Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-15 / 62. szám
NÉPÚJSÁG 1983. március 15., kedd A MAGYAR NÉPGAZDASÁG 1982. ÉVI FEJLŐDÉSE NEMZETI JÖVEDELEM ÉS A BELFÖLDI FELHASZNALAS nemzeti jövedelem 101.5-102 1981=100-p ebből belföldi anyagi nettó felhasználás fogyasztás felhalmozás 98 109 85-90 riyrr IPARI TERMELÉS A SZOCIALISTA IPAR TERMELÉSÉNEK ALAKULÁSA 1982-BEN ............. 1 991=100 anya 101.4 99.4 v.v.w.wwiwíiw.'íz.syi■. :*■ villamosenefQia - ipar 103,7 r*U"JI*iflÉ 100.9 101,8 :.;vegyipar TTTTTTTTTTTTTTT connyuipar MMHMMIMI.il ijjelelmiszeripar 98,4 104,4 ÉPÍTŐIPAR (1981=1001 a kivitelező építőipar termelése 97.1 foglalkoztatottak száma 95,3 egy foglalkoztatottra lutó termelés________ 102 lakásépítés J76975 175550 ÁLLATÁLLOMÁNY (am db) szarvasmarha Ül 1945 J1922 sertés Ilim B 8300 ]}9035 juh 1982 . | 13140 |3200 VÁGÓÁLLAT-TERMELÉS (millió tornai TEJTERMELÉS (1981=100| m MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK TERMELÉSE ebből összesen növény állat termelés tenyésztés 104,0 1981=100 105.0 106,0 kukorica cukorrépa 114 114 burgonya napraforgó 1981= ' 100 alma (millió tonna) KÜLKERESKEDELMI FORGALOM (1981=100| összesen Kivitel behozatal V, 107,0 100.0 rubelelszámolású árúk forgalma kivitel behozatal 104.0 K9StSGQSS^W////////M 103.0 FOGLALKOZTATOTTSÁG aktiv keresők száma (év elején, 1000 fő) 5002 4992 1981 ■ 1982 a lakosság jövedelme egy keresőre jutó havi átlagkereset, bérkiegészítésekkel együtt (Ft) 4970 pénzbeli társadalmi jövedelmek (1981-100) EGÉSZSÉGÜGY. OKTATÁS 10 000 lakosra jutó orvosok száma I 29.5 1 30 0 Pedagógusok száma (ezer) alsófokú középoktatásban iskolákban 81 mn 16.4 1981,198? H 19811198? mZ Szakcsoporti árualap, 49 millió forint írtékben Az utóbbi években nemcsak árutermelésben értek el jelentős fejlődést a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ szakcsoportjai. Gazdálkodásuk és szervezeti életük is kiegyensúlyozott lett. Ez mondható el a baromfitenyésztő szakcsoportról is, mely évek óta tetemes árualappal járul hozzá a felvásárlási ágazat árbevételéhez. Az említett szakcsoport intéző bizottsága 1982-ben is nagy erőfeszítést tett azért, hogy a tagság zavartalanul tudjon termelni. Így például a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát újfalui gazdaságából 66 ezer 400 naposlibát szerzett be. Ez a mennyiség a tervezettet mintegy 33 százalékkal haladta meg. Továbbá a mezőmegyeri termelőszövetkezetből 38 ezer előnevelt csirkét vett át a szakcsoport tagjainak. Ugyanakkor a szakcsoport saját keltetőjéből több mint 273 ezer naposcsibe került ki a tagokhoz. Baromfitápot, tápszereket és egyéb kiegészítő takarmányt több mint 12 millió forint értékben vehettek igénybe a szakcsoport tagjai. A múlt évi dinamikus fejlődésről azonban az a tete-, mes árualap tanúskodik, mely csaknem 49 millió forint értéket képviselt. Ebből különösen kiemelkedett a 10 és fél millió darabot meghaladó árutojás, ami közelítette a 20 millió forintos árbevételt. A mintegy 49 millió forintos árbevételt csaknem 229 és fél ezer forint nyereség követte. Mindez együttvéve a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ baromfi- tenyésztő szakcsoport 166 tagjának szorgalmát dicséri. Az említett nyereségből 30 ezer forintot fejlesztési alapra tettek félre. A tagok részesedéseként 119 ezer forintot fizetnek ki, miközben szociális és kulturális alapra 12 ezer forint jut. Erre az évre 36 millió forintos árbevétel teljesítését tervezi a szakcsoport intéző bizottsága. És természetesen a múlt évhez hasonlóan most is az árutojás-termelést tartják legfontosabbnak. Baromfitápot, egyéb takarmányt és tápszert az idén 200' tonna mennyiségben szerez be a vezetőség. A szakcsoport tagjai pedig szorgalmukkal, termelési fegyelmükkel bizonyítják, hogy az 1982. évi eredmény — akárcsak az előző esztendők sikerei — nem a véletlen műve. Sokkal inkább a következetes munkáé. Balkus Imre A MÉM repülőgépes szolgálat nyíregyházi üzemegységében — amely Borsod, Hajdú, Heves és Szabolcs-Szatmár megye repülőgépes agrokémiai művelésének bázisa — az idén több mint 100 helikoptert és repülőgépet készítenek fel a tavaszi-nyári munkákra. A négy megyében dolgozó 31 brigád az ország területének negyedrészén folytat repülőgépes növényvédő munkát. A képem helikop tér-javítás (MTi-fotó: oláh Tibor felvétel* _ ks) Tavaszkezdet Furcsa tél közeleg a vége felé. Máskor általában azért fohászkodnak a mezőgazdák, nehogy kifagyjon az ősszel elvetett kalászos. A mostani, utolsókat rúgó télen másként történt. Különösen az ország déli, délkeleti részén — így megyénkben is — inkább egy kis hidegért szurkoltak a mezőgazdaságban dolgozók. Féltek ugyanis, hogy az enyhe időjárás miatt elmarad a kalászosok virágképzéséhez, terméshozásához nélkülözhetetlen folyamat, a jarovizáció. ■ A február második felében leesett hó és a beköszöntött hideg meggyőzte a kételkedőket is: nem lesz baj a búzával, árpával. Nemcsak az élettani folyamatokhoz nélkülözhetetlen hideget, hanem a mindinkább hiányzó csapadékot is megkapták a vetések. Másik — szerencsés — eltérés az előző télhez képest, hogy a mostani alatt nem okozott gondot a megyében a belvíz. Az előző télen sajnos olyan is előfordult, hogy hengerrel kellett feltörni a jéggé dermedt vizet, különben megfulladtak volna a búza növénykék. Az idén mindez már csak rossz emlék, s az egyik bizonyíték arra, mekkora előnnyel indulunk 1981-hez képest. Ilyenkor tavasz elején, a munkák dandárja előtt még jut idő a töprengésre : milyen lesz az év, hogy alakul az időjárás, milyen alapokról indul a mezőgazdaság? Ami a búzát illeti, nyugodtan mondhatjuk, nincs baj. A megye nagyüzemeiben kiszórták a fejlődést gyorsító fej- és mikroelemtrágyákat. Készülnek, illetve néhol már hozzá is fogtak a legkorábbi tavasziak, a borsó és a tavaszi árpa vetéséhez. Nem lesz nehéz dolguk a vetőknek, hiszen a múlt év ősze volt a második, hogy az országban és megyénkben is valameny- nyi földet megműveltek, előkészítettek a tavaszi finommegmunkálásra. S mert az őszi talajművelés lényeges hatással van « növénytermesztésre, máris derűlátón tekinthetünk az év elé. Hasonló a helyzet az állattenyésztéssel. Igaz, a hús- marhahizlalás eredményessége még mindig nem sarkall a termelés fokozására, de a sertéshizlalás országosan és megyénkben is imponáló eredményeket mutat. Ismerve a növénytermesztés kedvező helyzetét, bízhatunk abban, hogy lesz elég takarmány, s az állattenyésztés is terveinknek megfelelően fejlődik. Természetesen nem szabad megfeledkezni az időjárásról, amely még sok mindent el- dönthet, jó vagy rossz irányba fordíthat. Mivel alapvetően nem védhetjük ki a hatását, fontos, hogy anyagiakban hogy készültünk fel a. termelés megalapozásakor. Különböző tájékoztatókon, tanácskozásokon hangzott el, hogy jól. De mit is jelent napjainkban a mezőgazdaság „jó” alapozása? Ismert gazdasági nehézségeink között elsősorban azt, hogy a legszükségesebb, legnélkülözhetetlenebb termelési eszközök megvásárolhatók, az üzemek rendelkezésére állnak. Folyamatosan érkeznek az országba az importált erőgépek. Nem csak a közkedvelt MTZ-ékből lesz több, mint tavaly, másfélszázat kapnak a termelők a minőségi munkákra kiválóan képes tőkés gépekből is. Ez utóbbiakból még mindig nem sikerül fedezni az igényeket valutáris nehézségeink miatt.'Ugyanakkor bővül a hazai gépek kínálata, a múlt őszi műtrágyaellátási gondok is enyhülnek. Több lesz az alkatrész, várhatóan javul a gépek szervizellátása. Legalábbis ezt várhatjuk attól a szerződéstől, amelyet a győri Rába-gyár kötött az öt nagy hazai termelési rendszerrel, a gépek folyamatos javítására. A mezőgazdaság anyagi alapjai tehát országosan és megyénkben i$ jónak mondhatók. Nem ideálisnak, de a helyzethez képest megfelelőnek. Érezni, hogy a mezőgazdasági tárca és a társ ágazati irányítók sokat tettek a termelés zavartalanságának biztosításához. S mit vár mindezért a központi irányítás? Gabonát és húst — mondhatnánk egy kis egyszerűsítéssel. Mindez igaz, azonban szükséges kiegészíteni. Hogy az örvendetes gabonatermőterület-nö- velésnek is vannak hiányosságai. A két fő növény, a kukorica és búza aránya eltolódott az utóbbi javára. Növelni kellene tehát a kukoricavetések nagyságát. Országosan mintegy tízezer hektár napraforgóval többet vetve lehet csak biztosítani a feldolgozók és az exportálók igényeit. Rábeszélni valakit a napraforgó termesztésére nem lehet, különösen az ország keleti részében és megyénkben, mivel a pusztító gombák anyagi kiesését minden üzem maga viseli. Tény azonban, hogy tervszerű vetésváltással meg lehet találni a növény helyét a vetésszerkezetben. Sorolhatnánk tovább a mezőgazdaság termeléspolitikájának elemeit, a benne megfogalmazott célokat, helyi és országos igényeket. Említhetnénk további, megoldásra váró gondokat... Fölösleges, hiszen az eddigiekből is kitűnik: nem lesz könnyű az idei év. Hogy mégis bizakodva nézhetünk elébe, annak a jó alapozás az oka. M. Sz. Zs. Zsöllyeszékek keményhabból Szavamra, nem sétáltam még olyan nagy, zárt területű munkahelyen, mint amilyenen a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezet fekszik. A műhelyrészleget több ezer négyzetméterre becsültem. Minden munkafázist külön hatalmas termekben csinálnak. Amíg ezeket végignézzük Bőd Antallal, a sző-, vetkezet elnökével, van idő kérdésre és feleletre ... — Köztudott, hogy a múlt évben kimagasló eredményeket értek el. Hogyan sikerült ez a nehéz gazdasági körülmények között? — Soha olyan rossz évet, mint a tavalyi volt. Ügy hiszem, valóban nem túl sokan tehetik ezt a kijelentést a gazdasági vezetők közül. (A kárpitosrészlegben a szivárványnak szinte minden színe látható: zöld és lila, bordó és sárga, piros és kék ... finom, puha anyaggal fedik szorgos kezek a székeket, a fotelokat és kanapékat ...) — ötvennégymilliós nyereséggel zártuk az 1982-es évet. Ez eddigi csúcsunk. Ismeretes, hogy országos gondot okozott a bútoreladás. Ez a probléma minket nem érintett. Kivételes helyzetben voltunk, mert kül- és belföldön egyaránt keresettek voltak és keresettek jelenleg is bútoraink ... — Milyen megoszlásban dolgoznak exportra? — Gyártmányaink 50 százalékát a szovjet partnerek kötik le. Az oda irányított áruk tavaly 100 millió forintot hoztak. — És a hazai piac? — Az igazsághoz tartozik, hogy a hazai igényeket még nem tudjuk kielégíteni! A jószándék azonban megvan bennünk ennek helyreállítására. (Csillognak, villognak a már kész, krómozott alkatrészek — összeszerelésre kész állapotban, katonás rendben az egyik csarnok sarokrészét foglalják el...) , — Az ez évi céljaikat, terveiket hogyan határozták meg? — 48,5 millió forintos nyereséget terveztünk! — Miért kevesebbet a múlt évinél? — Nem kevesebbet, csak kevesebb bevételt. _ ? — Amint tudja, emelkedtek az energia- és anyagárak és hadd ne soroljam még, mi minden ... (Zsöllyeszékek „habvázát” szorongatom. Kőkemény valamennyi. Ezeket öltöztetik először szivacs „alsóba", aztán kerül rá a kárpit...) — Ezt a műanyaghabot különböző formákba öntjük. Sokkal olcsóbb a fánál, arról nem beszélve, hogy ez a módszer jóval gazdaságosabb is. Technológiai fejlesztésként erre az évre olyan gépsor beszerzését tervezzük, amely segíti a fémalkatrészek megmunkálását. Szeretnénk korszerűsíteni a felületkezelések elvégzését, átváltani a kézi munkáról a gépire. (Egy pillanatra benzin átható szagát érzem. Két aszszony éppen asztallábak fémfelületének zsírtalani- tását végzi...) — A szórópisztolyos festést felváltjuk hőkezeltre. Elképzeléseink között szerepel egy krómozórészleg életre hívása. Ezt ugyanis most bérmunkában végzi nekünk a csepeli kerékpárgyár, akikkel néha problémáink vannak; késedelmes szállítás, minőségi kifogás stb. Ha viszont elkészülne a krómozórészlegünk, nemcsak a saját szükségleteinket tudnánk kielégíteni, hanem bérmunkára is lenne lehetőségünk. — Van-e olyan elképzelésük, hogy nemcsak a rubel- elszámolású országokba, hanem a tőkés piacon is próbálkoznak? — Ajánlatokat adtunk Ku- vait, Jordánia és Líbia kereskedelmi szakembereinek. Nem rajtunk múlik, hogy az üzlet létrejöjjön. Meg kell azonban jegyeznem, hogy nem könnyű versenyben maradni. Hiszen a versenyképességet gátolja a sűrűn előforduló anyaghiány. A tőkés partnert pedig ez a kifogás abszolúte nem érdekli — valljuk be —, joggal. Hiszen a vevő — legyen az szociálisa, vagy tőkés ország — a pénzéért árut vár, mégpedig jó minőségben, nem pedig kifogást! (Sétánk véget ért... hogy a gyulaiak versenyképesek maradnak-e, úgy tűnik, nem rajtuk múlik... a 400 fős kollektíva már több éve bizonyít ... miért változna ez meg az elkövetkezőkben?) — J Béla Vali
