Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-29 / 74. szám
NÉPÚJSÁG 1983. március 29., kedd Eltűnnek az antennaerdők Antennaerdő az egyik Kazinczy utcai ház tetején, mely még nincs bekötve a rendszerbe Tanulni a demokráciát? A hazai televíziózás hőskorában magától értetődőnek tűnt, hogy minden televízió- készülékhez külön antenna- árboc került a tetőre. Később kiderült, hogy a sűrűn egymás mellé telepített antennák zavarják egymást. És, ami még ennél is több bajt és sok fejtörést Qkozott, az az antennaszerelések nyomán rendszeresen megjelenő tetőbeázás volt.. Hz IKV kezdte A sűrűsödő antennaerdőt mindenképpen ritkítani kellett. Ezt kívánta a zavartalan vétel, és a házak épsége is. Megjelent tehát a központi antenna, de ez is közvetlenül a háztetőre került, ezért előfordulhatott, hogy azon az adott helyen egy nagyobb épület árnyékolta a vételt, szellemképek jöhettek be, és sokan nem elégedtek meg azzal a három programmal — a két magyarral, és a románnal —■, amit az építési szabályzat a megyére előírt. Elkezdték tehát az egyedi antennák ismételt felszerelését, hátha legalább az ő tévéjükön jobb lesz a vétel, vagy éppen a jugoszláv programot kívánták nézni. A tetőkön megint sokan járkáltak, ismét megsérült a szigetelés, újra kezdődtek a beázások. — Jó néhány évvel ezelőtt hallottunk arról, hogy a Székesfehérvári Ingatlankezelő Vállalatnál létrehoztak egy olyan nagyközösségi rendszert, mely több ezer lakást lát el jó minőségű antennajellel. Felvettük a kapcsolatot, megvásároltuk az általuk gyártott erősítőket, és kiépítettünk két rendszert Békéscsabán. Az egyiket a Kulich Gyula-lakótelepen, a másikat a Penza lakótelepen. Ezekkel a rendszerekkel egy- egy antennáról már több száz lakást látunk el, és öt A tavasz beköszönlévél a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságnál is meggyorsultak a szabadtéri munkák. Igaz, az elmúlt tél bizonyos munkálatokat lehetővé tett, s ezt a lehetőséget ki is használták. Az év elején új szervezési formában láttak munkához, kilenc kisebb önálló termelő- egység kezdte meg tevékenységét. Ezek a kisebb szervezetek. maguk gazdálkodnak, munkájukat adottságuknak megfelelően szervezik, úgy, hogy sikeresen valósítsák meg a vízügy gazdag programját. Goda Péter, a KÖVIZIG igazgató főmérnöke elmondta, ez évben is az árvízvédelmi munkálatok jelentik a legnagyobb feladatot, tovább erősítik folyóink védtöltését. A Kettős-Körös békési és mezőberényi szakaszának bal parti töltését magasítják, ezenkívül a már korábban felmért gyengébb pontokat erősítik. Erre a munkára 27 millió forint áll rendelkezésükre. A Fekete-Körös — ortévéprogram vételét tudtuk biztosítani. Ügy érezzük, ez mindenképpen komoly előrelépést jelentett a központi antennákhoz képest — mondja Vincze Károly, a Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat termelési igazgató- helyettese. Segített a HTV Ezzel a két rendszerrel valóban jelentős lépéssel jutott előre a békéscsabai nagyközösségi tévérendszer kialakítása, de az újdonságnak hamar kiütköztek a gyermekbetegségei is. Éppen ezért a Békéscsabai Lakás- szövetkezet más utat választott. Hallottak róla, hogy a Hír- adótechnikai Vállalat egy neves nyugatnémet céget megelőzve, megkapta a megrendelést, hogy a moszkvai olimpiára elkészítse a szovjet főváros nagyközösségi antennarendszerét. Egy-egy főállomásról több ezer televíziót működtettek, a kép kiváló minőségű, zavarmentes volt. A főállomásokat a HTV békéscsabai gyáregysége gyártja sorozatban szovjet megrendelésre, és arra gondoltak: miért ne lehetne ebből egyet Békéscsabán is felszerelni. A főállomás — amelyet Bérezi Sándor és Lukácsi Sándor alakított a hazai viszonyokhoz — azonban önmagában kevés az üdvösséghez, amit a számok is érzékeltetnek. A teljes rendszer költségének csak 8—10 százalékát teszi ki a főállomás, a többi a vonalhálózat és a csatlakozók ára. Olyan házakba kellett bevinni a koaxkábelt, melyek tervezésekor senki sem gondolt még a központi antenna- rendszerre. Falat véstek és fúrtak, s néha bizony elég nagy felfordulást okoztak a szeghalmi gelkások Tolcsszághatár