Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-13 / 61. szám

NÉPÚJSÁG 1983. március 13., vasárnap Elhuny! Ráday Imre színművész Ráday Imre, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze életének 78. esztendejében, hosszas betegség után, tegnap elhunyt. Ráday Imre 1905-ben Bu­dapesten született. A szí­nészmesterséget Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában ta­nulta. Először 1923-ban Szé­kesfehérvárott lépett fel, kezdő szerepeiben főként szerelmes hősöket alakított. Színpadi szereplését Kapos­várott folytatta, majd For­gács Rózsi kamaraszínházá­ban játszott. Ezt követően 1926-tól három évig Né­metországba szerződött. Ha­zatérése után, 1929-ben a Belvárosi Színház, 1930-ban a Magyar Színházmajd 1935-ben a Vígszínház tagja lett. 1939-ben Hollandiába emigrál, majd 1945-ben ha­zatér. A Nemzeti Színház­ban kap szerepeket. Ezt kö­vetően a Vidám Színházban és a Pesti Színházban is ját­szott. Pályájának ebben a sza­kaszában a könnyed, ele­gáns szerepek után már jel­lemábrázoló képességét is megmutathatja. A József Attila Színházban — amely­nek 1957-től tagja — mo­dern színművek vezető sze­repeit alakítja. Figurái meg­formálásánál egyaránt ér­vényesül színészi játéká­nak drámai ereje, és szati­rikus humora. A József At- tVa Színházban rendezö­kérit is bemutatkozott. Sok­oldalúságát nemcsak a szín­padon és a filmvásznon bi­zonyíthatta, kitűnő sanzon­énekesként sokat szerepelt a rádióban és a televízióban is. Széles ívű pályájának ta­pasztalatait a fiatalokkal is megosztotta: 1950 és ’56 kö­zött a Színház- és Filmmű­vészeti Főiskola tanára volt. Pályája során számtalan el­ismerésben részesült: 1959­ben érdemes művészi, ’69- ben kiváló művészi kitünte­tést kapott, 1965-ben pedig a Munka Érdemrend arany fokozatát vehette át. A közönséget számtalan felejthetetlen alakítással ajándékozta meg. Színpadi szerepei közül kiemelkedik Dosztojevszkij Bűn és bűn- hődés című drámájában ját­szott főszerepe és Osztrov- szkij Farkasok és bárányok című darabjában nyújtott játéka. A mozirajongók a harmincas években fedezték fel, amikor Jávor Pállal együtt a legnépszerűbb film- bonviván volt. De emlékeze­tes marad mindenki számára a Légy jó mindhaláligban, a Dollárpapában vagy az Al­ba Regiában látott játéka, amelyeket a filmszalag re­mélhetőleg még sokáig meg­őriz. Nő a szabálysértések száma A Büntető Törvénykönyv 1979. január elsejétől 500-ról ezer forintra módosította a szabálysértések felső hatá­rát, ezzel egyidejűleg a maximálisan kivethető pénz­bírság 10 ezer forintra nőtt. Gjulán tavaly összesen 405 feljelentés érkezett a városi tanácshoz, 30 százalékkal több, mint az előző eszten­dőben. A szabálysértések zöme kisebb értékű lopás, ezen belül pedig társadalmi tulaj­don ellen elkövetett lopás volt. Legjellemzőbb az az eset, amikor az önkiszolgáló boltokban, ABC-áruházak- ban fizetés nélkül akarnak távozni a vevők. Ilyenkor leggyakrabban élvezeti cik­kek (szeszes italok, kávé. cigaretták) kerülnek elő a kabátzsebekből, vagy a be­vásárló kosár mellett lógó szatyrokból, táskákból. Az áruházi lopások felét fiatal­korúak követik el, de mint­egy 40 esetben külföldi ál­lampolgár ellen kellett fel­jelentést tenni. A vendéglátóipari egysé­gek 1982-ben — a statiszti­kák szerint — többletszám­lázással, vagy úgy, hogy az előírtnál kisebb adagot mér­nek ki, kevesebbszer károsí­tották meg a vendégeket, mint korábban. Bár az is igáz, hogy az ellenőrzések nem voltak olyan gyakoriak, mint az előző években, és a 6—9 ezer forintos büntétések is visszatartják a vendéglő­söket. iSajnálatos, hogy a köztisz­tasági szabálysértések sem csökkentek. Az illegális sze­métlerakatok újra és újra felbukkannak, annak ellené­re, hogy jó néhány esetben ezer forintot meghaladó bün­tetést szabtak ki azokra, akik a közterületre hordták a szemetet. A köztisztaságra az illetékesek a közeljövő­ben fokozott figyelmet fordí­tanak, és várhatóan nem csak a közeli köztisztasági hónap idejére. A parkron­gálások száma is nőtt. Mint­egy negyvenszer kellett át­lagosan 1200 forintos bírság­gal „jutalmazni” a parkron- gálókat. L. S. „Betelt" az üdülőszövetkezet Bükfürdőn Bükfürdőn — ahol 1978- ban az országban elsőként alakult üdülőszövetkezet — ez év márciusára valameny- nyi helyet lefoglalták — összesen 2600 tag lépett be a szövetkezetbe. Az első épüle­tet két éve, a másodikat ta­valy adták át, és az idén, il­letve 1985-ben újabbakat vehetnek birtokba a tulajdo­nosok. A részjegyek évi négy hét üdülésre jogosíta­nak. Az üdülőszövetkezet egy részét a COOPTOURIST ré­vén hasznosítja a szövetke­zet — bérbe vehetők pihe­nésre, üdülésre — s a befo­lyó bevételből gondoskodik a fenntartási költségek fe­dezetéről. A tagok a szövet­kezet közvetítésével vagy saját szervezésükben is ér­tékesíthetik üdülési jogukat, amennyiben maguk nem kí­vánják azt igénybe venni. Virágzik a mandulafa Pécsett (Telefotó) „Mindenben kételkedni kell” Száz esztendeje halt meg Marx Károly Pályázat műszaki és természettudományos filmek készítésére A MTESZ filmbizottsága, a műszaki és természettudo­mányok, valamint a szerve­zéstudományok eredményei­nek népszerűsítésére téma- és forgatókönyv-pályázatot hirdet. A szervezők olyan témák tanulmány jellegű- feldolgo­zását várják a pályázóktól, amelyek összegzik egy-egy tudományterület új eredmé­nyeit, jelentős a szemlélet- formáló hatásuk és a közön­ség érdeklődésére is számít­hatnak. A pályázatra eljut­tatott forgatókönyveknek 14 —17 perces film technikai leírását kell tartalmazniuk. A munkákat tudósokból, film- és televíziós szakembe­rekből álló zsűri bírálja el. A mikroelektronika alkalma­zását, a korszerű munkavé­delem gyakorlatát, a környe­zetvédelem eredményeit, il­letve a korszerű technikai eszközök gyógyászati alkal­mazását feldolgozó témákat és forgatókönyveket külön- díjjal is jutalmazza a zsűri. A jeligés pályázatokat áp­rilis 30-ig kell a MTESZ filmbizottságának megkülde­ni. Eredményhirdetés június 15-én lesz. Lesz elegendő szifonpatron Az idén már ötvenmillió szifonpatront gyártanak a Bakony Művek kertai üze­mében, tizenötmillióval töb­bet, mint a korábbi évek­ben. így nemcsak a hazai ellátást teszik teljesen egyenletessé és biztonságos­sá, hanem a többletből jut majd exportra, is annak a több éves és folyamatos re­konstrukciónak az eredmé­nyeként, melynek során ki­cserélték az elavult gépe­ket, berendezéseket, korsze­rű gépsorokat állítottak munkába. Ezzel nemcsak a termelékenységet növelték, hanem javították a munka- körülményeket is. A negy­venhárommillió forint költ­ségű felújításhoz húszmillió forinttal hozzájárult a Rép- celaki Szénsavtermelő Vál­lalat, amely a patronokat tölti. Hűsvét előtt a múzeum A békéscsabai Munkácsy Mi­hály Múzeum közművelődési osztálya az elmúlt években egy­re nagyobb figyelemmel fordul a legifjabb látogatók, a gyere­kek felé... A cél, hogy őket, s rajtuk keresztül a felnőtteket is, minél nagyobb számban a múzeumba invitálják. A gyere­kek nagy része már többször megfordult itt, a múzeum által szervezett, ilyen-olyan foglalko­záson. Tavasszal is bizonyára sokan kopogtatnak be a jól is­mert közművelődési terem aj­taján. S hogy legyen miért el­jönni, erről is gondoskodtak a közművelődési osztály munka­társai. Március 10-től egész hónapon át a húsvétra készülődnek a gyerekek. Hétfőn — 14-én — és csütörtökön — 17-én — reggel 8-tól délután 4-ig fogadják őket. Március 19-én, szombaton 9-től 12 óráig családokat is .vendégül látnak a múzeumban. A követ­kező héten, 21-én, 22-én, 24-én, 28-án, 29-én és 31-én ismét 8 órától 16 óráig várják az előre bejelentett csoportokat a múze­um közművelődési osztályán. S hogy mi a program? Nos, választék van bőven. Hallgatnak előadást a húsvéti népszokások­ról, s megnézhetik a „Húsvét­hétfő Csalgamácsán” című fil­met. Akinek inkább ahhoz van kedve, megismerkedhet a tojás­festés titkaival is. A dolga csak annyi, hogy magával visz 1-2 főtt tojást, s aztán elég ha fi­gyel, máris kész a húsvéti, fes­tett tojás. Utoljára a Marx családhoz tartozó, Lenchennek becézett Helen Demuth, a hűséges házvezetőnő látta életben. A kopogtató Engelsnek halkan nyitott ajtót, hiszen nagybe­teg volt a háznál. A hűséges barát, harcos­társ azt hallotta, hogy reg­gel a nagybeteg egy kis le­vest és húst evett, sőt kevés bort is ivott hozzá. Lenchen azt mondta: — Elszunnyadt... Engels vele együtt ment fel a lépcsőn, ahol Marx ka­rosszékében, íróasztala előtt ült. A Tőke harmadik köte­tének néhány kéziratoldala feküdt előtte. De már nem élt. 1883. március 14-én, száz évvel ezelőtt Marx Károly szíve megszűnt dobogni. Három nappal később, a londoni highgate-i temetőben kísérték utolsó útjára. A sírnál Engels beszélt. — Fel sem mérhető, mit vesztett ebben a férfiúban az. európai és az amerikai harcos proletariátus, mit vesztett benne a történelem tudománya. Nagyon is ha­mar érezhető lesz az űr, ame­lyet ennek az óriásnak a ha­lála hátrahagyott. Darwin a szerves természet fejlődési törvényét fedezte fel — Marx az emberi történelem fejlő­dési törvényét: azt az eddig ideológiai burjántól ellepett egyszerű tényt, hogy az em­bereknek előbb enniük, in­niuk, lakniuk és ruházkod- niuk kell, mielőtt politikával, tudománnyal, művészettel, vallással foglalkozhatnak; hogy tehát a közvetlen anya­gi létfenntartási eszközök termelése és ezzel egy nép vagy korszak mindenkori gazdasági fejlődési foka az az alap, amelyből az illető emberek állami berendezései, jogi nézetei, művészete, sőt vallási képzetei kifejlődtek, így tehát ebből az alapból kell ezeket magyarázni is. — nem pedig, ahogy eddig tör­tént, megfordítva. A hír — bár akkoriban még közel sem volt olyan gyors a hírszolgálat, mint ma — hamarosan az egész világon köztudottá vált. A proletárlapok Engels szava­it idézték: „Az emberiség szegényebb lett egy fejjel — elvesztette a legjelentősebb fejet, amellyel ma rendelke­zett”. A polgári sajtó orgá­numai is hírt adtak róla. Az ellenségek is kénytelenek .voltak elismerni szellemi nagyságát. A Neues Wiener Tagblatt című osztrák pol­gári lap leírta, hogy „Kari Marxot a legjelentősebb és legkiválóbb kortársak közé kell sorolni”. A burzsoá saj­tó azonban, miközben nem hallgathatta el az elhunyt te­hetségét és életművének nagyságát, a lehető legkü­lönbözőbb módokon kiseb­bíteni igyekezett Marx ha­tását, eltorzítani tanításának és tevékenységének jellegét, arcátlanul meghamisítva életrajzát. A gyűlölet és a rágalom, mellyel Marxot a tőkés rendszer védelmezői életében illették, halála után sem szűnt meg. Arról cik­keztek, hogy amíg ő a mun­kások nyomoráról írt, ma­ga fényűzésben töltötte nap­jait. Egyik kiemelkedő ta­nítványa, Karl Liebknecht, aki a német munkások ne­vében részt vett a temetésén is, egyik cikkében kénytelen volt leszögezni: „Marxról ki­mondhatatlanul sokat hazud­tak össze — többek közt azt is, hogy ő maga bőségben élt, míg a közönséges mene­kültek nagy tömege körülöt­te éhezett és éhen veszett. Nem tartom magam jogo­sultnak arra, hogy itt bő­vebb részletekre térjek ki, de annyit mondhatok: amit naplójegyzetei élénken a sze­mem elé tártak, az nem a nyomor egyszeri esete volt, amely mindenkit utolérhet, különösen idegen országban, ahol nincs mire támaszkod­ni; az emigránsok nyomora évekig nehezedett Marxra és családjára, éspedig a legéle­sebb formában. Kevés me­nekült volt, akinek többet kellett szenvednie, mint Marxnak és családjának. S még a későbbi években, ami­kor Marx jövedelme növe­kedett, rendszeresebbé vált, még akkor sem volt a Marx család anyagi gondoktól rrientes. Évekig — pedig ak­kor a legnehezén már túl voltak — az az egy ' font­sterling: 20 márka volt az egyetlen biztos jövedelem, melyet Marx hetenként a New York Tribune-tól ka­pott cikkeiért...” Az Arbeiter-Wochen-Chro- nikban Frankel Leó, Marx személyes jó ismerőse, a csa­lád jó barátja méltatta az elhunyt jelentőségét. Rámu­tatott, hogy Marxot szocia­lista közgazdasági elméletén kívül, legjobban történelem­felfogása különbözteti meg az ugyanezen a területen működő íróktól és tudósok­tól. „Marx bebizonyította, hogy az eddigi társadalom — miként azt az ó- és közép­kor története is mutatja — egész története osztályharcok története, amelyek folyamán az uralkodó osztályok ré­széről társadalmi és politikai hatalmuk megtartása — a társadalmilag és politikailag elnyomottak részéről pedig a hatalom meghódítása iránt folyik a harc. Az emberi tár­sadalom fejlődésének törté­nete Marx szerint szoros ösz- szefüggésben áll a termelési viszonyokkal, a társadalom szociális létfeltételeivel, ame­lyek megváltozásával — al­kalmazkodva az új viszo­nyokhoz és létfeltételekhez — a társadalom elvei és eszméi -ismét megváltoznak, úgy­hogy egy bizonyos korszak uralkodó eszméi állandóan csak mint az uralkodó osz­tály eszméi nyilvánulnak meg. Marx történelemfelfo­gásából az is világosan ki­tűnik, hogy társadalmunk természetes fejlődési szaka­szait az uralkodó osztály épp­oly kevéssé képes rendele­tekkel megváltoztatni, mint ahogyan a munkásosztály sem tudja e fejlődési szaka­szokat átugrani.” Frankel: „Marx már ra­vatalon fekszik. Gazdag te­vékenysége közben távozott tőlünk, és ahol a világon egyetlen gondolkodó munkás, egyetlen önzetlen tudós, a nép egyetlen igaz barátja él, ott ezt a legkimagaslóbb, legne­mesebb emberbarátok meg fogják gyászolni. Marx ha­lott, de az egész munkásosz­tályt betöltő szelleme él és élni fog még akkor is, ami­kor mi, gyászoló tanítványai, már régen eltűntünk az örök éjszakában”. Ez a szellem él, alkotásait világszerte százmilliók tanul­mányozzák. Gondolatai újabb eszméket szültek, munka- módszere, amelyet kedvenc jeligéje a De omnibus du- bitandum (Mindenben kétel­kedni kell) jellemzett, a tár­sadalommal foglalkozó igazi tudósok számára örök pél­dát adott. Csak testét föl­delték el a London északi részében levő temetőnek a szegények, elesettek részére fenntartott csücskében; szel­leme — ahogy már halála órájában előre látták bará­tai, tanítványai — évszáza­dokon át tovább él. És az egyszerű márvány­táblát, amely alatt már elő­zőleg elhunyt hűséges fele­sége is nyugodott, s ahova később egyik unokáját, majd Helene Demuthot is temet­ték, csak 1956-ban váltotta fel a temető egy központi helyén fekvő, egyszerű em­lékmű. A kifejező Marx- mellszobrot Laurence Brad- shaw, ismert londoni szob­rász készítette. A síremlék talapzatába beillesztették a Marx család régi sírját je­lölő márványtáblát. Az em­lékműnél minden áldott nap sok a friss virág. Az az el­me, amely száz esztendeje nem gondolkodik többé, ki­érdemelte az emberiség há­láját. Pintér István A Békés megyei Rendőr-főkapitányságon folyó közművelődési munka részeként nyílt meg' a napokban dr. Pataj Pál pedagógus festő kiállítása. Évek óta helyet adnak a kapitány­ságon a megye amatőr festőinek, a jelenlegi kiállítás a 38. A tárlat március végéig látható

Next

/
Thumbnails
Contents