Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-09 / 33. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N EPUJSAG D MEGYFI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. FEBRUAR 9., SZERDA Ara: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM Napirenden a telekellátottság és telekgazdálkodás helyzete Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Bckés megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága február 8-án, tegnap — dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese vezetésével — ülést tartott, a következő napirendekkel: — jelentés a vb-határozatok végrehajtásáról; — a februári megyei tanácsülés előkészítése; — a telekcllátottság és a telekgazdálkodás helyzete, különös tekintettel a magánerős lakásépítésekre; — a tanácsigazgatás korszerűsítésének 1983. évi feladatai ; — bejelentések. A végrehajtó bizottság Békés megye Tanácsának soron következő ülését 1983. február 24-én délelőtt 9 órára, Békéscsabán az ifjúsági és úttörőházba összehívta. A napirendek a következők lesznek: jelentés a tanácshatározat végrehajtásáról; beszámoló Békés megye Tanácsa Végrehajtó Bizottságának munkájáról, különös tekintettel a Minisztertanács 1980. évi értékelésére; a tanács és bizottságai 1983. évi munkaterve; beszámoló a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1982. évi munkájáról; bejelentések. A telekellátottság és telekgazdálkodás helyzetéről szóló beszámoló bevezetőben megállapította, hogy megyénkben 1961 és 1982 között 61 854 új lakás épült fel, amelyek 86 százaléka magánerőből valósult meg. A esaládiház-építés aránya ugyanezen időszak alatt elérte a 67 százalékot, ami a lakásellátottság javításában jelentős tényezőként hatott. Az új telekellátási rendszer 1969-ben történő bevezetése döntő fordulatot jelentett a telekgazdálkodás tanácsi feladatainak ellátásában. Az egy személy, illetőleg egy család lakó- és üdülőtelek tulajdonának, mértékét szabályozó rendelet hatására megkezdődött a többlettelkek elidegenítése, majd beépítése. Ez a folyamat kedvező volt, mert a városokban és a községek egy részében a telekellátás feszültségeit feloldotta. Az állami telkek tartós használatba adásának rendjét és pénzügyi feltételeit 1977-ben annak szem előtt tartásával szabályozták, hogy a helyi tanácsok minél nagyobb számban alakíthassanak ki építési telket és minél egyszerűbb ellátás útján bocsáthassák azokat az építkezők rendelkezésére. A tartós használatba adás jogintézményét a kezdeti idegenkedés után a fiatalok elfogadták, a családi házat építők mintegy 75 százaléka fiatal. 1980-tól lehetővé vált az OTP részvétele a telekkialakításban. 1980—82 között 10 településen 12 házhelyterületen 1099 lakótelek-kialakítás fejeződött be, és 50 előkészítése folyamatban van, melyre az OTP 102 millió forintot biztosított a tanácsok részére. Ami az elmúlt éveket illeti, 1981-ben 3700 lakás helyett 3130, míg 1982-ben 3100 helyett 3324 épült meg. A városokban Békés kivételével, továbbá Szeghalom, Gyomaendrőd, Dévaványa, Medgyesegyháza, Méhkerék és Murony településeken az állami telekkínálat a múlt év végére minimálisra csökkent. Egyes településeken van ugyan állami telek, de területi elhelyezkedése és közművesítetlensége miatt nincs rá igény. A kisebb községek magánlakás-építésének egyik jellemzője továbbra is az volt, hogy az új lakóházak túlnyomó többsége a lebontott régi épületek helyére került. A szociálpolitikai kedvezménynek a családiházépítésre való általános ki- terjesztése, valamint a kedvezményes kamatozási kölcsön felső határának egységes megállapítása révén várható, hogy a tervidőszak utolsó