és Szanazug közötti részén — sarkadi öblöze- tében több éves program részeként 40 millió forintos ráfordítással folynak a töltés- erősítések. Az idén e térségben kilencmillió forint értékű munkát végeznek el a VÍZIG gépei. A töltések teljes elkészültével az említett öblözet árvízvédelmi biztonsága kielégítő lesz. A Kettős- és a Hármas- Körös bal parti öblözetében mintegy 7,5 millió forintot fordítanak a holtmeder- program megvalósítására. Ennek lényege: a rejtett és a meglevő kereszteződéseket erősítik, a legveszélyesebbekkel az elmúlt két évben végeztek, de még így is két- három évre való feladat hátra vän. A folyóink mentén húzódó 340 kilométernyi véd- töltés erősítése, az előírt szintre való kiépítése a tervezett ütem szerint készül. A 100 kilométernyi vésztározó töltése és a településeket övező körtöltések felújítása is. a programban szerepel. A vai András vezetésével, de elkészültek időre a munkával. A lakókat pedig az vigasztalta a nagy rumliban, hogy Szlota József, a lakás- szövetkezet elnöke megígérte, karácsonykor már az új rendszerrel, tökéletes képet nézhetnek a televízión. Jó az együttműködés Az ígéretet betartották, 1982 karácsonyára működött az első békéscsabai nagyközösségi antennarendszer. Ez mostani kiépítettségében 1600 lakás ellátására képes, de egyelőre csak nyolcszáz televíziónak biztosítja a jó vételi lehetőséget. Ezek zömükben lakásszövetkezeti házakban vannak, de természetesen bekötötték az ott levő IKV-s házakat is a Kazinczy út és a vasút által határolt területen. A Kazinczy út túloldalán főleg in- gatlankezelős házak vannak, ezek bekötésére a közeljövőben kerül sor. Mégpedig akkor, ha üzem- *- be helyezik az IKV nagy antennarendszerét. Ez a rendszer a Tanácsköztársaság úti garzonház tetején levő antennáról kapja majd a jelet, a hatalmas vasszerkezet már sokak figyelmét ' felkeltette eddig is. Az IKV és a lakás- szövetkezet közötti jó együtt-- működésnek köszönhetően, ha ez a rendszer üzembe lép, összekötik a lakásszövetkezet mostani hálózatával, és attól kezdve az egész Kulich Gyula-lakótelep egyetlen rendszert alkot majd. Természetesen a most meglevő főállomás sem vész kárba.- Már készülnek a Lencsési lakótelepi nagyközösségi antennarendszernek a tervei, itt helyezik majd el a leszerelt erősítőket. A lakásszövetkezet és az IKV ugyanis felosztotta a „piacot”: a Kulich-lakótelepet az IKV, a Lencsésit a lakásszövetkezet látja majd el. Azért ahhoz, hogy Békéscsabán minimálisra csökkenjen az antennák száma, sőt lehetővé váljon a nem túl távoli jövőben egy kábeltévéhálózat kialakulása, kell még egy-két dolog. Először is az, hogy legyenek olyan hozzáértő szakemberek, akik telepítik, később karbantartják a rendszereket. Értelemszerűen csak a HTV dolgozói jöhetnek itt szóba, ők gyártják, tehát ők ismerik a legjobban az erősítőket, és a HTV rendelkezik a megfelelő műszerparkkal. A baj csak az, hogy a vállalatnak, nincs kapacitása erre a célra. Szerencsére most már lehet vállalati gazdasági munkaközösséget alaDobozt és Tarhost védő körtöltések felújítását befejezték. A megye nagyobb településeit védő körtöltéseket a községek kinőtték, ezen töltések végleges sorsa még nem dőlt el. A folyószabályozások közül legszámottevőbb a Hármas-Körös alsó szakaszán levő partvédő művek építése, felújítása. A belvízmentesítésben a már megkezdett munkákra ez évben 56 millió forintot fordítanak, jövőre 60 millió forint áll a feladatok folytatására. Az idén Kamut—Murony—Mezőbe- rény térségében az NK XIV- es csatornához kapcsolódóan a belvízrendezés is megvalósul. A legnagyobb belvízrendezési feladat — kilencven- millió forintos költséggel valósul meg — a körös—kákafoki rendszer kiépítése. Ez utóbbira az idén 10 millió forintot fordítanak. A tulkánéri program megvalósítására 82 millió forintot irányoztak elő. az idén 25 millió forint értékű munkítani az ilyen feladatok ellátására, és ennek szervezése már meg’ is kezdődött. Olcsóbb is Azt senki sem vitatja, hogy az új rendszerrel jobb a vétel, mint a régi központi antennákkal, de ráadásul még olcsóbb is. Igaz, csak akkor, ha már a tervezés