Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-18 / 65. szám

Ki vigyázzon rájuk a szünidőkben? 1983. március 18., péntek NÉPÚJSÁG II Minisztertanács megtárgyalta Intézkedési terv az építmények minőségi hibáinak csökkentésére Az építőipari munka mennyisége iránti igények — a beruházások mérséklődé­sével' — az utóbbi időben csökkentek, a megbízható mi­nőséget azonban most már azok a rendelők is megkö­vetelik, akik korábban eset­leg azzal is beérték, ha gyengébb minőségben is, de elkészült a beruházás. Az építkezések piacán is foko­zatosan változó helyzet, a növekvő követelmények ha­tásai már érzékelhetőek: a statisztikai felmérések sze­rint 1982-ben az állami épí­tőipar hibáiból származó utólagos javítások értéke mintegy harminc százalék­kal csökkent, hasonló javu­lást mutatott ki 1982 végén a KSH reprezentatív felmé­rése a lakásépítkezéseken is. Ritkább a rosszul záró ajtó­ablak, a pontatlanul felsze­relt csővezeték. Egyelőre azonban a ked­vező irányzatnak csak a kez­detéről van szó, mert — kü­lönösen az építkezések befe­jező munkáinál — tovább­ra is gyakori a hiba. Sok helyütt továbbra sem meg­bízhatóak a tetőszigetelések, jogos kifogások hangzanak el a lakások tapétázására, bur­kolására, a fűtőberendezések minőségére és gondatlan sze­relésére. Ez nemcsak a la­kók, a beruházók panaszai­ból derül ki, ezt igazolják a KSH felmérései, a Legfel­sőbb Bíróság gazdasági kol­A Gabona Tröszt, a Tej­ipari Vállalatok Trösztje és a sütőipari vállalatokat kép­viselő Sütőipari Műszaki Gazdasági Társaság közle­ményt adott ki egyes, a sza­badáras kategóriába sorolt termékeik árváltozásáról. A közlemény szerint az árváltozások azért váltak szükségessé mert az utóbbi időszakban az említett ipar­ágak termékeihez felhasznált alapanyagok, főként a cso­magoló és más segédanyagok megnövekedett árai, vala­mint a magasabb fuvardíjak számottevően megemelték a feldolgozási, illetve a forgal­mazás költségeit. A költ­ségnövekmény egy részét a vállalatok viselik, más része azonban a termelői árakat növeli. A termelői árnöveke­dést a forgalmazott termé­kek túlnyomó részét kitevő alapvető élelmiszereknél a költségvetés megtéríti. A termelői árnövekedés a sütőipari termékforgalomnak értékben mintegy 10 száza­lékánál érinti a fogyasztói árakat. Az áremelkedés a vá­lasztékosabb igényeket kielé­gítő, főleg töltelékes finom Az Egészségügyi Minisz­térium tájékoztatása szerint március 6—12. között mint­egy 334 ezer influenza­megbetegedést jelentettek, 10 százalékkal kevesebbet, mint az előző héten. A fő­városban az influenzások száma 51 500, kevesebb, mint az előző időszakban volt. Február közepétől ez ideig mintegy nyolcszázezer influ­enza-megbetegedést jelentet­tek az országban. Az utóbbi héten ezek számának jelen­tős — 20—40 százalékos — csökkenését észlelték Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Sza- bolcs-Szatmár, valamint Za­la és Bács-Kiskun megyében. Azokon a területeken, ahol légiumának, a Pénzügymi­nisztérium Ellenőrzési Fő- igazgatóságának és az ÉVM- nek a vizsgálatai is. Az elemzések szerint a hibákban tervezési, anyag- és szerke­zetgyártási és építői gondat­lanságok, pontatlanságok egyaránt közrejátszanak. Nem mindig kielégítő a