Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-20 / 67. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1983. MÁRCIUS 20., VASÁRNAP Ara: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM Negyvennyolc évvel ezelőtt, 1935. március 20-án dördült el a csendörsortüz Endrődön, amelynek következtében heten — Farkasinszki Lajos, Gellai István, Mészáros Gyula, Privocz- ky István, Gyuricza Bálintné, Polányi Józsefné és Kovács Lajos — vesztették életüket az Andaházy-Kasnya Béla képviselőjelölt beszédének meghallgatására összesereglett háromezres tömegből, a község főterén. Emléküket Kiss István Kossuth-díjas szobrászművésznek a sortűz helyszínén felállított monumentális alkotása örökre megőrzi Fotó: Fazekas László a forradalmi megújulás ünnepén H a megfogyatkozva és megőszülve is, de még köztünk élnek a régi veteránok, még felelevenítik azt a felejthetetlen emlékű szép tavaszi napot, • a március 21-ét, amikor a Parlament neogótikus épülete előtt kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. . . Ember ember hátán — óriási tömeg néz ránk a kora- . beli fényképről. Éhes és sovány, kopott kabátú férfiak, a háborútól megundorodott, a pénzes bárókból, cifra öltözetű díszmagyaros grófokból kiábrándult munkások, akiknek talán Táncsics Mihály, s Frankel Leó meg a Párizsi Kommün is az eszükbe jutott akkor. Az olva- sottabbaknak tán még az is, mit mondott Batsányi János a nagy francia forradalom idején: „Vigyázó szemetek Párizsra vessétek..pedig akkor már elsősorban Moszkvára, Pétervárra figyeltek a magyar proletárok, a testvérüknek vallva a Putyilov gyár géplakatosát, a sört kedvelő, s ugyancsak a Tanácsköztársaság kikiáltására készülő bajor munkást, minden haladó embert, a világot megváltó szabadság igézetével. Huszonöt éven át üldözte e nap és az utána következő alig négy és fél hónap emlékét a Horthy-fasizmus. Drasztikusan, tűzzel-vassal, fizikailag is irtva a hajdani kommunisták, vöröskatonák tízezreit: rágalmat szórt azokra, akik élve maradtak. De hiába bizonyultak valónak a gyilkos sortüzek, a bitófák, a mocskolódások, nem tudták az emberek tudatából eltüntetni, hogy nagy nap volt az a március 21-e. A megmaradó kommunisták átvészelték a legsötétebb éveket, s ők voltak azok, akik 1944—45-ben — amikor a költő szavaival élve — felindultak a testvéri tankok; az elsők között egyenesedtek fel, s a megújhodás élére álltak. Ma, 64 esztendő, két nemzedék távlatából visszanézve már világosan látjuk, hogy egyszerre volt számunkra nagy tragédia és nagy iskola a Magyar Tanácsköztársaság bukása. Az első magyar munkás-paraszt hatalom tanított meg bennünket először igazán arra, hogy a munkásember csak akkor őrizheti meg a népelnyomó uraktól elragadott hatalmát, ha van erő, amely a legválságosabb órákban is világosan megmondja: mit kell tennie. Vagyis ha olyan párt irányítja, amely még ekkor is az eszmei, politikai, cselekvési egysége birtokában van. A Tanácsköztársaság tanított meg bennünket arra is, hogy a munkáslakta városok csak kisebb-nagyobb szigetek, vörös erődök maradnak, ha nincs megfelelő szövetségi politika, ha mindenekelőtt a parasztság tömegeit nem tudják maguk mögé sorakoztatni. Ezért. 