Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-02 / 51. szám
1983. március 2., szerda Korszerűbb vállalati szervezet — rugalmasabb alkalmazkodás Takaros és takarékos sertéstelep Orosházán Az orosházi Béke Tsz szakvezetői az áldozatoktól sem riadnak vissza, ha az újat kutatják. Bizonyságul egy rövid történet: pár éve egy Kiskunhalason épült, energiatakarékos sertéstelepet akartak tanulmányozni. Azonban csak úgy mehettek be a telepre, ha előírásosan megfürödnek — hideg zuhanyban, mert meleg víz nem volt. Hogy mégsem a megtekintett építési módot választották, abban nem a hideg víz a ludas — inkább mert felismerték: olcsóbban is szert tehetnek sertéstelepre. Ölesén Maga a telepítés kényszerként jelentkezett a szövetkezetben. A központban és Répáson található hagyományos istállók ugyanis nemcsak az irányítás munkáját aprózták fel, gátat szabtak a gazdaságos termelésnövelésnek is. Ezért határoztak úgy a szakemberek, hogy a központi major mellett hoznak létre egy korszerű és olcsó telepet. Mégpedig: saját beruházásban. A saját kivitelezés indokai kézenfekvők. A Béke Tsz- nek van egy húsztagú építőbrigádja, lakatos-szerelő csoportja, erdeje, amelyben kitűnő akácok nőnek, kis téglagyára, homokbányája. Röviden: minden együtt, ami egy kis költséggel épülő telephez kell. A munkákat ezekre a forrásokra alapozva kezdték meg 1979-ben, az ISV, sertéshústermelési rendszer tervei alapján. Az ügyes kezű iparosok azóta tető alá hoztak három hizlaldát, egy elletőt és egy malacnevelőt. Az épületek vázát szerfák adják, tetőmegoldása talán az emberiség leghagyományosabb fedőanyaga: nád. A nádról érdemes pár szót ejteni. Azt mondják róla, hogy évről évre javul a szigetelőképessége, alkalmazásával elmarad egy gyakori Minisztériumi elemzés Az Ipari Minisztérium vezetői megtárgyalták az üzemi demokrácia fejlesztésével kapcsolatos minisztériumi és vállalati feladatokat. Áttekintették azoknak az intézkedéseknek az eredményeit, amelyeket a Minisztertanács és a SZOT vezetőinek közös dokumentuma alapján dolgoztak ki. Megállapították: a minisztérium apparátusa gondoskodott arról, hogy a vállalatok vezetői az éves gazdasági, szociális és bérpolitikai tervek előkészítése és tárgyalása időszakában megfelelő útmutatásokat, konkrét és közvetlen módszertani segítséget kapjanak. A vállalatok kezdeményezésére a minisztériumi apparátus a vállalati tervezőkkel személyes kapcsolatot is fenntart. és nagyon kínos jelenség: nem izzad a fal. A hizlalda levegője éppen annyira nedves, amennyire kell, az állatok láthatóan jól érzik magukat benne. A nádtetőn hizlaldánként hat szellőzőkürtőt építettek Ezeken és az oldalfalak nyílásain cserélődik a levegő, huzat és más kellemetlen kísérők nélkül. S ami fontos, nemcsak télen, nyáron is. Az első istálló kürtőibe biztonságképpen beépítettek egy- egy ventillátort, de mint kiderült, a legnagyobb melegben sem kellett beindítani őket. A világításhoz ugyan szükség van fénycsövekre, ezek fogyasztása azonban csekély. Így nyugodtan elmondható, hogy évente 150—200 ezer forint elektromos energiát takarítanak meg a természetes szellőztetéssel. És még a villamos hálózat kiépítéséről, a rendszeres karbantartás elmaradásáról nem is szóltunk! Moslékkal A hizlaldában az etetők a betonút két oldalán helyezkednek el. Ez az építési mód teremtette meg a takarékos, Egyszerű belső kiképzés Az ágazati szakszervezetek illetékes osztályaival előzetesen egyeztetve a minisztérium irányelveket adott ki a kollektív szerződések végrehajtásáról szóló beszámolók és az éves módosítások elkészítéséhez. Ebben külön hangsúlyozták a vállalat működése, illetve a társadalompolitikai célok szempontjából nagy jelentőségű feladatokat, az anyaggal, energiával és az élőmunkával való takarékosság fontosságát a vállalatok ösztönzési rendszerében és a teljesítménybérezésben. Mintegy hetven vállalatnál a minisztérium képviselői személyes tapasztalatokat is szereztek. A vállalatok a tervjavaslatok megvitatását jól előkészítették. A bizalmi testületi tanácskozámoslékra alapozott takarmányozás lehetőségét. A hízók jelenleg étkük 70—80 százalékát moslék, fennmaradó hányadát száraz táp alakjában kapják. Nem nehéz megindokolni a mosléketetés előnyeit. A szövetkezet szerződést kötött a gyopárosi tejüzemmel napi-tízezer liter tejsavó szállítására. A hódmezővásárhelyi állatifehérje-feldol- gozótól húspépet vásárolnak. A két olcsó melléktermék keverékébe elfér a nedvesen tárolt, zúzott kukorica, a CCM is. A kiosztást és takarmánykeverést ennek figyelembevételével oldották meg a műszakiak. Készítettek egy két köbméteres tartályt, amelyet összekapcsoltak egy TZ—4K—14—B jelű kistrak- tor kardántengelyével. (Felső képkivágásunkban.) Ügy, hogy a kiadagolt takarmányt a tartály alján elhelyezett keverőlapátok menet közben keverik. A tápot a tartályra épített két gumicső adagolja az út két szélén levő vályúsorba. A hizlalda kutricáinak belső részében olyan etető van, amelybe por alakú tápot juttatnak. A két vályúból any- nyit és olyan takarmányt fogyaszt a sertés, amit kíván. Szakvélemények szerint ezt Fotó: Fazekas László sokon érdemi vita bontakozott ki. A küldöttek gyakran csak módosítások után hagyták jóvá a tervjavaslatokat. Az Ipari Minisztérium 11 nagyvállalatnál és 6 trösztnél tartott vizsgálata alapján megállapították, hogy a munkahelyi demokrácia fórumainak működésében még nem szűntek meg a formális, bürokratikus vonások. Az is tapasztalható, hogy a függőségi viszonyok még nem mindig engedik érvényesülni az őszinte kritikát. A minisztérium vezetése a munkahelyi demokratizmus bővítését azzal is segíti, hogy a káderpolitikában, a vezetők kiválasztásánál, minősítésénél, erkölcsi és anyagi elismerésénél a demokratikus vezetési stílust is figyelembe veszi. a módszert hálálják meg leginkább a hízók. A szaporodó sertésekkel szemben a gondozók ugyancsak megfogyatkoztak a telepen. Míg korábban négyen láttak el egy-egy hasonló épületet, most — a takarmányozás és kitrágyázás korszerűsége miatt — egy épületben csak egy gondozóra van szükség. Hizlalnak A Béke Tsz sertéstelepét eredetileg 15 ezres hízókibocsátásúra tervezték. Kisebb újításokkal sikerült ezt a számot kétezerrel megfejelni. Az építkezésnek jövőre kellene befejeződnie, remény van rá, hogy már az idén benépesíthetik mind a négy hizlaldát, összegezni még korai volna, de tapasztalatokról máris beszámolhatunk. A hizlalás színvonalát, eredményességét sok szám mutatja. Az egyikből, az egy kilogramm súlygyarapodásra felhasznált takarmány meny- nyiségéből sok minden kiderül. Tavaly 3,53 kilogrammból híztak egy kilót a sertések, az idei terv kerek három és fél kilogramm. Olyan szép számok ezek, hogy nem csodálható a szövetkezet elnökének, Sülé Ferencnek a megjegyzése: „Biztos lesznek, akik azt mondják rá, hogy nem igaz, de minek mondanánk valótlant?”. A kezdet tehát mindenképp biztató. És reméljük, hogy nem marad kezdet — gondolok itt a telepítés módszerére, amely feltétlenül elterjesztésre ajánlható. Mert igaz, hogy szűkösek a beruházási keretek, nagyok az építkezések adói, de az élet megy tovább. Több helyen eljuthatnak oda, hogy a fejlődés érdekében telepet kell építeni. S ha már építenek, miért ne az olcsót, a hagyományosat, amely napjainkban ismét korszerűvé válik? M. Szabó Zsuzsa A mostani oktatási évben az Ipari Vezetőképző Intézet alap- és továbbképző tanfolyamainak tananyagé már beépítették az üzemi demokrácia fejlesztésével összefüggő kérdéseket, s ismertetik a hasznosítható tapasztalatokat. A minisztérium megbízta a Struktúra Szervezési Vállalatot a dolgozók tulajdonosi szemléletének, tájékoztatásának, valamint a belső érdekeltségi rendszerre vonatkozó döntésekbe való bevonásának reprezentatív vizsgálatával. A problémakör ilyenfajta megközelítése hazai viszonylatban úttörő jellegű, s tapasztalatait már 1983-ban hasznosítani kívánják. A minisztérium vezetése állást foglalt, hogy a szakmai szakszervezetek főtitkáraival legközelebb sorra kerülő vezetői tanácskozáson értékelik a tapasztalatokat, és együttesen határozzák meg a további teendőket. A hetvenes évek második felében mind nyilvánvalóbbá vált, hogy az addigi vállalati szervezeti rendszer felépítése, működése nem teremt kedvező feltételeket gazdaságpolitikai céljaink eléréséhez — miután időközben lényegesen megváltoztak a gazdálkodás körülményei. E helyzet megváltoztatására a Minisztertanács 1980 elején egy tárcaközi szervezetet, az úgynevezett koordináló bizottságot hozott létre, amelynek feladata a vállalati szervezeti keretek átalakítása volt. Fő célja a vállalatok piaci érzékenységének, reagálóképességének fokozása. A minisztériumok és a koordináló bizottság együttműködésének és munkájának eredményeként — a három évvel korábbi állapothoz képest — 1982 nyarán már 10 tröszttel és négy nagyvállalattal kevesebb működött a gazdaságban. Ezenkívül számos vállalatból, trösztből vált le egy vagy több gyáregység, és néhány kisebb összevonás is történt. Mindennek következtében — az összevonásokat is beleértve — 26 korábbi szervezet szűnt meg, és 167 új vállalat alakult, illetve alakul (például az AFIT 15 vállalata). Zala megye kivételével mindenhol emelkedett a vállalatok száma, a legjobban Heves, Bács-Kiskun, Komárom és Hajdú-Bihar megyékben. Érzékelik a piaci hatásokat Az új vállalatok többségének eddigi működése biztosítja, hogy a célnak megfelelően a mcJdosult szervezeti keretek kedvezőbb feltételeket teremtettek a rugalmas alkalmazkodáshoz: a gazdálkodó egységek közvetlenebbül érzékelik a környezeti — köztük a piaci — hatásokat, s jól alkalmazkodnak hozzájuk. Ez lemérhető volt a fogyasztók ellátásában is. A szervezeti változásokkal párhuzamosan változott a gazdaságirányító szervek, a vezetők és a dolgozók szemlélete is. A vállalatok tevékenysége komplexebbé vált, együttműködésük erősödött. Szélesedtek a különböző vállalatközi együttműködési formák, társulások, közös vállalatok jöttek létre. Szorosabb lett a vállalatok és a kereskedelem együttműködése, sok vállalat saját üzlethálózatán keresztül közvetlenül is értékesíti termékeit — így naprakészen tájékozódhat a vevők igényeiről. Nyilvánvaló, hogy a módosított vállalati szervezeti rendszert nem végleges állapotnak kell tekinteni. Tovább kell folytatni az észszerű gazdasági Verseny elősegítését, a monopolhelyzet megszüntetését, vagy legalábbis jelentős mérséklését, hiszen ezek mind a gazdálkodás hatékonyságának fokozását segítik elő. Ezekhez az egyik legfontosabb tennivaló a vállalatok belső irányítási rendszerének korszerűsítése. Kulcskérdés a belső érdekviszonyok nyíltabbá tétele, az egyes elkülönült egységek eredményességének felszínre hozása. a teljesítményekkel arányos belső ösztönzőrendszer kialakítása. 1983. január 1-től A Minisztertanács a vállalati önállóság és érdekeltség további fokozását, a belső irányítási, érdekeltségi rendszer továbbfejlesztését, a munkahelyi demokrácia szélesítését kívánta elősegíteni azokkal a közelmúltban elfogadott határozatokkal, amelyek 1983, január 1-től a vállalati felügyelő bizottságok tevékenységének fejlesztését, a vállalati igazgató tanácsok jogkörének növelését, és a magasabb vezető állású dolgozó kiválasztási és kinevezési gyakorlatának korszerűsítését hivatottak elősegíteni. A korszerűsítés kétirányú: egyrészt bővül a vállalati bizottságok felügyeleti és ellenőrzési funkciója, másrészt az ellenőrzés és az értékelés tapasztalataira támaszkodva a vállalat működési irányát befolyásoló, orientáló tevékenységet fejthetnek ki. A kollektív vállalati vezetést elősegítő igazgatói tanácsok működésének jogi kereteit már a vállalati törvény megteremtette. Ennek ellenére számuk mégis elenyészően kevés volt. A meglevők is elsősorban a vezetők tevékenységét segítő véleményező, tanácsadó, döntés-előkészítő funkciókat láttak el, döntési jogkörrel azonban nem rendelkeztek. Most ezzel a jogkörrel is felruházzák az igazgató tanácsokat. A konkrét vezetői döntésekért természetesen továbbra is az igazgató a felelős, tehát a tanács működése nem korlátozza az igazgatót a folyamatos vállalatvezetésben. Jelenleg a vállalati igazgatók esetében az alapító szerv egészben, az igazgatók helyettesei esetében pedig meghatározott fontosabb esetekben gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az új rendelkezések a vezetőkiválasztás tárgyilagosságának elősegítését, a személyzeti munka nyilvánosságának, demokratizmusának fejlesztését szolgálják. Amellett, hogy a jövőben szélesebb körben lehet pályázat útján elnyerni a vezetői állásokat, illetve bevezetik a meghatározott idejű vezetői kinevezések gyakorlatát, azzal is bővül az igazgatók jogköre, hogy a jövőben helyetteseik fölött ők gyakorolják a munkáltatói jogkört — s ezzel szélesedik a felelősség megosztása. Ugyanakkor erre a területre is kiterjed a felügyelő bizottságok hatásköre, tehát a vezetőkiválasztásban erősödnek a demokratikus vonások. Véleményez a szakszervezet Ezt az igényt fejezi ki az a határozat is, amelyet a Minisztertanács, a SZOT Elnöksége és a KISZ KB Intéző Bizottsága együttesen fogadott el, s amelynek célja szintén a munkahelyi demokrácia továbbfejlesztése. Ennek legfontosabb vonása az, hogy — bizonyos szűk és meghatározott kör kivételével — valamennyi vezetőre kiterjeszti a különböző szakszervezeti fórumok véleményezési jogát. Ezek az intézkedések ismét jelentős lépést jelentenek a vállalati belső mechanizmusok korszerűsítésében. Á. T. Munkahelyi demokrácia az iparban
