Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-24 / 70. szám

1983. március 24., csütörtök NÉPÚJSÁG „Elkötelezettség a kortárs művészetek iránt” Vendégünk: Szikora János rendező Pénteken, március 25-én mutatja be a Jókai Színház Spiró György: Esti műsor című darabját. Műfaja: kö­zépfajú naturalista színmű szünet nélkül. Az előadást Szikora János rendezi meg­hívott vendégművészként. Mindkét művész rendkívül érdekes egyéniség, s találko­zásuk a darab kapcsán óha­tatlanul kérdéseket vet fel. így aztán egy interjú elke­rülhetetlen volt. — Nyár közepén beszél­gettem Spiró György íróval készülő darabjáról, s arról, hogy ezt színházunk is be­mutatja. Nem tudom ponto­san idézem-e, de ezt mond­ta: „A darabban sok van, de azért nagyon kell hozzá egy Szikora.” Gondolom, a köz­ietek levő szellemi rokon­ságra célzott. — Nem beszélhetek Spiró nevében, bár én igazán ér­zem ezt a szellemi közössé­get. Lehet, hogy az én mun­káim voltak legjobban kap­csolhatók ahhoz a progresz- szívabb műfajhoz, amit Spi- t'ó képvisel. Kis túlzással azt mondanám, hasonló jelenség vagyok a színházi életben, mint Spiró a mai magyar irodalomban. — Spiróra azt mondják, hogy ő a közép-európai „jo- ly-jocker". Színházi vonalon rólad is elmondható ez? — Az biztos, hogy sok minden ..tapad” a nevemhez, öt éve vagyok a pályán, s túi vagyok már néhány konfliktuson. Mégis azt hi­szem, hogy itt nem valami „joly-jockerségről” van szó. sokkal inkább az elkötele­zettségről. Arról az elkötele­zettségről. amit az ember a kortárs művészetek iránt érez. — Ebben a darabban új­fajta stresszhelyzetek alakul­nak ki, a konfliktusok sajá­tos szituációkban jönnek lét­re, egy tipikusan jelenkori, mai, talán mindannyiunkban jelen levő életérzés fogalma­zódik meg. Öröm egy rende­zőnek ilyen életérzéseket új­rafogalmazni, színpadi játék­ban rekonstruálni? Nehéz darab? — Nem nagy öröm, mert az az élet, amely a színpadon megjelenik, egy kissé nyo­masztó. Ráadásul a minden­napi életünkről van szó, ami körülvesz bennünket. Ezt új­ra átélni, színpadra állítani, sokkal kellemetlenebb fel­adat, mint például egy vígjá­tékot, vagy klasszikus művet rendezni. De amikor azt mondtam, hogy nem kelle­mes feladat, akkor nem azt akarom mondani, hogy nem szívesen csinálom. Jelen eset­ben a munka nehézsége ad­ja az állandó örömöt. Egyéb­ként dokumentumfilm-gyár- tásunkban is volt egy hul­lám, amely ezeket az érzé­seket próbálta megfogalmaz­ni. Jelentkezésük pillanatá­ban nagy revelatív jelentősé­gük volt, de azt hiszem, ké­sőbb egy kicsit sablonná me­revedtek. Színházi világunk­ban ehhez hasonló realista vagy mondhatnám neorea- lista darabok nem voltak, ép­pen ezért érzem úgy, hogy a Spiró-darab fehér holló. Ér­demes bemutatni, rengeteg benne a rejtett érték. — Pályád során találkoz­tál-e már hasonló stressz­helyzeteket, életérzéseket megfogalmazó darabbal? — Egy darabra asszociálok, de arra nagyon, ez pályám első rendezése volt, Déry Ti­bor Óriáscsecsemője, amit a Pécsi Nemzeti Színházban mutattak be. Az Esti műsor ennek a témának egy szigo­rúbb, puritánabb, nyersebb megfogalmazása. — Térjünk vissza közted, s Spiró közötti szellemi, lá­tásmódbeli rokonságra. — Jó. A mi „eszmei ro­konságunknak” az lehet for­mai, esztétikai oldala, hogy rendezéseimben nagyon von­zódom a groteszkhez. Szíve­sen alkalmazok ' groteszk megoldásokat, eszközöket a színpadon. Ebben a stílusban bizonyos gyakorlatra tettem szert, s talán ez az, amire af­finitása volt Spirónak. — Szívesen rendeznél más Spiró-művet is? — Igen, nagyon boldogan. Hozzá kell tennem, Spiró- ban engem még külön is iz­gat. hagy ennyire speciálisan közép-európai jelenség. Szin­te alig hasonlítható más kor­társ írókhoz. — Kérdezhetlek a rende­zői koncepcióról? Vannak a darabban számodra különö­sen exponálandó pontok? — Ez nem egy hagyomá­nyos dráma, így nincsenek jelen benne a megszokott dramaturgiai Szabályok. Pon­tosabban jelen vannak, mű­ködnek, csak nem olyan nyil­vánvaló csattanós konfliktu­sokkal, ahogy ezt a dráma műfajában megszoktuk. Spi­ró sokkal árnyaltabb, tompí- tottabb. Én a darab rendezé­se során nem kívántam na­gyon kihegyezni, fókuszba ál­lítani bármit. Az alapvető törekvésem az volt, hogy a színpadi cselekvést, mindazt ami a színpadon történik egyenrangúvá tegyem a szín­padon épp akkor folyó tele­vízióműsorral. — A Nemzeti Színház „Es­ti műsor” bemutatójában az, hogy a színpadon jelen van egy napi műsort sugárzó te­levízió, úgy érzem, problé­más volt. Nem félsz te is ugyanettől? — De félek. Okulva azon­ban a nemzeti színházi elő­adás problémáiból, ezt én úgy próbálom kiküszöbölni, hogy a darabot tv-játék-sze- rűen rendeztem meg. Ügy van a színpad világítva, han- gosítva, hogy a néző rájöj­jön; a színpadon* is egy tv- játékot lát, csak ez vizuali- tásban nagyobb, színesebb, élőbb és közelibb, tehát min­denképpen oda vonzza a fi­gyelmet. Azt hiszem, nem bai, hogy a kétfajta esti mű­sor egymás mellé helyeződik, és ilyen homogén formában jelentkezik. — Bármennyire napi éle­tünk stresszhelyzeteiről szól is a darab, azért a humor is helyet kapott benne. Izgal­mas kettősség. — Szerencsém volt, színé­szekben is a krémet kaptam, akik játékos kedvvel, sajá­tos derűvel léteznek a szín­padi cselekvésekben. — Már csak egy kérdésem van. Hogy érzed magad Bé­késcsabán ? — Nagyon jól, és szeret­nék élni a lehetőséggel, hogy elmondhassam, ami számom­ra már az első nap kiderült: ebben a színházban céltuda­tosan dolgoznak, megfogal­mazott törekvéseik vannak, jó az alkotó gárda és azt hi­szem, jelenlegi színházi éle­tünkben sokkal előrébb van a Jókai Színház helye. Dóró János Területi társastáncversenyek megyénkben Milyen érzés vastapsra jive-ot járni? — A fel nem tett kérdésre talán az a hat páros tudja leginkább a vá­laszt, akik a március 19-én, Békéscsabán lezajlott Dl osztályos területi társastánc­verseny.' döntőjében táncol­tak. A Megyei Művelődési Központ rendezte nagysza­bású programon, melyet Felczánné Nyíri Mária tánc­pedagógus irányított, hu­szonnyolc pár indult, a Ti­szántúl mintegy tizennégy versenytáncklubja képvise­letében. Magasabb osztályra érett köröket ugyanúgy láthattunk itt, mint gyen­gécske, kellőképpen ki nem dolgozott produkciót. Min­den versenyen így van ez, ettől izgalmas, sportszerű és szép. A középdöntőbe jutott párosok versenye — közülük tizennégyen utaznak április elején a gyulai Várkupárá — maradandó élményt nyújtott, a hatos döntőben pedig iga­zi, kemény küzdelem ala­kult ki a résztvevők között. A kecskeméti Jakubek Zol­tán—Virág Katalin méltán került az első helyre, s fo- • gadta a második, illetve harmadik helyen végzett Lengyel Zoltán—Szabó Má­ria és Szabó Tibor—Joó Ágo­ta szegedi versenyzők gra­tulációját. Teljesítményüket vastapssal jutalmazta a kö­zönség, Wébel Dezső, az MMK igazgatóhelyettese pe­dig a díjakat-és okleveleket nyújtotta át. Másnap, március 20-án, az orosházi Petőfi Sándor Mű­velődési Központ koncertter­mében zajlott — ugyancsak területi szinten — a C osz­tályos tiszántúli táncverseny, Antali Zoltán táncoktató ve­zetésével. Ide tizennégy pá­ros érkezett, Békéscsaba, Debrecen, Mezőkovácshá- za, Szarvas, Szeged, Szeg­halom, Szentes, és a rendező intézmény táncklubjának színeiben, s standard, majd latin-amerikai versenyprog­ramjukban összesen tíz tán­cot mutattak be pontozóbí- ráiknak és a közönségnek — nem bánva szűkén a lát­vánnyal sem, hiszen a C az első olyan versenyosztály, ahol a latin táncokat az Bürcsök László—Hagymási Edit, a C osztályos verseny győztesei azoknak megfelelő latin ru­hában kell eltáncolni. A tizennégyből tizenegy pár jutott a középdöntőbe, s ezzel a közeljövőben Szen­tesen megrendezésre kerülő országos bajnokságra. Bőr­ösök László—Hagymási Edit szegedi páros győzelme a döntő első köreiben már biztos volt. Cserven István— Hajdú Hajnalka orosházi, valamint Szabó ' József—Hu- nya Katalin szeghalmi ver­senyzők második, illetőleg harmadik helyezésükkel az előkelő B osztályba jutottak. A békéscsabai és az oros­házi versenyt is színvonalas táncbemutatók színesítették. Csabán Halmai László—Fa­ragó Katalin és Halmai At­tila—Emhő Zsuzsanna B osz­tályos, és Palovits Gyula— Gyurkó Edit C osztályos tán­cosok műsorában gyönyör­ködhetett a néző, az orosházi Gyopár Táncklub pedig a Sonderklasse osztály ma­gyar bajnokpárját, öze Lászlót és Pálinkó Lujzát, a szégedi Volán Táncklub ver­senyzőit és oktatóit kérte föl bemutatózni. Mindkét ren­dezvény, színvonalából adó­dóan, előkelő helyet foglal el megyénk versenytánc­mozgalmában. Sziics József Két szegedi és egy. kecskeméti páros a békéscsabai dobogón Fotó: Onodiné Kovács Ilona HONGSZÓRÚ Szomorú vasárnap Nem tudom, vasárnap volt-e vagy hétköznap, ami­kor 1968. januárjában Se­ress Rezső, a „kis Seress” öngyilkos lett, mintha rajta is beteljesednék a „mágikus dal”, világhírű szerzeménye, a „Szomorú vasárnap” vég­zete. Különös ember Volt, mesélik róla a „Halálos zon­gora” című emlékező műsor résztvevői, egész életét szó­rakozóhelyeken töltötte, zon­gorázott a pesti Kulacsban és a Kis Pipában, ontotta a nótákat, dalokat, rekedtes hangján énekelt, és olyan hangulatot varázsolt szeretett közönségének, melynek hatá­sa alól senki sem vonhatta ki magát. Nem mese, hogy Otto Klemperer, a híres kar­mester ezt írta b Kis Pipa emlékkönyvébe: „Nem mu­zsikus, csak zseni!” Miután végighallgattam a halála 15. évfordulójára em­lékező rádióműsort, elhatá­roztam, valami nagyon szé­pet írok Seress Rezsőről, a „haláldal” szerzőjéről, aki egész életében csak egyetlen egyre vágyott: hogy szeres­sék. Arról, hogy mennyire igaz: „a seressi szomorúság nagyon valódi szomorúság volt. ” Miért volt szomorú ez a kis ember,, ez a zseni? Azt. hiszem, vállalnom kell a „közhely”-választ: az élettől. Attól, ami a húszas-harmin­cas években körülvette, attól, amiben élt, és attól, hogy ez a kis ember, ott a füstös kocsmában, a zongorája mel­lett álmodozva a jövőt is lát­ta. ami nem kecsegtette sok gyönyörűséggel. A jövőt, ami elűzte Bartók Bélát és máso­kat, a jövőt, amely millió és millió áldozatot követelt. Seress megírta élete nagy művét, a „Szomorú vasárna­pot”, melyet világhírességek énekeltek Josephine Bakertől Tom Jonesig. és amelyben nemcsak a szerelmet, az éle­tét is elsiratta: „Ne félj a szememtől, holtan is álda­lak .. Szép, méltó műsort állított össze a Petőfi rádióban Ko­rányi Tamás szerkesztő Se­ress Rezsőről, aki tényleg tu­dott valamit: a pesti utca nyelvén beszélni, sírni, mu­latni, és dalaiban felragyog- tatni az élet teljességét. „Halhatatlan giccsek” — mondta Karinthy Frigyes, és elment meghallgatni Seresst. A híres kis ember pedig csak mosolygott, bár senkije se volt; tízezerszámra ké­szültek lemezei a világban, itthon egyetlen égvszer ka­pott fél oldalt. Több százezer dollár várta letétben Ameri­kában, soha fiem ment ki érte. Csak zongorázott és énekelt, szeretett mindenkit, aki észrevette, és amikor már megsokallta az életét, szépen öngyilkos lett. Ennyi. Sass Ervin Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Nemzetek táncaiból. 9.02: Bolgár művészek operafel­vételeiből. 9.44: Nefelejcs. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Verbunkosok, nóták. 11.13: Nád a szikről. 11.33: Rengeteg pénz. P. G. Wodehouse regénye. 12.45: Aki tudja, miért nem mondja? 13.00: Kovács Béla .(klarinét) fel­vételeiből. 13.41: Lapozgató. 14.22: Operaáriák. 14.49: Garai Gábor: Delfin és medúza. 15.05: Cherbourgi esernyők. 15.28: Kagylózene — Rákospalo­tán. 16.00 : Rádiónapló. 18.00: Elena Polanska hárfázik. 19.15: Haydn: f-moll vonósné­gyes. Op. 20. No. 5. 19.38: Régi híres énekesek mű­sorából. 20.00: Az altábornagy. 21.00: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 21.40: A Dunánál. 22.30: Bársony László mélyhege­dűn játszik. Kb. 23.30: Rodgers zenés játékaiból. 0.10: Torony-zene PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A KISZ Művészegyüttes Központi Énekkara énekel. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: Nemzetiségeink zenéjéből.’ 13.00: Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót! 13.20: Ady Endre és a 'muzsika. 13.45 Serly Tibor: Zongoramu­zsika. 14.00: Lelátó. 15.10: Az én rádióm. 16.00: Látogatóban. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Tanakodó. 18.35: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.35: Szociológiai figyelő. 21.05: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. Pesti állatkert. 22.15: Magnósok, figyelem! 23.20: Nóták. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió 9.30: Dzsesszarchívum. 9.55: Zenekari muzsika. 11.05: Nagy mesterek kamaraze­néjéből. 12.20: Francia operákból. 13.12: Fiataloknak. 14.02: Kórusainknak ajánljuk 14.25: Zenekari muzsika. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Iskolarádió. 16.50: Popzene sztereóban. 18.00: Vajon mi az élet? 18.15: Operaest. 19 05: Iskolarádió. 19.35: Szimfonikus zene. 21.35: Részletek Bennie Wallace dzsessztriójának ..Big Jim’s Tangó” (A Nagy Jim tan­gója) című új lemezéről. 22.10: Fidelio. 23.04 : Zenei panoráma. ^ SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: A rock zene klasszikusai A Dep Purple együttes felvételeiből. 17.20: Zöld kockák. Tízéves a Szolnoki Taxiszövetkezet. Riporter: Cseh Éva. 17.45: Szeged—Békéscsaba. Hu- lin István dzsesszegyütte- se játszik. Közben az elő­adókkal beszélget Kutas János. 18 00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST. I. MŰSOR 8.55: Tévétorna, (ism.) 9.00: Iskolatévé. Orosz nyelv. (Ált isk. 6. oszt.) (ism.) 9.20: Magyar nyelv. (Ált. isk. 2. oszt.) 10.00: Magyar irodalom. (Ált. isk. 8. oszt.) (ism , f.-f.) 11.00: Osztályfőnöki óra. (Alt. isk. 7—8. oszt.) (f.-f.) 11.30: Kamera, (ism , f.-f.) 12.00: Világnézet, (ism., f.-f.) 12.40: Képújság, (f.-f.) 13.50: Iskolatévé Magyar nyelv, (ism.) 14.Ó0: Magyar irodalom. (ism., f.-f.) 14.40: Osztályfőnöki óra. (ism., f.-f.) 15 10: Világnézet, (ism., f.-f.) 16.00: Hírek, (f.-f.) 16.05: Csak gyerekeknek, (ism.) 16.45: Pedagógusok fóruma. (f.-f.) 17.20: Kikapcsoló 17.35: Képújság, (f.-f.) 17.40: Telesport. (f.-f.) 18.05: Az Országházból jelent­jük . . 18.55: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó -1. 20.00: Mint oldott kéve. 20.55: Panoráma. 21.55: Egy kiállítás ürügyén, (f.-f.) 5*2.25:. Tv-híradó 3. II. MŰSOR 19.20: Kikapcsoló, (ism.) 19.35: Tavaszi Fesztivál ’83 Bar- tók-est. 20.30: Ford Cantu—Billy Milano. Kosárlabda BEK-döntő. A szünetben: Tv-híradó 2. Kb. 22.00: Képújság, (f.-f.) BUKAREST 16.04: Korunk iskolája. 16.30: Fiatalok stúdiója. 17.45: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.15: A valóság képe. 21.00: Szertefoszlott álmok. Film­sorozat. (4 rész.) 21.30: Korunk embere. 21.45: Dalok. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MtJSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: Van-e élet a világminden­ségben? 17.00: Tv-napló. 17 10: Pithagorasz tétele. 17.40: Hírek. 17.45: Egy nyár. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19 27 : Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Politikai magazin. 21.00: Reklám. 21.05: Vetélkedő. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18 15: Tudomány. 18.45: Zenei adás.' 19.00: Fiatalok akcióban. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Drámaest: színházi elő­adás 21.10: Reklám. 21.15: Hivatása : műkedvelő. 21.45: Zágrábi körkép. SZÍNHÁZ 1983. március 24-én, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: Éjjeli menedékhely Katona-bérlet 1983. március 25-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: ESTI MŰSOR „A” bérlet MOZI Békési Bástya: Várlak nálad va­csorára. Békéscsabai Szabadság: de. 10, du. 4 és 6 órakor: Ha­tásvadászok, 8 órakor: Bomba­nő. Békéscsabai Terv: fél 6 és fél 8 órakor: Szökés a halál • elől. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Éjszakai vonatok, fél 8 órakor: Szemben a világgal Gyulai Pe­tőfi: 3 órakor: Iskolamozi, 5 ps 7 órakor: Feketeszakáll szelle­me. Orosházi Béke: 5 órakor: Szonáta a vörös hajú lányhoz, 7 órakor: Pucéran és szabadon. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Helyre, vagy befutóra, fél 6 óra­kor: Csillagok háborúja I., II. rész. Szarvasi Táncsics: Akit Bulldózernek hívtak.

Next

/
Thumbnails
Contents