Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-18 / 65. szám
I 1983. március 18., péntek EHjEEíEJ-------------------S zakszerű mélyműtrágyázás O Javul-e az autójavítás? Beszélgetés Höh Tiborral, a KPM miniszteri biztosával gesen több. Ha a korábbinál mondjuk negyedével nagyobb teljesítményt produkál egy kisvállalat, emberei ennek arányában több fizetést kapnak. Különlegesen jól működő szervizekben akár 60 százalékos is lehet a bérfejlesztés. — Ezt a jobb munkán kívül milyen egyéb feltételekhez kötik? . * — Sok szerviz eddig is végzett úgynevezett haszongépjármű-javítást, ami sokkal több hasznot hoz, mint személygépkocsit javítani. A továbbiakban arra kell a kisvállalatokat ösztönözni, hogy a lakossági szolgáltatás nemcsak ne sorvadjon el, hanem jobb legyen, mint volt. Ezért csak ott lép érvénybe az említett kedvezőbb szabályozás, ahol a szerviz munkájában a lakossági szolgáltatások aránya eléri az 51 százalékot. Ha azt akarja a kisvállalat, hogy mindig legyen munkája, az ügyfelek szívesen keressék fel, a jó szakemberek pedig megmaradjanak, tulajdonképpen még önmagával is kénytelen lesz versenyezni. — Csakhogy — amint erről már szó volt — a tröszt, illetve az anyavállalat korábbi kiegyenlítő szerepe megszűnt. A most csupán önmagukra támaszkodó szervizek vajon elég életképesek-e? — Nos, amennyiben gazdaságtalanok lesznek, akkor nem lehet tovább működtetni, vagyis fel kell számolni "őket. Létkérdés tehát számukra,, hogy jól és egyúttal gazdaságosan dolgozzanak. Természetesen nem felkészítés nélkül kezdtek önállóan működni. Az átszervezést nyolchónapos, nagyon aprólékos szervező, egyeztető munka előzte meg. Az üzemeket leadó vállalatok, a létesülő kis szervezetek és az illetékes tanácsi szervek képviselőiből mindenütt operatív bizottságok alakultak a vagyonmegosztás kérdéseinek, helyi problémáinak megoldására, az új szervezet kialakítására és a működés legfontosabb kérdéseinek megtárgyalására. A tárgyalásokon a bank képviselői is jelen voltak. Alaposan előkészítették az átszervezést, és ma is segítünk a kisebb- nagyobb bonyodalmak elhárításában. Végtére is, ha ezek a kisvállalatok nem lesznek életképesek, akkor azt a szolgáltatás egésze megsínyli. — Az átszervezés után az autójavító ipar t területén hány kisvállalat és leányvállalat alakult? — Hatvanhat AFIT-szer- vizt kell önálló szervezetté átalakítani. Ez idő szerint 39 tanácsi irányítású kisvállalat és 19 autójavító vállalati leányvállalat működik az országban. Vagyis mindössze nyolc üzem vár megalapításra, illetve átszervezésre. , — Ügy hírlik, hogy ezeket a tanácsok ellenállása miatt nem sikerült a többiekkel egy időben beindítani. Hogyan reagáltak a tanácsok az átszervezésre? — A tanácsoknak feladata a szolgáltatások minőségének fokozatos javítása. Ezt a leckét ők is tudják, az első reflexük, amikor a határozat megszületett az átszervezésről, mégsem volt mindenütt pozitív. Ügy érezték, hogy nincsenek kellőképpen felkészülve az autójavító ipari kisvállalatok üzemeltetésére és felügyeletére. - Mi valamennyi érdekelt tanácsot végigjártuk, hogy próbaszámításokkal és érdemi megbeszélésekkel megnyerjük őket. Sokat segített ebben a Minisztertanács Tanácsi Hivatala és a Tervhivatal is. Mert hiszen a legtöbb súrlódás mélyén anyagi okok húzódtak meg. Elsősorban ama szervizek átadásánál merült fel gond, ahol éppen fejlesztettek, építettek, bővítettek, csak még nem jutottak a munka végére. Az AFIT Tröszt megszűntével megszűntek természetesen a hitelei is. A tanácsok felvetették, hogy mi lesz most már a be nem fejezett fejlesztésekkel, beruházásokkal. Nos, az Országos Tervhivatal segített megoldani ezt a problémát. — A kisvállalatok, hogy valóban gazdaságos legyen a működésük, nyilván igyekeznek, hogy gyarapítsák bevételeiket. Nem drágul majd emiatt az autójavítás? — Ez nem lenne célravezető. Biztos, hogy a szabad árformával élni fognak, de ez sem hozhat lényeges változást. Nagyon sok tartalék rejlik ugyanis a használt, de még használható alkatrészek ismételt értékesítésében. Ha azt fogjuk látni, hogy valamely alkatrész nincs a piacon, akkor megvizsgáljuk a lehetőségeket, hogy milyen módon varázsolhatjuk újjá a még felhasználhatókat. Az a törekvésünk tehát, hogy a szervizek ne a nagy értékű alkatrészek cseréjében, hanem a javításban legyenek érdekelve. Elvégre a vevőnek sein mindegy, hogy 500 forintot fizet-e valamely alkatrészért, miközben annak netán egy tízforintos eleme hibás. Ez az intézkedés is garanciája lehet a szolgáltatás javulásának. Fejér Gyula Vasárnapi ügyelet Gyümölcsfa- és szölöoltvány-vásár a kertészeti árudákban A leghelyesebben adagolt műtrágyák is, a hagyományos eszközökkel, a szokásos módon bedolgozva, a talajnak csupán a felső — 20— 25 cm-es — rendszeresen művelt rétegébe kerülhetnek. Főképpen a foszfor és a kálium minimális elmozdulása miatt nagyobb részt ebben a rétegben is maradnak. A növények viszont a művelt réteg alatti talajból is felvesznek tápanyagokat, s ha elmarad visszapótlásuk, a nem művelt altalajban „relatív éhség” keletkezik. Ennek a terméscsökkentő hatása elsősorban a száraz, aszályos időszakokban érzékelhető, amikor a felső művelt és tápanyaggal ellátott réteg kiszárad, s emiatt — a vízhiány következtében — az itt levő tápanyagok felvehetet- lenné válnak. A vízhiány pótlására mélyebbre igyekvő gyökerek pedig az ottani gyengébb tápanyag-ellátottsággal találkoznak. Hatására a növények éhezése, sőt végső soron az éhhalála is bekövetkezhet. A műtrágyázás hatékonyságának növelésére kínálkozó lehetőség a mélyműtrágyázás, ami nem is újdonság, csak a gyakorlati alkalmaA szakemberek úgy tartják, hogy egy ország ipari fejlettségét a kooperációs kapcsolatok száma is jelzi, mert ha valahol igazán fejlett az ipar, akkor ott a termelők specializálódnak, a végtermék-előállítók a részegységeket onnan veszik meg, ahonnan a legjobbat, a legolcsóbban kapják. Ha a hazai ipa/ színvonalát vizsgáljuk, akar csak ebből az egy szempontból is, akkor megállapíthatjuk: fejlettségünk közepes. Kooperáció van ugyan szép számmal, de még mindig sok az önellátásra való törekvés, lazák a szerződéses kapcsolatok, néha baj van a minőséggel, és a pontos szállítással. Érdekellentét — Nálunk a kooperáció szükséges rossz! — mondja Huszár György, a békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat kooperációs ügyekkel foglalkozó előadója. Némileg meglepő kijelentését rögtön meg is magyarázza. Azért szükséges rossz, mert a kooperáló partnerek érdekei gyakran eltérőek. Az egyik érdekellentét forrása az export, ugyanis mindenki abban érdekelt, hogy saját magának könyvelhesse el a tőkés exportot. így egy-egy alkatrészt, részegységet ha lehet, inkább dollárért adnak el, és nem a békéscsabai MEZÖGÉP-nek forintért. Előfordul persze, hogy így nagy értékű berendezések szerelése akadozik’ de ez már csak a békéscsabai MEZŐGÉP Vállalatnak, no meg a népgazdaságnak okoz gondot. Gondot okoz az is, hogy a kooperáló vállalatok — teljesen érthetően — saját termelésüket helyezik előtérbe. Ha befut egy váratlan rendelés, akkor szívfájdalom nélkül hátrébb sorolják a mezőgépes munkákat, legfeljebb késnek egy kicsit. A szerződésszegés következményeitől nem kell komolyan tartaniuk, manapság. Magyarországon ez nem von maga után különösebb büntetést. Komoly költségnövelési tényező lehet a kooperáció, ha a tetemes szállítási költség terheli a munkaműveleteket. zásának most értek meg a feltételei:'a tápanyag-vissza- pótlás fejlesztésében megjelentek a folyékony szuszpenziók, és a kijuttatásukra alkalmas mélyműtrágyázók is. A mélyműtrágyázás hatása kettős. Egyrészt lazítja a műveletlen altalajt, s így a gyökerek gyorsabban, kisebb energiával hatolhatnak a mélyebb rétegekbe, másrészt — ezen mélyebb 40—50 cm-es — rétegekbe nagy adagú műtrágyák juttatását is lehetővé teszi. A gyártó üzemekben előállított folyékony szuszpenziót — műtrágyaol- dátot — lehetőleg előzetes talajvizsgálat adatainak megfelelően használják, hektáronként 300—1000 liter közötti mennyiségben. A műtrágyaoldat keresztirányban egyenletes szórású, többtagú késes mélylazítóval kerül a talajba. A kiszolgáló IFA szippantó vagy a vontatott DETK—5, illetve —10 szippantó lehet. Megfelelő szár- betakarítás esetén, lazítással egymenetben történő mélyműtrágyázás — az ezt követő tárcsázással — a szántási műveletet is helyettesítheti. A mélyműtrágyázás tehát a talajművelési rendszer biÉppen ezért alaposan meggondolják a MEZŐGÉP-nél, mi az, amit ki lehet és érdemes kiadni külső kooperációra? Hajtóművet vásárolnak Arról természetesen szó sem lehet, hogy a MEZŐGÉP felhagyjon a kooperációval, ezt semmiképpen sem teheti. Vannak olyan technológiai jellegű kapcsolatai, melyek már évek óta jól működnek. Komplett hajtóműveket vásárol például az egyik társgyártól, a győri MEZŐGÉP-től, és „kihelyeznek” olyan munkaműveleteket is, melyeket megfelelő gép hiányábari a kapun belül nem tudnak elvégezni. Készen vásárolják az öntvényeket, a kovácsolt alkatrészeket, bérmunkában végeztetik az indukciós-edzést, vagy például a kúpkerék - fogazást. Ha valami miatt a partner hirtelen felmondaná a kapcsolatot, komoly bajba kerülnének, ez ellen hosz- szabb távú szerződésekkel, és a már kialakult kölcsönös jó emberi kapcsolatokkal védekeznek. • Más jellegű az úgynevezett kapacitív kooperáció. Ilyenkor a MEZŐGÉP olyan munkaműveletek elvégzésére köt szerződést, melyeket ők is meg tudnának csinálni, de nincs rá elég emberük, vagy idejük. A mezőgép- gyártásban a kereslet alapvetően idényjellegű, a munkák is torlódnak bizonyos időszakokban, mert mindenki szeretné még a betakarítási szezon előtt megkapni a gépeket. A megnövekedett keresletet csak külső partnerek bevonásával tudják kielégíteni. A Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat elsősorban megyénk- beli tsz-melléküzemágakkal kötött megállapodást kapacitív kooperációra. A nagyszénás!, kondorosi, okányi, csanádapácai, battonyai és a gádorosi