1945-ben — a Tanácsköztársaság általános gyakorlatával ellentétben, amikor azonnal termelőszövetkezeteket kezdtek szervezni — a földosztás volt az egyik legsürgősebb teendő, azzal a gondolattal, hogy ha a városi munkás meg Dózsa népe összefog, nem lehet legyűrni. Az első magyar munkáshatalom nehéz, tragikus végső hadjáratai tanítottak meg bennünket arra is, hogy össze kell fognunk a szomszédos népekkel, nem szabad többé megengedni, hogy az imperialista nagyhatalmak egymás ellen fordítsanak, kijátsszanak bennünket; közös hazánk a Kárpát-medence, együtt kell élnünk, halnunk, legfőképp boldogulnunk — nincs más választásunk. A Tanácsköztársaság tanított meg bennünket arra is, hogy a hajdani Putyilov gyári lakatos, meg az egykori nehéz sorsú muzsikok leszármazottai maradnak a legfontosabb szövetségeseink. Az első magyar munkáshatálom máig szóló útmutatása az is, hogy a pártba tömörült munkás- és parasztemberek, értelmiségieknek még a legbonyolultabb kor leg- kiélezettebb viszonyai között is bátran szembe kell nézniük az élet kihívásaival, s az alkotó marxizmus szellemében kell választ adniuk a történelem új kérdéseire, minden helyzetben megtalálva a kiutat, megjelölve: merre haladjon a nemzet. E zért is hat máig elevenen a Magyar Tanácsköztársaság emléke. S nemcsak a galambősz, gyakran már bottal járó veteránok, hanem a még jó erőben levő középnemzedék számára is. Hiszen 26 éve, a Tanácsköztársaságra emlékezve bontott zászlót a KISZ, mintha még ez is azt jelezné: március 21. az ifjúság, a folytonos megújulás jelképe. Magyar László Nemzetközi drámaíró kollokvium Budapesten A drámaíró és a rendező címmel kétnapos drámaírói kollokvium kezdődött szombaton Budapesten, a Fészek Művészklubban. A Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) magyar központja által szervezett tanácskozásra húsz országból 33 vendég érkezett, s a tanácskozás fő célja: keresni az együttműködés lehetőségeit a drámaíró, a rendező, illetve a darabjukat maguk színre állító szerzők között. A tanácskozás résztvevőit Lengyel György, a Madách Színház főrendezője, a magyar központ elnöke üdvözölte. A dráma, a színház, jnint a legélőbb, legközvetlenebbül ható művészet — hangsúlyozta —, a legerősebb hatást gyakorolhatja az emberi értelemre, konfliktusokkal terhes korunkban tehát különleges szerepe van az életért, a társadalmi és egyéni szabadságért komoly felelősséget vállaló drámai művészetnek. Elmondotta: most folytatják a beszélgetést a drámaíró és a rendező kapcsolatáról. Nem könnyű, sokszor' ellentmondásokkal súlyosbított téma ez, s az előző megbeszéléseken a drámaírók kapcsolata a rendezőkkel, a színházakkal megoldhatatlannak, gyakran szinte reménytelenül ellenségesnek .mutatkozott. Most elsősorban a termékenyítő, az élő színház munkáját befolyásoló alkotómunka lehetőségeivel foglalkoznak. Természetesen nem becsülik le a drámaírók és a rendezők kapcsolatában rejlő ellentmondásokat, és az alkotást megnehezítő jelenségeket, de meg kell kísérelni az együttműködést, az együttgondolkodást. Manapság szerte a világon sok nagyszerű, alkotó szellemű színházi műhely működik, ahol ma élő drámaírók műveiből születnek előadások. Jók és rosszak is. A tanácskozás egyik feladata: elemezni ezeknek a színházaknak és rendezőknek a magatartását és eszközeit; vizsgálni az élő drámaírók műveit programszerűen játszó, a sikert és a bukást egyaránt vállaló eleven színházi közösségeket. Ezután hars Afmalmborg, az ITI főtitkára mondott megnyitót, majd Jean-Michel Ribes, az ITI drámaírói szakosztályának elnöke, Hu- bay Miklós, a Magyar írók Szövetségének elnöke és Arnold Wesker angol drámaíró tartott vitaindító előadást. A kollokvium ma fejezi be munkáját. II vérképző rendszerek megbetegedéséről tanácskoztak Ifjúsági nagygyűlés Mezőberényben (Tudósítónktól) A nagyközségi KISZ-bi- zottság március 18-án, pénteken este ifjúsági nagygyűlést rendezett a művelődési központban. A forradalmi ifjúsági napok keretében megtartott nagygyűlésen Tóth Csaba, az úttörőbáz igazgatója ünnepi beszédében megemlékezett a Tanácsköztársaság kikiáltásának 64., a KISZ megalakulásának 26. évfordulójáról. Az elmúlt év mozgalmi munkájában kiemelkedő eredményt elért és jól dolgozó fiataloknak, kollektíváknak nyújtott át kitüntetéseket, elismeréseket Konyecsni György, a KISZ- bizottság titkára. Az ifjúsági nagygyűlés résztvevői között ott voltak a helyi- ifjúsági mozgalom veteránjai is. jyj. Szombaton befejeződött Veszprémben a magyar, osztrák és NSZK-beli orvosok kétnapos tudományos eszmecseréje, amelyen a vérképző rendszerek megbetegedése volt a központi téma. Olyan elváltozásról — az idült fehérvérűségről — volt szó, amely az összes daganatos megbetegedés 5 százalékát teszi ki, de diagnózisa és gyógymódja lényegesen eltér a többitől. A vérképző rendszer e sejtburjánzása a csontvelőből indul ki, s legújabb meghatározási módszerekkel már akkor kimutatható, amikor még nem érezhetőek az elváltozás hatásai. A korábbi diagnózis során a csontvelőből vett mintát sejtvizsgálatnak vetették alá, ma már szövettani és kromoszómavizsgálatokat is végeznek. Az ezekkel kapcsolatos eredményekről számoltak be a külföldi és a hazai szakemberek és szóltak a gyógyítás új kémiai és művi módszereiről is. Az osztrák és NSZK-beli professzorok részletesen ismertették a csontvelő-átülte- téses terápiát. Ezzel a kóros sejteket kipusztítják, ugyanakkor „kiválogatják” a még egészségeseket, és azokat visszaültetik. Ez a módszer még kísérleti stádiumban van, előkészületeit nálunk is megkezdték. Hangsúlyozták azonban, hogy ehhez a módszerhez is mind több fehérvérsejtre, azoknak a véradó állomáson történő elkülönítésére van szükség. Győrfi Károly a soros elnök A Békés megyei szövetkezetek megyei szövetségeinek koordinációs bizottsága március 18-án ülést tartott. Dr. Sümeghy Csabát, a KISZÖV elnökét felmentette egy évvel ezelőtt választott tisztsége alól, és a soros elnöki beosztást Győrfi Károlyra, a tsz-szövetség titkárára ruházta. Ismeretes, hogy a koordinációs bizottság minden évben új elnököt választ a szövetségi ügyek vitelére, a koordinációs bizottság munkájának folytatására. Az ülésen jelen volt Kiss Sándor, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője. A koordinációs bizottság elfogadta az 1983. évi munkatervet, és döntést hozottá 68. eszperantó világkongresszuson részt vevő Békés megyei képviseletre. KGST áb-ülés Rigában Március 17-én és 18-án tartották Rigában a KGST rádiótechnikai és elektronikai ipari állandó bizottságának 45. ülését. Az ülésen részt vevő magyar küldöttséget Méhes Lajos ipari miniszter vezette. Az ülésen megvitatták az egységes elektronikai alkatrészbázis és a gyártásához szükséges technológiai célberendezések, félvezetők és különleges anyagok létrehozásáról szóló általános egyezmény végrehajtásának 1990- ig szóló feladatait. Továbbá a színes televíziózást átfogó együttműködési programot. Megvizsgálták az egységes digitális átviteltechnikai rendszerről szóló sokoldalú egyezményben előirányzott feladatok megoldásának helyzetét. A magyar delegáció Méhes Lajos vezetésével szombaton hazaérkezett Budapestre. Tapasztalatcsere Penzában Az elmúlt esztendőben penzai mezőgazdasági szakemberek látogattak el hozzánk, s az idén háromtagú élelmiszeripari delegáció utazik holnap, március 21- én a testvérmegyébe. Részt vesznek á termeléssel, technikai kérdésekkel, és ezek szervezésével kapcsolatos programokon. A delegáció vezetője Kiss Sándor, a Békés megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője; dr. Kácsor András, a Békés megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetője, valamint Bo- tyánszki Mihály, a Békéscsabai Konzervgyár főmérnöke. NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG két Dombegyházán (Községriportunk a 4. oldalon) Fotó: Fazekas László