három évében a tervezett 4400-zal szemben mintegy 6 ezer lakás épül, ha ennek telekellátási feltételei biztosítottak lesznek. Nem mindegy tehát, hogy hol, mennyi és milyen összetételű lesz a telekkínálat. Ez csendült ki a vitából is, melynek során szó volt arról, hogy a telekellátás jobban igazodjon a településhálózathoz, csökkenjen a telekelosztás átfutási ideje, a munkahelyek is fokozottabban kapcsolódjanak be az ellátás segítésébe, hiszen megyénkben a kevés célcsoportos állami lakás miatt — állapította meg a végrehajtó bizottság — kiemelt kérdés a telekellátottság és telekgazdálkodás javítása. Épp ezért a testület a soron következő feladatok kidolgozásával bízta meg az érdekelteket, s rövid időn belül visszatérnek a témára. A tanácsigazgatás korszerűsítésére készült középtávú terv jelentős eredményeket hozott. így például tovább nőtt az ügyfélszolgálati és tájékoztatási irodák száma, hatékonyabbá vált a jogpropaganda, számos korszerűsítés történt a megyei szak- igazgatási szervezetekben és a települési struktúrában. Ez utóbbi keretében Gyomaendrőd egyesítésével, Csabacsüd —Kardos, Nagykamarás—Almáskamarás, Kevermes— Dombiratos közös tanáccsá szervezésével, továbbá Újkígyós—Pusztaföldvár város- környéki községgé nyilvánításával korszerűbb település- szerkezet alakult ki. A megye öt városában, 23 nagyközségében és 37 községében élő állandó lakónépesség száma meghaladja a 433 ezer 300-at. Városkörnyéki kapcsolatok keretébe 12 nagyközség, község (14 település), közös tanácsba 8 község (18 település) tartozik. Békés megyében jelenleg 12 igazgatási körzet működik, 28 nagyközségi, községi tanácsra (34 településre) kiterjedően. A városok-járások együttműködésének tapasztalatai kedvezőek. A további feladatok között a jogpropaganda hatékonyságának fejlesztése, a képviseleti demokrácia tartalmának bővítése, a szervezetek korszerűsítése, a településhálózat fejlesztése, a tanácsi informatika, valamint a személyi és szervezeti feltételek javítása szerepel. A végrehajtó bizottság az előterjesztést elfogadta, majd bejelentésekkel zárult a testület ülése. Seleszt Ferenc II népi ellenérzés híven szolgálta a párt politikáját Ünnepi megemlékezés a 25. évfordulón Békéscsabán 1958-ban alakultak meg a Népi Ellenőrzési Bizottságok. Tegnap délelőtt Békéscsabán az ifjúsági és úttörőházban a 25. évforduló alkalmából bensőséges ünnepséget rendeztek. A Népi Ellenőrzési Bizottságok alapító tagjait, a társadalmi és függetlenített népi ellenőröket, az ünnepségre meghívott vendégeket Kassay Béla, a Békés megyei NEB elnökhelyettese üdvözölte. Az elnökségben többek között helyet foglalt Frank Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Kovács Imre, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tagja, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke. Az ünnepélyes megnyitó után Józsa Béla, a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke (képünkön) méltatta az elmúlt negyedszázadot. Beszédében szólt a népi ellenőrzés létrehozásának körülményeiről, a fő célkitűzésekről. Hangsúlyozta; felmérhetetlen annak anyagi és főként politikai hatása, hogy társadalmi és gazdasági fejlődésünk pozitív irányú befolyásolásában dolgozó népünk különböző rétegeinek képviselői, a lakosság számottevő része közvetlenül, mint a politikai hatalom tényleges gyakőrlója vesz részt. A népi ellenőrzés születésétől fogva a szocializmus építésének tudatos segítője azáltal, hogy módszereiben demokratikus, munkájában nem leleplező, hanem segítő szándékú. Óvja a társadalmi tulajdont, segíti az állami és az állampolgári fegyelem szilárdítását. Mindezt úgy