Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-12 / 36. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. FEBRUÁR 12., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM Ülésezett a Hazafias Népfront megyei bizottsága Még eredményesebbé kell tenni a társadalmi munkák szervezését Békés megyében is jelen­tős településfejlesztő ténye­ző a társadalmi munka. Ma­radandó értéket teremtő és megőrző erő, amellyel ma már minden településen szá­molnak. Az V. ötéves terv­időszakban megyénkben az egy főre jutó társadalmi munka értéke 261 forintról 351 forintra emelkedett. Az elmúlt évben végzett 338 millió forint társadalmi munkaérték egy főre jutó összege 279 forintot jelen­tett, de még ezzel is a me­gyék rangsorában. a lemara­dók között vagyunk — mon­dotta Sziklai Zoltán, a me­gyei tanács tervosztályának csoportvezetője a Hazafias Népfront Békés megyei bi­zottságának ülésén, ahol a településfejlesztést szolgáló társadalmi munka eredmé­nyeit, a fejlesztés további lehetőségeit vizsgálta meg a bizottság. Az előadó hangsúlyozta, hogy a megye települései között komoly különbségek mutatkoznak a társadalmi munka eredményeit illető­en, de a munkaformák is el­térőek. A helyi körülmények ezeket jelentősen befolyá­solják. viszont általánosan érvényes minden település­re. hogy jelentős tartalékok állanak még rendelkezésre. Ezek feltárása, mozgósítása fontos népfrontfeladat is. A tanácsok eszközei egyre sze­rényebbek, amelyekkel tele­pülésfejlesztő munkájukat elláthatják. Sokkal nagyobb figyelem kell tehát a társa­dalmi munkák konkrét, ter­vezett célokra történő szer­vezésére. Dr. Horváth Éva, a bizott­ság elnöke a vita és a ko­rábbi népfront-állásfoglalá­sok alapján hangsúlyozta a társadalmi munkák nyilván­tartásának fontosságát, az évközi értékelés szükséges­ségét, az üzemek és a lakó­területek kapcsolatát, a fia­talok fokozottabb részvéte­lét. A megyei bizottság fel­kérte a helyi bizottságokat arra, hogy mindenütt vizs­gálják meg a társadalmi munka helyi lehetőségeit, intenzívebben mozgósítsanak azokra. A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága ezt követően elfogadta ez évi munka- programját, ajánlásokat tett a helyi népfrbntbizottságok- n.ak. Megtárgyalta a Fo­gyasztók Megyei Tanácsának működési irányelveit. A bi­zottság ülése bejelentésekkel ért véget. — c — Hz ÉVM és megyénk vezetőinek tervegyeztetöje Békéscsabán Már hagyomány, hogy a mi­nisztériumok és megyénk ve­zetői minden év elején egyez­tetik, áttekintik éves közös munkájukat. Tegnap, pénte­ken délelőtt Békéscsabán, a megyei tanácsnál került sor az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium, vala­mint megyénk vezetőinek tervegyeztető tárgyalására. A tanácskozáson részt vett dr. Szabó János, az Építésügyi é.s‘- Városfejlesztési Miniszté­rium államtitkára és Trefil István ÉVM-főosztályvezető. Megyénket Araczki János, a megyei tanács elnökhelyette­se, Kiss Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Irházi Lajosné, az SZMT vezető titkára képviselte. A tanácskozás első részé­ben a tárgyaló felek áttekin­tették a megye építőiparának helyzetét, elmúlt évi felada­tait. összességében megálla­pították. hogy a korábbi esz­tendőkhöz képest dinamiku­sabb a fejlődés, a vállalatok, szövetkezetek rugalmasabban igazodtak, a piaci, vagyis a beruházói igényekhez. A Bé­kés megyei Építőipari Koor­dinációs Iroda — BÉKI — munkája nyomán javult a társulásba tömörült szerve­zetek kooperációja. Az idei feladatok köréből kiemelkedik a lakásépítés. A megye vezetői javasolták, hogy az elkövetkező időszak­ban az ÉVM vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy a jövőben a paneles technoló­giával készülő lakások egye­di fűtését hogyan tudnák megvalósítani. A tanácskozáson foglal­koztak a magánlakás-építés­sel is. Szó volt *az építő­anyag-ipar további fejleszté­séről, a lakásfelújítások le­hetőségéről, a termálenergia hasznosításának szélesebb köréről, a telekellátás gond­jairól. Délután az ÉVM vezetői találkoztak a megye építő­ipari szervezeteinek képvise­lőivel, s aktívaülésen idő­szerű kérdéseket vitattak meg. —szekeres— Befejeződött az országos ifjúságpolitikai tanácskozás Befejeződött tegnap az Állami Ifjúsági Bizottság titkársága rendezte kétna­pos országos ifjúságpolitikai tanácskozás a KISZ KB székházában. A tanácskozás második napján a megyei és a minisztériumi ifjúsági bi­zottságok titkárai konzultá­ciókat folytattak az idei esztendő gyakorlati felada­tairól. A tanácskozás Nagy Sán­dornak, az ÁIB tikárának zárszavával ért véget. Zárszámadásokról jelentjük Tegnap folytatódtak me­gyénkben a zárszámadó köz­gyűlések, és tartanak ma is ilyen rendezvényeket. A sze­rény tervezés mellett, szoros gazdálkodás eredményeként kedvezőbben alakult a tény­leges árbevétel, a nyereség csaknem mindenütt. Az idei tervezésnél is mértéktartóan fogott a'gazdászok ceruzája. A mezőgazdaság is érzéke­nyen reagál az alapanyagok árainak változásaira. A fej­lődés azonban nem áll meg: jobban, többet kell dolgozni az idei évben abból a keret­ből, amit az elmúlt évek bevételei biztosítanak. A TÓTKOMLÓSI VIHARSAROK TSZ úgy gazdálkodott, hogy túl­haladta az elmúlt évi teljesí­tést, a nyereség bőséggel meghaladta a tervezettet. A növénytermesztésben 18,9 százalékos növekedést értek el. őszi búzából, zabból, ku­koricából, hibridkukorica-ve­tőmagból nagyobbak voltak a hozamok a tervezettnél, a segédüzemágak 251,7 százalé­kos eredménnyel zárták az 1982. évet, a kereskedelem bevétele 104,3 százalékos. A NAGYBÄNHEGYESI ZALKA TERMELŐSZÖVETKEZET elnöke, Horváth Endre is­mertette tegnap a ^tagokkal az elmúlt évi eredményeket, összesen 7 és fél millió fo­rinttal több nyereséget oszt­hattak el, mint 1981-ben. vagyis több mint 35 millió forintot. Jó idő. volt a növé­nyekre, szép hozamokat ad­tak. nem sikerült viszont a baromfiágazat termelésbevé­telét növelni, sőt ötmillió fo­rinttal csökkent termésered­ményük: nem kellett tavaly a csirke és a tojás. Gond volt a dinnyemaggal is: 1,4 tonna többlettermést nem tudtak eladni, mert a szerződő vállalat nem tartott erre igényt. Ez az értékes hibriddinnye-vetőmag kilón­ként 185 ezer forintot ér, és a tsz raktáraiban maradt. Az állattenyésztésben bő­vítették a sertéstelepet: 1981- ben 6 ezer 800, 1982-ben 10 ezer 300-at adtak, és az idén 15 ezer hízósertést adnak le a húsipari vállalatnak. Az elmúlt évben a sertés- és szarvasmarha-ágazat rekord- eredményt hozott Nagybán- hegyesen. AZ ÜJKÍGYÓSI ARANYKALÁSZ TSZ 1981-ben hatodszor volt Ki­váló Szövetkezet, 1982-ben részt vett a polgári védelmi gyakorlaton, s ugyanebben az esztendőben gazdálkodá­suk 23 évének második leg­jobb évét zárta. Mindannak ellenére, hogy a növényter­mesztés a tervet 93,7 száza7 lékkai teljesítette, viszont a gabonaágazat 1981-hez ké­pest 27 százalékkal magasabb nyereséget hozott. Megvalósult a termelőszö­vetkezetben a húsprogram is. Megismétlődött az 1981. évi egy kocára eső 24 malacsza­Zsuffa Ervin, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője a tótkomlósi Viharsarok Tsz-be látogatott el és szólalt fel a közgyűlésen Fotó: Fazekas László porulat. Felszámolták viszont a Dózsa-telepi tehenészetet, a jól tejelő teheneket — 200- at — pedig kisgazdaságokba helyezték ki. Eredményeik­ben jelentős szerepe van a segédüzemágaknak, a jobban szervezett munkának, és az ötnapos munkahétből faka­dóan a 4 százalékkal keve­sebb ledolgozott órának is. összességében 46 millió 673 ezer forintot oszthat fel a termelőszövetkezet. (Folytatás a 3. oldalon) Dr. Kovács István akadémikus megnyitó beszédét mondja Fotó: Gáí Edit Jjtó gí­% w Tudományos értekezlet a gyakorlatért A Szegedi Akadémiai Bi­zottság jogi és gazdaságtudo­mányi szakbizottsága, kör­nyezettudományi és terület- fejlesztési szakbizottsága és a Békés megyei Tanács V. B. tudományos koordinációs szakbizottsága tegnap, a bé­késcsabai Munkácsy Mihály Múzeumban neves kutatók részvételével tanácskozást rendezett Társadalmi-gazda­sági változások és a telepü­léskultúra fejlődése a Dél- Alföldön címmel. A megjelenteket dr. Köte­les Lajos kandidátus, a tu­dományos koordinációs szak- bizottság titkára köszöntötte, majd dr. Kovács István aka­démikus. a SZAB jogi és gaz­dasági szakbizottságának el­nöke mondott megnyitó be­szédet. Ebben többek között felhívta a figyelmet a ta­nácskozás jelentőségére, amely abban kereshető, hogy a különböző tudományágak képviselői egy társadalmilag nagyon fontos feladat szem­pontjából, a gyakorlat segí­tése érdekében fogják össze erőiket. Rövid történeti fej­tegetésében pedig utalt arra, hogy a települések felvirág­zását segítő önkormányzat lehetséges módozatait, kon­cepcióját feltétlenül időszerű lenne kidolgozni. A továbbiakban, a tanács­kozás délelőtti ülésvezetője. dr. Jakucs László egyetemi tanár, a SZAB környezettu­dományi és területfejlesztési szakbizottsága elnöke fogal­mazta meg néhány gondolat­ban a tanácskozás célját. Többek között hangsúlyozta, hogy a címben jelzett téma­körben még sok kérdés vár mérlegelésre, megvitatás­ra, s hogy a tudományosan megalapozott javaslatok csak annyit érnek, amennyit hasz­nosítanak is belőlük a gya­korlatban. Ez a tegnapi. Békés me­gye településfejlődése, jövője szempontjából egyaránt fon­tos és hasznos tanácskozás éppen ezt a célt szolgálta. A megye és a megyeszékhely irányító szakemberei és a tudományos szakemberek, a SZAB között kialakult egyre jobb kapcsolat a záloga an­nak, hogy a Dél-Alföldön és a megyénkben folyó telepü­lésfejlesztést szolgáló kutatá­sok eredményei a jövőben közelebb kerüljenek a meg­valósuláshoz. B. S. E. Több kooperáció, növekvő árucsere-forgalom Magyar és szovjet vállala­tok között jelenleg 113 gyár­tásszakosítási és kooperáci­ós megállapodás van érvény­ben, s az együttműködés fo­lyamatosan bővül. Magyar és szovjet szakemberek közösen fejlesztik a jövő járműveit, szerszámgépeit, mezőgazda- sági berendezéseit, elektro­nikus termékeit és kialakult a munkamegosztáson alapuló gyártás is. Az árucsere-for­galomban az ilyen jellegű termékek aránya 30 százalék, de a gépipari termékek kö­rében 70 százalék. A Szovjetunió budapesti kereskedelmi képviseletének vezetői pénteki sajtótájékoz­tatójukon elmondták: a né­hány héttel ezelőtt aláírt árucsere-forgalmi megálla­podás 8 milliárd rubeles for­galmat irányoz elő 1983-ra, mintegy félmilliárddal töb­bet, mint tavaly, összeha­sonlításul: ,35 évvel ezelőtt — amikor aláírták a magyar —szovjet barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződést —, a szállítások értéke oldalan­ként még csak 50—60 millió rubelt tett ki. A Szovjetunió továbbra is Magyarország legnagyobb külkereskedelmi partnere, a szovjet export-, illetve im­porttételek a teljes magyar áruforgalom egyharmadát adják. Ugyanakkor a Szov­jetuniónak is egyik legfonto­sabb — 1982-ben ötödik — kereskedelmi partnere ha­zánk. A szovjet külkereske­delem főleg fűtő- és nyers-_ anyagokat, gépipari berende­zéseket szállít, hazánktól vi­szont a gépeken és beren­dezéseken túl sokféle köz­szükségleti iparcikket és élel­miszeripari terméket vesz. Az áruszerkezetben a már jól is­mert magyar exportcikkek, így az Ikarus-buszok, számí­tógépek, úszódaruk, cipők, ruházati cikkek és húsáruk, valamint importtermékek, mint például az olaj, föld­gáz, vasérc, koksz, energeti­kai berendezések, gépkocsik mellett egyre nagyobb hang­súlyt kapnak az egymás or­szágaiban megvalósuló beru­házásokhoz szükséges gépek, berendezések. A Szovjetunió például műszaki segítséget nyújtott a Paksi Atomerőmű, a Dunai Vasmű konverter­üzeme, a Borsodi Vegyi Kombinát salétromsavgyára felépítéséhez, a magyar vál­lalatok pedig szállodákat, la­kóházakat építenek Ungvá- ron és más városokban. Leg­utóbb a magyar ipar részt vállalt a Lvovi Ruhagyár re­konstrukciójában, és jelenleg tárgyalnak Azerbajdzsánban építendő Broyler-csirke far­mok, illetve Grúziában léte­sítendő sertéstelepek felállí­tásáról.

Next

/
Thumbnails
Contents