Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-13 / 61. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. MÁRCIUS 13., VASÁRNAP Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM Összevonták a Szarvas városi és járási KISZ-bizottságot Szarvason az Árpád Szálloda dísztermében tartották tegnap, március 12-én, szombaton a Szarvas városi és járási KISZ-bizottság összevonásának rendkívüli küldött- értekezletét. Az eseményen részt vett Pataki István, az MSZMP megyei bizottságának tagja, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Szeles Ferenc, az MSZMP Békés megyei bizottságának ifjúsági referense, valamint Sebő János, az MSZMP szarvasi városi bizottságának titkára. Kozák Ferenc, a KISZ megyei bizottságának titkára megnyitó beszédében köszöntötte a 153 küldöttet és a meghívott vendégeket a megyei bizottság és az előkészítő bizottság nevében. Javaslatot tett a munkabizottságok összetételére és a küldöttgyűlés ügyrendjére, amelyeket a résztvevők egyhangúlag elfogadtak. Ezt követően Hódsági Ferencné levezető elnök felkérte Bulla Ottót, a szarvasi járási KISZ-bizottság titkárát, a szerkesztő bizottság elnökét, hogy beszámolójában összevontan ismertesse a városi és járási KISZ-bizottság munkáját, amelyet a KISZ X. kongresszusa óta teljesítettek. A beszámoló után Szurovecz Istvánná és Rideg Judit, a KISZ Városi, illetve járási pénzügyi ellenőrző bizottságainak tevékenységéről adtak számot. Szünet után a beszámolóhoz hozzászólások hangzottak el. Többek között felszólalt Pataki István is. Elmondta: „A járási és városi KISZ-esek munkáját úgy ítéljük meg, hogy megfeleltek a X. kongresszus határozatainak, eredményesen dolgoznak. A megyében egyes területeken a legjobban látták el feladataikat. Így kiemelkedtek a társadalmi munkák szervezésében és az olimpiai ötpróbaakcióban. Javult a szabadidős tevékenységek minősége is. Az elmúlt években Szarvason zajlottak le jelentős országos és megyei események, amelyeket szinte kifogástalanul rendeztek meg. Ilyen volt például a nemzetközi környezetvédelmi tábor, és az Ifjú Gárda tűzoltó szakalegységek III. országos találkozója. A küldöttgyűlés második részében Bulla Ottó összefoglalta a felszólalásokban elhangzottakat, majd felkérte a küldötteket, hogy fogadják el a beszámolót. A küldöttgyűlés egyhangúlag elfogadta az előterjesztett anyagot. A• gyűlés befejező részében megválasztották a KISZ városi-járási bizottságának 15 tagját és a pénzügyi ellenőrző bizottságot. A bizottságok ezután zárt ülésen választották meg vezetőiket. A városi-járási KISZ- bizottság titkára Bulla Ottó lett. Az alakuló ülést követően zárszóval fejeződött be a rendezvény. L. S. Hazánkba érkezik a kubai külügyminiszter Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hivatalos, baráti látogatásra március 13-án, vasárnap hazánkba érkezik lsidoro Malmier- ca kubai külügyminiszter. KGST-bizoltság Ülése Tegnap Siófokon, jegyzőkönyv aláírásával befejeződött a KGST-országok idegenforgalmi, közgazdasági bizottságának 13. ülése. A delegációk tagjai részt vettek „Az idegenforgalom gazdasági szerepe és hatékonysága” címmel megtartott első magyar idegenforgalmi téli akadémián is. BÉKÉS MEGYEI A NÉPÚJSÁG Csárdaszálláson Községriportunk a 4. oldalon. Fotó: Gál Edit Elfekvő milliárdok A legutóbbi adat még 1981-es, mert egyelőre csak az ismert: abban az esztendőben újabb 30 milliárd forinttal nőtt a vállalatok, szövetkezetek raktáraiban tárolt alapanyagok, alkatrészek, félkész- és késztermékek — vagy ahogy a közgazdászok mondják: a készletek — értéke. Nem vigasztalhat bennünket, hogy az 1982-re vonatkozó becslések valamelyes javulást ígérnek. Ugyanis még ez sem változtat azon a tényen, hogy immár 566 milliárd forint értéket tárolunk az ország raktáraiban. Hogy mennyi ez az 566 milliárd, ösz- szehasonlításul nem árt tudni, hogy 1981- ben „mindössze” 613,5 milliárd forint volt az ország nemzeti jövedelme ... Nem kell közgazdaság-tudományi egyetemet végezni annak a megértéséhez: ahhoz, hogy a gyárak, szövetkezetek folyamatosan termelni tudjanak, valóban sokféle anyagot kell tartaniuk a raktáraikban. Azt is könnyű felfogni, hogyha nő a termelés, akkor több készletre van szükség. Nem a puszta növekedéssel, hanem a mértékével van baj. Amíg ugyanis a legtöbb fejlett tőkés ország az évi nemzeti jövedelmének csak 1,5—2 százalékát „teszi félre” ilyen-olyah készletek formájában, mi az évi munkánk értékének, hasznának vagy 4 százalékát fordítjuk erre a célra. S minthogy ez már sok éve így megy, ma már ott tartunk, hogy több százmilliárd forinttal magasabb a készletértékünk, mint amennyi az „olajozott” készletgazdálkodás esetén indokolt volna. Igazán nem nehéz belátni, mennyi előnye származna abból az országnak, ha az a sok százmilliárd forint gyorsan felhasználható volna. A közgazdászok azt is kimutatták, hogy a gyárak, szövetkezetek raktárába betett alkatrész, félkésztermék stb. (nevezzük egyszerűen anyagnak), nálunk átlagosan 68 napot tölt ott mozdulatlanul, míg sok tőkés ország nagyvállalatánál csupán 6—8 napot, mert utána már felhasználják. Bár az igencsak eltérő viszonyok miatt kissé hamis — s számunkra túlzottan előnytelen — a 68 meg a 6—8 nap szembeállítása, de mégiscsak figyelmeztet. Már azért is, mert a 68 napos átlagba az is „belefér”, hogy egyik-másik termék esetleg évekig porosodik a raktár valamelyik sötét sarkában. A magyarázat persze egyszerűnek látszik: gazdaságunkra még sok tekintetben a hiánygazdálkodás a jellemző, annak minden következményével. Más szavakkal azért tárolnak annyi anyagot a vállalatok meg a szövetkezetek, mert kiszolgáltatottnak érzik magukat. Nem biztosak abban, hogy a gyártáshoz nélkülözhetetlen alkatrészhez stb-hez hozzájutnak. Ezért inkább felhalmoznak, még akkor is, ha jól tudják, hogy a hasonló profilú gyár is ugyanígy tesz. így keletkeznek a párhuzamos készletek, így növekednek az elfekvő milliárdok. Mindez azért is bosszantó, mert nálunk egész sor úgynevezett TEK-vállalatot (termelőeszköz-kereskedelmi vállalat) szerveztek arra a célra, hogy anyaggal lássák el a gyárakat. A legtöbb ilyen TEK-vál- lalatnak még a nevében is benne van, hogy miért volna felelős: Géptek, Vegytek, Agrotek stb. Csakhogy — ez a furcsa! — az ipar készleteinek alig több mint egy- tizede található a TEK-vállalatoknál, a többi viszont a gyáraknál. Nyilvánvaló, hogy változtatni kellene a TEK-vállalatok mai érdekeltségi rendszerén, megoldást kellene találni a raktározási gondjaikra is, hiszen csak ezután — valóban csak ezek * után — lehetne igazán elvárni tőlük, hogy garantálják: időben leszállítják a kért mennyiséget és minőséget. Minthogy ez egymagában aligha ígérkezik elegendőnek, további lépésekre is szükség lesz. Köztük talán a készletfinanszírozáshoz kapcsolódó hitelezési intézkedések szigorítása ígérkezik a leghatásosabbnak. Az tudniillik, hogy az idén felülvizsgálják a vállalatok készletgazdálkodását, s a különösen „hörcsög természetűek” a forgóalapjuk részleges elvonásával „fizethetnek”. A legtöbbet persze mégsem az ilyen kényszerintézkedésektől várjuk, hanem a vállalatok önkritikájától, javuló munkájától. Már jó néhány olyan gyárunk van — Bonyhádi Cipőgyár, Tiszavasvári Alkaloida, Egri Finomszerelvénygyár stb., amelyek el tudták érni: a készletük kisebb mértékben nő, mint az évi termelésük. Ez nem kevés — ez mások számára is példamutató! Végtére is: 1—2 százalékos gazdasági növekedéssel számolunk 1983-ban. Ha — az említett gyárakhoz hasonlóan — csak annyit sikerülne elérni, hogy a készletek értéke sem emelkedjék nagyobb mértékben ennél, akkor nem növelnénk az elfekvő milliárdokat. Vagyis azoknak a javaknak a mennyiségét, amelyeket a raktárak mélyére dugunk, ahelyett, hogy arra használnánk őket, amire valók. Az anyagi boldogulásunkra. Jeney A. Sándor Forradalmi Ifjúsági Napok ’83 Nyugodtan nevezhetjük már a Kommunista Ifjúsági Szövetség egyik legszebb hagyományának a Forradalmi Ifjúsági Napokat. A „három tavasz ünnepét”, nagy történelmi sorsfordulóinkat köszönti minden évben a FIN keretében az ifjúság, tisztelettel adózva az 1848- as, az 1919-es események hőseinek, emlékeznek meg 1945, felszabadulásunk ta- veszáról. Tizenhét évvel ezelőtt született a döntés, hogy e jeles évfordulókat a Forradalmi Ifjúsági Napok rendezvényeivel, ünnepségeivel köszöntse az ifjúság hazánkban. A programok természetesen változóak, ám a tartalom, a FIN eszméje változatlan. Gazdag az idei program is. A nagyobb megyei ünnepségek, események mellett minden városban, járásban politikai, kulturális és sportmegmozdulásokra kerül sor az elkövetkezendő hetekben. A legtöbb helyen március 15-én, kedden tartják a FIN-napok megnyitóját, az 1848-as polgári demokratikus forradalomról való megemlékezés keretében. Ezen a napon lesz koszorú- zási ünnepség Békéscsabán és Orosházán, a Kossuth-szo- bornál, Gyulán a Petőfi-szo- bornál. Békésen, a Bástya moziban ekkor rendezik a FIN-filmnapok megnyitóját, és ugyancsak Békésen, a 3. számú általános iskolában egész napos diákprogram lesz. Több helyen, így Mezőhegyesen, Orosházán ezen a napon bonyolítják le a „Nekem szülőhazám” honvédelmi játék iskolai döntőjét. A következő napokon is sokféle kulturális és sportprogram lesz. Március 15-én kezdetét veszi tehát a Forradalmi Ifjúsági Napok eseménysorozata, amely a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján, majd április 4- én, felszabadulásunk évfordulóján további ünnepségekkel, rendezvényekkel folytatódik.T. I. A bizottság mostani ülésén — nagyrészt magyar kezdeményezésre — azokról a lehetőségekről tárgyaltak, amelyek elősegítik a KGST- országok idegenforgalmának további fejlődését. Megállapították, hogy a KGST- országok idegenforgalmának hatékony fejlesztése nemcsak a központi beruházások nagyságától függ. Ennél lényegesebb szerepe van az érdekelt különböző ágazatok és vállalatok jó együttműködésének, a helyi pénzügyi erőforrások mozgósításának, a lakosság bevonásának az idegenforgalmi fogadóképesség fejlesztésébe. A főbb témák közül egyebek között megállapodtak a kölcsönös információk cseréjében, a szakemberképzés tapasztalatainak átadásában, a kutatási eredmények közlésében, valamint szó volt a szezon meghosszabbításának lehetőségeiről. A bizottság ülésén a magyár delegációt bízták meg a KGST- országok hosszú távú idegenforgalmi prognózisának kidolgozásával. A hét végén befejezték a zöldborsó első szakaszának vetését Békéscsabán, a Lenin Termelőszövetkezetben. Az idei termést a konzervgyárnak szállítják majd Fotó: veress Erzsi