termelőszövetkezetek melléküzemágait már jól ismerik, az a tapasztalatuk, hogy némelyik olyan jól felszerelt, hogy bármelyik hazai nagyüzemben is megállná a helyét. Itt is hosszú távú kapcsolatok kialakítására törekszenek, olyannyira, hogy a téli holtidőben foglalkoztatják a termelőszövetkezetekben felszabadult munkaerőt is. így általában zökkenőmentes az állami vállalat és a szövetkezet kapcsolata. Vetőgépre szerelhető folyé- konyműtrágya-kijuttató berendezés zonyos átformálását is megkövetelheti. Ezenkívül a felszíni trágyázással a biológiai hozamfokozó anyagok s a levéltrágyázás alkalmazásával, vagyis jól irányított növénytáplálással kell társulnia, Ilyen módon lehet a költségeknél nagyobb mérvű termésnövekedést elérni, vagy legalábbis a költségnövekedést és a termésnövekedést egyensúlyban tartani. Komiszár Lajos Persze, bármennyire is zökkenőmentes, azért alaposan oda kell rá figyelni. A kooperációban készített alkatrészek, részegységek bekerülnek a MEZŐGÉP termékeibe, és természetesen a gyárnak kell garanciát vállalnia a hibátlan működésért. Ezért szigorú a minőségellenőrzés, már gyártás közben vizsgálják a kooperációs partnerek munkáját, és beszerelés előtt még egy minőségi ellenőrzésen esnek át a termékek. Így elérhető, hogy a másutt gyártott egységek minősége ugyanolyan legyen, mint a saját termelésűé. Létrejöttek a GMK-k Nemrég a MEZŐGÉP-nél felmérték, hogy mibe kerül nekik a kooperáció. Kiderült, hogy a technológiai jellegű kooperáció ártéke tavaly 122 millió forint volt, ebből 80 millió forintnyit egymagában a hajtóművek vásárlása tett ki. Kapacitív kooperációra 22 millió forintot költöttek, ez sem kis szám. Éppen ezért alakult egy team a vállalatnál, hogy értékelemzéssel megvizsgálja, mit érdemes továbbra is másutt gyártatni, és mit lehetne visszahozni. Erre most már azért van lehetőségük, mert 18 gazdasági munkaközösség dolgozik jelenleg a vállalatnál, és újabbak megalakulása is várható. A már meglevők mintegy nyolcmillió forint termelési érték előállítására képesek, és van egy óriási előnyük: helyben vannak. Elmarad a szállítási költség, könnyebb a minőségellenőrzés, és az sem lényegtelen szempont, hogy ezek a GMK-k egyben a kötődést is fokozzák a vállalatnál. — Semmiképpen sem célunk, hogy külső kooperációs kapcsolatainkat felszámoljuk, de ha állni akarjuk a versenyt, minden alkalmat meg kell ragadni a költségcsökkentésre — mondja Huszár György. — A gazdasági munkaközösségek létrehozásával most már van választási lehetőségünk is, csak akkor dolgoztatunk másutt, ha az nekünk is megéri. Ügy gondoljuk, ez nemcsak a mi szűkén vett vállalati érdekünk, hanem ez a lépés egybeesik a népgazdasági törekvésekkel is. Lónyai László A szolgáltatás szervezetének korszerűsítésével foglalkozó minisztertanácsi határozat alapján a gazdasági bizottság tavaly augusztusban határozott az állami autójavító ipar átszervezéséről. Ennek lényege: az Autófenntartó Ipari Tröszt 1982. december 31-én megszűnt. 1983. január 1-ével pedig az AFIT szervezetébe tartozó személygépkocsi-javító, -karbantartó szervizekből önálló kisvállalatokat, illetve leányvállalatokat alapítottak. Ezzel egyidejűleg a számozott autójavítók — amelyek eddig a szervizeket üzemeltették —a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közvetlen vállalataivá váltak. Hogyan és miért történt az átszervezés? Javul-e most e sokat bírált szolgáltatás? Egyebek között erről beszélgettünk Höh Tiborral, az átállás felügyeletével megbízott miniszteri biztossal. — Mi volt az átszervezés célja? — Elsősorban az, hogy a lakosság és a szolgáltató is jobban járjon. Az új formában a javítóknak kell keresniük az üzletet, a munkát. A szolgáltatók az új érdekeltségi rendszerben nem engedhetik meg tehát maguknak, hogy üljenek a babérai- kon. Megszűnt az anyavállalat és a tröszt kiegyenlítő szerepe, a rosszul gazdálkodók ezután nem támaszkodhatnak a jókra. Ilyen helyzetben változnia kell a korábbi gyakorlatnak, mert egyértelmű, hogy nem az ügyfél van. a javítóért, hanem megfordítva, a javító őérte. Ez az új vonás kialakítja a vevők piacát. — Az eddigieknél most lassabban gyarapszik a magángépkocsik száma. Csakhogy a fenntartási költségek drágulása miatt rohamosan csökken a futásteljesítményük. Így viszont bizonyára csökkenni fog a javítóipar igénybevétele. — Felvetése jogos. Már tavaly is érezhetően kevesebb volt a szervizekben a munka. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a szövetkezeti, az állami és a kisipar kapacitása túlnőné a valós igényeket. E két tényező nagyjából egyensúlyban van. Más dolog viszont, hogy nagyon sokan elfordultak a szervizektől, mert a régebbi érdekeltségi rendszerben a szolgáltató és az ügyfél érdeke nem találkozott. Most, január elsejétől a kisvállalatok java része a fogyasztói-szolgáltatói érdekeltségű szabályozó rendszer alapján dolgozik. Ez pedig azt jelenti, hogy míg korábban bárhogy is dolgozott egy szerviz, legfeljebb 3,5 százalékos volt a bérfejlesztési lehetősége, most lényeA Szeghalmi Állami Gazdaságban március 11-én juhnyíróver- senyt rendeztek, ahová az ország mintegy 40 birkatartó gazdaságából 65 versenyző érkezett. A vetélkedő — ahol a résztvevők arról adtak számot, miként lehet a juhról a gyapjút úgy levágni, hogy az állat se sérüljön meg, de a textilipari nyersanyag se veszítsen értékéből — győztese a gyomaendrődi Szé- csi kálmánné lett Fotó: MTI — Plavecz Pál felvétele — KS) Rövid téli szünet után a héten ismét országszerte kinyitottak a kertészeti áru- dák, a faiskola-lerakatok, telepek, amelyek az új gyümölcsösök és szőlők telepítéséhez, a meglevők bővítéséhez, vagy a kipusztultak pótlásához kínálnak csemetéket, szaporítóanyagokat. Az országban 350 idényjellegű áruda hétköznaponként 8— 16 óra, szombaton 8—14 óra között tart nyitva. A Kert- forg 14 taggazdaságának telepein ezentúl szombaton 8-» 16 óra, vasárnaponként 8—12 óra között is tartanak ügyeletet. A telepeken jelenleg is bőséges a választék almából — köztük több új fajta is található —, szilvából, piros ribiszkéből és magas törzsű köszmétéből, valamint szőlőoltványból. Meggyből és őszibarackból — igaz, eléggé szűkös fajtaválasztékkal — közepes a kínálat. A hosszúra nyúlt őszi telepítési időszak az oka annak, hogy szinte teljesen elfogyott, sok helyen már hiánycikk a körte, a cseresznye és a kajszi- barack. A bőséget egyébként az jelzi, hogy több árudában a fajtától függően 20—30 százalékkal olcsóbban kínálnak köszmétét, piros ribiszkét, s árengedményt adnak szőlőoltványra is. Az idényjellegű kertészeti árudák, lerakatok április közepéig, végéig tartanak nyitva. Kooperáció kérdőjelekkel
