Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-02 / 27. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. FEBRUÁR 2., SZERDA Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM A MNOT elnökségének Budapestre érkezett a lengyel minisztertanács elnökhelyettese Kedden Budapestre érkezett Janusz Obodowski, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese, a terv­bizottság elnöke, hogy Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyet­tessel, az Országos Tervhivatal elnökével tárgyalásokat foly­tasson. Négy megye óvodai felügyelői Szarvason 1983 a nemzetközi távközlési év. A távoli és közeli földré­szek, országok lakói közötti jobb és gyorsabb kapcsolat ki­alakítását segíti a telefon. A hálózat kiépítésében Magyar- országnak a többi európai országhoz viszonyítva is van pó­tolnivalója. Képünk a nagy forgalmú budapesti nemzetközi központban készült Sajtótáj é kozta tó az Állami Biztosítónál ülése Kedden a nötanács szék­házában ülést tartott a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nak elnöksége. A testület összegezte a III. országos nőkonferencián elhangzott javaslatokat, majd megvi­tatta és elfögadta a MNOT ötéves munkaprogramját. A nőtanács továbbra is leg­fontosabb feladatként kíséri figyelemmel a nők élet- és munkakörülményeit. A kö­vetkező években egyebek között foglalkozik a nők ál­lami és gazdasági vezető munkakörbe helyezésével, az ipari és a mezőgazdasági te­rületeken fizikai munkakör­A ma már nyugdíjas kul- túrház-igazgató egyebek kö­zött arról volt közismert, hogy minden adandó alkal­mat megragadott annak ér­dekében, hogy a gyermek­közönséget a házba szoktas­sa. „Hogyne lenne a szív­ügyem a gyermekközönség — érvelt hevesen, ha erről beszélgettünk —, hiszen ők a holnap felnőttközönsége. Aki már ilyen korban hoz­zászokik a filmhez, a szín­házhoz, a hangversenyhez, no és persze a könyvhöz, azt általában később sem kell majd nógatni.” Igen, a holnap művészet- szerető, azt értő és igénylő felnőttközönségének neve­lése az egész társadalom ér­deke, s valamennyi arra il­letékes szerv, szervezet, így az úttörőszövetség feladata is. Vajon milyen a közmű­velődési tevékenység a gyu­lai városi kisdobos- és úttö­rőközösségekben, és hogyan működnek együtt Gyulán az úttörőcsapatok és a közmű­velődési intézmények ? Ez volt a fő téma az úttörő- szövetség Békés megyei el­nökségének Varga Sándor megyei úttörőelnök vezeté­sével megtartott február el­sejei, tegnap délelőtti ülé­sén. A napirendet Gazdáné Nagy Mária gyulai városi úttörőelnök terjesztette a testület elé. Mint a beszá­moló a bevezetőben tartal­mazza, az általános iskolás korú gyermekek közművelő­A kereskedelmi és ven­déglátó szakmunkásképzés­ben is bevezetett ötnapos ta­nítási hét egyéves tapaszta­latait, valamint az oktatási módszerek javítására vonat­kozó javaslatokat vitatta meg keddi ülésén a KPVDSZ elnöksége. Az öt­napos tanítási hét elmúlt évi bevezetése mintegy 30 ezer leendő kereskedőt és ven­déglátó szakembert érint, ennyien tanulnak jelenleg az ország negyven szakmunkás- képző iskolájában. Az elnökség a vizsgálat ■alapján megállapította, hogy mind a vállalatok, mind az iskolák körében kedvezőek ben dolgozó nők szakképesí­tését befolyásoló tényezők­kel. Ugyancsak fontos fel­adatként vizsgálja az idős­korúak és a fiatal nemzedék családi, társadalmi helyze­tét, szerepét. Az elnökség javasolta, hogy a MNOT továbbra is