től ismét megnyit­ja kapuit, és októberig fo­gadja a látogatókat. Fiatalok a lakóhelyükért. A jászberényi járásban a társadalmi munkaakciók ösz- szehangolásának feltételeit teremtette meg a városi-já­rási KISZ-bizottság és a já­rási hivatal, egy, a napok­ban tartott egyeztető tanács­kozáson. Ezen elhangzott, hogy a községi tanácsoknak milyen fejlesztések megva­lósításához van szüksége a fiatalok segítségére, a fiata­lokat képviselő szocialista brigádok vezetői pedig el­mondták, hogy mivel járul­nak' hozzá az idén a lakó­hely szépítéséhez. Ez hasz­nosnak ígérkezik, hiszen sor kerül majd egyebek között főtér parkosításra, erdei tor­napálya kialakítására, lomb- talanításra, iskolaépítésre. Nagyiváni fogó a nagyvi­lágban. A tiszaőrsi Petőfi Tsz — mely orvosi műszere­ket gyárt a Medicornak — lÍ79-ben hozta létre nagy- ivárii üzemét. Az új részleg­ben olyan különleges tűket készítenek, mellyel gerinc­vizet, májsejteket vesznek a betegtől. Ez eddig hiánycikk volt valamennyi szocialista országban, most azonban a termékek jó részéből juthat szocialista és tőkés exportra is. Rokonságban Tarzannal. A mozivászonról, tévéből jól is­mert Tarzannak, azaz John­ny Weissmüllernek rokonai élnek Jászalsószentgyörgyön. Így mesélnek: „Nagyapáink voltak testvérek, ők még a múlt században települtek Erdélybe. Sajnos, egyetlen képünk sincs Johnnyról, in­kább csak apánktól hallot­tunk róla. A tv-filmeket azonban mindig megnézzük, elvégre mi is Weissmüllerek vagyunk.” Összeállította: B. Á. Valamit mindig ki kell sütni KÍNÁLATI PIAC — GYILKOS VERSENY — DRÁGA ALAP­ÉS SEGÉDANYAGOK — CSÖKKENŐ NYERESÉG — VONTATOTT BERUHÁZÁSOK — HALASZTHATATLAN FELÚJÍTÁSOK — EMELKEDŐ ÁRAK — KEVÉS A SZAKMUNKÁS. Ennyit címszavakban ar­ról a tanácskozásról, amelyet a közelmúltban tartottak Gyomaendrődön, a megye tanácsi élelmiszeriparának szakemberei. Egy évvel ez­előtt sem bizakodtak túlsá­gosan a négy sütőipari és az üdítőital-ipari vállalat veze­tői. Tudták, feladataikat ne­hezebb körülmények kö­zött, rugalmasabb piacpoliti­kával tudják csak megolda­ni. Tisztában voltak azzal is: drágul az élet, s nemcsak nálunk, hanem az egész vi­lágon megnőttek az élelme­zés költségei. Ilyenkor pedig a fogyasztók jobban megné­zik, hogy mit vásárolnak, mennyit adnak ki élelemre. Igen, még • kenyérre is! Vékonyabb szelet Az elmúlt" esztendőben 45 ezer 700 tonna kenyeret sü­töttek megyénkben, 2 száza­lékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az eladott 91 millió péksütemény pedig azt példázza: ugyanannyit fogyasztottunk, mint 1981- ben. A csökkenés persze nem azt jelenti, hogy általában kevesebbet eszünk. Csak ép­pen a kenyér- és a tésztafé­lék helyett mást teszünk az asztalra. Esetleg vékonyabb szelet kenyeret vágunk. Ez nagyon fontos lenne, hiszen a felmérések szerint a ház­tartásokban a kenyér 13—14 százaléka kerül a hulladék­ba. Ki tehet róla? Izgalmas kérdés, mert a sütőipar cikk­listáján 5Ö-féle kenyér szere­pel. És a valóságban hány fajtát gyártanak? Tény: most már megyénkben is a kisebb súlyú kenyeret kedvelik. Bé­késcsabán, az Alföldi ke­nyérből egy év alatt 63,4 szá­zalékkal adtak el többet. Orosházán, szintén az egyki­lós, • fehér kenyérre esküsz­nek, másutt a 3 kilós cipó a sláger. Ropf és gyümölcskenyér A legnagyobb gond az úgynevezett édesipari lisztes termékek körül van. A ta­valy nyáron végrehajtott ár­emelés érzékenyen érintette az iparágat, összességében 25 százalékkal kellett csök­kenteni a termelést. Békés­csabán ez a szám elérte az 50 százalékot. Itt valamit mindig ki kell sütni. És nem­csak képletesen. Dicséretes a gyomaiak és a gyulaiak kezdeményezése, amikor megkezdték a közkedvelt ropi, illetve a gyümölcske­nyér gyártását. De ez sem minden. Az említett élelmi- szeripari vállalatok 