Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-15 / 62. szám
NÉPÚJSÁG 1983. március 15., kedd Aki életre keltette a színeket Minden festőművész színekkel dolgozik. Csakhogy Baranyó Sándor — akinek a napokban nyílt a kiállítása Békéscsabán a Munkácsy Mihály Múzeumban — életre kelti őket. Ez művészetének titka. Bennük és belőlük él. Gondolatait, titkait, sejtéseit, egész világát a színek végtelen skálájában fogalmazza meg. Ha az ember megáll képei előtt, nem a formák, nem a táj, nem is a figurák ragadják meg. Színek tarkasága viliódzik a tárlatlátogató szemei előtt. Olyan, mint valami mesebeli káprázat. — Tíz évig tanultam rajzolni. Igen fiatalon, mindössze 13 éves voltam, amikor édesapám elvitt a MÁV szolnoki képzőművészeti -körébe, ahol Nagy Géza középiskolai rajztanárra bízott. Később a szolnoki művésztelepre kerültem, ahol nagynevű festők dolgoztak, mint Abanovák, Fényes Adolf, Borbereki Kovács Zoltán. A főiskolán Szőnyi István tanítványa lettem, később a tanársegédje. Ott kezdtem komolyabban foglalkozni a színekkel. Persze, adottság kell hozzá, színérzék, enél- kül nem megy. A természet rendkívül gazdag. Tanulmányozásáról nem tudok lemondani — vallja önmagáról Baranyó Sándor. Csakhogy ezek a színek egyáltalán nem andalítóak. Olykor olyanok, mint a felkiáltójel. A döbbenet erejével hatnak. Szétfeszítik a kép keretét drámai töltetükkel. Szinte felszisszen az ember a „Mementó” című festmény előtt. Hiszen ez egy rokkant! Félelmet, feszülte.'- get sugároznak a színek. Háború okozta tragédiát, egy emberét, s rajta keresztül milliókét. — Sokáig hordtam magamban ezt a témát. Ez egy első világháborús hadirokkant. Gyermekkoromban Szolnok utcáin gyakran láttam. — Kitől tanult a legtöbbet? — Azt hiszem, Szőnyitől. Nagyon ügyelt arra, hogy tanítványai sem őt, sem más mestereket ne utánozzanak. Másfelől tőle tanultam meg azt az alázatot, hogy a kép nem mondhat ellent a valóság objektív igazságának. — Festészete milyen irányzatot képvisel? — Véleményem szerint nincs annyi irányzat, mint ahányról beszélnek manapság. Valamennyi háromba belefér. Egyik az, amelyik mikroszkopikusan tükrözi a valóságot, a másik az expresszív irányzat, amely tünA festőművésszel a kiállításon Fotó: Gál Edit tetőleg az alkotó személyiségére helyezi a hangsúlyt. A harmadik valahol a kettő között helyezkedik el. Én az alföldi iskolát vallom magaménak, melyet expresszív jellegűnek érzek. Baranyó a szolnoki művésztelep legerőteljesebb, legsajátosabb karakterű festője. A ’60-as években sem fordult el a természettől, ám figyelme a munkás- és a paraszttémák felé irányult. Megelevenítette a termelő- szövetkezetek szervezését, a mezőgazdasági munkát. Megfestette az olajbányászokat, az új ipari létesítményeket, Szolnok változó arculatát, az utcákat, az új épületeket, a bennük élő embereket, a hazatérő halászokat. Az olajbányászokhoz hatéves szerződés kötötte. A munkásábrázolás a képzőművészetben címmel meghirdetett pályázaton az „Algyői gázkitörés” képével pályázatot nyert. Jelenleg az Állami Építőipari Vállalattal van hasonló megállapodása. — Számomra nagyon fontos ez a kapcsolat — vallja. — Enélkül nem tudnék dolgozni. Nagyon fontos, hogy alaposan megismerjem azokat az embereket, akiknek életét vászonra viszem. Ám a festő élete önként vállalt fegyelem is, mely minden tehetség hajtómotorja. Örökös harc önmagával, a témával, hogy ne ismételje korábbi önmagát. Baranyó fegyelmezett ember. Mértéktartó és határozott. Hatvankét éves, de nem látszik rajta a kor. — Rendszeresen dolgozom. Általában reggel 6-kor látok hozzá a munkához. Életének és munkásságának jelentős állomásai a kiállítások. 1946-ban volt az első kiállítása Pesten. Hosz- szabb-rövidebb megszakítással újabbak követték. Szolnok, Szeged, Debrecen és Pest, a Műcsarnok és a Nemzeti Galéria. Debrecenben megkapta a Medgyessy- emlékplakettet. Kecskeméten a felszabadulási emlékpályázatot nyerte meg. Szolnokon pedig a Triennálé nagydíját. 1962-ben két képpel mutatkozott be Párizsban. A hatalmas kiállítócsarnokban több mint 3 ezer kép szerepel. S a külföldön ismeretlen magyar festőre felfigyelt a francia kritika. Ezután még ötször állított ki a francia fővárosban. De képei többek között megjárták Moszkvát, Leningrádot, Münchent, Szófiát, Prágát, Tallinnt, Amszterdamot, Drezdát. — Mit jelent a külföldi szereplés? — önvizsgálatot. Békéscsabán most mutatkozott be először. Régen tervezgette és nagy gonddal készült erre a kiállításra. A Munkácsy Mihály Múzeumba 62 képpel érkezett. A bemutatóterem falára azonban csak 53 kép került fel. Eny- nyi fért el. Valamennyi a Tisza-tájat eleveníti meg. Nagyon találó a képek rendszerezése és válogatása. Mert Baranyó ebből a tájból táplálkozik, nem akar elszakadni tőle, és nem is akar más lenni, de mást sem akar festeni, csak az Alföldet. Az olajbányászokat, a téesztago- kat, a szolnoki utcát, a Ti- sza-partot, a hóvihart, a meghitt szerelmeseket, az aggódó apát. Ám ezt a tenyérnyi világot a felfedezés élményévé varázsolja a tárlatlátogatók számára. Talán ez az önvallomásnak is beillő kötődése, azonosulása a tájjal, a Tisza-menti emberekkel, osztozkodása sorsukkal, bánatukkal és örömükkel kölcsönöz festészetének olyan mély humanizmust, mely mikrovilágának az egyetemesség rangját adja meg. Serédi János Sok a jelentkező Nyelvvizsgák Évtizedeken át egyetlen intézmény volt jogosult Magyarországon arra, hogy hivatalos igazolást, ha úgy tetszik, bizonyítványt adjon mindazoknak, akik minősíttetni kívánták idegen nyelvtudásuk fokát: az Idegennyelvi Továbbképző Központ. Az utóbbi években örvendetesen megnőtt az idegen nyelveket tanulók száma: tavaly rendelet jelent meg a nyelvpótlékról, a közismert népgazdasági okok is jó néhány vállalatnál arra ösztönzik az illetékeseket, hogy szorgalmazzák, minél több „dokumentált” nyelvtudással rendelkező dolgozójuk legyen. A TIT- és egyéb nyelvtanfolyamok eredményességét bizonyítja, hogy két évvel ezelőtt bevezették az alapfokú nyelvvizsgát is, ahol a fő követelmény a beszélt nyelvre koncentrálódik — elsősorban a külföldön munkát vállalók és a vendéglátóipari dolgozók szempontjai szerint. A Budapesten hagyományosan működő állami nyelvvizsgabizottság előtt lehetett eddig tenni közép- és felsőfokú nyelvvizsgát, ám mostanra annyira megszaporodtak a , vizsgázni kívánók, hogy a decentralizáció elkerülhetetlenné vált: tavaly óta az alapfokú vizsgákat Miskolcon, Veszprémben és Szegeden is le lehet tenni — ez év őszétől pedig már a középfokút is. Szegeden, a József Attila Tudományegyetem Központi Idegennyelvi Lektorátusa kapta meg a jogot — a felügyeletet gyakorló budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem által kinevezett nyelvvizsgabizottság révén —, hogy Csongrád és Békés megyei vizsgázókat fogadjon. Egyetemi oktatók és a lektorátus dolgozói, akiknek jócskán van tapasztalatuk az iskolán kívüli nyelv- oktatásban, évente három alkalommal várják a két megyéből jelentkezetteket. Angolból, németből és oroszból lehet vizsgázni, október, február és június utolsó hetében. Így a jelentkezési határidők: szeptember 15., jaSzegeden is nuár 15. és május 15. A jelentkezési lapok a korábbiakkal azonosak, ezeket beszerezni, minden szükséges információval együtt, a lektorátusról (6722 Szeged, Petőfi Sándor sugárút 30—34.) lehet, s a pontos vizsganapokról is ily módon kaphatnak értesítést az érdekeltek. Üjdonság, hogy az írásbeli és szóbeli vizsgák között csupán egy-két nap telik el, s azt sem árt tudni, hogy a követelményrendszer egységes, és bizony semmivel sem könnyebb a „helybeli” nyelvvizsga, mint annak idején a budapesti volt. Elsősorban a TIT-nyelvtanfolya- mok hallgatóit és a különböző vállalati nyelvoktatási kurzusok résztvevőit várják, s egy emlékeztető: a nyelvvizsga egyik „fokozatában” sincs „abszolút” tankönyv. A különböző tanfolyamokon használtak, a Tanuljunk nyelveket-sorozat darabjai, az idegen nyelveken kiadottak egyaránt jók lehetnek — nyilván a felkészítő tanároknak kell megfelelő körültekintéssel eljárni ez ügyben... Némi ízelítő a követelményekből: az alapfokú . vizsgán külön minősítik a beszédértést és -készséget, továbbá a nyelvhelyességet. A témakörök a mindennapi élet tudnivalói közül valók, az utazástól a vásárláson át a szórakozásig. A középfokú nyelvvizsgák követelményei között szerepel például írásbeli fordítás idegen nyelvből magyarra, beszélgetés, lexikai ismeretek, s a fenti témák bővített anyagán kívül általános művelődéstörténeti tudnivalók is. Októberben tehát először tehető középfokú nyelvvizsga Szegeden, s azon felül, hogy — nem mellékes szempont manapság — utazási költséget is meg lehet takarítani, ez az új lehetőség, a szegedi egyetem lektorátusának profiljába illeszkedve, remélhetően újabb híveket szerez a nyelvtanulás ügyének. Amire több szükség van mostanában, mint valaha. D. L. t* * H A közelmúltban újították fel Kétegyházán a művelődési ház klubját, melyben nemcsak a kellemes környezet, hanem az érdekes programok is idevonzzák a község minden korosztályát Fotó: Gál Edit KÉPERNYŐ Állatok olimpiája Nem tagadom, zúgolódtam, amikor a szerda esti televíziós műsort nézegettem a rádióújságban. Főműsoridőben természetfilm! Legalább a második műsorban más lenne, de ott is a mesterséges gyöngytenyésztés a téma ... Szóval közel sem voltam elragadtatva. Nem mintha nem szeretném a természetrajzi filmeket, egyszerűen akkor este nem volt rá gusztusom — mert olykor az is elkel ezeket a filmeket nézve —, s nem tetszett, hogy akarom, nem akarom, csak ez van mindkét csatornán. De ne halogassam tovább, gyorsan leszögezem, jó, hogy végül mégis a készülék elé ültem. Az „Állatok olimpiája” igazi, profi film volt, a maga területén. Az igazság az, hogy a mozi elkényeztetett minket egy kissé e téren, hogy csak néhány, szállómra emlékezetes filmet említsek, ott volt „A madarak is, a méhek is”, melyet bár jó néhány éve láttam, mégis emlékszem pazar képeire, érdekességeire. Vagy egy másik film, a „Sivatagi show”, amely semmiképpen nem maradhat ki e felsorolásból. Mókás — ám a valós életből merített — képsorait, még a kisfiam is fel-fel említi, holott régen láttuk ezt is, és sajnos — úgy tűnik — az ismétlést hiába várom ... S Kollányi Ágoston a napokban vetített nagy sikerű filmjét, a „Noé bárkáit” még nem is említettem ... De térjünk vissza a szerda esti angol rövidfilmre, s próbáljunk a fent említett filmekkel közös vonást találni, hogy megkeressük a nyitját annak, mi az, ami mind a négy alkotást sikeressé teszi. Nos, nem nehéz párhuzamot vonni. Mind a négy természetfilm meghatározott cél érdekében — s nem csak a látvány kedvéért — mutatja mindazt, amit... Az első az állatok nászával, a második igazi show-váloga- tással, a harmadik természetvédelemmel foglalkozott. Az utóbbi, a televíziós, szellemes szöveggel, mintegy olimpiai játékként ábrázolja a természet mozgó — nem is akárhogyan mozgó — csodáit. S ha már a film méltatásánál tartunk, nem feledkezhetünk meg a zseniális operatőri munkáról, a csodás felvételekről. (Ezegyszer sajnáltam, hogy nem láthatom színesben a filmet...) És még valamit ki kell emelnem : az összekötő szöveg szellemességét, eredeti humorát, s a narrátor — ha jól emlékszem Bodrogi Gyula — élvezetes előadásmódját, amely csak aláhúzta, sőt fokozta a film nyújtotta élvezetet. N. Á. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Eszmék faggatása. 9.02: A longjumeau-1 postakocsis. 9.42: Találkozás a Hang-villában. 10.05: MR 10—14. 10.35: Nemzeti dal. 10.50: Liszt: Magyar történelmi arcképek. li.27: A kaposvári Vikár Béla énekkar énekel. 11.34: Rengeteg pénz. P. G. Wodehouse regénye. 12.45: Törvénykönyv. 13.00: Hangverseny délidőben. Kb. 13.55: Népdalok. 14.07: „Itthon lehetek tulajdon hazámban ...” 15.05: Élő világirodalom. Svédország. 15.24: Operaáriák. 15.58: Rádiószínház. Nem mese az, gyermek. 17.05: Mozgásterek. 17.30: Angelo Ephrikian együttese Gesüaldo-madrigálokat énekel. 19.15: Közvetítés a Magyarország —Hollandia jégkorong világbajnoki mérkőzésről. 19.25: Népdalok. ' 20.00: Tudomány és gyakorlat. 20.30: Erkel: Névtelen hősök. 22.30: Kamarazene. 22.50: Akitől tanultam. 23.00: Évszázadok mestermüveiből. 0.10: A Párizsi fúvósegyüttes játszik. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: 48-as dalok. 8.35: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.35: Melódiakoktél. 13.30: Falusi hangverseny. 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja. 16.35: Csúcsforgalom. 18.00: Kamasz-panasz. 18.35: Daloló, muzsikáló tájak. 19.25: Tudományos könyvmozaik. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Hét bagoly. Krúdy Gyula regénye. 21.01: Közvetítés a Magyarország —Hollandia jégkorong világbajnoki mérkőzésről. 21.25: Nótacsokor. 22.30: Kovács Andor szerzeményeiből. 23.20: Operettfelvételek. in. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Zenekari muzsika. 10.29: Operaegyüttesek. 11.30: Barokk zene. 13.07: Félóra népzene. 13.37: Olasz filmek zenéjéből. 14.00: Kamarazene. 15.25: Otto Klemperer Beethoven- műveket vezényel. 16.45: Labirintus. 17.00: Operaáriák. 17.30: Külpolitikai arcképcsarnok. 17.50: Miért éppen én? 18.00: Hidas Frigyes: Balettzene. 18.25: A progresszív rock híres lemezei. 19.05: Két hangon — Horgas Béla és Levendel Júlia — Kazinczy karikáiról. 