Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-10 / 34. szám

o 1983. február 10., csütörtök A Pécsi Faipari Szövetkezet 80 millió forint értékben expor­tál bútorokat az idén. Az első exportprogram egy rusztikus, faragott díszítéssel ellátott bútorcsalád készítése, 31 millió forint értékben. Ennek első darabjait, a háromajtós konyhai szekrényeket a napokban szállítják az NSZK-ba (Fotó: MTI — Kálmándy Ferenc felvétele — KS) Méhészek továbbképzése — Békés megyében hosz- szú időn át jobb volt a méh- egészségügyi helyzet, mint az országos átlag — mon­dotta a napokban Erdei La­jos, megyei méhész-szaktit- kár. — A méhállományok- ban nagy kárt okozó nyúlós költésrothadás alig, vagy csak szórványosan fordult elő. De az egyéb méhbeteg- ségek is csak ritkán jelent­keztek. Ahhoz, hogy az állategész­ségügyi szolgálat a megnöve­kedett feladatoknak az elkö­vetkező időben is meg tud­jon felelni, a Békés megyei Állategészségügyi Állomás, a Fogyasztási Szövetkezetek Békés megyei Szövetségével közösen 1983 januárjában Zalaapátiban, a HUNGARO- NEKTÁR Méhészeti Iskolá­jában egyhetes tanfolyamot szervezett. ' Az első csoport a napok­ban tért haza Zalaapátiból gazdag ismeretekkel R , Több a felújítás, karbantartás A Békés megyei Beruházá­si Vállalat 1983. évi terve 830 millió kiviteli értékű be­ruházás és 170 millió forint értékű felújítás, karbantar­tás lebonyolítása, ami a ta­valyinál több. A jelentősebb feladatok közé tartozik 1100 lakás építésének a lebonyo­lítása, melynek 25 százaléka állami, 75 százaléka pedig OTP-s. Az állami lakások Békéscsabán, Gyulán, Oros­házán és Szeghalmon, az OTP-lakások pedig Békés­csabán, Gyulán, Orosházán, Békésen, Szarvason, Mező- kovácsházán és Szeghalmon épülnek. Családi házak tervezésére és a beruházás lebonyolítá­sára vállalati gazdasági mun­kaközösséget szerveznek, amely egyelőre elsősorban Békéscsaba lakosságának az igényét igyekszik majd ki­elégíteni. Ez a csoport köz­reműködik a közművesített telek megvásárlásában, a hi­telkérelem intézésében, a mű­szaki tervek elkészítésében és az engedélyek megszerzé­sében. A jelentősebb beruházási feladatokhoz tartozik még: Sarkadon 8, Nagyszénáson 12 tantermes iskola (tornate­remmel). Megkezdődik Bé­késcsabán a központi belvá­rosi 24 tantermes (tornate- xemmel és úszómedencével) iskola, az iskolacentrumban pedig a 12 tantermes gim­názium és a 12 tantermes textilipari szakközépiskola épületének a műszaki előké­szítése. Itt épül majd a pe­dagógus-továbbképző köz­pont is. Orosházán folytatódik, Bé­késen és Szeghalmon pedig befejeződik az orvosi rende­lőintézet épületének a bőví­tése. Gyulán elkezdik az if­júsági orvosi rendelőintézet rekonstrukcióját és bővíté­sét. Gyúlaremetén, a tüdő­szanatórium területén 30 ágyas alkohológiai intézetet alakítanak ki. A megye né­hány más községében orvosi rendelő és szolgálati lakás épül. A korábbi évekhez képest mintegy 5-6 százalékkal több a felújítási és karbantartási feladat. Ilyen a gyulai me­gyei kórház sebészeti, vala­mint mosodai épületének és a kazánháznak a rekonstruk­ciója. Békéscsabán a városi kórházban a szülészeti, a belgyógyászati és a sebésze­ti osztály épületét, Mezőhe­gyesen pedig a kórház épü­leteit, továbbá Békésen és Orosházán a szociális otthont újítják fel. A vállalat tervező részle­ge javarészt felújítási, kar­bantartási terveket, valamint energiaracionalizálási prog­ramokat készít. Fél éve ala­kult meg a 20 tagú vállalati tervezői gazdasági munkakö­zösség, amely kisebb felada­tok végrehajtására kap meg­bízatást. Eddig mintegy 30 műszaki dokumentációt ké­szített, amelyeknek a kivite­li értéke együttesen megha­ladta a 65 millió forintot. A tagok átlagkeresete havonta mintegy 3-4 ezer forint volt. A vállalat a kiemelt mun­kák irányításával létesít­ményfelelősöket bíz meg, akik összhangot teremtenek a közreműködő vállalatok­kal, és intézkednek, ha aka­dály merül fel. P. B. A magyar alumíniumipar piaci kilátásai Az Alumíniumipari Ke­reskedelmi Vállalat az el­múlt hetekben több export­üzletet kötött, ami a piac élénkülését is mutatja. A dán Velux céggel több, mint 2 millió dollár értékű alu­míniumszalag és sajtolt pro­filtermék ez évi exportjában állapodtak meg. Ezeket a Székesfehérvári Könnyű­fémműben állítják elő. Az üzlet érdekessége, hogy a szállítandó termékek egy ré­széért cserébe a hazai tető­tér-beépítéseknél használatos ablakokat kapunk, s így ab­ból bővül, színesedik a bel­földi kínálat. A Magyar Alumíniumipari Tröszt kül­kereskedelmi jogú vállalata nemrég egy londoni kereske­dőcéggel két szerződést is aláírt, összesen több, mint 2,7 millió dollár értékben. Eszerint az inotai alumíni­umkohókban öntve-hengerelt huzalból szállítanak partne­rüknek az év első felében. Szőke László, az MTI hír- magyarázója írja: Az alapanyag-termelő ága­zatokat sútjó dekonjunktúra az acélipar után a ’80-as évek elején átterjedt az alu- míniumkohsázatra is. Az Ipari Minisztériumban és a Magyar Alumíniumipari Trösztnél kapott információ Új típusú viteldíjjelző ké­szülék első sorozata készült el a tőkés importot helyet­tesítő korszerű hazai taxi­órák kifejlesztésére, gyártá­sára és forgalmazására ala­kult Taxel nevű közös tár­saságnál. A Hódmezővásár­szerint az alumínium tőzs­dei ára 1980-ban volt a csú­cson, tonnánként 930 fonttal, 1981-ben az ár esett, tavaly pedig — úgy tűnik — elérte a mélypontot; 520—530 font­ra zuhant. 1982 utolsó hó­napjaiban a piaci értékelések szerint nagyjából egyensúly­ba került a kereslet és a kí­nálat, és valamelyest ismét emelkedni kezdtek az árak. Jelenleg körülbelül 700 fon­tot adnak az alumínium ton­nájáért, ami azonban még mindig messze van áz 1980- as árszinttől. A krízis paélypontját szá­mos világcég nem tudta át­vészelni. Az Álcán kanadai konszern például, amelyik a világ hat legnagyobb alu­míniumipari vállalkozásá­nak egyike, 1932 óta első íz­ben veszteségessé vált. Ha­sonlóan veszteséggel zárta az elmúlt évet az egyesült államokbeli Kaiser világcég, és sok nyugat-európai vál­lalat. Számos japán vagy NSZK-beli alumíniumkohó­ban hosszabb-rövidebb ideig ideiglenesen szüneteltették a gyártást. A Magyar Alumíniumipari Tröszt ebben a súlyos piaci helyzetben sem vált veszte­ségessé. Igaz, a magyar ko­hókban is csökkent a terme­lés, s az ágazat tőkés „piaci helyi Metripond Mérleggyár és a Volán szegedi 10. szá­mú vállalata által rövid idő alatt kifejlesztett elektroni­kus vezérlésű taxiórát mik­roprocesszoros adattárolóval is ellátták, s az így rögzített adatok elektronikus számító­exportja két év alatt a felé­re esett vissza, ám sok ál­landó vevőjük megmaradt. Ehhez a magyar alumínium- iparnak is váltania kellett; a jobban feldolgozott, érté­kesebb és jobb minőségű fél­gyártmányokból fokozták a termelést, és ezzel bővítették az exportválasztékot. A piaci pozíciókat javította az is, hogy a tröszt kereskedelmi vállalata időközben részleges külkereskedelmi jogot ka­pott, amivel — az ipari tár­ca megítélése szerint is — kezdettől fogva jól élnek. Ezt mutatja az is, hogy az utóbbi időben megnöveke­dett az üzletkötések száma. 1983-ban az ágazat terme­lését és értékesítését 3 szá­zalékkal kívánja növelni. Ez­zel a hazai igényeket kielé­gítik, és emellett lehetőség szerint fokozni akarják a gazdaságos exportot, to­vábbra is elsődlegesen a tartós piacokra. Céljaik meg­valósulását a piac szeré­nyebb mértékű élénkülése segíti, továbbá az, hogy az utóbbi években végrehajtott fejlesztések eredményeként lényegesen megnőtt a terme­lésben a keresett félgyárt­mányok aránya. S ezekből az év során az átlagosnál is gyorsabban bővül majd a gyártás és a választék. géppel rendkívül gyorsan ér­tékelhetők. További előnyük, hogy egyszerűen, gyorsan programozhatok, külső be­avatkozás ellen jól