jelentessen meg a nőpolitika megvalósítását elősegítő kiadványokat. A nőtanács feladatainak ellá­tását hét munkabizottság se­gíti. Az elnökség az ülésen el­hangzott javaslatokat a kö­zeljövőben az országos ta­nács elé terjeszti. dése sajátos helyzetben való­sul meg. E korosztály a köz­oktatás szervezett keretei között tanul, nevelkedik, s a nyitott iskola koncepciója épít magára a közművelő­désre, s annak intézményei­re. A gyulai úttörőcsapatok programjában ma már sok­kal több ajánlott tevékeny­ségi forma szerepel, mint korábban. Ezek az önkénte­sen választott programok jól szolgálják a gyerekek sok­oldalú érdeklődésének kielé­gítését, hiszen egy-egy kö­zösség maga választhatja meg, mivel szeretne legin­kább foglalkozni, mi érdekli jobban. Kezdjük a sort az egyéni művelődéssel, amely a gyer­mekek számára főként a té­vét, rádiót, olvasást jelenti. Az itt szerzett élményekről, ismeretekről a rajokban, őr­sökben ritkán beszélgetnek, erre inkább osztályfőnöki órán, napközis foglalkozáso­kon kerül sor. Része a köz- művelődésnek az ünnepek sora is; a közös készülődés öröme, izgalma nem csu­pán az ünnep eszmei mon­danivalóját rögzíti a gyer­mekekben, de fejleszti a kö­zösségi érzést is. A csapat- zászló ünnepét új formában, akadályversenyen tartják meg a gyulai úttörőcsapatok. Nagy a szerepe a gyerekek nevelésében, önképzésében, új ismeretek szerzésében a (Folytatás a 3. oldalon) az ötnapos tanítási hét ta­pasztalatai. Az elnökség a KPVDSZ megyei bizottságainak, va­lamint a vállalati szakszer­vezeti bizottságoknak figyel­mébe ajánlja: segítsék elő, hogy a gyakorlati oktatás­ban a legjobb szakemberek foglalkozzanak a tanulók­kal, s a munkaidő-beosztás megszervezésénél — különö­sen a bejáró vidéki tanulók­nál — törekedjenek arra, hogy a tanulók túlterheltsé­ge ne fokozódjék. A szak- szervezeti bizottságok erő­sítsék a tanulók körében ér- deképviseleti, szakmai-szer­vező, nevelő tevékenységü­ket. Február elsején, tegnap négy megye, Heves, Szolnok, Csongrád és Békés óvodai felügyelői, vezető óvónői ta­lálkoztak — mintegy százan — Szarvason, az óvónőképző intézetben. Az intézet igaz­gatója, Bencsik Endre kö­szöntötte a háromnapos ta­nácskozás vendégeit, majd átadta a szót az első előadó­nak, dr. Ranschburg Jenő pszichológusnak. A neves szakember a csa­lád és az óvoda kölcsönhatá- sú neveléséről, együttműkö­déséről beszélt a hallgató­ságnak. Bevezetőjében el­mondotta; sok család egyre kevésbé tartja fontosnak, hogy gyermekét a társada­lomhoz való alkalmazkodás­ra nevelje. Elsősorban a csa­lád feladata, hogy a fiatal nemzedéket harmonikus, tel­jes emberré alakítsa. Már az óvodában megfigyelhető, hogy melyik aprósággal, ho­gyan foglalkoznak otthon, milyen szerepet tölt be a csa­lád életében. A gyermekek személyiségfejlődésében már az iskoláskort megelőző évek­ben visszafordíthatatlan fo­lyamatok játszódhatnak le. Óvni kell őket attól, hogy olyan érzelem nélküli pszi­chopata egyéniségekké fej­lődjenek, akik képtelenek a tartós érzelmi, emberi kap­csolatokra. Dr. Ranschburg Jenő előadását követően vá­A HVDSZ Békés megyei bizottsága tegnap, kedden délelőtt tartott ülésén — amelyen dr. Kócsó Illésné, a központi vezetőség titkára is részt vett — értékelte az 1982-es év munkáját, és megtárgyalta az 1983-as gazdasági és mozgalmi fel­adatokat. Az elmúlt évi munka középpontjában a határozatok következetes végrehajtása állt, ezt segí­tendő erősödött a szakszer­vezet vezető-irányító tevé­kenysége, valamint az új utak keresése a gyakorlati munkában és a partnerkap­csolat összhangja a gazda­sági vezetőkkel. A sok gonddal és nehéz­séggel induló tavalyi év eredményesen zárult, árbe­vételi tervét túlteljesítette a Békéscsabai Szőrmeipari Vállalat, a Gyulai Kötőipa­ri és az Orosházi Faipari Vállalat, valamint a kommu­nális és költségvetési üze­mek, a battonyai kivételé­vel. Sikerült a szociális ellá­tás szinten tartása, több vál­lalatnál a fejlesztés is, mint a gyulai és békéscsabai ker­tészetnél, a tüzeléstechniká­nál és az ingatlankezelő vállalatnál. Ezekben az ered­ményekben a helyi és me­laszolt az óvónők kérdéseire. Délután Szakács Mihályné, a? óvónőképző igazgatóhe­lyettese egy vizsgálat alapján mutatta be a különböző óvó­női magatartások hatását a gyermeki tevékenység ered­ményességére. Az esti órák­ban Bitskei Tibor színmű­vész irodalmi műsorát hall­gatták a tanácskozás részt­vevői. Ma a felügyelő óvónők megtekintik az óvónőképző intézet könyvtárát, majd dr. Gerő Zsuzsanna pszichológus előadását hallgatják meg a család helyéről a társada­lomban. Délután kerül sor a különböző megyék felügyelő óvónőinek hozzászólásaira, amelyek előreláthatóan az óvoda kapcsolatrendszerével, a család- és gyermekvéde­lemmel, az óvodai közműve­lődési tevékenységformákkal foglalkoznak majd. Február 3-án, csütörtökön Vajda Zsu­zsa pszichológus előadása zárja a tanfolyamot. A na­pirenden ezúttal a gyerme­kek neveltségének tartalma, összetevői, erkölcsi — közös­ségi — neveltség megisme­résének lehetőségei, az isko­laérettség követelményeivel foglalkozó beszámoló szere­pel. A vendégeket Daróczy Erzsébet, az intézet igazgató- helyettese búcsúztatja a tan- folyamzáráskor. gyei szakszervezeti munka is megmutatkozik a bizalmi­ak tevékenységétől a külön­böző bizottságokig. Bebizo­nyosodott azt is, hogy az olyan kisebb gazdálkodó szervezetek, mint amilye­nekből a helyiipar és a vá­rosgazdaság áll, jóval ru­galmasabbak a nagyobbak­nál, és könnyebben legyő­zik a nehézségeket. A szakszervezetnek min­dig az adott követelmények és a meglevő körülmények szabják meg a munkáját, 1983-ban ez: a népgazdasá­gi célok elérése mindenütt, méghozzá a megszigorított feltételek között. Ennek vég­rehajtásához összehangol­tabb tevékenységre van szükség a gazdasági veze­tők és a mozgalmi testüle­tek között, továbbá lénye­ges a dolgozó kollektíva ala­pos és időbeni tájékoztatása. A munkahelyi demokrácia — az együttgondolkozás és -cselekvés — fejlesztése épp­oly nélkülözhetetlen a sike­res munkához, mint a szo­cialista munkaverseny meg­újhodása, a brigád- és egyé­ni vállalások tervszerű ki- terjesztése. V. M. Az Állami Biztosító 14,2 milliárd forint befolyt díj el­lenében 10 milliárdnyi kárté­rítést fizetett ki a lakosság­nak és a gazdálkodó szervek­nek — mondotta keddi sajtó- tájékoztatóján a tavalyi évet elemezve Gerebenics Imre vezérigazgató. A mezőgazda- sági nagyüzemeknek nyúj­tott kártérítés csaknem négy- milliárd forint volt, ebből 2,6 milliárd forint jutott a 695 ezer hektáron károsodott nö­vényi kultúrákra. Állatkárok­ra egymilliárd forintot, álló- és forgóeszköz-károkra pedig 120 millió forintot fizettek ki a mezőgazdasági nagyüze­meknek. A gépjármű-biztosítások alapján az elmúlt évben 307 ezer alkalommal fizettek kár­térítést az autósoknak, ebből Az elmúlt fél évben ja­vult a tanácsok és a szak- szervezeti társadalmi ellen­őrök kapcsolata — állapí­tották meg azon a tanácsko­záson, amelyet az SZMT közgazdasági és szociálpoli­tikai osztálya rendezett ked­den délelőtt Békéscsabán. Gedó Andrásné értékelte a 326 szakszervezeti aktivista munkáját. Elmondotta töb­bek között, hogy a tavalyi választáskor sok új ember és fiatal vállalt ilyen társa­dalmi megbízatást, de né­melyikük még bátortalan. Ezért is fordítanak nagy gondot az oktatásra. Hat hó­nap alatt több mint kétszá­zan vettek részt a tanfolya­mokon. A vizsgálatok száma 635 volt. A legtöbbször az élelmiszerboltokat, a vendég­látóipari egységeket keresték fel, de jártak a ruházati, a vegyesiparcikk-üzletekben, a TÜZÉP-telepeken, ellenőriz­ték a magánkereskedőket. Az idegenforgalmi terüle­teken megnézték az áruellá­tást, a vendéglők, a konyhák tisztaságát. Sajnos, az előző évhez képest semmiféle ja­vulást nem tapasztaltak. A zöldség és gyümölcs kí­nálatát vizsgálva megállapí­tották: almát, körtét és cit­romot mindig 'lehetett kap­ni, mirelitáruból, déligyü­mölcsből viszont több kel­lett volna. Nem gond nél­küli a gyermek- és a diákét­keztetés sem. Szűkek az ét­kezőhelyek, túlterheltek a konyhák. Akadozott a szén, a brikett, a tüzelőberendezé­sek szállítása, és baj volt csaknem 180 ezer felelősségi kárra 1 milliárd 85 millió fo­rintot utaltak az ügyfelek­nek. A magánautósok mint­egy 60 százaléka, 629 ezer gépjárműtulajdonos rendel­kezik Casco-biztosítással, kö­zülük 128 ezren jelentkeztek kártérítési igénnyel az el­múlt évben, s 543 millió fo­rintot fizettek ki számukra. „ A hamzsabégi úti kárrende­zési központ zsúfoltságát eny­híti majd, hogy az idén a XIV. kerületi Gvadányi ut­cában megkezdi működését a biztosító új, korszerű gépjár­mű-kárrendezési egysége. A Centrum II. technikai felté­telei összehasonlíthatatlanul jobbak lesznek az eddig meg­szokottaknál. (Folytatás a 3. oldalon) az utalványok beváltásával is. Ezenkívül több helyről jelezték, hogy rossz a gye­rekcipő-ellátás, az idős em­berek nem kapnak alacsony sarkú cipőt, kényelmes csiz­mát és sötétebb színű kész­ruhát. Ezután Rózsa Imre, a me­gyei tanács kereskedelmi osztályának helyettes veze­tője szólt az 1982. évi üzlet- politikai intézkedésekről, az áruellátásról és a várható forgalomról. A fogyasztói érdekvédelmet elemezve hangsúlyozta: a megyei ke­reskedelmi felügyelőség, a társadalmi ellenőrök segítsé­gével tavaly 15 témában 560 vizsgálatot folytatott. A vá­sárlók aktivitását jelzi, hogy ezeknek 14 százalékát la­kossági bejelentés alapján kezdeményezték, amelyek­nek 60—65 százaléka meg­alapozott volt. A próbavá­sárlások egyértelműen bizo­nyították: minden harmadik­negyedik vevőt megkárosí­tottak. Talán az sem megle­pő, hogy a hibák 80 száza­léka az élelmiszerüzletek­ben és a vendéglátásban fordult elő. Az egészségügyi előírásokat nagyon sok he­lyen nem tartották meg. fő­leg a szövetkezeti boltok­ban. Egyre több eladó szá­mol pontatlanul, legtöbbször a vásárló kárára. Az előadók, a vitában fel­szólalók felhívták a figyel­met a szerződéses üzletve­zetők, a magánkereskedők gyakoribb ellenőrzésére, mert szaporodnak a vissza­élések. S. S. II gyermekek és a közművelődés Tárgyalt a megyei úttörőelnökség Ötnapos tanítási hét a KPVDSZ szakmunkásképzőiben B. Zs. Rugalmasság, mozgékonyság, munkahelyi demokrácia Sok a visszaélés Társadalmi ellenőrök értekezlete

Next

/
Thumbnails
Contents