szi­getelőanyagok, a tégla, a cserép, a betonadalék-anyag minősége, néha a kifogásta­lan anyag is megsérül gon­datlan szállítás és tárolás miatt. Gyakran kell utólagos javításokkal megfizetni a szervezetlenség, az év végi hajrá, a nem megfelelő el­lenőrzés árát, s továbbra Is számottevő visszahúzó erő a kellő érdekeltség hiánya. A tapasztalatok összegzése alapján az ÉVM intézkedési tervet dolgozott ki, amely­nek célja, hogy most már gyorsuló ütemben hárítsák el a minőség javításának aka­dályait. Kettős feladatról van szó. Egyrészt egyedi intézke­désekről, amelyekkel — min­denekelőtt a lakásépítkezé­seknél — segítik a kivitele­zés ütemességét, szigorítják az ellenőrzést, s ha állami építkezésekről van szó, fe­lelősségre vonják a mulasz­tókat. Ezektől az intézkedé­sektől azonban csak rész- eredmények várhatók. A tel­jesebb megoldáshoz a gaz­dálkodás rendszerének átfo­gó korszerűsítése szükséges, amelynek legfőbb eszközei a pékárukra terjed ki, mérté­ke a sütőipari termékek tel­jes forgalmára vetítve mint­egy 1 százalék. Az érintett termékek ára átlagosan 10 százalékkal nő. A lekváros bukta darabonkénti ára 2,30 forintról 2,50-re a túrós ba­tyué 2,60-ról 2,80-ra, a túrós táskáé 3,30-ról 3,50-re, a ka­kaós csigáé 2,30-ról 2,40-re és a 0,25 kg-os mákos bejg­lié 17 forintról 19,20-ra emelkedik. A malomipari termékek közül három termék fogyasz­tói árát. emelik, a hántolt borsóét kilogrammonként 12,30-ról 13 forintra, a hán­tolt árpáét 10,10-ről 10,50-re és a rizslisztét 27,20-ról 29,10- re. A tejipari termékek túl­nyomó többségénél a fo­gyasztói árak nem változ­nak, ennek következtében az áremelés a teljes forgalomra vetítve mindössze 0,5 száza­lékot tesz ki. Az érintett ter­mékek közül például az íze­sített krémtúró dobozonként 20 fillérrel, a kávétejszín da­rabonként 30 fillérrel drágul. Az árváltozások 1983. már­cius 18-ával lépnek életbe. a járvány később kezdő­dött, növekedett az újonnan diagnosztizált esetek száma, így Gy.őr-Sopron, Komárom megyében, és kis mértékben Vas megyében, ahol a meg­betegedések. száma az utóbbi három héten nem érte el az ötezret. A jelentések szerint a megbetegedések mintegy 40 százaléka a 14 éven aluli korosztályt érintette ezen a héten. A betegek 0,4 száza­lékát kellett kórházba szál­lítani. Szövődményt 5,6 százaléknál észleltek. A láto­gatási tilalom továbbra is érvényben van a fekvőbeteg­gyógyintézetekben. vállalkozási tevékenység, a verseny kibontakoztatása, az építőipar szervezeti struktú­rájának korszerűsítése és a vállalati belső irányítási rendszer továbbfejlesztése. Az ÉVM, mint piacfel­ügyeleti hatóság olyan hely­zetet teremt, hogy az építő­iparban és annak háttéripa­rában is érdekeltekké válja­nak a vállalatok, a vállalko­zók a munka minőségének javításában. Ezért kezdemé­nyezik különféle kötöttségek feloldását, a Magyar Keres­kedelmi Kamarával és a pénzintézetekkel együttmű­ködve támogatja a verseny- tárgyalásos rendszer elter­jesztését, szorgalmazza mo­nopolhelyzetek megszünteté­sét, a vállalati szervezeti döntési, irányítási rendszer továbbfejlesztését, támogatja a közvetlen piaci lakásérté­kesítési formák érvényesíté­sét. A piacszabályozással olyan nehézségek megoldá­sát segít feloldani, amelyek az általános szabályozókkal nem hidalhatok át. Sor ke­rülhet például ösztönzőbb jövedelemszabályozási, bér­szabályozási intézkedésekre. Mindezt magában foglalja az intézkedési terv, amely­nek több fontos eleme az utóbbi időben már a gyakor­latban is érvényesült. Ide sorolható a fővállalkozások elterjedése, amelynek folya­mata már két évvel ezelőtt megkezdődött. A Hajdú, a Éled a határ (Folytatás az 1. oldalról) hoz szükséges gépek felké­szítésével. Az enyhe téli idő­járásban jól telelt az 1058 hektár őszi kalászos, fagy­kár nem volt. Repülőgéppel most folyik az őszi vetések fej trágyázása. A kevés csa­padékot hozó tél után jó ütemben haladt a talajok le­zárása. A tavaszi vetésű nö­vények alá laboratóriumi talajminta-vizsgálat alap­ján adagolják a tápanyagot, szükség esetén pedig a nyomelemeket. A tavaszi nö­vények közül földbe került már a zab is. Készen állnak a sárgarépa, a lucerna, to­vábbá 430 hektár lóbab, va­lamint 500 hektár cukorrépa vetésére. Az újkígyósiak alaposan kiveszik a részüket a kormány által meghirdetett gabonaprogramból. A tsz negyedszázados fennállásá­nak legnagyobb arányú ku­koricavetésére készülnek. Több, mint 2 ezer 500 hek­táron kerül majd földbe a tengeri, hogy legyen elegen­dő takarmánya a két község közös és háztáji állatállo­mányának. Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat, a DÉL­ÉP, az Alba Regia immár működési körzetüket jelentő­sen kibővítve fővállalkozási formában építenek lakásokat, kommunális és ipari létesít­ményeket. A lebonyolítási, tervezési, kivitelezési feladatok merev elhatárolódása is mérséklő­dik: csaknem ötven minisz­tériumi és tanácsi kivitelező vállalat hozott létre terve­ző, s közülük néhány beru­házásszervezést is végző részleget. Szolnok megyében kísérletként a tervező- és beruházó vállalat egy szerve­zetbe integrálódott. Előrelé­pést jelent az is, hogy a ma­gánépítési és fenntartási munkákat mintegy 900 válla­lati és magánkezdeményezé­sű munkaközösség s.egíti. A lakosság magánépítkezéseit az anyag- és gépellátás új formáinak bevezetésével, szaktanácsadással, ezt Szol­gáló irodák alakításával, a hatósági ügyintézés további egyszerűsítésével is támogat­ják. A cél minden területen az, hogy erősödjön az építőipar vállalkozási képessége. Ezt szolgálja a vállalatok belső irányítási rendszerének to­vábbfejlesztése is. A terme­lőegységek, részlegek na­gyobb önállósága fontos fel­tétele a rugalmasabb vállal­kozókészségnek. A KAMUTI BÉKE TSZ-BEN a 920 hektár őszi búza jól telelt, fejlettsége jó. A fej- trágyázást március első he­tében repülőgéppel befejez­ték. A jó időjárást kihasz­nálva, még az ősz folyamán elvégezték a talaj lezárást, így tavasszal a vetés előtt egy művelettel megfelelő magágyat tudnak készíteni a közös gazdaságban. Március 10-én megkezdték a mintegy 200 hektár zöldborsó veté­sét. A szántóföldi zöldség- termesztés növényei közül a fóliatelepen állítják elő a paprikapalántát. Március vé­gén megkezdik a dinnye ve­tését is, a kiültetésre ápri­lis végén kerül sor a korsze­rű, új síkfóliás technológia szerint. Januárban befejez­ték a gyümölcsfák metszé­sét. A téli gépjavítás során gondot jelentett az akadozó alkatrészellátás. A hiányzó alkatrészeket a termelőszö­vetkezet