Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-10 / 34. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek I N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. FEBRUÁR 10., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXVm. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM Napirenden a Pedagógus Szakszervezet politikai tevékenysége A Pedagógusok Szakszervezete Békés megyei bizott­sága dr. Mizó Mihály elnökletével tegnap délelőtt tar­totta kibővített ülését Békéscsabán, az SZMT-székház- ban. A testület első napirendi pontként a dr. Szűcs Ala- josné megyei titkár által elkészített írásos beszámolót vitatta meg. A Pedagógusok Szakszervezete Békés me­gyei bizottságának beszámolója a XI. kongresszus óta végzett munkáról szólt, különös tekintettel az alapszer­vezetekben folyó politikai munka tapasztalataira. Az e testületben már meg­szokott önkritikus, határo­zott feladatokat megfogal­mazó, alapos beszámoló első­ként az alapszervezeti politi­kai munka feltételeiről és körülményeiről tájékoztatta a jelenlevőket. A megyei bi­zottság elsősorban az alap­szervezetekben folyó politikai munka sokoldalú segítését tekinti legfontosabb felada­tának. Az évek óta 96,8 szá­zalékos szervezettséget mu­tató megyei pedagógus szak- szervezet összesen 14 alap­szervezetet számlál, közöt­tük járási, városi, nagyköz­ségi és intézményi alapszer­vezeteket. Az alapszerveze­tek szűkre szabott számá­nak az a következménye, hogy a kelleténél nagyobb a munkahelyi (246) bizottsá­gok és a bizalmi csoporttal működő (46) munkahelyek száma, s az elaprózottság nehezíti a politikai munkát a munkahelyeken. Azt azért határozottan megfogalmaz­ták: „Nem a szerkezet az egyedüli forrása azoknak a gondoknak, amit ma úgy fogalmazunk meg, a szak- szervezetnek tekintélyt csak a munkahely adhat. Köz­vetlen tapasztalata a mozga­lomról tagjainknak az adott intézményben van, tehát meghatározó a munkahelye­ken dolgozó tisztségviselők felkészültsége, szakmai hoz­záértése, tekintélye, politi­záló készsége.” A beszámoló ezután a struktúrát a tartalommal egységben vizsgálva megál­lapítja, hogy az elmúlt két és fél esztendő alatt a bi­zalmi testületek bebizonyí­tották, hogy a szakszerveze­ti belső hatásköröket és jo­gosultságokat illetően bát­ran, eredményesen dolgoz­nak. Az intézményi alapszer­vezetek közül pedig ott fo­lyik a legeredményesebb munka, ahol bizalmi csopor­tokra épített bizottság mű­ködik, hiszen ott a legköz­vetlenebb a kapcsolat az ál­lami partner és a szakszer­vezeti tisztségviselők között. A beszámoló ezután a me­gyei bizottság alapszerve­zeteket irányító tevékeny­ségét értékelte, majd a 17 tagú megyei bizottság poli­tikai munkájának személyi és tárgyi feltételeit. A be­számoló és később a hozzá­szólók megállapították, hogy a megyei bizottság tagjai mind politikairag, mind szakmailag és emberileg fel- készülten látják el feladatai­kat. Ugyanakkor a bizottság tagjai többfajta megbíza­tásuk, és időhiány miatt a korábbinál nehezebb körül­mények között látják el munkájukat. Az alapszerve­zeti titkárok számára külö­nösen fontos lenne óraked­vezményt adni, hogy mun­kájukat az igényeknek meg­felelően teljesítsék. A még igen sok lényeges kérdést taglaló beszámoló­hoz a megyei bizottság kap­csolattartásának jelentős eredményeiről dr. Szűcs Ala- josné mondott szóbeli kiegé­szítést. A rendkívül őszinte hangú vitában többek között a bér- fejlesztésről szóló határozat rossz időzítése miatt emel­tek szót a hozzászólók, az információáramoltatás javí­tására tettek javaslatokat, s elhangzott olyan, a gazdasá­gi változásokhoz igazodó öt­let is, amely szerint az alap­szervezetek megcsappant forgótőkéjét a tagrészesedés növelésével lehetne és kel­lene megjavítani. Ez a for­ma ösztönzőbb lenne az alapszervezetek számára. A vitában felszólalt B. Nagy Gyula, a megyei párt- bizottság munkatársa, Szel- jak György, az SZMT titká­ra, Vámos László, a megyei tanács művelődésügyi osz­tályvezetője, valamint dr. Horváth Péter, a központi vezetőség köznevelési és fel­sőoktatási osztályvezetője. Hozzászólásaikban a szak- szervezet mai szerepéről, a politikai helyzetről tájékoz­tatták a résztvevőket, se­gítve ezzel gyakorlati mun­kájukat. Értékelésükben elégedetten és elismeréssel nyilatkoztak a megyei bi­zottság munkájáról. Az ülés, dr. Kertész János, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának csoportve­zetője előterjesztésében az 1983. évi pedagógus napi ki­tüntetések jóváhagyásával, és dr. Szűcs Alajosné zár­szavával, összefoglalójával ért véget. B. S. E. Rugalmasabb vállalkozások az építőiparban Az ország építési igényei­nek változásaival összefüg­gésben az építőipari válla­latok és kivitelező szerveze­tek már sokat tettek, de még mindig nem eleget a rugal­masabb vállalkozás- és üz* letpolitika kialakításáért. Ezekről a törekvésekről és a további tennivalókról tar­tott sajtótájékoztatót tegnap az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium. Petrovai László főosztály- vezető elöljáróban az építési igények összetételének válto­zásairól szólt. A beruházások mérséklésének kapcsán ugyanis a technikai eszkö­zökkel legjobban felszerelt nagyvállalatoknak is meg kellett keresniük azokat a szervezeti és vállalkozási le­hetőségeket, amelyekkel a megszokottnál kisebb értékű építési feladatokat-is gazda­ságosan láthatnak el. így a nagy értékű házgyárral ren­delkező Győr és Heves me­gyei, valamint a Dél-Ma­gyarországi ÉVM Vállalat ki­lépett eddigi működési kör­zetéből és a fővárosban, va­lamint az ország más terü­letén is vállalkozott megbí­zások teljesítésére. Hasonló­képpen a Clasp könnyűszer­kezetes építési rendszerre szakosodott székesfehérvári Alba Regia Vállalat is gyor­san és nyereségesen emel ilyen épületeket az egész or­szágban, sőt külföldön is. A megváltozott gazdasági kö­rülményekhez alkalmazkod­tak a Zala, _Vas és a Somogy megyei ÉVM-vállalatok, amelyek többféle célra al­kalmas építési technológiára készültek fel. Budapesten a Középület-építő Vállalat ko­rábban szinte kivétel nélkül új középületeket létesített, most tevékenységének 40 szá­zaléka rekonstrukciós. A minisztérium eredmé­nyesnek tartja azokat a koo­perációs kapcsolatokat, ame­lyek szerint a kivitelezők a tervező vállalatokkal együtt keresnek és teljesítenek fel­adatokat itthon és külföldön. Egyebek között ilyen vállal­kozásban épített Budapesten 16 tantermes iskolát a Haj­dú megyei ÉVM Vállalat és a Kelet-Magyarországi Ter­vező Vállalat. A Középület­tervező Vállalat — a Fővá­rosi Tanáccsal kötött megál­lapodás szerint — nemcsak a műszaki tervezést vállalta, hanem a budapesti kórházak rekonstrukcióinak előkészí­tését, lebonyolítását és el­lenőrzését is. Vannak olyan vállalatok is — mint a Heves megyei, a Nógrád megyei és a 23-as számú ÉVM vállalat —, amelyek még nem találták meg az alkalmazkodás szer­vezeti és technikai lehetősé­geit. A másik véglet: a Veszp­rém megyei ÉVM Vállalat — igaz, sok új kezdeményezés­sel erőit meghaladó kocká­zatot vállalt, és most ezért került nehéz helyzetbe. összességében a kivitelező építőiparban megindult ked­vező folyamatot jelzi, hogy 1979 és 1982 között az épí­tési munkákból a fenntartás aránya 16,5-ről 21,1 száza­lékra növekedett, s a kisebb értékű megbízások elvállalá­sával a korábbi 9133 helyett tavaly már 11 342 szerződést teljesítettek. A konvertibilis építőipari export is nőtt, 1982-ben már 3,3 milliárd forint értékű munkát végez­tek építőink külföldön, a ko­rábbi félmilliárd forinttal szemben. A vállalatok vállalkozás- és üzletpolitikájának fejlesz­tése érdekében a minisztéri­um is korszerűsíti a felügye­leti irányítást, s további in-' tézkedéseket készít elő a vál­lalatok működési feltételei­nek javítására. Szorgalmaz­za a versenyeztetést a meg­bízások elnyerésében, ám ehhez arra is szükség van, hogy maguk a megbízók is éljenek ezekkel a lehetősé­gekkel. Fontos, hogy javulja­nak a vállalati erőforrások hatékony felhasználásának külső feltételei, és ésszerűen mérséklődjenek a hatósági megkötöttségek. Púja Frigyes Párizsban Púja Frigyes külügymi­niszter Claude Cheysson, francia külügyminiszter meg­hívására tegnap hivatalos látogatásra Párizsba utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Yves Godel tanácsos, a Francia Köztársaság magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Külügyminiszterünk tegnap délután megérkezett Párizs­ba. Púja Frigyes ma kezdi meg hivatalos tárgyalásait. Már az első szint elkészült abból az 50 lakásból, amelyet a DÉLÉP épít Univáz szerkezetből Mezőkovácsházán. Képün­kön: munkában a daru és a zsaluzó brigád Fotó: Veress Erzsi Zárszámadásokról jelentjük Még tart a termelőszövet­kezetekben a zárszámadások sora, a napokban is több kö­zös gazdaság vezetősége szá­molt be tagságának az el­múlt év eredményeiről, ösz- szeállításunkban szólunk azokról a közösségekről is, ahol ma, február 10-én tart­ják a közgyűléseket, így töb­bek között a magyarbánhe- gyesi Egyetértés és a puszta­földvári Lenin Tsz-ről. A BÉKÉSCSABAI LENIN TSZ tagjai a Békés megyei Jó­kai Színházban február 8-án délelőtt gyűltek össze zár­számadó és tervtárgyaló köz­gyűlésen. Hankó Mihály, a szövetkezet elnöke foglalta össze az elmúlt év eredmé­nyeit, ismertette az' idei feladatokat. A szövetkezetben a terme­lékenység hatszázalékos nö­vekedése 4,6 százalékos lét­számcsökkenéssel párosult. Árbevételük elérte a 360 millió 185 ezer forintot és a nyereség csaknem 32 millió 857 ezer forint. A növény- termesztésben a szójából a tervezett mennyiségnél 10,34 százalékkal többet takarítot­tak be, kisebb a hozamnöve­kedés a búzánál és a cukor­répánál. Csak egy jellemző adat az állattenyésztésből: a baromfitelep eddigi legna­gyobb tojáshozamqt adta, több mint negyvenmilliót. A tervezett bevételt 9 száza­lékkal szárnyalták túl, eköz­ben a tojástermeléshez fel­használt takarmányból 9,1 százalékot takarítottak meg. A NAGYSZÉNÁSI OKTÓBER 6. TSZ-BEN Apáti Nagy Gábor, az MSZMP KB tagja, a szövet­kezet elnökhelyettese köszön­tötte a tagságot és a vendé­gek között dr. Villányi Mik­lóst, MÉM-államtitkárt, Frank Ferencet, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbi­zottság első titkárát és töb­bek között Klaukó Mátyást, országgyűlési képviselőt. Hegedűs Béla tsz-elnök ez­után ismertette a tagsággal az 1982-es év eredményeit, amelyek igen figyelemre méltóak. Termelési értékük elérte a 362 millió forintot, és a gazdálkodás eredménye­ként 50,6 millió nyereséggel büszkélkedhetnek. Az idén a tavalyihoz hasonló körülmé­nyek között, sokkal jobbán kell gazdálkodni ahhoz, hogy a 44 millió forint tervezett nyereséget elérjék. Dr. Villányi Miklós MÉM- államtitkár is azt hangsú­lyozta, milyen létfontosságú és összetett feladat hárul az agrárágazatra. Helyt kell áll­niuk az egyensúly megterem­tésében, a hazai ellátásban, eközben egy folyamatos fej­lődést szükséges produkálni. A mezőgazdaság 1982-ben teljesítette a reá háruló fel­adatokat, a csökkenő világ­piaci árak ellenére. A ter­Dr. Villányi Miklós, a MÉM államtitkára méltatta és köszön­te meg az elért eredményeket a nagyszénásiaknak Fotó: Fazekas László melési nagydíjas, háromszo­ros kiváló szövetkezet 1983- ra is konkrét feladatokat ha­tározott meg, és épít az em­berek, a tsz-tagság segítő­kész, alkotó munkájára. A MAGYARBÁNHEGYESI EGYETÉRTÉS TSZ tagsága ma délelőtt ismeri meg részletesen: mit teljesí­tettek 1982-ben. Tóth Máté elnök és Hankó Mihály fő­könyvelő segítségével mi is beszámolunk a főbb eredmé­nyekről. Az 1982. évi nyereséggel megalapozták az idei évet, és a napokban már megkezdő­dött a határban a búza és a cukorrépa műtrágyázása. A tavalyi belvizek okozta ter­meléskiesést most a vetés­forgó átalakításával igyekez­nek kiküszöbölni, mert a melioráció a VI. ötéves terv végén, illetve a VII. ötéves terv elején jut el a magyar- bánhegyesi tsz-földekig. Rontotta az 1982. évi gaz­dálkodást a broylercsirke visszaesett kereslete, ezért szülőpárok tartására álltak­ét, s a jövőben a közelben levő BARTÖV-nek szállít­ják a kikeltetésre szánt to­jást. Gazdálkodásuk során a háztájit úgy támogatják, hogy a nagyobb kézi munka igényű, de jövedelmezőbb mákot,-cirkot adják ki a ta­goknak háztájiba, ezzel is javítva a tagok kereseti le­hetőségeit. A PUSZTAFÖLDVÁRI LENIN TSZ 3 ezer 158 hektáron gazdál­kodik. A növénytermesztés­ben évek óta növekednek a terméshozamok, növekvő az állattenyésztésben a sertés- állomány, az anyakocatartás, kevesebbet tartottak viszont csirkéből. Az állattenyész­tésből 1981-hez képést 241,8 tonnával több húst értékesí­tettek. Az árbevétel csaknem 197 millió forint, ebből több mint 29 millió forint nyere­ség realizálódott^ a tavalyi évhez hasonlóan. Az idén szerényebb árbevételi tervet állított össze a vezetőség, és kisebb nyereségre is számí­tanak a pusztaföldvári Lenin Tsz-ben. Mindezek mellett a főbb mutatók mellett még több, a szövetkezeti tagságot érintő és érdeklő kérdésről esik ma szó a pusztaföldvá­riak zárszámadási közgyűlé­sén. — sz. j. —

Next

/
Thumbnails
Contents