Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-17 / 64. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek r N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. MÁRCIUS 17., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXVHI. ÉVFOLYAM, 64. SZÁM A koordinációs értekezlet napirendjén a jogi ismeretterjesztés Kádár János megbeszélése Alán Whittome-mal Kedden Békéscsabán koor­dinációs értekezletet tartott dr. Sajti Imre elnökletével a megyei tanács igazgatási és jogi bizottsága. Az értekez­leten részt vettek a taná­csok, a bíróságok, az ügyész­ségek, a TIT, a társadalom- biztosítás megyei igazgató­sága és más szervek jogpro­pagandával foglalkozó kép­viselői. Dr. Sós Sándor, a megyei tanács szervezési és jogi osztályának vezetője a jogpropaganda-tevékeny­ség múlt évi eredményeiről és az ez évi feladatokról adott tájékoztatót. Megyénkben az igazgatási és jogi bizottság koordinál­ja a jogi ismeretterjesztést. Tevékenysége hatékony volt. A társszervekkel — így el­sősorban a Hazafias Nép­fronttal, a TIT-tel, a bíró­sággal, az ügyészséggel, a Társadalombiztosítási Igaz­gatósággal és a szakszerve­zeti jogsegélyszolgálattal együttműködve tovább szé­lesedett a lakosság jogi mű­veltsége. Nagy súlyt helyez­tek arra, hogy a jogi isme­retterjesztés folyamatos le­gyen. Figyelmet fordítottak a lakosságot érdeklő új gaz­dasági jogszabályok ismer­tetésére. Októberben az országban elsőként Békéscsabán renr dezték meg a „Vállalkozók napjá”-t. A megyei tanács által szervezett egész na­pos rendezvényen a vállal­kozásokkal kapcsolatos min­den jogi kérdésre meghívott szakemberek adtak választ. A jogalkotási programnak megfelelően a közelmúltban megjelent jogszabályok is­mertetésére kiemelt figyel­met forditottak. Előadások hangzottak el az államigaz­gatási eljárási törvényről, a lakásügyi jogszabályokról. A jogpropaganda eszköztára újakkal bővült. Mivel az OTP-nek kiemelt szerepe van az ingatlanforgalomban, jó kezdeményezésnek bizo­nyult a gyomaendrődi mód­szer, ahol az OTP-t is be­vonták a jogi ismeretter­jesztésbe. Mezőkovácsházán, a járási hivatalban egy in­formációs csoportot hoztak létré, melynek tagjai két­hetente fogadónapot tarta­nak. Megyénkben a múlt év­ben csaknem 900 jogi isme­retterjesztő előadás hangzott el, melyen több, mint 21 ezren vettek részt. Ebben az évben is nagy súlyt helyeznek az új jog­szabályok ismertetésére. Tovább folyik jogrendsze­rünk tervszerű fejlesztése. Több új jogszabály lát nap­világot. A megyei tanács igazgatási és jogi bizottsá­gának koordináló tevé­kenysége arra irányul, hogy a társszervek munkáját ha­tékonyan hangolja össze, s minél eredményesebb legyen a jogi ismeretterjesztés. Eb­ben az évben sor kerül egy jogásznap megrendezésére, s októberben pedig jogpro­paganda-hónapot szervez­nek. Az értekezleten többen felszólaltak. Dr. Kovács László, a megyei főügyész­ség helyettes vezetője a szervezés fontosságára hív­ta fel a figyelmet. Dr. Jeli­nek Lajos, a békéscsabai Városi Tanács szervezési és jogi osztályának vezetője elmondta, hogy a múlt év­ben Békéscsabán a tanács dolgozói 30 olyan fórumot tartottak, ahol különböző jogszabályokról is adtak fel­világosítást. A város lakos­sága igényli a jogi ismeret­terjesztést. S. J. Alán Whittome, a Nem­zetközi Valuta Alap (IMF) tanácsosa, az IMF európai főosztályának igazgatója, aki a Magyar Nemzeti Bank meghívására tartózkodik hazánkban, szerdán a KB székházában találkozott Ká­dár Jánossal, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkárával, és megbeszélést folytatott Havasi Ferenccel, az MSZMP Politikai Bizott­Ülést tartott tegnap, már­cius 16-án Békéscsaba vá­ros Tanácsa. Az első napi­rendi pontban jelentés hang­zott el az 1983. január 29-i időközi helyi tanácstagi vá­lasztásokról. Ezt követően Békéscsaba elmúlt évi költ­ségvetési és fejlesztési ter­vének teljesítéséről, vala­mint a városgazdálkodással összefüggő főbb feladatokról volt szó. A megyeszékhely fejlődési tervét tavaly módosították, a lehetőségek és a szabályzók változása miatt. A kiadások meghaladták az 515,5 millió forintot. A város bevételei pedig 538 millió forintot tet­tek ki. A fennmaradó mint­egy 22,5 millió forint fel- használását a végrehajtó bi­zottság ellenőrzi. A bevéte­lek jelentősen meghaladják az eredeti tervet. A módosí­tás legnagyobb tétele a me­gyei tanács 37 millió forin­tos keretkiegészítése volt. A fejlesztési alapból cél- csoportos lakásberuházásra 101,4 milliót költöttek, ösz- szesen 737 lakás épült fel Békéscsabán, ezek kéthar­mada OTP-társasház. Az összkiadások 47 százaléka ságának tagjával, a Köz­ponti Bizottság titkárával. A megbeszélésen, ame­lyen részt vett Fekete Já­nos, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese is, esz­mecserét folytattak a nem­zetközi pénzügyi élet idő­szerű kérdéseiről, a magyar népgazdaság -helyzetéről, a gazdaságirányítási rend­szerről, valamint Magyaror­szág IMF-kapcsolatairól. kulturális és oktatási célokat szolgált. A városépítési tár­sadalmi munkaakciót a ta­nács 2,5 millió, forinttal tá­mogatta. A város lakossága 71 millió forint értékű tár- *sadalmi munkát végzett, egy lakosra tehát 1040 forint ju­tott. A tanácstagok felvetései­nek zöme ’82-ben is a város- gazdálkodást érintette. Bé­késcsabán ezen a területen a legnagyobb a feszültség. A valós igények és a pénzügyi lehetőségek között 20—50 százalékos az eltérés. Példá­ul a csapadékvíz elvezetésére 2 év alatt 5 milliót fordítot­tak, de minimálisan 10 mil­lió forintot kellett volna. A tanácsülés második ré­szében a kertészeti és köz- tisztasági vállalat tevékeny­ségét vitatták meg, majd a tanács, a végrehajtó bizott­ság és a tanácsi bizottságok idei munkatervét tárgyalták meg. Az ülés befejező részé­ben a városi Népi Ellenőr­zési Bizottság munkatervét hagyták jóvá. Az elhangzott beszámoló­kat, a vitákat és hozzászólá­sokat követően elfogadták. L. S. Tanácsülés Békéscsabán MTESZ-vb A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szö­vetségének Békés megyei szervezete végrehajtó bi- zotsága március 15-én ülést tartott Békéscsabán, az Ist­ván király téri Technika Há­zában. Az összejövetelt Gál Ist­ván titkári tájékoztatója nyitotta meg. Ezt követően az Országos Erdészeti Egye­sület Békés megyei csoport­jának munkájáról tartott előadást Gál Imréné elnök. Elmondta, hogy napjainkban 62 erdész dolgozik a megyé­ben. Ezért a kéthavonta megrendezett szakmai talál­kozók nemcsak a tapaszta­latcserét szolgálják, hanem elősegítik egymás jobb meg­ismerését is. A harmadik napirendi pontban Puskás Lajos erdőművelési műszaki vezető az Egyes fafajták városi környezetben való pusztulásának okai című ta­nulmányt ismertette. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy jobban oda kell figyelnünk városaink zöldterületeire. Megyénkben ezen a téren a legjobb eredményekkel Gyu­la és Szarvas büszkélkedhet. Befejezésül Balázs János az újítói kiállítás előkészíté­séről adott számot. Április 14—20. között tartják a kiál­lítást. Százhetven újítás ke­rül katalógusba a megyéből. L. S. Vizsgálat mesterséges nap alatt A Budapesti Műszaki Egyetem épületgépészeti II. tanszékén vizsgálatokat végeznek mester­séges égbolt alatt, hogy a felújításra váró épületekben minél jobban érvényesülhessen a ter­mészetes világítás. A képen: Majoros András tudományos munkatárs munka közben (MTI-fotó: Balaton József felvétele — KS) Dévaványán a 4-es számú kultúrcikk-szaküzletben a gyoma­endrődi könyvesbolt bizományosaként könyvárusítással is foglalkoznak. Az állványokon lenne hely bőven, a vásárlók sem maradnak el, mint képünk is mutatja, ám a választék koránt sincs egyenes arányban az érdeklődéssel Fotó: Gál Edit Jól gazdálkodnak az egyesült tsz-ek, állapították meg a BAGE ülésén A szolgáltatások növekedé­sével, újak bevezetésével, be­ruházások üzembe állításá­val az árbevétel a bázis évi­nek mintegy háromszorosára növekedett, miközben a mér­sékeltebb fejlesztési lehető­ségek a beruházások lassúbb megvalósítását eredményez­ték. A tervezett 3,3 millió forint árbevétellel szemben megközelítőleg 6,4 millió fo­rintot ért el a Békéscsaba és környéke agráripari egyesü­lés, amelynek közös vagyo­na csaknem 200 millió fo­rint. Az egyesülés elmúlt évi gazdálkodását 627 millió fo­rintot meghaladó egyenleg­gel zárta — mutattak rá a BAGE tanácsának szerdán Békéscsabán megtartott ülé­sén, ahol az elmúlt évi gaz­dálkodás elemzésén túl meg­vitatták az ez évi pénzügyi tervet, valamint az egyesü­lés alapitó okmányának, mű­ködési szabályzatának módo­sítására vonatkozó előter­jesztést. Erre az évre — a hatodik esztendeje működő — egye­sülés vezető testületé; a ta­nács maximális teljesítményt irányzott elő. 526 millió fo­rintot meghaladó költséggel kereken hétmillió forint nye­reséget tervez. A feszített gazdálkodás megvalósíható- ságát a testület abban látja, hogy a műtrágya és növény­védő szerek forgalmazásához, az ebben az évben üzembe helyezett vetőmagtársulás, valamint a repülőgépes és egyéb gazdasági szolgáltatás tárgyi feltételei lényegesen javultak, miközben a lét­szám állandó maradt. A vezető testület ülésén megvitatták a hat éve ki­adott agráripari egyesülés alapító okiratának és a mű­ködési szabályzat szükséges módosítását. Ennek során fi­gyelembe vették a párt Központi Bizottságának,- a Minisztertanácsnak, vala­mint a MÉM-nek az agrár­ipari egyesülésekről szóló ér­tékelést, megállapítva, hogy az egyesülés eddigi munká­ja megegyezik az országos szervek átértékelésével, de a két alapokmány néhány fe­jezetének módosítása szüksé­ges, különösen azért, mert az egyesülés szolgáltatása a 21 taggazdaság eredményes mű­ködésén túl kiterjed külső, az egyesüléshez nem tartozó gazdaságokra is. A BAGE vezető testületé egyetértett abban, hogy je­lentősebb kérdések eldöntése előtt — s ez az egyesülés­ben jelenleg is meglevő de­mokratizmus további szélesí­tését igazolja — célszerű a taggazdaságok _ vezetésével külön-külön tárgyalni. Előnyösebb a szerződéskötés Március 16-án, tegnap ki­bővített ülést tartott g me­gyei kertbarátok és kisál­lattenyésztők társadalmi szö­vetségének vezetősége a Ha­zafias Népfront székházában Békéscsabán. Ezen a kon­zervgyár, a hűtőipar, a ZÖLDÉRT és a MÉSZÖV képviselői a kistermelőkkel kötött termékértékesítési szerződésekről tájékoztatták a megjelenteket, akik kö­zött ott voltak a városi kertbarátklubok vezetői is. Több előadó utalt arra, hogy bizonyos területeken mésréklődött, illetve visz- szaesett a termelés, ami részben a piaci kereslet csökkenésével, részben pe­dig a költségek növekedésé­vel magyarázható. Sok eset­ben a felvásárlás során je­lentkeztek problémák, ami­kor is a kistermelők igen különböző fajtájú és m'nő- ségű zöldség- és gyümölcs­féleségeket szerettek volna értékesíteni az előző évek­ben. Éppen ezért ezerjtúl az lenne célravezető, ha példá­ul a nagyobb földterületen gazdálkodó személyek még idejében érdeklődnének az iránt: mikor, milyen termé­kekre előnyösebb szerződést kötni az átvétellel és a fel­dolgozással foglalkozó ÁFÉSZ-ekkel, illetve válla­latokkal. Az alapos szakmai tájé­koztatók után számos kér­dés és javaslat hangzott el az egészséges versenyszel­lem kialakításával, a piaci kockázatvállalással és a ter­melői kedv fenntartásával kapcsolatban. Befejezésül Schmidt János, a szövetség elnöke ismertette az idei munkaprogramot, amelyet a testület elfogadott, majd be­jelentések következtek. —y—n

Next

/
Thumbnails
Contents