1981-ben még 108 millió forint nyere­séget értek el, tavaly már csak 67,5 milliót, és az idei terv is 68 millióra számít. Csupán a gyomaiak szár­nyalták túl előző évi nye­reségüket. Bajban van az orosházi sütőipari vállalat is. Kis hí­ján veszteséges. Pedig a nemrégen megvalósított be­ruházás szép eredményekkel kecsegtetett. Országosan is előkelő helyen állnak az édesipari lisztesáruk előállí­tásban, a 35 vállalat közül több, mint 7 százalékos ter­melési arányt képviselnek. A nyereséget nem a kenyér és a péksütemény hozza, ha­nem a választékosabb igé­nyeket kielégítő, főleg tölte- lékes pékáru. A kereslet azonban egyre csökken, hi­szen ezeknek a fogyasztói ára 4 év alatt 50 százalékkal nőtt. A mostani, március 18-i ár­emelés azt jelenti: a közét­keztetésben sem kifizetődő ilyen süteményt adni, mert az étkezési normába nem „fér bele”. Magad uram... Ilyen körülmények között egyre nagyobb terhet jelent a jogos beruházások és fel­újítások megvalósítása. Igaz, kapnak állami segítséget, de ez természetesen nem ele­gendő. Elhúzódnak a kisajá­títási ügyek, az építőipari szervezetek sem állnak fel­adatuk magaslatán.. Ebben az évben kellene hozzákezdeni a mezőkovácsházi sütőüzem építéséhez, a gyulai süte­ményüzem átadását az év vé­gére ígérik. Szeghalmon is elkelne egy új műhely, de a gyomaiaknak csak a követ­kező ötéves tervben lesz er­re pénzük. Vontatottan halad a békéscsabai süteményüzem építése is. A Békési Építő­ipari Szövetkezet az • elmúlt esztendő derekán „beadta a kulcsot”. Ha á vállalat nem veszi kézbe a beruházást, el­úszik az 1984. április 30-i át­adási határidő is. Valamennyi hozzászóló szenvedélyesen beszélt a pé­kek érdekeiről, nehéz mun­kájukról, a megváltozott munkarend miatti gondokról, az utánpótlás nehézségeiről. Az utóbbi összefügg a ke­nyér minőségével is. örül­nek, ha a dagasztócsészék­hez, -a kemencékhez állíthat­nak szakmunkást. A betaní­tott munkások nagy része fe­gyelmezetlen, egy-egy bün­tetés után odébbáll. ' Ezért kell a jövőben még nagyobb gondot fordítani a beiskolá­zásra, hogy a gyerekek meg­ismerhessék a szakma rejtel­meit. í Napirendre került az üdí­tőital-ipari vállalat tevé­kenysége is, amely országos hírű. Termelési értéküket öt év alatt megduplázták, ta­valy ez a szám meghaladta a 180 millió forintot. Az üdí­tő ital gyártása csaknem 5 százalékkal emelkedett. Elő­térbe, kerültek a természetes alapanyagok. Rendszeresen új termékekkel jelentkeznek a piacon, ahol öldöklő ver­senyt kell vívni a fennmara­dásért. A fogyasztók minősí­tenek. Népszerű az Arola al­ma, a meggy, a banánkoktél. KÁF-emblémát kapott a li­teres zöldalma és az Arola narancs. A szegedi ipari vá­sáron három termékük is vásárdíjat nyert. Seres Sándor HNF-titkár választás Kevermesen (Tudósítónktól) Kevermesen, a községi pártház nagytermében ülést tartott a közelmúltban a HNF bizottsága. Jelen volt Rácz Gábor, a HNF Békés megyei politikai bizottságá­nak munkatársa is. A napi­renden két témakör szere­pelt: új titkárt választottak, majd megbeszélték a környe­zetvédelemmel kapcsolatos feladatokat. A korábbi titkár, dr. Má- nya Tibor állatorvos 20 éven át volt tagja, 8 évig pedig községi titkára a szervezet­nek, most elköltözött. A bi­zottság így titkárnak jelölte, és egyhangúlag megválasz­totta Kotroczó Józsefet, a helyi Lenin Tsz növényvé­dő-szakmérnökét, aki eddig a környezetvédelmi csoport élén tevékenykedett. Elhatá­rozták, hogy — az előző évek gyakorlatához hasonlóan — az idén is megszervezik a községben a lomtalanítási he­tet. H. E. Panziók Egerben, kisvendéglők a Mátrában Heves megyében az utóbbi két esztendőben csaknem megduplázódott a magán­kiskereskedők száma, és ma már megközelíti az ötszázat. A megyében elsősorban a kistelepüléseken és a kevés­bé ellátott kirándulóhelyeken szorgalmazzák boltok nyitá­sát. Az iparcikk-kereskedők kö­rében különösen az autóal­katrész, valamint a villa­moscikkeket áruló kiskeres­kedők javították az ellátást, és ésszerű verseny alakult ki az állami kereskedelemmel. Észrevehetően növekedett a megye kistelepülésein a magánkézben levő élelmi­szer-, zöldség—gyümölcs és vegyes boltok száma. Első­sorban azokon a területeken engedélyezték működésüket, ahol az ellátás korábban megoldatlan volt, és így hi­ányt pótoltak. A Mátra növekvő idegen- forgalmának ellátásában is részt vállalnak a kiskereske­dők, ahol eddig az állami ke­reskedelmi hálózat fejleszté­se — elsősorban beruházási eszközök hiánya miatt — el­maradt az igénytől. Éppen ezért a Kékestetőn, Galyate­tőn, Mátraszentimrén és Fal- lóskúton megnyitott kisven­déglők és boltok színvonala­sabb ellátást biztosítanak. Az elmúlt hét végén 20 éves találkozóra jöttek össze azok az asztalosok, akik 1963-ban kapták meg a szakmunkás-bi­zonyítványt, a Gyulai 613. számú Szakmunkásképző Intézet­ben. Most is először a volt tanteremben találkoztak, ahol Arató István tanár, és az osztálytársak előtt számoltak be arról, hogyan alakult sorsuk az elmúlt két évtized alatt. A húszéves találkozó közös vacsorával zárult a törökzugi étte­remben Fotó: Béla Ottó A József Távbeszélő Központ műszerészmühelyének felada­ta a négyezerhétszáz budapesti utcai telefonkészülék javí­tása, felújítása, valamint az új készülékek felszerelés előtti ellenőrzése. A képen: Majláth János kihelyezés előtt ellen­őriz egy telefonkészüléket (Fotó: MTI — Fehér József felvétele — KS) Gépjárműkárok Nem növekedett ugyan 1982- ben az előző évhez képest a közúti balesetek száma me­gyénkben, de sajnálatos módon a balesetek közül több járt sze­mélyi sérüléssel, mint 1981-ben. Erről adott tájékoztatást Nemes Gyula, az Állami Biztosító me­gyei Igazgatósága gépjárműkár­rendezési fiókjának vezetője. A fiók adatai szerint az elmúlt évben 5002 közúti baleset tör­tént A kártérítésre kifizetett összeg 33 millió 344 ezer forint, több, mint 1981-ben volt. Egy-egy kártérítési ügyet ta­valy rövidebb idő alatt rende­Kis pénz — nem pénz? A Lencsést úti fodrászüzletből már másodszor hátrá­lok ki a‘ fiaimmal. Eszembe jut a másokkal is gyakran előforduló eset: — Jó napot kívánok. Legyen kedves megmondani, le­vágná-e a gyerekeim haját? — Nem vállaljuk, női fodrászat vagyunk. A férfiszalonban egy fejen dolgozott a fodrász, s a kérdésre ez volt a válasz: — Sok a munkám. — Hasonlóan jártunk mi is — mondják ■ többen az otthon levő anyukák közül. — Sőt, én megpróbáltam meggyőzni a fodrászatban dolgozó egyik hölgyet: Min­denhol egyformára, körbe kellene vágni. Én úgy gon­dolom, nincs is sok különbség a kislányoknak, illetve fiúknak nyírt apród-, vagy fiús frizurák között. — Nem tudom vállalni — utasítottak el. — Nekünk sem volt szerencsénk — szólt hozzám egy másik lépcsőházbéli kismama. Ennyi elutasítás után csak egy dologra gondolhatunk: a gyerek hajvágásért 10 forint körül kérhetnek — és a borravaló is csak néhány forint. Biztosan nem üzlet. Kis pénz — nem pénz. s, j zett a pénzintézet, mint koráb­ban, és ez annak is köszönhe­tő, hogy 1982 áprilisától alkal­mazzák a gépjármükár-rende- zésben a készpénz-utalvány- rendszert. Ez azt jelenti, hogy egy egyszerű balesetet követően a kárfelvétel után az autótulaj­donos készpénzutalványt kap, amellyel a kártérítés összegét a megye bármely biztosító egysé­génél 30 napon belül bármikor felveheti. Miután megszűnt az AFIT- tröszt, természetesen megszűnt az AFIT—ÁB megállapodás is. A megalakult Autójavító Válla­latok és a pénzintézet együtt­működési szerződését most dol­gozzák ki, s várhatóan még márciusban aláírják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents