Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-23 / 69. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS n MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. MÁRCIUS 23., SZERDA Ara: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Együttes ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a tsz-szövetség elnöksége Békés megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága, a Békés megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének elnöksége március 22-én, tegnap — Gyulavári Pál megyei tanácselnök vezetésével — együttes ülést tartott. A tanácskozás munkájában részt vett dr. Eleki János, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára. A napirendek a következők voltak: — jelentés a vb-határozatok végrehajtásáról; — tájékoztató a Békés megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének munkájáról; jelentés a szövetség működésének törvényességéről; — a tartósan gazdaságtalanul működő mezőgazdasági termelőszövetkezetek felülvizsgálatának tapasztalatai, további feladatok; — a szocialista munkaverseny értékelése a tanácsi vállalatoknál és intézményeknél; — bejelentések. A második napirendhez Győrfi Károly, a szövetség titkára tartott szóbeli kiegészítőt. A két testület elé terjesztett tájékoztató bevezetőben arról szólt, hogy Békés megye termelőszövetkezetei 1967-ben két területi szövetséget alakítottak, a fejlődés azonban indokolta az egyesülést. Ez 1981 októberében megtörtént, s azóta tevékenykedik a Békés megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége, amelynek jelenleg 81 termelőszövetkezet, 6 szakszövetkezet, 1 halászati termelőszövetkezet, egy társulás és 13 szövetkezeti közös vállalat a tagja. A társadalom- és szövetkezetpolitikai feladatok közül kiemelten foglalkozik a szövetség a rétegpolitikai tevékenységgel, különös tekintettel a nyugdíjasokra, valamint a munkaversennyel. A szövetkezetekben 1028 szocialista brigád csaknem 15 ezer taggal tevékenykedik. Az 1982. évi eredmények alapján 20 termelőszövetkezetet és 5 közös vállalatot terjesztettek fel kiváló címre. Ami a termelési tevékenységet illeti, részt vesznek a megyei éves és középtávú gazdaság- politikai célkitűzések kidolgozásában. Jelentőségének megfelelően foglalkoznak a gabona- és húsprogrammal, az ebben rejlő lehetőségek maximális kihasználásával. Folyamatosan segítik a közös és háztáji, valamint a kisgazdaságok között kialakult kapcsolatot, szorgalmazzák az integráció továbbfejlesztését. Az utóbbi években felmerült az egymással szomszédos nagyüzemek csoportjaiban a gazdálkodás egészének koordinálása, az együttműködés szükségessége. Ilyen igénnyel jött létre a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés, valamint a Dél-Békés megyei Termelőszövetkezetek Gazdálkodási Társulása. Az alacsony színvonalon gazdálkodó nagyüzemek felzárkózásának segítésére a szövetség szervezi az úgynevezett tsz- párok szocialista szerződésben szabályozott kapcsolatát. Kiemelten foglalkozik a komplex melioráció üzemi megvalósításával, információkat gvűjt a tagüzemek számára, szervezi, koordinálja a kooperációs kapcsolatokat. (Folytatás az 3. oldalon) Dmitrij Usztyinov látogatása hazánkban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának meghívására kedden hivatalos baráti látogatást tect hazánkban Dmitrij Usztyinov, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió marsallja, honvédelmi miniszter. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a KB székházában fogadta Dmitrij Usztyino- vot. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón véleményt cseréltek a sokoldalú magyar—szovjet kapcsolatok továbbfejlesztéséről, fegyveres erőink együttműködésének néhány időszerű kérdéséről, és áttekintették a nemzetközi helyzet alakulását. A találkozón részt vett Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. a Központi Bizottság titkára, Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, a Központi Bizottság tagja, valamint Viktor Kulikon, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és Szergej Ahromejev, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnökének első helyettese. Dmitrij Usztyinov felkereste a Honvédelmi Minisztériumot, ahol megbeszélést folytatott Czinege Lajossal. A szovjet honvédelmi miniszter a kora esti órákban elutazott Budapestről. Képviselők a törvényességről Az országgyűlés tavaszi ülésszakát is a már megszokott alapos előkészítő munka előzte meg. A képviselők a megyékben, a parlamenti bizottságokban már hónapok óta vizsgálják, értékelik a közrend, a közbiztonság helyzetét, a bíróságok, ügyészségek munkáját, a törvényesség érvényesülésének tapasztalatait. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagjai már előzetesen meghallgatták és megvitatták a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész parlamenti beszámolójának fontosabb tételeit is. Ezeken az eszmecseréken a képviselők általában elégedetten nyugtázták, hogy — bár a bűnözési statisztika némi emelkedést mutat — országunkban továbbra is szilárd a közrend, a közbiztonság, a bírósági ítélkezésben, a nyomozó hatóságok, ügyészségek munkájában érvényesülnek a törvényesség követelményei. Több képviselő is felvetette azonban: egy-egy kirívóan súlyos bűncselekmény joggal kelt aggodalmat a közvéleményben. Sokak véleménye szerint a garázda jellegű, erőszakos bűnesetek elkövetőivel szemben még példamutatóbb, szigorúbb ítéletekre lenne szükség. Az előzetes viták során felmerült az a kérdés is, vajon miért emelkedett azoknak a bűncselekményeknek a száma, amelyeknek a tettesei ismeretlenek maradtak? Bár kétségtelen tény, hogy itt elsősorban kisebb súlyú, vagyon elleni cselekményekről van szó, mindenképpen nagyobb figyelmet kellene fordítani a nyomozások eredményességére — vetették fel a képviselők. A jogos kritikát elfogadták az illetékesek, de annyit azért hozzátettek: a sértettek hanyagsága, felelőtlensége is szerepet játszik ebben. Egyre gyakrabban fordul elő ugyanis, hogy az ittas állapotban levő kifosztottak semmire sem emlékeznek azon kívül, hogy eltűnt a pénzük, a legritkább esetben tudnak személyleírást adni támadójukról. S ha már a sértetteknél, az ő közrehatásuknál tartunk, érdemes megemlíteni azt a tapasztalatot is, hogy sokan szinte tálcán kínálják a lehetőségeket a bűnelkövetésre. Hosszan lehetne sorolni erre a példákat a nyitott gépkocsikban árválkodó értékes magnóktól, rádióktól az íróasztal tetején hagyott páncélszekrénykulcson át egészen a konyhaszekrényben felejtett tízezrekig. A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója részletesen foglalkozik majd az egyes bűncselekmény-kategóriák gyakoriságával, a megyék „fertőzöttségével”. Csakis ezeknek az adatoknak, jelenségeknek pontos ismeretében vonhatók le ugyanis azok a következtetések, amelyek a bűnüldözés, a megelőzés további stratégiájának kidolgozásához szükségesek. Ezúttal csak egyetlen elgondolkoztató jelzés: feltűnően nagy a különbség az egyes megyék bűnügyi helyzete, közrendje, közbiztonsága között. A tízezer lakosra számított bűnelkövetéseket tekintve Bács-Kiskun megye vezeti a kétes értékű rangsort, s sereghajtó pedig — ami ez esetben jó érzéssel töltheti el a helybélieket — Heves megye: a lakosság létszámához képest itt történik az országban a legkevesebb bűncselekmény. A megyei képviselőcsoportok ülésein igen sok szó esett a bűnözés utánpótlását jelentő fiatalkorúakról. Voltak, akik határozottabb fellépést követeltek a szi- pózás ellen, beleértve akár a kényszergyógyítás jogi lehetőségének megteremtését is. Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy ma még igen körülményes a rendszeresen munkakerülő életmódot folytató, csavargó fiatalokkal szembeni szigorú hatósági fellépés, amire pedig nagy szükség lenne. Többen bírálták a javítóintézeti nevelés hiányosságait, amelyek előbb-utóbb a bűnözési statisztikákban is tükröződnek. A törvényességnek természetesen nemcsak a büntető ítélkezésben, hanem a polgári, a gazdasági, a munkaügyi perekben is érvényesülnie kell. Évente több százezer ilyen jogvita kerül az igazságszolgáltatás elé, az állampolgárok közérzete szempontjából tehát egyáltalán nem lehet közömbös, milyen gyorsan, megnyugtatóan sikerül ezeket lezárni. Több képviselő kifogásolta a hónapokon, sőt olykor éveken át húzódó pereket. Az illetékesek válasza: az igazságügyi kormányzat, s a Legfelsőbb Bíróság is mindent megtesz az ítélkezés „időszerűségének” javítására, ez azonban semmiképpen sem mehet a törvényesség rovására. A bírósági munka javuló színvonalát jelzi, hogy a perek 75—80 százaléka már első fokon lezárul, a felek nem fellebbeznek, megnyugszanak az ítéletben. A „maradék” 20—25 százalék jó része viszont minden elképzelhető fórumot megjár vélt igazának kiharcolásáért, s ezzel gyakran a valóban jogos panaszok intézését lassítja, nehezíti, örvendetes jelenség, hogy némileg csökkent a törvényességi óvások száma, ami azt jelenti: az alsóbb fokon hozott ítéletek döntő többsége megfelel a törvényeknek, a jog- politikai követelményeknek. A Legfelsőbb Bíróság igen nagy figyelmet fordít ítélkezési és elvi irányító tevékenységén kívül arra is, hogy az egyes jogvitákban felmerült tapasztalatokat jelezze az illetékes minisztériumoknak, országos hatáskörű szerveknek. A képviselők ezt igen fontosnak tartják, hiszen a szignalizációk nyomán történő intézkedések újabb törvénysértések, jogviták megelőzését is lehetővé teszik. Talán az említett tárnákból is érzékelhető, milyen sokszínű, valameny- nyiünket érintő beszámolókat tárgyal meg most a parlament plénuma. Joggal remélhetjük, hogy a képviselők állásfoglalása irányt mutat majd az igazságszolgáltatás, a kormányzat vezetőinek: melyek a legfontosabb feladatok a szocialista törvényesség további javítása érdekében. Deák András Befejezéséhez közeledik az orosházi 1. számú téglagyár rekonstrukciója, A tervek szerint két héten belül megkezdik a nyersgyártást a korszerűsített szalagon, és száradás után az újjáépített kemencékben kezdik majd az égetést Fotó: Veress Erzsi Újdonságok a pedagógusok továbbképzésében A Békés megyei Pedagógiai Intézet és jogelődje 1980 óta szervez a pedagógiai tevékenység általános elveit napirendre tűző. egynapos tavaszi pedagógus-továbbképzéseket. 1981-ben e témakörből a tanulói tevékenység szervezését vizsgálták, az elmúlt esztendőben a motiváció kérdése szerepelt a továbbképzéseken, míg ebben az esztendőben a folyamatos ellenőrzés és értékelés volt a téma. Korábban ez a továbbképzési forma csak az alsó fokú oktatásban tanító pedagógusokat érintette. Idén viszont — éppen a különböző szintű oktatási intézmények kapcsolódási pontjainak kialakítása érdekében — a pedagógiai tevékenység elveit tervszerűen napirendre tűző márciusi továbbképzéseket kiterjesztették a középfokú képzésre is. Az általános iskolákban tanító pedagógusok nagy létszáma miatt a továbbképzést decentralizáltan oldották meg, azaz a neveléstudományban elismert szaktekintélyek részvételével az iskolai közösségekben vitatták meg a folyamatos ellenőrzés és értékelés célját, módszereit, gyakorlati megvalósításának lehetőségeit. Természetesen előtte felkészítették az iskolák igazgatóit és a szakfelügyelőket az adott témából, valamint a tantestületek számára a pedagógiai intézet bibliográfiát küldött ki, hogy előzetesen felkészülhessenek a továbbképzésben részt vevő pedagógusok. Ez nyilvánvalóan növelte a továbbképzés hatékonyságát. Középfokon tegnap, március 22-én rendezték meg a megyei továbbképzést Békéscsabán. A több helyszínen folyó továbbképzéseket — a szaktárgyi közösségek számára — a szakfelügyelet tartotta meg, míg a szakmunkásképző intézetekben dolgozó szakoktatók számára a békéscsabai ifjúsági házban rendeztek összevont továbbképzést. Ezen dr. Varga Lajos, a neveléstudományok kandidátusa, a Budapesti Műszaki Egyetem Tanárképző és Pedagógiai Intézetének tanára tartott előadást a folyamatos ellenőrzés és értékelés elméleti és gyakorlati tudnivalóiról. B. S. E. Tanácskozás a környezetvédelemről Kedden a környezetvédelmi intézetben Gonda György államtitkár vezetésével értekezletet tartottak az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal környezet- és természetvédelmi felügyelőségei, a nemzeti parkok igazgatói, valamint a fővárosi és a megyei tanácsok környezetvédelmi titkárai részére. A tanácskozáson megállapították, hogy a felügyelőségek egyre hatékonyabban látják el a veszélyes hulladékok ellenőrzésével és ártalmatlanításával összefüggő feladatokat. A legutóbbi fél év során az előírások megszegéséért 34 esetben mintegy 40 millió forint bírságot szabtak ki a gazdálkodószervezetekre. A szigor indokolt és szükséges is, s gyakran nélkülözhetetlen az emberi környezetet óvó, felelős magatartás kialakításában. Értékelték az egy éve kiadott új természetvédelmi jogszabályok végrehajtását is, s leszögezték, hogy az új jogszabályok magasabb követelményeket támasztanak a felvilágosító és tájékoztató tevékenységgel, valamint a természetvédelmi őrszolgálattal szemben, s lehetővé teszik a természeti értékek hatékonyabb védelmét. A felügyelőségeknek a jövőben az eddiginél nagyobb szerepet kell vállalniuk a terület- és településrendezési tervek előkészítésében és véleményezésében — hangoztatták a tanácskozás résztvevői.