19.40: Kapcsoljuk a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termét. Kb. 21.25: Müller Péter: Túl rövid a karod. 22.25: Pelléas és Mélisande. 23.10: A Lipcsei Rádió énekkara Mendelssohn-kórusokat énekel. SZOLNOKI STÜDIÖ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. Peter Griffin énekel. 17.15: Hangképek a Forradalmi Ifjúsági Napok megnyitójáról. Riporter: Benkő Imre, Gulyás Ferenc. 17.30: Fiatalok népzenei percei. A martfűi Bagi József és a mezőtúri Galagonya együttes citerázik. 17.40: Hazai holmi. Körmendi Lajos jegyzete. 17.45: Régi lemezalbumok. „Ne sírjatok lányok.” 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A Chilly együttes felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.50: Tévétorna, (ism.) 8.55: Ünnepek, évfordulók. (ism.) 9.20: „Vár állott, most kőhalom ...” (ism.) 9.50: Tavaszi tévélottó-sorsolás. (f.-f.) 10.00: Aladdin és a csodalámpa, (ism.) 11.00: Petőfi ’73. Magyar film. 12.15: Képújság, (f.-f.) 14.40: Hírek, (f.-f.) 14.45: Zsebtévé. (ism.) 15.15: Üzenet az űrből. 16.45: Operettbarátság. 17.25: Képújság, (f.-f.) 17.30: Helyünk a világban, (f.-f.) 18.00: Reklám, (f.-f.) 18.05: Kodály Zoltán: Nemzeti dal. 18.10: Csapatmunka. 18.55: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Mint oldott kéve. Sárközi György regénye. 21.00: Stúdió ’83. 21.55: Felkínálom — népgazdasági hasznosításra. 22.30: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.35: Autó-motorsport. 18.55: Jégkorog VB. C csoport. Magyarország—Hollandia mérkőzés. A szünetben: Reklám, (f.-f.) 21.20: Tv-híradó 2. 21.40: Gólyavári esték. 22.25: Képújság, (f.-f.) BUKAREST 16.05: Család és iskola. 16.35: Fiatalok klubja. 17.20: Ezer szakma. 17.45: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.15: Gazdasági figyelő. 20.30: Tv-filmek a világban. 21.00: Tv-ankét. 21.20: Júliusban nem virágzik. Tv-játék. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 15.30: Tv-napló. 16.40: Videooldalak. 16.50: Hirdetmény. 17.00: Tv-napló. 17.10: Macva. 17.40: Hírek. 17.45: A kaland. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. \ 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Párbeszédek. 20.45: Reklám. 20.50: Játékfilm. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 18.45: Tv-napló. 19.00: A technika az erő és a gyengeség között. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Folk-parádé. 20.45: A forradalom, amely folyik. A Neretva. 21.30: Reklám. 21.35: Zágrábi körkép. 21.50: Egy szerző — egy film. SZÍNHÁZ 1983. március 15-én, kedden 19 órakor Békéscsabán LAMMERMOORI LUCIA Bartók-bérlet 1983. március 16-án, szerdán 19 órakor Békéscsabán: VÁLLALKOZNI TUDNI KELL 611. sz. SZMKI ea. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: A kőszívű ember fiai I—II. rész, 8 órakor: A vidéki lány. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: Föltámadott a tenger, 4 órakor: Klabus a világűrben, 6 és 8 órakor: Üldözők. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Évfolyamtársak, fél 8-kor: Megbocsátás. Gyulai Erkel : fél 6-kor: Hófehérke és a hét törpe, fél 8-kor: Az ifjúkor forró évei. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Evezz egyedül, 5 és 7 órakor: A kolónaia. Orosházi Partizán: fél 4-kor: Két pont között a -legrövidebb görbe, fél 6 és fél 8-kor: Kabaré. Szarvasi Táncsics: 6 és 8 órakor: ősszel a tengernél, 22 órakor: Filmklub.