védettek. Felszerelhetek bármely te­her- vagy személygépkocsi­ra. Az új típusú taxiórákból a tervek szerint évente ez­ret gyártanak, és vállalják a javításukat is. Mikroprocesszoros taxiórák Borúra Jerii Számvetés a üévaványai Aranykalász Tsz-ben Abból, hogy melyik téesz milyen hamar, vagy milyen későn tartja zárszámadását, kár lenne messzemenő kö­vetkeztetéseket levonni. Nem a dicsekvés szándéka siettet­te a számvetést a dévaványai Aranykalász Tsz-ben sem, amikor úgy döntöttek, hogy elsők között hívják össze ja­nuár utolsó hetében a köz­gyűlést. Más kérdés, hogy a korai zárszámadás lehetősé­gének megteremtésében a számvitel naprakészségének jelentős része kell, hogy le­gyen. A zárszámadó közgyűlése­ken amúgy is a számoké, az adatoké a fő szerep, látni kell azonban, hogy az adatok a végeredményt — a déva- ványaiak esetében a több mint 258 millió forintos ár­bevételt meg a 11 millió fo­rintot meghaladó nyereséget — tükrözik csak, a produk­tumot eredményező erőfeszí-* tésekről már az elnöknek kell a közgyűlésen szólnia. Nehéz év a növénytermesztésben Hideg tél, fagyott földre hulló nagy mennyiségű csa­padék — ez jelentette az évkezdetet az Aranykalász Tsz-ben, amely a korábbi esztendőkben csodás őszi ká­posztarepce-állománnyal di-' csekedhetett, ezt most a víz, meg a jég „elirigyelte”, de vitte magával az őszi árpa négyötödét is. Ami pedig külön balszerencse: a közös gazdaság napraforgóval pró­bálta újrahasznosítani ezeket a területeket, a napraforgót pedig helyette az egész me­gyében pusztító szár- és tá­nyérbetegség’ aratta. Sajnos ezt a feketére fes­tett képet még tovább le­het sötétíteni: a bőséges téli csapadékot követően nyáron — a változatosság kedvéért — az aszály legelészett nem­csak a kalászosokban, hanem a tömégtakarmány-termő te­rületeken is. Ha mindehhez még hozzászámítjuk az 1980- as rekord búzaterméstől táp­lált túlzott bizakodást, már- már elbizakodottságot — ahogy végeredményben az el­nök is fogalmazott —, amely itt-ott már a munkafegyel­met is kikezdte, s ezzel csak tetézte a gondokat, elképzel­hetjük, mi mindent kellett utóbb megmozgatni a nö­vénytermesztéstől várt bevé­telekből így kieső 20 és fél millió forint pótlására Déva- ványán! Azt kell mondani, hogy a közösség idejekorán felis­merte a rendkívüli intézke­dések meghozatalának szük­ségességét, s ezután már köz­megértésre talált a vásárlá­sok korlátozása, a gépek és kezelőik „kiajánlása”, bér­munkára. A sarkadi Lenin Tsz-nek, meg a kamuti Bé­kének összesen 451 hektár altalajt lazítottak meg, 1135 hektárt szántottak fel és 467 hektárt tárcsáztak ,meg bér­munkában a ványaiak. En­nek előfeltétele természete­sen a hazai munkák gyors és pontos befejezése volt, ami a műszaki főágazat dolgozó­it dicséri. « Újabb előrelépés az állattartásban A növénytermesztéssel szemben az állattenyésztés kevesebb csalódást hozott az Aranykalász Tsz-ben. Önma­gáért beszél a sertéságazat több mint hárommillió fo­rintos nyeresége, főként, ha azt is tudjuk, hogy a hizlalás még ma is a 15—20 évvel ez­előtti időkre jellemző állapo­tok közepette folyik. Az egész állattenyésztés négy­ötödét adó sertéstartás — a technikai feltételek fejlesz­tésére fordítható anyagi erő híján — még így is elfogad­ható fajlagos eredményeket ért el a takarmányozásban, a napi súlygyarapodásban. A juhászat már nem büsz­kélkedhet ugyanezekkel a teljesítményekkel, a növény- termesztésben tapasztalható visszaesés okait az üzem­elemző az alacsony bárány­szaporulatban, a túl magas takarmányozási költségben és a meddő anyák nagy szá­mában találta meg. Mindezt még az anyánként több mint hat kilogrammos gyapjúter­melés sem volt képes ellen­súlyozni. A szarvasmarhatartásban a tények, eredmények már ko­rábban profitváltásra ösztö­kélték a termelőszövetkeze­tet. Tudniillik, míg az egy liter tej előállításának ön­költségét a tervhez képest 42 fillérrel tudták csökkenteni, elsősorban a körültekintőbb takarmányozással, addig a hizlalásban egyáltalán nem sikerült előbbre lépni. Úgy döntöttek, hogy a húshasznú tehénállomány fölszámolásá­val egy időben a tejelő te­henészet állományát gyara­pítják jelentősen. Viszonylag későn — éppen a lehetőségek szűkülésekor — határozta el magát a téesz, hogy megpróbálkozik a liba­tartással, amely 1982-ben egymillió forintot meghaladó hasznot hozott a közösnek. E helyütt kell megemlíteni a háztáji állattartást, már csak a jelentősége miatt .is: a 204 hízómarha, a 800 bá­rány meg a 640 malac amel­lett több min£ 16 ezer ser­tést vett át a téesz a kister­melőktől. Ezzel, valamint to­vábbi 2500 sertés vágóhídi értékesítésével meg a 3 ezer 500 tonna háztáji termény kiárusításával többek között az Aranykalász Tsz egy év alatt* csaknem 90 és fél mil­lió forintos kereskedelmi for­galmat bonyolított, ami mintegy húszmillióval halad­ja meg a tervezettet. Felét az ipari tevékenység Jiozta A dévaványai Aranykalász Tsz gazdálkodásában nem­csak az előbbiekben jelzett kereskedelmi tevékenység foglal el rangos helyet, ha­nem a kiegészítő — a mel­lék — és az ipari üzemágak egész együttese. Megállapítható, hogy a szövetkezeti üzem tavalyi teljes nyereségének jó felét a saját húsfeldolgozó üzem, a Metakémiával kialakított kooperáció, a lakatosüzem, a tavaly újonnan indított EN- Cl-részleg, a szállítási és ke­reskedelmi tevékenység, va­lamint az építőipari ágazat hozta. Utóbbi érdekessége, hogy ezt 1980-ban felszámo­lásra ítélték, de szerencsére az élet másként akarta, s ez a tevékenység az elmúlt esz­tendőben másfél millió fo­rintos haszoiinal járt. A termelőszövetkezet tag­sága alaposan kiértékelve végeredményben — 11 millió forint nyereséggel — mégis­csak sikeresnek mondható év tapasztalatait az idén első­sorban az alaptevékenység nyereségét igyekszik fokozni. A január végi zárszámadás­ból is egyértelműen kitűnt, hogy az ipari melléktevé­kenységben rejlő lehetőségek kiaknázásában a szövetkezet rtem léphet már akkorát, mint a növény- és állatte­nyésztésben, amelyektől reálisan várható el 50, illetve 30 százalékos nyereségnöve­lés az elmúlt esztendeihez képest! Kőváry E. Péter autóbusz helyett léghajó Párizs szívétől 12 kilomé­terre délre fekszik az orly-i repülőtér. Ezt a terepet még az első világháború idején egyengették el, majd pilóta­iskola nyílt a repülőtéren. 1949-ben építették meg vég­legesen polgári légiforgalmi repülőtér céljára. Hatalmas ez a repülőtér, több mint 1700 hektáron terül el. Már a hatvanas évtizedben 4 mil­lió utas ment át a légikikö­tőn egy év alatt. Orly vasárnaponként ki­rándulóhelynek számít, sok ezer párizsi hozza ki ide vendégét, akik elgyönyörköd­nek a gépek fel- és leszál­lásában. Á légiforgalom hi­hetetlen mérvű fejlődése mi­att azonban Orly is szűknek bizonyult, így a hetvenes év­tizedben kiépült Párizsban a Charles de Gaulle-ról elne­vezett roissy-i óriás légiki­kötő. A Concorde-gépek már ezt használják. Párizs régi közlekedési problémája a repülőterek megközelítése a város köz­pontjától. Orly-t és a roissy-i repülőteret is jól meg lehet közelíteni autóutakon. Orly- ba például az Air France au­tóbuszai sűrűn indulnak a városközpontból. A repülő­terek közötti forgalmat is igyekeznek megkönnyíteni az illetékesek. Egy legújabb el­képzelés szerint a két légi­kikötőt kormányozható lég­hajó járatokkal kötnék ösz- sze egy angol—francia terv alapján. Ezt az évtizedekkel ezelőtt leírt légi járművet ma már nemcsak a tervező asztalokon találhatjuk meg, hanem egyre több célra épí­tenek ilyeneket utasszállítás mellett, pl. reklám-, turisz­tikai célokra, de alkalmazá­suk szóba jöhet más téren is, például a légi szállítás­nál. Ha valóban megindul a léghajójárat, annak utasai Orly felett ezt a képet lát­ják majd. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents