Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-25 / 71. szám
NÉPÚJSÁG 1983. március 25., péntek Hétfon MSZBT-tagcsoportok megyei értekezlete Március 24-en, tegnap Békéscsabán ülést tartott az MSZBT koordinációs munkabizottsága. A tanácskozást Lapusnyik Lajos, a bizottság elnöke nyitotta meg, majd Várai Mihályné, a megyei pártbizottság osztályvezetője adott tájékoztatót a március 28-án, hétfőn Békéscsabán, az oktatási igazgatóság tanácstermében sorra kerülő DÉIE: Napirenden az Orosházán, a városi tanács nagytermében tartotta tegnap, csütörtökön igazgatótanács-ülését a Dél-Békés megyei Termelőszövetkezetek Gazdálkodási Társulása. A tanácskozást Kovács János elnökhelyettes nyitotta meg. Köszöntötte az elnökségben helyet foglaló Csatári Bélát, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Szabó Sándort, a megyei tanács általános elnökhelyettesét, dr. Huszár Józsefet, a TOT főosztályvezetőjét és Győrfi Károlyt, a megyei tsz-szövetség titkárát. , Ezt követően Horváth Pál, a DÉTE igazgatója számolt be az elmúlt gazdasági év eredményeiről és az idei évi feladatokról. Bevezetőiében arról szólt, hogy alapo?'előkészítő munka után, 1981. május 29-én alakult meg a DÉTE, s jelenleg 33 tagja van. A továbbiakban a növénytermesztést elemezte az igazgató. Megállapította, . a DÉTE taggazdaságai tavaly 31 ezer hektáron termeltek búzát, s az országos átlagot jóval meghaladó termésátlagot értek el hektáronként. A másik fontos gabonanövényből, kukoricából, több mint 9 tonna termést takarítottak értekezletről, amelyen az MSZBT-tagcsoportok ügyvezető elnökei és a párttitkárok vesznek részt. A koordinációs bizottsági ülésen a résztvevők megvitatták és több javaslattal egészítették ki az értekezlet elé kerülő beszámolót, amely az elfnúlt másfél esztendő eredményeit, tapasztalatait összegzi. idei feladatok be hektáronként a közös gazdaságok. Gondot csak az jelent, hogy igen nagy a szóródás az egyes üzemek termésátlagai között. Az állattenyésztésben különösen a sertés- és a baromfiágazat a jelentős. Tavaly a közösből és a háztájiból 331 ezer sertést adtak a népgazdaságnak. Fő feladat, hogy a VII. ötéves terv időszakára további 3-4 ezer darabbal kell növelni a kocalétszámot. Befejezésül az igazgató elmondotta, növelni kell az idén a búza- és kukorica-vetésterületet, nagy figyelmet kell fordítani a szójára és a cirokra. Javítani kell a szövetkezetekben a közgazda- sági munka színvonalát. A testület elfogadta a beszámolót, valamint az ellenőrző bizottság jelentését. A társulás felvette tagjai sorába a tótkomlósi SERKÖV-öt és a Tótkomlósi Tojástermelő Közös Vállalatot. A DÉTE elnökhelyettesévé a résztvevők Horváth Endrét, a nagybánhegyesi Zalka Tsz elnökét, az igazgatóság tagjává Bíró Vilmost, a mezőkovácsházi Új Alkotmány Tsz elnökét választották meg. (v. 1.) Ülést tartott a HNF megyei elnöksége A Hazafias - Népfront megyei elnöksége március 24- én, tegnap ülést tartott. Ezen elsőként a gazdaságpolitikai munkáról készült jelentést véleményezte a testület. Az írásos anyaghoz, amelyet egyébként a HNF Országos Tanácsának titkársága is megtárgyal majd, Orbán Mihály, a gazdaságpolitikai munkabizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Többen egyetértettek azzal, hogy megyénk általános bemutatása mellett valóban célszerű részletesebben foglalkozni a mozgalom sok irányú céljaival, s népgazdasági szempontból is kiemelkedő gyakorlati eredményeivel, valamint a jövőre vonatkozó tennivalókkal is. Ezzel kapcsolatban elhangzott: noha Békésben több mint egymillió ember ellátására elegendő élelmet állítanak elő (s ezenkívül nagyon jelentős a könnyűipar, a földgáztermelés stb.), a többi megyéhez viszonyítva településeink mégis aránytalanul csekély mértékben részesednek a központi alapból. A következő napirendi pont előadója Bocskai Mihályné alelnök volt, aki a HNF-elnökség nemzetközi béke-barátsági és szolidaritási munkabizottságának múlt évi tevékenységét ismertette. Majd Varga Sándorné, a pedagógiai csoport elnöke „A szocialista hazaszeretetre nevelés lehetőségei a családban és az iskolában” című előterjesztéssel összefüggő felmérések tapasztalatairól tájékoztatta a testületi ülés résztvevőit. —y —n aktívaképzés és a VI. kongresszus határozatai Ez a két téma szerepelt a tegnap, Békéscsabán megtartott Vöröskereszt megyei vezetőségi ülésen, amelynek munkáján részt vett B. Nagy Gyula, a megyei pártbizottság munkatársa és Kakucsi Ferencné, a Vörös- kereszt Országos Vezetőségének munkatársa. Elsőként öz Ferenc megyei titkár szólt az 1978-ban elfogadott aktívaképzési terv időarányos végrehajtásáról. Elmondta, hogy számos egészségügyi szakembert sikerült megnyerni az egészségnevelési program megvalósításához, eredményesek az elsősegélynyújtó tanfolyamok, partnerek ebben az üzemek, intézmények. Befejeződtek az alapszervezeti titkárok felkészítő továbbképzései. A Vöröskereszt V. kongresszusa után három, a VI. kongresszus után kétnapos továbbképzést szerveztek a 445 alapszervezeti titkárnak, rendszeresek az évenkénti felkészítő értekezletek. Nagyobb hangsúlyt kell azonban helyezni a lakó- területi alapszervezetek egészségpolitikai tájékoztatására, a lakosság egészségnevelésére. Mindezek mellett emelni kell az alapszervezeti munka színvonalát. A második napirend keretében a VI. kongresszus határozatainak feldolgozásáról esett szó. A Vöröskereszt mozgalmi tevékenységét irányító apparátus, majd a járási-városi vezetőségek, az alapszervezeti titkárok is feldolgozták a Vöröskereszt VI. kongresszusának határozatait. Ezt követően a taggyűléseken ismertetik a határozatokat. Sz. J. Tanácskozott az országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) A Legfelsőbb Bíróság elnöke emlékeztetett a gyermekelhelyezés kérdésében a múlt évben megjelent új irányelvekre. Az irányelv kiemeli, hogy a gyermeket annál a szülőnél kell elhelyezni, aki nagyobb felelősséget tanúsított a házasságban a gyermek nevelésében, gondozásában, ellátásában. A beszámoló foglalkozott a fogyasztói érdekvédelemmel, a szellemi alkotások hasznosításával kapcsolatos iog- szabályokkal, valamint a gazdálkodó szervezetek közötti szerződések tapasztalataival, a vitás esetek bírósági gyakorlatával. A törvényesség egyik jelentős garanciájaként említette dr. Szilbereky Jenő, hogy a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnöke a bíróságok bármely jogerős határozata ellen — a Legfelsőbb Bíróság előtt — törvényességi óvást emelhet, ha a határozatot törvénysértőnek, vagy megalapozatlannak tartja. Figyelemre méltó, hogy a bírósági ügyek 75—80 százalékában az ítéletek első fokon jogerőre emelkednek. Végezetül a Legfelsőbb Bíróság elnöke hangsúlyozta : az igazságszolgáltatás olyan erő, amely hatékonyan védi, alakítja társadalmi viszonyainkat, formálja az emberek tudatát, társadalmunkban azonban számos állami és társadalmi szerv és tényező együttes erőfeszítése szükséges a továbblépéshez, az egészséges közmorál, közgondolkodás kialakításához, továbbfejlesztéséhez. Dr. Szíjártó Karoly beszámolója — Az ügyészi tevékenységnek is része van abban, hogy a Magyar Népköztársaságban továbbra is jó a közrend és a közbiztonság — mondotta dr. Szíjártó Károly. Hazánkban szilárd a törvényesség. Az állami, gazdasági és társadalmi szervek kötelességüknek megfelelően biztosították a törvényes rendelkezések betartását, betartatását. A legfőbb ügyész szólt arról, hogy a bűnözés mértéke az utóbbi években emelkedett. Ennek ellenére struktúrája, veszélyessége és területi megoszlása alapvetően nem változik. Ez is arra utal,. hogy visszaszorítása hosszú távú és össztársadalmi feladat. 1982-ben csaknem 140 000 közvádas bűn- cselekmény vált ismertté, s ez a megelőző évhez képest 3,6 százalékos növekedés. A bűnelkövetők száma tavaly 77 174 volt. A bűnözés okainak folyamatos elemzése nélkülözhetetlen és fontos feladat, amely kiindulópontja a bűnözés megelőzésére és visszaszorítására irányuló össztársadalmi tevékenységnek és a bűnüldözés irányításának is. Dr. Szíjártó Károly részletesen beszélt a bűnözés közvetlen és közvetett okai között továbbra is jelentős alkoholizmusról és a munkakerülő életmódról. -Mint mondotta: az alkoholizmus megelőzésének lehetőségei között a jogi szabályozás kerek egészet alkot. Az, hogy az alkoholizmus elleni küzdelem mégsem hoz nagyobb eredményeket, nem a jogszabályalkotásra, hanem a jogalkalmazás és a végrehajtás hiányosságaira vezethető vissza. A munkakerülő, élősdi életmód az elkövetett bűncselekmény és a szabálysértés mellett a társadalomnak még számos területén okoz- erkölcsi és anyagi kárt. Ezért az ilyen személyek felderítése és a társadalom számára hasznos munkára szorításuk az eddigieknél nagyobb figyelmet és hatékonyabb intézkedéseket igényel. A bűnözés megelőzése érdekében a legsürgetőbb feladataink közé tartozik — mondotta a legfőbb ügyész —, hogy tartalmasabbá tegyük, kiterjesszük a foglal- zást azokkal, a.kik életkörülményeik miatt fokozottan veszélyeztetett helyzetben élFelszólalások Dr. Antalffy György (Csongrád m., 9. vk.) tanszékvezető egyetemi tanár, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának titkára elmondotta, nek, különösen törődve az ilyen fiatalokkal. Az ügyészi szervezet e követelmények teljesítésére, a nyomozás ügyészi felügyeletére különös gondot fordított az elmúlt időszakban is. A nyomozások során a legnagyobb gondot a bűncselekmények elkövetőinek felderítése okozza. Az utóbbi években emelkedik az ismertté vált bűncselekmények száma, ugyanakkor a felderített élkövetők száma csökken. 1982-ben 39 400 fel nem derített bűncselekmény volt, s ez az előző évihez képest tízszázalékos növekedést jelent. Dr. Szíjártó Károly megállapította: az előző beszámoló óta eltelt időszakban számos olyan új rendelkezés jelent meg, amelynek közös célja a termelés, a szolgáltatások és a kereskedelmi tevékenység javítása, a fogyasztók igényeinek kielégítése és a hiányok kiküszöbölése. A rendelkezések közötti esetleges rések, hiányosságok, rendezetlenségek kihasználását meg kell aka- dályoznif s azt is, hogy egyesek ügyeskedéssel, munka nélkül, vagy munkájukkal arányban nem álló jövedelemhez juthassanak. A legfőbb ügyész kitért a munkaügyi perek tapasztalataira, a munkafegyelmi helyzetre, a gazdálkodási fegyelem erősítését szolgáló ítélkezési gyakorlatra is. Beszámolója végén kiemelte: a törvényesség követelményei a jövőben is azt igénylik a bűnüldöző és más jogalkotó szervektől, hogy az alkotmányos rendet biztosítsuk, a bűnözés és a jogsértések megelőzése érdekében fellépjünk és .erre mozgósítsuk az illetékes szerveket, az állampolgárokat. hogy a bizottság — mindkét beszámoló előzetesen megvitatott téziseivel, s tartalmával egyetértve — különösen jelentősnek tartja a bűnözés visszaszorítását. Ez nem kezelhető csupán egyes szervezetek — például a nyomozó hatóságok, az ügyészség, a bíróságok — feladataként, hanem csakis az egész társadalom ügyeként. Dr. Matay Pál (Fejér m., 3. vk.), a Fejér megyei főügyész a közrend és a köz- biztonság szilárdságáról szólt, felhívta a figyelmet: elégedettségre nincs okunk, még akkor sem, ha kiálljuk a nemzetközi összehasonlítás próbáját. Közvéleményünket ugyanis élénken foglalkoztatja és nyugtalanítja néhány brutális bűncselekmény, továbbá a társadalmi tulajdont sokszor elképesztő- összegekkel megkárosító bűnügy. Dr. Rőder Edit (Bp., 51. vk.), az 1. sz. Ügyvédi Munkaközösség tagja, az Országos Ügyvédi Tanács elnök- helyettese a többi között megállapította: számos kedvező változás ellenére a vállalatokat a gazdasági környezet még mindig nem ösztönzi eléggé a jobb együttműködésre. Ez a szemlélet, amely gyakran monopolhelyzettel párosul, s a fogyasztókat is sújtja, elsősorban gazdasági intézkedésekkel változtatható meg. Dr. Lukács János (Zala m., 3. vk.), a pacsai Haladás Tsz főállatorvosa rámutatott: a különböző , tulajdon ellen elkövetett szabálysértések visszaszorítása érdekében szükségesnek látszik a kiszabandó bírságösszegek emelése. Felhívta a figyelmet, hogy a társasházak létesítésére és építésére vonatkozó, 1977-ben alkotott törvényerejű rendeletet számos esetben kijátsszák. A társasházak intéző bizottságának tagjai némely esetben nem megfelelően ' sáfárkodnak a közösség pénzével. Dr. Juhász Tibor (Bács- Kiskun m., 19. vk.), a Kiskőrösi városi-járási Ügyvédi Munkaközösség vezetője arról szólt: társadalmi viszonyaink állandó változásait a jogszabályok csak fáziskéséssel követik, s ebből a lemaradásból ellentmondások keletkeznek. Hosszabb-rö- videbb idő elteltével még a leggondosabb előkészítés után hozott törvény is