teszi, hogy közvetlen módon biztosítja a dolgozók széles rétegeinek az ellenőrzésben való részvételt. A társadalmi munkások tízezreinek bevonásával a lakosságot közvetlenül bekapcsolja a társadalmi termelési és elosztási folyamatok ellenőrzésébe. Az egész ország számára kiemelkedően jelentős feladatok ellátásával egyidejűleg, elsőrangú feladatként kezeli az állampolgárok bejelentéseinek, panaszainak kivizsgálását, intézését. Jellemző, hogy már a megalakulást követő évtől kezdve 1600—1800 népi ellenőr segíti a szervezet munkáját megyénkben. Évente 800—10Ó0 dolgozó foglalkoztatására kerül sor. Jelenleg népi ellenőreink 30 százaléka nő, 26 százaléka pedig a fiatalok soraiból kerül ki. A népi ellenőrzés munkáját ténylegesen a választott Népi Ellenőrzési Bizottságok irányítják. A testületek tevékenysége nem merül ki a jelentések és az előterjesztések meghallgatásában, hanem a viták és a nyomukban kialakított állásfoglalások határozzák meg a szervezet tevékenységét. Ebben az irányító munkában megyénkben nyolc Népi Ellenőrzési Bizottság és 70 bizottsági tag vesz részt. A testületek munkáját — mintegy tanácsadó testületként — magasan képzett és nagy gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező népi ellenőrökből álló szakcsoportok segítik. A szakcsoportokban 173 népi ellenőr dolgozik. A népi ellenőrzési munka rraig szélesebb társadalmi alapokra helyezését jelenti az a rendszeres — az esetek többségében központi szintű együttműködési megállapodásokkal is alátámasztott — kapcsolat, amely a társadalmi és tömegszervezetek egész sorával épült ki. A szakszervezetekkel, a Hazafias Népfronttal, a KISZ-szel és a különböző tudományos egyesületekkel fennálló együttműködés kiterjed a népi ellenőrzési vizsgálatok tervezésére, előkészítésére, lefolytatására és realizálására. A népi ellenőrzési munkában szerzett tapasztalatok egyénileg is sokat jelentenek a népi ellenőröknek., Tanulnak a tapasztalatokból, okulnak a hibákból, és ezeket a tanulságokat saját munkahelyükön is érvényesítik. Az 1960-as évektől kezdve, a- korábbinál nagyobb súllyal foglalkozott a lakosság életkörülményeit befolyásoló témák vizsgálatával. Az utóbbi években több vizsgálattal igyekeztek segíteni a népi ellenőrzési bizottságok a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását. Nagyobb a lehetőség arra is, hogy a területi párt- és állami vezetés ellenőrzési igényeit is teljesítsék. E feladatok teljesítése lehetőséget adott arra, hogy a több szektoré vizsgálatok döntéselőkészítő jellege is kifejezésre jusson. A gyakorlati munka vezérelve, hogy a vizsgálatot csak akkor szabad befejezni, ha az észlelt gondokat, problémákat sikerült megszüntetni. Egyre inkább érvényesül az a törekvés, hogy ne csak a mulasztásokat és a hibákat állapítsák meg, hanem feltárják a tartalékokat, s a valóságos és a lehetséges eredmények közötti különbséget. Nagy hangsúlyt helyeztek a közérdekű bejelentések és panaszok intézésének javítására. Kezd gyakorlattá (Folytatás a 3. oldalon) Nem ölbehulló kincs Orutájékoztató a Vidiánál Az a geotermikus energia, amely a föld mélyéről különböző hőfokon a felszínre tör egy-egy meddő szénhidrogén-kutatás eredményeként, vagy célzott hévízfúrásoknál. Szűkebb hazánkban, Békés megyében a termálvíz egyhetede található, a kitermelt mennyiség egytizede, és ami ebből hasznosul, az áz országosnak egytizenötö- de. Érdekes még az a szám is, miszerint a hasznosított energiatartalom csupán a meglevő energiatartalom egyhuszonötöde, vagyis elmarad a lehetőségektől. Hasznosítása ugyan sokféle, de még nem sokrétű, bár használják a gyógyászatban, a mezőgazdaságban, az iparban. Komoly beruházást igényel egy-egy hévízkút fúrása, mert addig, amíg egy meddő szénhidrogénfúrás utáni hévízkút-kialakítás 2—4 millió forintba, egy kifejezetten hévízkutatás 15 millió forintba kerül. A magas költségek miatt a kitermelés háttérbe szorul, és hogy mégsem teljesen tettek le erről az energiakutatás szakemberei, az annak köszönhető, hogy olajat és más energiahordozókat lehet a hévízzel kiváltani. Minisztertanácsi határozat (VI. ötéves tervre vonatkozó elképzelés) született a hévíz hasznosításáról. Azt tűzte célul a terv, hogy 1985- re meg kell duplázni a hévíz felhasználását, kiváltva ezzel 160 ezer tonna kőolajat. A VI. ötéves terv és a minisztertanácsi határozat alapján a MTESZ Békés megyei szervezete tanulmányt készített a hévizek megyei hasznosításának tapasztalatairól, lehetőségeiről és a további feladatokról. Tették ezt azért is, hogy segítsék a megye ilyen adottságainak kihasználását. Kiterjedt szakmai apparátus vizsgálja az adottságokat. Az Állami Fejlesztési Bank pályázatot hirdetett, a KSH felmérte a jelenlegi helyzetet. Az összesített adatok az elkészült tanulmányban helyet kaptak, amelyekről tegnap, február 8-án, Békéscsabán, az MTESZ-szék- házban előadói ülést rendeztek. Ketten: dr. Szlávik Lajos és Papp Sándor, a tanulmány kimunkálói közül tartottak ismertetést, majd az egyes szakterületek képviselői szakmai hozzászólásokban foglalkoztak a hasznosítás eredményeivel, gondjaival. — sz. j. — A magánerős lakásépítés támogatására, az energia- racionializálás végrehajtásának segítésére is figyelmet fordítottak a Békés, Bács-Kiskun, Csongrád és Szolnok megyét műszaki áruval ellátó Vídia Kereskedelmi Vállalat vezetői az 1983. évi árumennyiség és -választék beszerzésénél, amelynek helyzetéről kedden, Békéscsabán, a Vídia helyi telepén tájékoztatták Békés megye kiskereskedelmi szakembereit. Az elhangzottak szerint ebben az évben a tavalyihoz viszonyítva 30 százalékkal nagyobb árualap áll a Vídia rendelkezésére azokból a cikkekből, amelyek az energiaracionalizálást segítik. í-gy a szilárd tüzelésű és a kerti hulladékot is hasznosító kályhákból a Korbon, a Tarján, valamint román. csehszlovák és NDK gyártmányú, ilyen típusú fűtőberendezésekből 50 százalékkal többet tud forgalmazni, mint az elmúlt évben. Ugyancsak nagyobb kínálatot, a tavalyinál 30—40 százalékkal többet biztosít a széntüzelésű, s a kislakások építéséhez is használt kazánokból. Ez ugyan a várható keresletet nem elégíti ki, ezért a kereskedelmi vállalat már tárgyalásokat folytat újabb típusok gyártására. Elegendő mennyiségű tűzhely, füstcső, szénkanna, vagyis kiegészítő cikk áll rendelkezésre. Kevés viszont a gázkazán és még mindig hiánycikk marad a radiátor. Ugyanakkor kielégítő mennyiség áll rendelkezésre gázkonvektorokból. A magánerős kislakásépítéshez szükséges hengerelt, húzott árukból, rúd-, idom-, betonacélból, feketelemezből a várható igényeket ki tudják elégíteni, az építkezésekhez szükséges szegféleségeket viszont csak behozatallal tudják biztosítani. Javul az ellátás csavarokból, építési műanyagárukból, lefolyó- és nyomócsövekből, fonott drótszövetekből és szúnyoghálóból. Hiányos ellátással kell számolni a víz-, gázvezeték acélcsöveknél. A háztáji és kiskerttulajdonosok által keresett motoros kerti kapákból is több kerül az üzletekbe, mint az ezt megelőző években. Az árutájékoztatón elmondták, hogy hűtőszekrényekből, mosógépekből a mennyiség kielégítő, a kereskedelmi vállalat jelenleg a választékbővítésen munkálkodik. Ugyancsak bővíti a választékot híradástechnikai eszközökből, kerékpárokból és kismotorokból. B. J.
