Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-26 / 72. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. MÁRCIUS 26., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM Ülést tartott az Elnöki Taaács Penteken ülést tartott a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A Minisztertanács előterjesztése alapján törvényerejű rendeletet fogadott el h jogtanácsosi tevékenységről. Az új jogszabály értelmében a jogtanácsos fő feladata a gazdálkodó és más szervezetek jogi ügyeinek intézése, s tevékenységi körében — a jogszabály által meghatározott kivételes esetekben — magánszemély részére is nyújthat jogi segítséget. A tvr. bevezette új intézmény: a jogtanácsosi névjegyzék. Csak az szerez jogot a jogtanácsosi működéshez, akit a névjegyzékbe bejegyeztek. Az új rendelkezések meghatározzák a jogtanácsosi szervezetben működő jogi iroda feladatait, működésének szervezeti és jogi kereteit, továbbá lehetővé teszik jog- tanácsosi munkaközösségek létrehozását, elsősorban az új vállalkozási formák szakszerű jogi ellátása érdekében. Rendelkezik a tvr. a jogtanácsosi tevékenység állami felügyeletéről és irányításáról is. Az Elnöki Tanács ugyancsak törvényerejű rendeletet alkotott az ügyvédségről. Az ügyvédi tevékenységet szabályozó korábbi, 1958- ban alkotott törvényerejű rendelet hatályba lépése óta eltelt idő tapasztalatai alapján az ügyvédi szervezet és működés, valamint annak jogi szabályozása korszerűsítésre szorult? Az új jogszabály rendelkezéseiével erősíti az ügyvédi szervezet ön- kormányzati jellegét, növeli önállóságát, előmozdítja az ügyvédi munka színvonalának emelését. A tvr. tovább bővíti az ügyvéd jogait, ugyanakkor átfogóan szabályozza az ügyfelekkel kapcsolatban fennálló, valamint a hatóság előtti eljárásokban teljesítendő kötelezettségeit. Az ügyvédi szervezet továbbfejlesztése érdekében a jogszabály ezután növeli az ügyvédi munkaközösség vagyoni Önállóságát, erősíti ön- kormányzati jellegét, azáltal, hogy a munkaközösség taggyűlését széles jogkörrel ruházza fel. Az ügyvédi szervezet hatékonyságának és demokratizmusának fejlesztése érdekében tovább szélesedik az ügyvédi kamarák és az Országos' Ügyvédi Tanács jogköre, erősödik szervezetük irányító és ellenőrző szerepe. Az ügyvédi önkormányzat erősítése és demokratizmusának szélesítése végett az eddig igazságügyminiszteri jogkörbe tartozó teendők egy része átkerül az ügyvédi önkormányzati szervekhez. Az Elnöki Tanács a továbbiakban kitüntetéses doktorrá avatásokról döntött, a hazánk felszabadulásának évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről határozott, bírákat mentett fel és választott meg. (MTI) Hazánkba látogat Petar Sztambolics Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására Petar Sítambolics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének elnöke a közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik. A felszabadulás évfordulójára készül az ország Hazánk felszabadulásának 38. évfordulójáról országszerte nagygyűléseken, baráti találkozókon emlékeznek meg, koszorúkat helyeznek el a felszabadító harcokban elesett hősök sírjainál, emlékműveinél. A fővárosban április 2-án ünnepi külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonják az állami zászlót az Országház előtt, a Magyar Népköztársaság nemzeti lobogóját és a munkásmozgalom vörös zászlaját pedig a Gellérthegyen. Az állami zászlónál április 4-én délben zenés őrségváltás lesz. Szombaton este az Elnöki Tanács fogadást ad a Parlamentben a politikai, az állami és a társadalmi élet képviselőinek, az üzemek, vállalatok, intézmények kiváló dolgozóinak részvételével. Vasárnap este díszünnepség lesz az Erkel Színházban, a műsorban Hacsa- tuyján: Spartacus című táncjátékát adják elő. Az Elnöki Tanács, az MSZMP Központi Bizottsága, a Minisztertanács, a társadalmi és tömegszervezetek, a fegyveres testületek és a fővárosi dolgozót képviselői megkoszorúzzák a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet, valamint a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. A felszabadulás évfordulója alkalmából elhelyezik a kegyelet koszorúit a rákosligeti temetőben, a román hősök síremlékénél, s koszorúzás! ünnepség lesz a solymári angol katonai temetőben, valamint a Budaörsi úton a fasizmus elleni harcokban hősi halált halt amerikai katonák emlékművénél. Harkányban, illetve Bere- menden a hazánk felszabadításáért elesett bolgár és jugoszláv hősök emlékművét koszorúzzák meg. A katonai díszegység tiszteletadása után az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a bolgár és a jugoszláv diplomáciai testület, valamint a helyi párt-, tanácsi és társadalmi szervek képviselői helyezik el az emlékműveknél a hála és a megemlékezés virágait. Ünnepi gyűlésekkel, a fel- szabadulási emlékművek megkoszorúzásával emlékeznek meg hazánk felszabadulásának 38. évfodrulójáról valamennyi megyeszékhelyen, a városokban és más településeken. A helyi ünnepségeken több külföldi küldöttség is részt vesz. Törpék és óriások Ha az építőiparról esik szó, sokan biztosan csodálkoznak azon, hogy több tízezer kisiparos mellett még 3700 építőipari szervezet épít és bont, betonoz, és cserepez, tataroz és korszerűsít Magyarországon. Az építőipar fogalma ugyanis a köztudatban szinte azonosult a mammutszervezetek nevével. Ezzel párhuzamosan gyakran elhangzik az is, hogy — noha ilyen sok építőipari szervezetünk van — több helyen még ma sem alakult ki az építők között igazi verseny, mert egy sor vállalat szinte monopolhelyzetet élvez a maga szakmájában, illetve földrajzi területén. S hozzáteszik azt is, hogy az építőiparunk közismert gondjai — a még mindig gyakori lassúság, szervezetlenség, rugalmatlanság és magas termelési költségek — szorosan összefüggnek ezzel a monopolhelyzettel. A monopolhelyzet viszont a már említett szélsőséges vállalati méretekkel. Mindezek jogos észrevételek; több évtizedre visszanyúló okai vannak art- nak, hogy így alakultak nálunk a körülmények. Az immár az ötvenes évek óta tartó, gyakran túlzott (bár az utóbbi esztendőkben kissé lanyhult) kereslet, beruházási túlfűtöttség roppant nyomással nehezedett a hazai építőiparra. Csak a kapacitások erőteljes fokozásával, a vállalati méretek növelésével lehetett megfelelni ezeknek az igen nagy feladatoknak, már azért is, mert é munkákat központilag írták elő, s gyakran kijelölték az építőket. Bár e korszaknak nagyobb részt már vége, számos nagy, vagy nagyobb építőipari vállalatunk még nem tudott alkalmazkodni az új idők új követelményeihez. Ez az elsődleges oka annak, ho'gy alaphiányos, illetve veszteséges lett köztük jó néhány. Súlyos feltételekkel kellett szanálni a Heves megyei ÁÉV-t, megoldást kell találni a Nóg- rád megyei, illetve Veszprém megyei ÁÉV, illetve a Hídépítő Vállalat súlyos pénzügyi helyzetére is. Mindez azért is szembeötlő és gondolkodóba ejtő, mert a székesfehérvári Alba Regia ÁÉV, illetve a Hajdú megyei ÁÉV még a mai nehezebb gazdasági körülmények között is állja a sarat, az Alba Regia például nagy érdemeket szerzett a köny- nyűszerkezetes, gyors iskolaépítési program hazai elterjesztésében. A felsorolt tényék egyértelműen bizonyítják: differenciálódnak az építőipari vállalatok. Ez önmagában véve még nem baj, azt is mondhatnánk: így a természetes. Feltűnő viszont, hogy többnyire a nagyobb vállalatoknál jelentkeznek a gondok, míg a kisebb építőipari szervezetek általában nyereségesek. Ez utóbbiak még a mai, nehéznek mondott időszakban is bővíteni tudják,a tevékenységüket. Semmiképp sem nevezhető rendjén valónak, ha így alakul a helyzet. Az ilyesmi mindig önvizsgálatra késztet, s az a célszerű, ha ez az önvizsgálat a vállalati méretekre is kiterjed. Arra tudniillik, hogy a több ezernyi kis szervezet ellenére is, nem túlzottan koncentrált-e ez az iparág? Az adatok egyértelműek, hiszen amíg a kivitelező építőipar 170 ezer munkása 325 vállalatnál és szövetkezetnél dolgozik, addig a nem hivatásos építőrészlegek 171 ezer dolgozója 3400 szervezetnél található. De még ezek a számok sem mondanak meg mindent, hiszen ha az előbb említett 325 nagy-, illetve nagyobb vállalatot is szemügyre vesszük, akkor kiderül, hogy ebből- is mindössze 9-nél "foglalkoztatják az összes dolgozók egyötödét ! Mindez önmagában nem okoz gondokat, ha jól irányítják a kérdéses nagy- vállalatot, ha — ez is beletartozik a jó irányításba! — kellő önállóságot kaptak az építésvezetőségek. De mivel ez gyakran nincs így, illetve túlközpontosított a vállalkozás, tervezés, programozás, az anyagellátás, gépek és emberek állnak, maradnak ideig-óráig munka nélkül. Elsősorban ez teszi alacsony hatékonyságúvá e nagy szervezeteket. Félreértés ne essék: senki sem kérdőjelezheti meg eleve a nagyvállalat létét, köztük a már említett és méltán elismert Álba RegiáétüDe az egyértelmű, hogy a mai helyzet túlzottan polarizált: az egyik oldalon látjuk a mam- mutszervezeteket, a másik póluson pedig a kicsiny cégeket, ebben az iparágban hiányoznak a közepes vállalatok. S az is tagadhatatlan,- hogy javítani kell a nagyvállalatok alkalmazkodókészségén, ha azt akarjuk, hogy sikeresebben boldoguljanak. Az alkalmazkodókészség egyik fokmérőjének nevezhető, hogy ki, milyen mértékben vesz részt az országos épületfelújítási és -korszerűsítési programban? Ebben a vonatkozásban semmiképp sem lehetünk elégedettek a nagy- vállalatokkal, hiszen még ma is csak 21 —22 százalékkal részesednek az összes munkák értékéből, összehasonlításul nem árt tudni, hogy már 1978-ban is 17 százaléknál tartottak, az elmúlt négy év alatt tehát alig 4-5 százalékkal javult a helyzet. Több igyekezetre, magasabb mértékű arányvállalásra lesz szükség a jövőben. Ezt kívánja az ország, s e vállalatok érdeke is. Breitner Miklós Rendkívül szigorú a minőségellenőrzés a Fővárosi Ruhaipari Vállalat szeghalmi fehérneművarró üzemében. Az NSZK- beli Felina cégnek készülő termékek csak első osztályú minőségben hagyhatják el a telepet. (írásunk az üzemről az 5. oldalon) Fotó: Lónyai László Vörös Vándorzászlót kapott az DKG KlSZ-bizottsága Az Alföldi Kőolajipari Gépgyár Artmanov Nyikolaj üzemi KISZ-biZottsága ebben az évben ötödször nyerte el a KISZ Központi Bizottságának Vörös Vándorzászlaját. A zászlóátadási ünnepséget