időszakában ezt a rendszert veszik figyelembe. Ekkor ugyanis nincs szükség a házanként 10—12 ezer forintba kerülő antenna felszerelésére, csak be kell kötni a már úgy is ott levő antennajelet. Csaba Márton, a békéscsabai Városi Tanács műszaki osztályának vezetője elmondta, hogy az új lakótelepek kialakításánál már a nagyközösségi rendszerrel számolnak. Eddig ebben az írásban csak Békéscsabáról esett szó, de nem csak a megyeszékhely lakossága vár jó tévévételre. Szabó János, a lakásszövetkezet főmérnöke elmondta, hogy szívesen nyújtanak segítséget a megye többi városának is egy nagyközösségi antennarendszer létrehozásában. A HTV felkészült a hazai igények kielégítésére, szükség esetén képesek elkészíteni a kért főállomásokat. Most már a tervezőkön, a beruházókon, s a koordinálást végző tanácsokon a sor, hogy éljenek ezzel a sok előnyt nyújtó, és költséget megtakarító új technikai lehetőséggel. Lónyai László Nyolcszáz lakást már ez az egyetlen antenna szolgál ki Fotó: Fazekas László kát végeznek el. A teljes munkálatok 1985-re fejeződnek be, s elkészül a Csabasza- baditól Lökösházáig terjedő csatornaszakasz teljes kiépítése. Nagykamarás térségének belvízmentesítése is jó ütemben halad, az idén Pusztaottlakáig épül meg a belvízmentesítési csatorna- rendszer. A vízhasznosítás is jelentős a KÖVIZIG-nél. Tavaly 17 ezer 700 hektár volt az öntözésre berendezett terület, ennek viszont csupán a felét öntözték a mezőgazda- sági üzemek. Mindez gazdasági és tervezési okkal magyarázható. A vízhasznosító főművek átlagos életkora 30 év, rekonstrukciójukra ez évben 14 millió forintot költenek. S ami a meliorációt illeti: a 'vízrendezéssel szoros ösz- szefüggésben. a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság koncepciója alapján az AGROBER elkészítette a térségi programot, a MÉM pályázata alapján, a megyei tanács koordinálásával folynak a munkálatok. — szekeres — E-jS Minisztertanács és a SZOT Elnökségé- nek 1049 1982. (XII. 15.) MT—SZOT sz. együttes határozata a munkahelyi demokrácia egyes kérdéseiről valójában nem „új” határozat. Tulajdonképpen összegez, illetve keretbe rendez egy olyan folyamatot, amelyet a szakszervezeti bizalmiak jog- és hatáskörét kibővítő 1976-os minisztertanácsi rendelet, majd az 1018 1977-es MT—SZOT-ha- tározat gyorsított fel. A korábbi rendelkezések tehát a folyamat kibontakozását voltak hivatottak segíteni elsősorban, az ezer- negyvenkilences pedig a társadalmunkban, gazdasági életünkben időközben — s főleg az utóbbi években — bekövetkezett fejlődést regisztrálva ad kereteket ahhoz, hogy minden munkahelyen, a helyi adottságokhoz és az élethez igazítva tökéletesítsék a közös dolgok, ügyek megoldásának menetét. A határozat érteleiében tehát sehol nem kell most újra fölfedezni a spanyolviaszt, nem kell újabb, mindent alapjaiban átformáló megoldásokat kiötölni, és az adott kollektívákat felbolygató, hónapokig tartó viták kezdeményezésére, folytatására sincs szükség. Adottak ugyanis immár az . alapok. Azt kell csupán alaposan megvizsgálni: a jog- és hatásköröket- valóban a vállalat sajátosságainak megfelelően alakítottuk-e ki? Sikerült-e elkerülni a fölösleges átfedéseket, s vajon a fórumrendszer különböző lépcsői úgy épülnek-e egymásra, hogy minden kérdésben a valóban illetékes helyen döntenek? Világossá tettük-e, hogy kinek-kinek (egyénnek, csoportnak, ki- sebb-nagyobb kollektívának) a jogok mellett milyen kötelességei vannak ebben a demokratikus gyakorlatban? Nagyjában-egészében ezekre a megállapításokra jutottak megyénk nagyvállalatainak függetlenített szakszervezeti titkárai azon a konzultáción, amelynek múlt_ hét közepén Békéscsabán, a" Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa adott otthont. A határozat értelmezésének és végrehajtásának kérdéseit megvitató eszmecserén érthető módon az a pont kapott legtöbb figyelmet, ami a vizsgált folyamatban mégiscsak újdonságnak számít, ez pedig a munkahelyi. vezetők éves tevékenységének szakszervezeti véleményezése. Az első számú vezetők tevékenységét a szakszervezet eddig is véleményezte, a mostani rendelkezés értelmében viszont már a közép-, illetve a bizalmival partner közvetlen munkahelyi vezetők is a véleményezendők között szerepelnek. Az ő munkáját az esetek többségében a főbizalmi vagy a bizalmi véleményezi a csoportja véleménye alapján. Ez utóbbira megint csak nem lehet általános receptet adni. A konkrét helyi gyakorlatban kell egyfelől a bizalminak megtanulnia olyan' helytálló és alapos véleményt alkotaia a vele partner gazdasági vezető tevékenységének jó, illetve javításra szoruló vonásainak ösz- szegzésével, amely végeredményében a dolgok előbbre- vitelét segíti. Ugyanakkor az illető gazdasági vezetőnek is tanulnia kell demokratikus módon elfogadni a jogos észrevételeket. Más kérdés — miként azt a megyei Vendéglátóipari Vállalat, meg az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat szakszervezeti titkára is felemlítette —, hogy a legjobb előkészítés mellett sem fogadja majd egyformán minden ^vezető az üzemi demokráciának ezt az újabb megnyilvánulását. Feltételezhetően akadnak olyanok is persze, akik egy- egy kedvezőtlen véleményért a bizalminak, tulajdonképpeni beosztottjuknak „visz- szalőnek”. Itt kerül előtérbe a kollektíva felelőssége: egyrészt őszinte véleményével kell segítenie a bizalmi véleményező munkáját, másrészt adott esetben ki kell állnia a véleményt közvetítő bizalmi mellett. A felelősség kérdésénél meg is kell állnunk egy percre. Miként az eddigiekből is kitűnhetett: az üzemi demokrácia kiteljesedése folyamat, olyan folyamat, amely mindennapi természetes gyakorlattá csak hosszabb idő távlatában alakulhat át. A "türelmetlenség, a kapkodás ebben a kérdésben csak árthat. Vezetők és vezetettek nehéz próbáktól sem mentes olyan együttműködéséről van szó, amelynek során nyilvánvalóvá válik: ugyanabban a csónakban eveznek. A kölcsönös függőség pozitív tudata mindenképp egy kollektíva „összeérésének” eredménye lehet csak. Ebben mindkét félnek kölcsönösek a jogai és a kötelezettségei, a felelősség pedig mindenképp közös. Ezt fogalmazza meg az 1049-es is, amely a munkahelyi demokrácia kerettörvénye, nem adhat tehát választ minden kérdésre. Már csak azért sem, mert jó néhány kér-, désre még az élet sem adott választ. Hogy mit tehet a szakszervezeti bizalmi az Qlyan kereskedő egységekben, ahol az alkalmazottak a vállalat dolgozói, a főnök meg csak bérleti szerződést kötött a vállalattal, erre ma még tapasztalat híján nehéz lenne felelni, de a kérdés jogos.Jogosan észrevételezte néhány titkár / azt is, hogy ezekben a kérdésekben a vállalatvezetők kevésbé tájékozottak, mint a szakszervezeti tisztségviselők, holott a határozatot együttesen kell végrehajtaniuk. Ám kiderült az is — a 8-as Volán, a kötöttárugyár, a Sarkadi Cukorgyár, meg a Gyulai Húskombinát szakszervezeti funkcionáriusainak szavaiból —, hogy ez az előbbi sem általános. Ezeken a helyeken ugyanis, különböző szinteken, de megoldották a munkahelyi vezetők és a . szak- szervezetiek együttes felkészítését. Ebben némileg már az is tükröződik, hol, milyen szinten áll a demokratikus gyakorlat. A Gyulai Húskombinátban például a határozatot megelőzve. már tavaly bevonták a középvezetőket a véleményezendők körébe, a Békéscsabai Állami Gazdaságban külön bizottgágot hoztak létre a vállalati ügyrend átdolgozására, a FÉKON békéscsabai gyárában a végleges módosítás előtt előbb még. újra tisztázni kell a jog- és hatásköröket, hiszen itt működik vállalati szakszervezeti bizottság is, gyári is, meg bizalmi küldöttértekezlet is, egyelőre még azt is nehéz lenne felmérniük, hogy az 50 középvezető tevékenységének véleményezését miképp győzik majd évről évre. D kép tehát tarka, amit nem azért mutattunk be, hogy bizonyítsuk: a határozat végrehajthatatlan. Azt szerettük volna csupán . érzékeltetni,. hogy az üzemi demokrácia tulajdonképpen nem a rendeletekben születik meg, teljesedik ki, hanem az üzemben, méghozzá a mindennapok elkerülhetetlen harcaiban. Aki mégis kerülni igyekszik, a fejlődésről próbál lemondani. A fejlődés egyik előfeltétele pedig a tanulás — és a demokráciát is tanulni kell! Kőváry E. Péter Árvízvédelmi munkák a KOVIZIG-nél