saját „ gépműhelyé­ben állították elő. összességében megálla­pítható, hogy a soron követ­kező tavaszi munkákhoz, a jó terméseredmények meg­alapozásához a személyi és tárgyi feltételek adottak. Az összeállítást készítette: Polányi László Pribela János Kiss Pál Bérezi Gábor H ivatalos ügyben hív­tam fel a kereskedel­mi vállalat előadónő­jét. Meglepetésemre egy gye­rek hallózott a kagylóba, azt hittem, tévesen tárcsáz­tam, s már le akartam ten­ni, amikor a kislány virgon­cán közölte: „Kapcsolom a mamát!” Aztán elfojtott sut­togás hallatszott: „Megmond­tam, hogy ne vedd fel a te­lefont, ez nem játék, mind­járt hazaküldelek”. Majd hozzám szólva: „Elnézést ké­rek, iskolaszünet van, nincs kire hagynom a lányomat...” Ez a kis sztori vakáció ide­jén szinte mindennapos, azért is jutott eszembe, mert nem­sokára itt a tavaszi szünet, sőt, pár hónap múlva kez­dődik az iskolások nagysza­badsága. Akinek nincs pad- koptató gyermeke, az is tud­ja, mikor jön el a vakáció; az irodákban, boltokban megjelennek a stempliző, író­gépet püfölő, papírlapokat tel irka-firkáló kis hátra- mozdítók. Ilyenkor egy jó­szívű osztályvezető — mi mást tehet? — „marad a gyerek, ha játszik” alapon tudomásul veszi a létszám- gyarapodást. Még mindig jobb így, mintha a gyerek anyja hiányozna, vagy ha csak testben lenne itt, mert az esze valahol az utcán csel­lengő gyerekén jár ... Nem szülői vízió, valóban a ta­vaszi szünet és a vakáció idején sok „kulcsos gyerek” tölti egyedül a nap 8—10 órá­ját, felügyelet nélkül unat- kozza, csavarogja át a nyá­ri hónapokat. Több mint egymillió-két­százezer gyerek készül az idén is a vakációra, állandó nyári foglalkoztatásuk évről évre nem kis gondot jelent. Tavaly a nyári napközikben 64 ezer 818 tanulóra vigyáz­tak, á szervezett úttörőtábo­rokban 61 ezer 102 kisdobos és 173 ezer 355 úttörő, az összes általános iskolai ta­nulóknak 19 százaléka élvez­hette a nyár örömeit. A SZOT-üdülőkben 29 ezer 800 gyermek ismerhette meg az ország legszebb tájait, csak­nem 10 ezren kapcsolódtak be a népfront olvasótábor­mozgalmába. Sok üzem, szö­vetkezet, intézmény osztozott dolgozóinak gondjaiban: nyá­ri napköziket létesítettek, üdültették, táboroztatták a 7 —14 éves gyermekeket. Mindez az általános iskolá­sok 30 százalékát érintette, két-három hétre kiterjedően. A többség a nyári napkö­zik állandó lakója. Vannak, főként falun, akiket a csa­lád munkára fog a háztáji­ban, kertben, műhelyben vagy szántóföldön. A mun­kára nevelésnek nem a leg­szerencsésebb módja, hogy bizonyítványosztástól tanév kezdetéig a fizikai munka helyettesítse a sportot, a já­tékot, a szórakozást, a pihe­nést. A másik véglet: a ma­gára hagyás, a gyerek azt te­het, amit akar, jóformán egész nyáron hideg koszton tengődi át a vakációt. Minél több gyermeknek kellene eljutnia a jó, prog­ramdús táborokba. Jó lenne, ha az idén lehetőség nyílna vonására a csapattáborozá­sokba, ahol a felnőttek is együtt lehetnének a fiatalok­kal. Több igényes szaktábor­ra (olvasó, alkotó stb.), ván­dortáborra lenne szükség. Az otthon töltött napokon is hasznos, értelmes progra­mokkal kellene eltölteni a szabad időt. Mindez nem egyedül a pe­dagógusok dolga, hanem mindnyájunké. Elsősorban a tanácsok feladata, hogy tár­sadalmi, mozgalmi segítség­gel irányítsák, szervezzék a nyári foglalkoztatások kü­lönböző formáit, különös te­kintettel a hátrányos hely­zetű, veszélyeztetett gyerme­kekre, a nagycsaládokban élőkre, az állami gondozot­takra, fogyatékosokra. Ebben a munkában a tanácsokkal partnerként kell, hogy össze­fogjanak a KISZ-szervezetek, úttörőcsapatok, a népfront­bizottságok, a szakszerveze­tek, az MHSZ és más fegy­veres testületek, a Vöröske­reszt, a patronáló üzemek, művelődési házak, sport­egyesületek ... Az idegenforgalmi hivata­lok, utazási irodák belföldi programjaikban egyre na­gyobb helyet adnak a csalá­di és a gyermeküdültetés­nek. A Budapest Tourist képzett pedagógusok és sport- szakemberek irányításával Tatán úszótanfolyamot szer­vez, a Velencei-, az Orfűi- és a Fertő-tavon vitorlástá­bort nyit a nyáron. Szente­sen asztalitenisz-táborba, Zsámbékon lovassport-tanfo­lyamra várják a fiatalokat. Ismét lesz kukta-bukta tá­bor Szolnokon, Szegeden an­gol nyelvű, Veszprémben biológiai tábor nyílik az is­kolásoknak. A Camping és Caravanning Club csere- nyaraltatásokat szervez vá­rosi és községi gyerekek kö­zött, azaz pár hétre a szülők kicserélik lányaikat, fiaikat. Az izgalmas lehetőség min­denképpen hasznos, mert nemcsak a városi, illetve a falusi életmódot, ismerhetik meg kölcsönösen, hanem a másik család szokásait is — remélhetőleg pozitív érte­lemben. Ahhoz, hogy a gyermekek­nek vidám, tartalmas vaká­ciója legyen, már most meg kell kezdeni a felkészülést. Az iskolákban ezekben a he­tekben ismertetik a nyári foglalkoztatási lehetőségeket, összeírják a jelentkezőket. A szülői értekezleteken is témaként szerepel a gyerme­kek szabad idejének meg­szervezése. Fontos, hogy a szülők összeegyeztessék a tá­bori időpontokat saját éves szabadságukkal, a munkahe­lyi ütemezést később már nehezen korrigálhatják. A lig három hónapunk van rá, hogy több mint egymillió gyer­mek nyarát élménygazdag­gá tegyük. Időben, kapkodás nélkül fogjunk hozzá, s ne tekintsük jelentéktelen ügy­nek, legalább annyira fon­tos, mint az iskolai oktatás. Az igazi pihenés, kikapcso­lódás serkentően hat majd ősszel az újból kezdődő ta­nulásra. a szülők, egész családok be­li. A. A kamuti Béke Termelőszövetkezetben vetik a zöldborsót Fotó: Fazekas László Változó Világgazdaság Nemrég jelent meg az MTA- Földrajzkutató Intézete al­földi osztályának muhkatár- sa, Baukó Tamás szerkesz­tésében a Változó Világgaz­daság 17. száma. A mindig érdekes és fon­tos információkat közlő ki­advány ez alkalommal Dél- kelet-Ázsia „gazdasági cso­dáiról” ír igen részletesen. Emellett Japán elektronikai iparáról is közöl friss infor­mációkat. Ugyancsak érde­kes olvasmány a Kína élet­színvonaláról szóló rövid cikk. A kiadvány ezután ha­zai vizekre evez. Először a hazai autóbuszgyártás és -export főbb mutatóival '»is­mertet meg bennünket, majd a Kartográfiai Vállalat által az elmúlt esztendőben ki­adott Gazdasági Világatlasz.- szal. Az érdekességek rova­tába számítható még a világ zöldségtermeléséről és méhé­szetéről közölt adatsor. B. S. E. Változik egyes sütő-, malomipari és tejtermékek ára Tájékoztató az influenzárél

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents