Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-13 / 61. szám
NÉPÚJSÁG 1983. március 13., vasárnap Elhuny! Ráday Imre színművész Ráday Imre, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze életének 78. esztendejében, hosszas betegség után, tegnap elhunyt. Ráday Imre 1905-ben Budapesten született. A színészmesterséget Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában tanulta. Először 1923-ban Székesfehérvárott lépett fel, kezdő szerepeiben főként szerelmes hősöket alakított. Színpadi szereplését Kaposvárott folytatta, majd Forgács Rózsi kamaraszínházában játszott. Ezt követően 1926-tól három évig Németországba szerződött. Hazatérése után, 1929-ben a Belvárosi Színház, 1930-ban a Magyar Színházmajd 1935-ben a Vígszínház tagja lett. 1939-ben Hollandiába emigrál, majd 1945-ben hazatér. A Nemzeti Színházban kap szerepeket. Ezt követően a Vidám Színházban és a Pesti Színházban is játszott. Pályájának ebben a szakaszában a könnyed, elegáns szerepek után már jellemábrázoló képességét is megmutathatja. A József Attila Színházban — amelynek 1957-től tagja — modern színművek vezető szerepeit alakítja. Figurái megformálásánál egyaránt érvényesül színészi játékának drámai ereje, és szatirikus humora. A József At- tVa Színházban rendezökérit is bemutatkozott. Sokoldalúságát nemcsak a színpadon és a filmvásznon bizonyíthatta, kitűnő sanzonénekesként sokat szerepelt a rádióban és a televízióban is. Széles ívű pályájának tapasztalatait a fiatalokkal is megosztotta: 1950 és ’56 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt. Pályája során számtalan elismerésben részesült: 1959ben érdemes művészi, ’69- ben kiváló művészi kitüntetést kapott, 1965-ben pedig a Munka Érdemrend arany fokozatát vehette át. A közönséget számtalan felejthetetlen alakítással ajándékozta meg. Színpadi szerepei közül kiemelkedik Dosztojevszkij Bűn és bűn- hődés című drámájában játszott főszerepe és Osztrov- szkij Farkasok és bárányok című darabjában nyújtott játéka. A mozirajongók a harmincas években fedezték fel, amikor Jávor Pállal együtt a legnépszerűbb film- bonviván volt. De emlékezetes marad mindenki számára a Légy jó mindhaláligban, a Dollárpapában vagy az Alba Regiában látott játéka, amelyeket a filmszalag remélhetőleg még sokáig megőriz. Nő a szabálysértések száma A Büntető Törvénykönyv 1979. január elsejétől 500-ról ezer forintra módosította a szabálysértések felső határát, ezzel egyidejűleg a maximálisan kivethető pénzbírság 10 ezer forintra nőtt. Gjulán tavaly összesen 405 feljelentés érkezett a városi tanácshoz, 30 százalékkal több, mint az előző esztendőben. A szabálysértések zöme kisebb értékű lopás, ezen belül pedig társadalmi tulajdon ellen elkövetett lopás volt. Legjellemzőbb az az eset, amikor az önkiszolgáló boltokban, ABC-áruházak- ban fizetés nélkül akarnak távozni a vevők. Ilyenkor leggyakrabban élvezeti cikkek (szeszes italok, kávé. cigaretták) kerülnek elő a kabátzsebekből, vagy a bevásárló kosár mellett lógó szatyrokból, táskákból. Az áruházi lopások felét fiatalkorúak követik el, de mintegy 40 esetben külföldi állampolgár ellen kellett feljelentést tenni. A vendéglátóipari egységek 1982-ben — a statisztikák szerint — többletszámlázással, vagy úgy, hogy az előírtnál kisebb adagot mérnek ki, kevesebbszer károsították meg a vendégeket, mint korábban. Bár az is igáz, hogy az ellenőrzések nem voltak olyan gyakoriak, mint az előző években, és a 6—9 ezer forintos büntétések is visszatartják a vendéglősöket. iSajnálatos, hogy a köztisztasági szabálysértések sem csökkentek. Az illegális szemétlerakatok újra és újra felbukkannak, annak ellenére, hogy jó néhány esetben ezer forintot meghaladó büntetést szabtak ki azokra, akik a közterületre hordták a szemetet. A köztisztaságra az illetékesek a közeljövőben fokozott figyelmet fordítanak, és várhatóan nem csak a közeli köztisztasági hónap idejére. A parkrongálások száma is nőtt. Mintegy negyvenszer kellett átlagosan 1200 forintos bírsággal „jutalmazni” a parkron- gálókat. L. S. „Betelt" az üdülőszövetkezet Bükfürdőn Bükfürdőn — ahol 1978- ban az országban elsőként alakult üdülőszövetkezet — ez év márciusára valameny- nyi helyet lefoglalták — összesen 2600 tag lépett be a szövetkezetbe. Az első épületet két éve, a másodikat tavaly adták át, és az idén, illetve 1985-ben újabbakat vehetnek birtokba a tulajdonosok. A részjegyek évi négy hét üdülésre jogosítanak. Az üdülőszövetkezet egy részét a COOPTOURIST révén hasznosítja a szövetkezet — bérbe vehetők pihenésre, üdülésre — s a befolyó bevételből gondoskodik a fenntartási költségek fedezetéről. A tagok a szövetkezet közvetítésével vagy saját szervezésükben is értékesíthetik üdülési jogukat, amennyiben maguk nem kívánják azt igénybe venni. Virágzik a mandulafa Pécsett (Telefotó) „Mindenben kételkedni kell” Száz esztendeje halt meg Marx Károly Pályázat műszaki és természettudományos filmek készítésére A MTESZ filmbizottsága, a műszaki és természettudományok, valamint a szervezéstudományok eredményeinek népszerűsítésére téma- és forgatókönyv-pályázatot hirdet. A szervezők olyan témák tanulmány jellegű- feldolgozását várják a pályázóktól, amelyek összegzik egy-egy tudományterület új eredményeit, jelentős a szemlélet- formáló hatásuk és a közönség érdeklődésére is számíthatnak. A pályázatra eljuttatott forgatókönyveknek 14 —17 perces film technikai leírását kell tartalmazniuk. A munkákat tudósokból, film- és televíziós szakemberekből álló zsűri bírálja el. A mikroelektronika alkalmazását, a korszerű munkavédelem gyakorlatát, a környezetvédelem eredményeit, illetve a korszerű technikai eszközök gyógyászati alkalmazását feldolgozó témákat és forgatókönyveket külön- díjjal is jutalmazza a zsűri. A jeligés pályázatokat április 30-ig kell a MTESZ filmbizottságának megküldeni. Eredményhirdetés június 15-én lesz. Lesz elegendő szifonpatron Az idén már ötvenmillió szifonpatront gyártanak a Bakony Művek kertai üzemében, tizenötmillióval többet, mint a korábbi években. így nemcsak a hazai ellátást teszik teljesen egyenletessé és biztonságossá, hanem a többletből jut majd exportra, is annak a több éves és folyamatos rekonstrukciónak az eredményeként, melynek során kicserélték az elavult gépeket, berendezéseket, korszerű gépsorokat állítottak munkába. Ezzel nemcsak a termelékenységet növelték, hanem javították a munka- körülményeket is. A negyvenhárommillió forint költségű felújításhoz húszmillió forinttal hozzájárult a Rép- celaki Szénsavtermelő Vállalat, amely a patronokat tölti. Hűsvét előtt a múzeum A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum közművelődési osztálya az elmúlt években egyre nagyobb figyelemmel fordul a legifjabb látogatók, a gyerekek felé... A cél, hogy őket, s rajtuk keresztül a felnőtteket is, minél nagyobb számban a múzeumba invitálják. A gyerekek nagy része már többször megfordult itt, a múzeum által szervezett, ilyen-olyan foglalkozáson. Tavasszal is bizonyára sokan kopogtatnak be a jól ismert közművelődési terem ajtaján. S hogy legyen miért eljönni, erről is gondoskodtak a közművelődési osztály munkatársai. Március 10-től egész hónapon át a húsvétra készülődnek a gyerekek. Hétfőn — 14-én — és csütörtökön — 17-én — reggel 8-tól délután 4-ig fogadják őket. Március 19-én, szombaton 9-től 12 óráig családokat is .vendégül látnak a múzeumban. A következő héten, 21-én, 22-én, 24-én, 28-án, 29-én és 31-én ismét 8 órától 16 óráig várják az előre bejelentett csoportokat a múzeum közművelődési osztályán. S hogy mi a program? Nos, választék van bőven. Hallgatnak előadást a húsvéti népszokásokról, s megnézhetik a „Húsvéthétfő Csalgamácsán” című filmet. Akinek inkább ahhoz van kedve, megismerkedhet a tojásfestés titkaival is. A dolga csak annyi, hogy magával visz 1-2 főtt tojást, s aztán elég ha figyel, máris kész a húsvéti, festett tojás. Utoljára a Marx családhoz tartozó, Lenchennek becézett Helen Demuth, a hűséges házvezetőnő látta életben. A kopogtató Engelsnek halkan nyitott ajtót, hiszen nagybeteg volt a háznál. A hűséges barát, harcostárs azt hallotta, hogy reggel a nagybeteg egy kis levest és húst evett, sőt kevés bort is ivott hozzá. Lenchen azt mondta: — Elszunnyadt... Engels vele együtt ment fel a lépcsőn, ahol Marx karosszékében, íróasztala előtt ült. A Tőke harmadik kötetének néhány kéziratoldala feküdt előtte. De már nem élt. 1883. március 14-én, száz évvel ezelőtt Marx Károly szíve megszűnt dobogni. Három nappal később, a londoni highgate-i temetőben kísérték utolsó útjára. A sírnál Engels beszélt. — Fel sem mérhető, mit vesztett ebben a férfiúban az. európai és az amerikai harcos proletariátus, mit vesztett benne a történelem tudománya. Nagyon is hamar érezhető lesz az űr, amelyet ennek az óriásnak a halála hátrahagyott. Darwin a szerves természet fejlődési törvényét fedezte fel — Marx az emberi történelem fejlődési törvényét: azt az eddig ideológiai burjántól ellepett egyszerű tényt, hogy az embereknek előbb enniük, inniuk, lakniuk és ruházkod- niuk kell, mielőtt politikával, tudománnyal, művészettel, vallással foglalkozhatnak; hogy tehát a közvetlen anyagi létfenntartási eszközök termelése és ezzel egy nép vagy korszak mindenkori gazdasági fejlődési foka az az alap, amelyből az illető emberek állami berendezései, jogi nézetei, művészete, sőt vallási képzetei kifejlődtek, így tehát ebből az alapból kell ezeket magyarázni is. — nem pedig, ahogy eddig történt, megfordítva. A hír — bár akkoriban még közel sem volt olyan gyors a hírszolgálat, mint ma — hamarosan az egész világon köztudottá vált. A proletárlapok Engels szavait idézték: „Az emberiség szegényebb lett egy fejjel — elvesztette a legjelentősebb fejet, amellyel ma rendelkezett”. A polgári sajtó orgánumai is hírt adtak róla. Az ellenségek is kénytelenek .voltak elismerni szellemi nagyságát. A Neues Wiener Tagblatt című osztrák polgári lap leírta, hogy „Kari Marxot a legjelentősebb és legkiválóbb kortársak közé kell sorolni”. A burzsoá sajtó azonban, miközben nem hallgathatta el az elhunyt tehetségét és életművének nagyságát, a lehető legkülönbözőbb módokon kisebbíteni igyekezett Marx hatását, eltorzítani tanításának és tevékenységének jellegét, arcátlanul meghamisítva életrajzát. A gyűlölet és a rágalom, mellyel Marxot a tőkés rendszer védelmezői életében illették, halála után sem szűnt meg. Arról cikkeztek, hogy amíg ő a munkások nyomoráról írt, maga fényűzésben töltötte napjait. Egyik kiemelkedő tanítványa, Karl Liebknecht, aki a német munkások nevében részt vett a temetésén is, egyik cikkében kénytelen volt leszögezni: „Marxról kimondhatatlanul sokat hazudtak össze — többek közt azt is, hogy ő maga bőségben élt, míg a közönséges menekültek nagy tömege körülötte éhezett és éhen veszett. Nem tartom magam jogosultnak arra, hogy itt bővebb részletekre térjek ki, de annyit mondhatok: amit naplójegyzetei élénken a szemem elé tártak, az nem a nyomor egyszeri esete volt, amely mindenkit utolérhet, különösen idegen országban, ahol nincs mire támaszkodni; az emigránsok nyomora évekig nehezedett Marxra és családjára, éspedig a legélesebb formában. Kevés menekült volt, akinek többet kellett szenvednie, mint Marxnak és családjának. S még a későbbi években, amikor Marx jövedelme növekedett, rendszeresebbé vált, még akkor sem volt a Marx család anyagi gondoktól rrientes. Évekig — pedig akkor a legnehezén már túl voltak — az az egy ' fontsterling: 20 márka volt az egyetlen biztos jövedelem, melyet Marx hetenként a New York Tribune-tól kapott cikkeiért...” Az Arbeiter-Wochen-Chro- nikban Frankel Leó, Marx személyes jó ismerőse, a család jó barátja méltatta az elhunyt jelentőségét. Rámutatott, hogy Marxot szocialista közgazdasági elméletén kívül, legjobban történelemfelfogása különbözteti meg az ugyanezen a területen működő íróktól és tudósoktól. „Marx bebizonyította, hogy az eddigi társadalom — miként azt az ó- és középkor története is mutatja — egész története osztályharcok története, amelyek folyamán az uralkodó osztályok részéről társadalmi és politikai hatalmuk megtartása — a társadalmilag és politikailag elnyomottak részéről pedig a hatalom meghódítása iránt folyik a harc. Az emberi társadalom fejlődésének története Marx szerint szoros ösz- szefüggésben áll a termelési viszonyokkal, a társadalom szociális létfeltételeivel, amelyek megváltozásával — alkalmazkodva az új viszonyokhoz és létfeltételekhez — a társadalom elvei és eszméi -ismét megváltoznak, úgyhogy egy bizonyos korszak uralkodó eszméi állandóan csak mint az uralkodó osztály eszméi nyilvánulnak meg. Marx történelemfelfogásából az is világosan kitűnik, hogy társadalmunk természetes fejlődési szakaszait az uralkodó osztály éppoly kevéssé képes rendeletekkel megváltoztatni, mint ahogyan a munkásosztály sem tudja e fejlődési szakaszokat átugrani.” Frankel: „Marx már ravatalon fekszik. Gazdag tevékenysége közben távozott tőlünk, és ahol a világon egyetlen gondolkodó munkás, egyetlen önzetlen tudós, a nép egyetlen igaz barátja él, ott ezt a legkimagaslóbb, legnemesebb emberbarátok meg fogják gyászolni. Marx halott, de az egész munkásosztályt betöltő szelleme él és élni fog még akkor is, amikor mi, gyászoló tanítványai, már régen eltűntünk az örök éjszakában”. Ez a szellem él, alkotásait világszerte százmilliók tanulmányozzák. Gondolatai újabb eszméket szültek, munka- módszere, amelyet kedvenc jeligéje a De omnibus du- bitandum (Mindenben kételkedni kell) jellemzett, a társadalommal foglalkozó igazi tudósok számára örök példát adott. Csak testét földelték el a London északi részében levő temetőnek a szegények, elesettek részére fenntartott csücskében; szelleme — ahogy már halála órájában előre látták barátai, tanítványai — évszázadokon át tovább él. És az egyszerű márványtáblát, amely alatt már előzőleg elhunyt hűséges felesége is nyugodott, s ahova később egyik unokáját, majd Helene Demuthot is temették, csak 1956-ban váltotta fel a temető egy központi helyén fekvő, egyszerű emlékmű. A kifejező Marx- mellszobrot Laurence Brad- shaw, ismert londoni szobrász készítette. A síremlék talapzatába beillesztették a Marx család régi sírját jelölő márványtáblát. Az emlékműnél minden áldott nap sok a friss virág. Az az elme, amely száz esztendeje nem gondolkodik többé, kiérdemelte az emberiség háláját. Pintér István A Békés megyei Rendőr-főkapitányságon folyó közművelődési munka részeként nyílt meg' a napokban dr. Pataj Pál pedagógus festő kiállítása. Évek óta helyet adnak a kapitányságon a megye amatőr festőinek, a jelenlegi kiállítás a 38. A tárlat március végéig látható