felülvizsgálásra szorul, mert olyan új társadalmi körülmények teremtődnek, amelyekre a jogalkotó nem számíthatott. Németh István (Hajdú-Bi- har m., 9. vk.), a balmazújvárosi Lenin Tsz elnöke a társadalmi tulajdon fokozotInterpellációk Ezután interpellációk következtek. Orlovácz György (Tolna m., 8. vk.), a Nagy- dWögi Általános Iskola tanára a művelődési miniszterhez interpellált az általános iskola 5. osztályában a félévi osztályozás visszaállításának témakörébei}. Köpeczi Béla művelődési miniszter válaszában elmondta, hogy a részkérdés, amelyről a képviselő szólt, felhívja a figyelmet az értékelési és az osztályozási rendszer más hiányosságaira is, amelyeket orvosolni kívánnak.’A miniszter javasolta, hogy az osztályozás visszaállításával várják meg az 1984—85-ös tanévet, amikor bevezetik az új értékelési és osztályozási rendszert. A miniszteri választ az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Ezután dr. Nagy Sándor (Somogy m., 1. vk.), az Állami Ifjúsági Bizottság titkára a lakásigénylési betétek nagysága, valamint az ifjúsági takarékbetét lakásigénylési letétként történő elfogadása tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez, az építésügyi és várostabb védelmének szükségességéről szólt, s elsősorban az üzemi vezetőktől kért nagyobb figyelmet és határozottabb fellépést. Hozzátette: nélkülözhetetlen ehhez az állami szervek támogatása is. Papp Lajos (Szolnok m., 8. vk.), az MSZMP törökszentmiklósi városi bizottságának első titkára a közélet tisztaságának jelentőségét hangsúlyozta. Szűkebb pátriájában mind több állampolgár vállal önzetlenül társadalmi munkát, és bár csupán néhány alkalommal fordul elő, hogy a közügyek intézése során valaki visz- szaél helyzetével, az ilyen esetek nagy felháborodást keltenek és gyengíthetik a bizalmat a tisztességes, a közösségi célokért szívesen áldozatokat vállaló emberekben. Dr. Fodor István (Pest b., 15. vk.), a hernádi Március 15. Termelőszövetkezet főállattenyésztője a fővárost ölelő községek lélekszámá- nak növekedése kapcsán említette : egyre nagyobb az igény az alkalmi munkák iránt. Az alkalmi munkások egy jó szakmunkás bérének három-négyszeresét is megkeresik. Egy részük a magas keresetet arra használja fel, hogy rendszertelen munkával teremtse meg — máskülönben dologtalan — éleiének alapvető szükségleteit. A vitában elhangzottakra dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke válaszolt. A felszólalásokat nyugtázva .elmondotta: az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának észrevételeit hasznosnak, a Legfelsőbb Bíróság számára jogpolitikai irány- mutatásul szolgálóknak tekintik. Az országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott választ jóváhagyólag tudomásul vette. Dr. Szíjártó Károly, legfőbb ügyész válaszában rámutatott: . a felszólalások nagy társadalmi felelősség- érzetről tanúskodtak, az elhangzott észrevételeket, javaslatokat ennek megfelelően hasznosítani fogják. Több képviselő foglalkozott azzal — emlékeztetett a legfőbb ügyész —, miként lehetne még eredményesebbé tenni a nyomozásokat. Az országgyűlés a legfőbb ügyész beszámolóját és a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. fejlesztési miniszterhez, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökéhez. Hetényi István pénzügy- miniszter válaszában elmondta, hogy az igénylési letétekkel kapcsolatos eljárásokat 338 tanácsi rendeletben szabályozták, és az ösz- szegek megállapításánál a szociális szempontokat általában messzemenően figyelembe vették. A teljes összesítés még nem készült el, és elképzelhető, hogy a rendeletek egy kis részénél valóban az elvárhatónál nagyobb terhet rónak az első lakásukra váró fiatal házasokra. Elmondta, hogy a kormány a közeljövőben jelentést hallgat meg a lakás- rendelet végrehajtásának eddigi tapasztalatairól, és ígéretet tett arra, hogy a beszámolót kiegészítik az interpellációban felvetettek részletes elemzésével. A választ az interpelláló képviselő és az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Ezzel a parlament tavaszi ülésszaka — amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal, Péter János és Cservenka Ferencné — befejezte munkáját.
