Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-24 / 70. szám
1983. március 24., csütörtök NÉPÚJSÁG „Elkötelezettség a kortárs művészetek iránt” Vendégünk: Szikora János rendező Pénteken, március 25-én mutatja be a Jókai Színház Spiró György: Esti műsor című darabját. Műfaja: középfajú naturalista színmű szünet nélkül. Az előadást Szikora János rendezi meghívott vendégművészként. Mindkét művész rendkívül érdekes egyéniség, s találkozásuk a darab kapcsán óhatatlanul kérdéseket vet fel. így aztán egy interjú elkerülhetetlen volt. — Nyár közepén beszélgettem Spiró György íróval készülő darabjáról, s arról, hogy ezt színházunk is bemutatja. Nem tudom pontosan idézem-e, de ezt mondta: „A darabban sok van, de azért nagyon kell hozzá egy Szikora.” Gondolom, a közietek levő szellemi rokonságra célzott. — Nem beszélhetek Spiró nevében, bár én igazán érzem ezt a szellemi közösséget. Lehet, hogy az én munkáim voltak legjobban kapcsolhatók ahhoz a progresz- szívabb műfajhoz, amit Spi- t'ó képvisel. Kis túlzással azt mondanám, hasonló jelenség vagyok a színházi életben, mint Spiró a mai magyar irodalomban. — Spiróra azt mondják, hogy ő a közép-európai „jo- ly-jocker". Színházi vonalon rólad is elmondható ez? — Az biztos, hogy sok minden ..tapad” a nevemhez, öt éve vagyok a pályán, s túi vagyok már néhány konfliktuson. Mégis azt hiszem, hogy itt nem valami „joly-jockerségről” van szó. sokkal inkább az elkötelezettségről. Arról az elkötelezettségről. amit az ember a kortárs művészetek iránt érez. — Ebben a darabban újfajta stresszhelyzetek alakulnak ki, a konfliktusok sajátos szituációkban jönnek létre, egy tipikusan jelenkori, mai, talán mindannyiunkban jelen levő életérzés fogalmazódik meg. Öröm egy rendezőnek ilyen életérzéseket újrafogalmazni, színpadi játékban rekonstruálni? Nehéz darab? — Nem nagy öröm, mert az az élet, amely a színpadon megjelenik, egy kissé nyomasztó. Ráadásul a mindennapi életünkről van szó, ami körülvesz bennünket. Ezt újra átélni, színpadra állítani, sokkal kellemetlenebb feladat, mint például egy vígjátékot, vagy klasszikus művet rendezni. De amikor azt mondtam, hogy nem kellemes feladat, akkor nem azt akarom mondani, hogy nem szívesen csinálom. Jelen esetben a munka nehézsége adja az állandó örömöt. Egyébként dokumentumfilm-gyár- tásunkban is volt egy hullám, amely ezeket az érzéseket próbálta megfogalmazni. Jelentkezésük pillanatában nagy revelatív jelentőségük volt, de azt hiszem, később egy kicsit sablonná merevedtek. Színházi világunkban ehhez hasonló realista vagy mondhatnám neorea- lista darabok nem voltak, éppen ezért érzem úgy, hogy a Spiró-darab fehér holló. Érdemes bemutatni, rengeteg benne a rejtett érték. — Pályád során találkoztál-e már hasonló stresszhelyzeteket, életérzéseket megfogalmazó darabbal? — Egy darabra asszociálok, de arra nagyon, ez pályám első rendezése volt, Déry Tibor Óriáscsecsemője, amit a Pécsi Nemzeti Színházban mutattak be. Az Esti műsor ennek a témának egy szigorúbb, puritánabb, nyersebb megfogalmazása. — Térjünk vissza közted, s Spiró közötti szellemi, látásmódbeli rokonságra. — Jó. A mi „eszmei rokonságunknak” az lehet formai, esztétikai oldala, hogy rendezéseimben nagyon vonzódom a groteszkhez. Szívesen alkalmazok ' groteszk megoldásokat, eszközöket a színpadon. Ebben a stílusban bizonyos gyakorlatra tettem szert, s talán ez az, amire affinitása volt Spirónak. — Szívesen rendeznél más Spiró-művet is? — Igen, nagyon boldogan. Hozzá kell tennem, Spiró- ban engem még külön is izgat. hagy ennyire speciálisan közép-európai jelenség. Szinte alig hasonlítható más kortárs írókhoz. — Kérdezhetlek a rendezői koncepcióról? Vannak a darabban számodra különösen exponálandó pontok? — Ez nem egy hagyományos dráma, így nincsenek jelen benne a megszokott dramaturgiai Szabályok. Pontosabban jelen vannak, működnek, csak nem olyan nyilvánvaló csattanós konfliktusokkal, ahogy ezt a dráma műfajában megszoktuk. Spiró sokkal árnyaltabb, tompí- tottabb. Én a darab rendezése során nem kívántam nagyon kihegyezni, fókuszba állítani bármit. Az alapvető törekvésem az volt, hogy a színpadi cselekvést, mindazt ami a színpadon történik egyenrangúvá tegyem a színpadon épp akkor folyó televízióműsorral. — A Nemzeti Színház „Esti műsor” bemutatójában az, hogy a színpadon jelen van egy napi műsort sugárzó televízió, úgy érzem, problémás volt. Nem félsz te is ugyanettől? — De félek. Okulva azonban a nemzeti színházi előadás problémáiból, ezt én úgy próbálom kiküszöbölni, hogy a darabot tv-játék-sze- rűen rendeztem meg. Ügy van a színpad világítva, han- gosítva, hogy a néző rájöjjön; a színpadon* is egy tv- játékot lát, csak ez vizuali- tásban nagyobb, színesebb, élőbb és közelibb, tehát mindenképpen oda vonzza a figyelmet. Azt hiszem, nem bai, hogy a kétfajta esti műsor egymás mellé helyeződik, és ilyen homogén formában jelentkezik. — Bármennyire napi életünk stresszhelyzeteiről szól is a darab, azért a humor is helyet kapott benne. Izgalmas kettősség. — Szerencsém volt, színészekben is a krémet kaptam, akik játékos kedvvel, sajátos derűvel léteznek a színpadi cselekvésekben. — Már csak egy kérdésem van. Hogy érzed magad Békéscsabán ? — Nagyon jól, és szeretnék élni a lehetőséggel, hogy elmondhassam, ami számomra már az első nap kiderült: ebben a színházban céltudatosan dolgoznak, megfogalmazott törekvéseik vannak, jó az alkotó gárda és azt hiszem, jelenlegi színházi életünkben sokkal előrébb van a Jókai Színház helye. Dóró János Területi társastáncversenyek megyénkben Milyen érzés vastapsra jive-ot járni? — A fel nem tett kérdésre talán az a hat páros tudja leginkább a választ, akik a március 19-én, Békéscsabán lezajlott Dl osztályos területi társastáncverseny.' döntőjében táncoltak. A Megyei Művelődési Központ rendezte nagyszabású programon, melyet Felczánné Nyíri Mária táncpedagógus irányított, huszonnyolc pár indult, a Tiszántúl mintegy tizennégy versenytáncklubja képviseletében. Magasabb osztályra érett köröket ugyanúgy láthattunk itt, mint gyengécske, kellőképpen ki nem dolgozott produkciót. Minden versenyen így van ez, ettől izgalmas, sportszerű és szép. A középdöntőbe jutott párosok versenye — közülük tizennégyen utaznak április elején a gyulai Várkupárá — maradandó élményt nyújtott, a hatos döntőben pedig igazi, kemény küzdelem alakult ki a résztvevők között. A kecskeméti Jakubek Zoltán—Virág Katalin méltán került az első helyre, s fo- • gadta a második, illetve harmadik helyen végzett Lengyel Zoltán—Szabó Mária és Szabó Tibor—Joó Ágota szegedi versenyzők gratulációját. Teljesítményüket vastapssal jutalmazta a közönség, Wébel Dezső, az MMK igazgatóhelyettese pedig a díjakat-és okleveleket nyújtotta át. Másnap, március 20-án, az orosházi Petőfi Sándor Művelődési Központ koncerttermében zajlott — ugyancsak területi szinten — a C osztályos tiszántúli táncverseny, Antali Zoltán táncoktató vezetésével. Ide tizennégy páros érkezett, Békéscsaba, Debrecen, Mezőkovácshá- za, Szarvas, Szeged, Szeghalom, Szentes, és a rendező intézmény táncklubjának színeiben, s standard, majd latin-amerikai versenyprogramjukban összesen tíz táncot mutattak be pontozóbí- ráiknak és a közönségnek — nem bánva szűkén a látvánnyal sem, hiszen a C az első olyan versenyosztály, ahol a latin táncokat az Bürcsök László—Hagymási Edit, a C osztályos verseny győztesei azoknak megfelelő latin ruhában kell eltáncolni. A tizennégyből tizenegy pár jutott a középdöntőbe, s ezzel a közeljövőben Szentesen megrendezésre kerülő országos bajnokságra. Bőrösök László—Hagymási Edit szegedi páros győzelme a döntő első köreiben már biztos volt. Cserven István— Hajdú Hajnalka orosházi, valamint Szabó ' József—Hu- nya Katalin szeghalmi versenyzők második, illetőleg harmadik helyezésükkel az előkelő B osztályba jutottak. A békéscsabai és az orosházi versenyt is színvonalas táncbemutatók színesítették. Csabán Halmai László—Faragó Katalin és Halmai Attila—Emhő Zsuzsanna B osztályos, és Palovits Gyula— Gyurkó Edit C osztályos táncosok műsorában gyönyörködhetett a néző, az orosházi Gyopár Táncklub pedig a Sonderklasse osztály magyar bajnokpárját, öze Lászlót és Pálinkó Lujzát, a szégedi Volán Táncklub versenyzőit és oktatóit kérte föl bemutatózni. Mindkét rendezvény, színvonalából adódóan, előkelő helyet foglal el megyénk versenytáncmozgalmában. Sziics József Két szegedi és egy. kecskeméti páros a békéscsabai dobogón Fotó: Onodiné Kovács Ilona HONGSZÓRÚ Szomorú vasárnap Nem tudom, vasárnap volt-e vagy hétköznap, amikor 1968. januárjában Seress Rezső, a „kis Seress” öngyilkos lett, mintha rajta is beteljesednék a „mágikus dal”, világhírű szerzeménye, a „Szomorú vasárnap” végzete. Különös ember Volt, mesélik róla a „Halálos zongora” című emlékező műsor résztvevői, egész életét szórakozóhelyeken töltötte, zongorázott a pesti Kulacsban és a Kis Pipában, ontotta a nótákat, dalokat, rekedtes hangján énekelt, és olyan hangulatot varázsolt szeretett közönségének, melynek hatása alól senki sem vonhatta ki magát. Nem mese, hogy Otto Klemperer, a híres karmester ezt írta b Kis Pipa emlékkönyvébe: „Nem muzsikus, csak zseni!” Miután végighallgattam a halála 15. évfordulójára emlékező rádióműsort, elhatároztam, valami nagyon szépet írok Seress Rezsőről, a „haláldal” szerzőjéről, aki egész életében csak egyetlen egyre vágyott: hogy szeressék. Arról, hogy mennyire igaz: „a seressi szomorúság nagyon valódi szomorúság volt. ” Miért volt szomorú ez a kis ember,, ez a zseni? Azt. hiszem, vállalnom kell a „közhely”-választ: az élettől. Attól, ami a húszas-harmincas években körülvette, attól, amiben élt, és attól, hogy ez a kis ember, ott a füstös kocsmában, a zongorája mellett álmodozva a jövőt is látta. ami nem kecsegtette sok gyönyörűséggel. A jövőt, ami elűzte Bartók Bélát és másokat, a jövőt, amely millió és millió áldozatot követelt. Seress megírta élete nagy művét, a „Szomorú vasárnapot”, melyet világhírességek énekeltek Josephine Bakertől Tom Jonesig. és amelyben nemcsak a szerelmet, az életét is elsiratta: „Ne félj a szememtől, holtan is áldalak .. Szép, méltó műsort állított össze a Petőfi rádióban Korányi Tamás szerkesztő Seress Rezsőről, aki tényleg tudott valamit: a pesti utca nyelvén beszélni, sírni, mulatni, és dalaiban felragyog- tatni az élet teljességét. „Halhatatlan giccsek” — mondta Karinthy Frigyes, és elment meghallgatni Seresst. A híres kis ember pedig csak mosolygott, bár senkije se volt; tízezerszámra készültek lemezei a világban, itthon egyetlen égvszer kapott fél oldalt. Több százezer dollár várta letétben Amerikában, soha fiem ment ki érte. Csak zongorázott és énekelt, szeretett mindenkit, aki észrevette, és amikor már megsokallta az életét, szépen öngyilkos lett. Ennyi. Sass Ervin Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Nemzetek táncaiból. 9.02: Bolgár művészek operafelvételeiből. 9.44: Nefelejcs. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Verbunkosok, nóták. 11.13: Nád a szikről. 11.33: Rengeteg pénz. P. G. Wodehouse regénye. 12.45: Aki tudja, miért nem mondja? 13.00: Kovács Béla .(klarinét) felvételeiből. 13.41: Lapozgató. 14.22: Operaáriák. 14.49: Garai Gábor: Delfin és medúza. 15.05: Cherbourgi esernyők. 15.28: Kagylózene — Rákospalotán. 16.00 : Rádiónapló. 18.00: Elena Polanska hárfázik. 19.15: Haydn: f-moll vonósnégyes. Op. 20. No. 5. 19.38: Régi híres énekesek műsorából. 20.00: Az altábornagy. 21.00: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 21.40: A Dunánál. 22.30: Bársony László mélyhegedűn játszik. Kb. 23.30: Rodgers zenés játékaiból. 0.10: Torony-zene PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A KISZ Művészegyüttes Központi Énekkara énekel. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: Nemzetiségeink zenéjéből.’ 13.00: Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót! 13.20: Ady Endre és a 'muzsika. 13.45 Serly Tibor: Zongoramuzsika. 14.00: Lelátó. 15.10: Az én rádióm. 16.00: Látogatóban. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Tanakodó. 18.35: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.35: Szociológiai figyelő. 21.05: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. Pesti állatkert. 22.15: Magnósok, figyelem! 23.20: Nóták. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió 9.30: Dzsesszarchívum. 9.55: Zenekari muzsika. 11.05: Nagy mesterek kamarazenéjéből. 12.20: Francia operákból. 13.12: Fiataloknak. 14.02: Kórusainknak ajánljuk 14.25: Zenekari muzsika. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Iskolarádió. 16.50: Popzene sztereóban. 18.00: Vajon mi az élet? 18.15: Operaest. 19 05: Iskolarádió. 19.35: Szimfonikus zene. 21.35: Részletek Bennie Wallace dzsessztriójának ..Big Jim’s Tangó” (A Nagy Jim tangója) című új lemezéről. 22.10: Fidelio. 23.04 : Zenei panoráma. ^ SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: A rock zene klasszikusai A Dep Purple együttes felvételeiből. 17.20: Zöld kockák. Tízéves a Szolnoki Taxiszövetkezet. Riporter: Cseh Éva. 17.45: Szeged—Békéscsaba. Hu- lin István dzsesszegyütte- se játszik. Közben az előadókkal beszélget Kutas János. 18 00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST. I. MŰSOR 8.55: Tévétorna, (ism.) 9.00: Iskolatévé. Orosz nyelv. (Ált isk. 6. oszt.) (ism.) 9.20: Magyar nyelv. (Ált. isk. 2. oszt.) 10.00: Magyar irodalom. (Ált. isk. 8. oszt.) (ism , f.-f.) 11.00: Osztályfőnöki óra. (Alt. isk. 7—8. oszt.) (f.-f.) 11.30: Kamera, (ism , f.-f.) 12.00: Világnézet, (ism., f.-f.) 12.40: Képújság, (f.-f.) 13.50: Iskolatévé Magyar nyelv, (ism.) 14.Ó0: Magyar irodalom. (ism., f.-f.) 14.40: Osztályfőnöki óra. (ism., f.-f.) 15 10: Világnézet, (ism., f.-f.) 16.00: Hírek, (f.-f.) 16.05: Csak gyerekeknek, (ism.) 16.45: Pedagógusok fóruma. (f.-f.) 17.20: Kikapcsoló 17.35: Képújság, (f.-f.) 17.40: Telesport. (f.-f.) 18.05: Az Országházból jelentjük . . 18.55: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó -1. 20.00: Mint oldott kéve. 20.55: Panoráma. 21.55: Egy kiállítás ürügyén, (f.-f.) 5*2.25:. Tv-híradó 3. II. MŰSOR 19.20: Kikapcsoló, (ism.) 19.35: Tavaszi Fesztivál ’83 Bar- tók-est. 20.30: Ford Cantu—Billy Milano. Kosárlabda BEK-döntő. A szünetben: Tv-híradó 2. Kb. 22.00: Képújság, (f.-f.) BUKAREST 16.04: Korunk iskolája. 16.30: Fiatalok stúdiója. 17.45: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.15: A valóság képe. 21.00: Szertefoszlott álmok. Filmsorozat. (4 rész.) 21.30: Korunk embere. 21.45: Dalok. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MtJSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: Van-e élet a világmindenségben? 17.00: Tv-napló. 17 10: Pithagorasz tétele. 17.40: Hírek. 17.45: Egy nyár. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19 27 : Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Politikai magazin. 21.00: Reklám. 21.05: Vetélkedő. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18 15: Tudomány. 18.45: Zenei adás.' 19.00: Fiatalok akcióban. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Drámaest: színházi előadás 21.10: Reklám. 21.15: Hivatása : műkedvelő. 21.45: Zágrábi körkép. SZÍNHÁZ 1983. március 24-én, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: Éjjeli menedékhely Katona-bérlet 1983. március 25-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: ESTI MŰSOR „A” bérlet MOZI Békési Bástya: Várlak nálad vacsorára. Békéscsabai Szabadság: de. 10, du. 4 és 6 órakor: Hatásvadászok, 8 órakor: Bombanő. Békéscsabai Terv: fél 6 és fél 8 órakor: Szökés a halál • elől. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Éjszakai vonatok, fél 8 órakor: Szemben a világgal Gyulai Petőfi: 3 órakor: Iskolamozi, 5 ps 7 órakor: Feketeszakáll szelleme. Orosházi Béke: 5 órakor: Szonáta a vörös hajú lányhoz, 7 órakor: Pucéran és szabadon. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Helyre, vagy befutóra, fél 6 órakor: Csillagok háborúja I., II. rész. Szarvasi Táncsics: Akit Bulldózernek hívtak.