március 25-én, tegnap délután tartották Orosházán a Fegyveres Erők Klubjában. Az ünnepi rendezvényen Mák Imre, az AKG üzemi pártvezetőségének tagja köszöntötte a megjelenteket. Az ünnepi küldöttgyűlésen megjelent többek között Pintér István, az MSZMP KB Ellenőrző Bizottságának tagja, Szabó Miklós, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára, Pálfi István, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének titkára, valamint Pataki István, a KISZ Békés megyei bizottságának első titkára. A rendezvény résztvevőinek rövid műsort adott az Orosházi 3. számú Általános Isko’a énekkara, majd Kiss Pál, a KISZ orosházi városi bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Az AKG KISZ-bizottsága az elmúlt években kiemelkedő munkát végzett, 1975 óta ötödször érdemelték ki a KISZ KB legmagasabb kitüntetését, a Vörös Vándorzászlót, háromszor kapták meg a gépgyár fiataljai a Kiváló KISZ-szervezet Zászlót. A kimagasló munka bizonyítéka egyébként, hogy a KISZ szervezettsége az AKG-nál meghaladja a 70 százalékot, hogy a fiatalok 93 százaléka tagja valamelyik szocialista brigádnak. Lényegében ennek és a fiatal műszakiak és közgazdászok tevékenységének köszönhető, hogy a KISZ-esek eredményesen segíthették a termelést, a vállalati gazdálkodást. De kiemelkedő volt a KISZ-bizottság és az alapszervezetek munkája a KISZ- és az úttörőkapcsolatokban, az ipari tanulók pat- ronálásában is. Az ünnepi küldöttgyűlésen Pataki István, a KISZ Békés megyei bizottságának titkára adta át a Vörös Vándorzászlót Németh Ferencnek, az AKG KISZ-bi- zottsága titkárának. A rendezvényen Kiváló Ifjúsági Vezető kitüntetést kapott Lovas Géza, az üzemi, pártvezetőség ifjúsági felelőse, a KISZ KB Dicsérő Oklevelét vehette át Pribolyszki András klubvezető és Kozma János alapszervezeti KISZ-tit- kár. KISZÖV elnökségi ülés A KISZÖV elnöksége dr. Sümeghy Csaba elnökletével az idei tervekről tárgyalt az ipari szövetkezetek megyei szövetségének székházában tegnap, március 25-én. A szövetkezetek az országos — szövetkezeti — átlagnál szerényebb, egyes részterületeken nagyobb növekedést terveznek. A megyei 1,2 százalékos árbevétel-növekedésnél magasabb bevételeket terveztek az ipari, szövetkezetek. A tervekből kiemelésre érdemes, hogy több terméket kívánnak tőkés piacokon eladni, s nagyobb figyelmet fordítanak a belföldi értékesítésre. Tovább kell fejleszteni az ágazati kooperációkat, amelyek lelassultak — sőt stagnáltak — az utóbbi időben. Megállapította az elnökség, hogy a gép- és műszaki beruházások aránya emelkedik, a jövőben is az a szándék, hogy ezek a ráfordítások a termelékenységet, a hatékonyságot növeljék elsősorban. Áldoznak a szövetkezetek a szakmunkásképzésre. Jelenleg három beruházás van folyamatban, ebben az évben is újabb három pályázatot nyújtottak be a szövetkezetek. A második napirend keretében Oncsik András osztályvezető számolt be a köz- gazdasági — társadalmi — bizottság október óta folytatott munkájáról. Vizsgálták a számítástechnika alkalmazhatóságát az ipari szövetkezetekben, és — a gazdasági helyzetre való tekintettel — javasolták, hogy a szövetkezetek vegyék figyelembe az általuk tett ajánlást — adottságaik, lehetőségeik figyelembevételével alkalmazzák a kisebb-na- gyobb teljesítményű és képességű gépeket. Ezután a magasabb vezető állású dolgozók prémium- rendszeréről esett szó, majd az elnökségi ülés bejelentésekkel ért véget.
