Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-08 / 32. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek f N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. FEBRUAR 8., KEDD Ara: 1,40 forint XXXVm. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Ülést tartott az Országos Béketanács Hétfőn a Parlament vadásztermében ülést tartott az Országos Béketanács. A megjelenteket Sebestyén Nándorné, az OBT elnöke köszöntötte, majd Sarkadi Nagy Barna főtitkár összegezte a magyar békemozgalom elmúlt évi eredményeit. Elmondotta, hogy a békemozgalom megtette első lépéseit a megújulás útján, képes volt reagálni a nemzetközi élet eseményeire, kapcsolatai számottevően fejlődtek, meg tudott felelni a vele szemben támasztott mind nagyobb követelményeknek. A megújulást azonban nem szabad összetéveszteni az újrakezdéssel, mutatott rá a főtitkár: a béketanács megőrizte hagyományait, megtartva és továbbfejlesztve korábbi, jól bevált módszereit. Az eredményeket számba véve emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évben számos új kezdeményezéssel hívták fel magukra a figyelmet. Igen élénk visszhangot váltott ki például a Magyar Tudományos Akadémián megrendezett békedemonstráció, ahol értelmiségünk színe-java mondta el véleményét a háború és a béke kérdéseiről, vázolva, hogy mit tehetnek a világban tapasztalható feszültségek feloldásáért. Angliából indult, de Magyarországon is megértésre talált az orvosok felhívása: járuljanak hozzá a nukleáris háború veszélyének elhárításához. Megalakult az MTA Intézetközi Békekutató Központja is, amely nagyszabású tudományos tanácskozással mutatkozott be. Ezen az eszmecserén 22 ország képviselői vettek részt, s állapodtak meg a dialógus folytatásában. Az immár hagyományos májusi béke és barátság hónap nyitórendezvényén a mozgalom vezető testületé az ENSZ-közgyűlés- hez címzett felhívást fogalmazott meg, amelyet külügyminiszterünk, Púja Frigyes nyújtott át a közgyűlés elnökének, illetve az ENSZ főtitkárának. Üj elemként értékelhető az Országos Béketanács munkájában, hogy számos nemzetközi békemenetet is vendégül látott. Júniusban érkezett hazánkba Görögországból a béke lángját hozó menet, s augusztusban a Skandináviából indult Békemenet ’82. A kiemelkedő események sorába tartozott az októberi leszerelési hét is, amely alkalmat nyújtott a témával kapcsolatos kérdések széles körű, tudományos igényű megvitatására. Szegeden, a József Attila Tudományegyetemen tartott tanácskozáson arról is szó esett, hogy mit tehetnek a diákok a békéért vívott harcban. Budapesten, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem hallgatói pedig nagygyűlésen jelentették be csatlakozási szándékukat a háborúellenes nemzetközi orvosmozgalomhoz. A mozgalom mindvégig élvezte a társadalmi és tömegszervezetek támogatását, s a feladatok valóra váltásában közreműködtek az egyházak is. Az idei feladatokat ismertetve Sarkadi Nagy Barna rámutatott: szélesíteni kell a mozgalom társadalmi bázisát, elsősorban a fiatalokat kell megnyerni a béke ügyének. Ez a cél csak akkor valósítható meg, ha vonzó, színes programokat szerveznek, amelyen ifjúságunk képviselői szívesen, önszántukból vesznek részt. Klubokat, vitaköröket terveznek létrehozni, ahol a szórakozás mellett megvitathatják a békemozgalom időszerű kérdéseit is. Ennek érdekében szorosabbra kívánják fűzni kapcsolataikat a KISZ-szel, oly módon,- hogy például a forradalmi ifjúsági napok rendezvényein több szó essék az emberiség létét fenyegető veszélyekről, a nukleáris háború borzalmairól. Az írókat is be szeretnék vonni a munkába: „Felelősség a hazáért, az emberiségért” címmel közös fórumot szerveznek a Magyar írók Szövetségével. Országos tanácskozást rendeznek a környezet- védelem és a béke összefüggéseiről. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal együttműködve pedig nemzetközi nyári egyetemet indítanak, „Népek barátsága” elnevezéssel. Az idei esztendő legfontosabb békemozgalmi eseménye a júniusban. Prágában megtartandó világtalálkozó, amelyen a tervek szerint a világ öt kontinenséről több mint kétezren vesznek részt. Ennek előkészületeiről az ülésen Sebestyén Nándorné számolt be. Rámutatott: az utóbbi időben számos kísérlet történt a nyugat-európai és a szocialista országok békemozgalmainak szembeállítására, az egységes fellépést célzó törekvések megakadályozására. Közös fellépéssel, következetes magatartással vissza lehet szorítani ezeket a megosztásra törekvő erőket, hangsúlyozta, majd arról szólt, hogy a prágai tanácskozáson azt kívánják elérni : elsősorban az összekötő, s nem az elválasztó elemek kapjanak hangsúlyt. A vitában a többi között a magyar békemozgalom propagandamunkájának fejlesztését szorgalmazták. A tényeket ismertető gyors tájékoztatás mellett több figyelmet kell fordítani a meggyőző érvelésre is. Hozzájárulva az emberek szorongásának feloldásához, a félelem a háború borzalmaitól felrázva a ma még közömböseket is, arra serkentve őket, hogy cselekvőén vegyenek részt a békemozgalomban. Az Országos Béketanács a beszámolót és az idei munkatervet elfogadta. Utat nyitnak a kis tételű exportnak Békés megyében tavaly novemberben állított be a Külkereskedelmi Minisztérium megbízottat a kis tételű exportlehetőségek feltárására. Az útkeresésnek ez a formája helyesnek bizonyult. Az elmúlt három hónap alatt ugyanis Szatmári János külkereskedelmi megbízott eredményesen tevékenykedett. A megye ipari és mezőgazdasági termelő- szövetkezeteiben végzett felméréseit egyeztette a különböző külkereskedelmi vállalatokkal, s ennek során kiderült, hogy tőkésexport-le- hetősége van egyebek közt a Kaskaval sajtnak, a termelőszövetkezetekben megtermelt mintegy 500 tonna meggyfeleslegnek, amelyet a feldolgozóipar kapacitás- hiány miatt nem tud fogadni, a zöldségszárítmányok- nak, a zsüriztetett népi kerámiáknak. Árualap van a Körösök mentén alumínium és horganyzott szalagból készült, hajlított fémtömlőre, nagy szakítószilárdságú csavarokra, precíziós öntvényekre, szerszámdobozokra, felső- és kötött ruházati termékekre és még számos ipari gyártmányra. A külkereskedelmi megbízott tájékoztatása szerint arról van szó, hogy a megyében mintegy 70 ezer anyajuh van, melyet eddig nem fejtek, holott a juhtej- ből készített ízletes Kaskaval sajtnak jó piaca van az arab országokban, ezt teljesen a magyar export nem tudta kielégíteni. Egy példa a sok közül, amely igazolja, hogy a kis tételben exportálható termékek skálája jelentős. Alkalmi időtöltés? A moziról van szó. Kulturális mellékletünk, a Köröstáj egyik múlt évi, novemberi számában Varga Imre járta körül a kérdést terjedelmes, és szükségszerűen sokoldalú cikkében, szembesítve tapasztalatait azzal a tanácskozással, amit Zalaegerszegen rendezett a filmszakma, egy hónappal előtte. Utalt arra, hogy hazánk negyedik helyen áll Európában, ha az egy lakosra eső mozílátogatásokat összeszámláljuk és hasonlítjuk, a helyzet mégsem rózsás. Kilábalva a „mennyiségi szemlélet” bűvköréből, azonnal adódik a kérdés: kik járnak nálunk moziba, mit néznek meg, s végül az a bizonyos évi átlag nem takar-e óriási fehér foltokat, olyan tömegeket, akik alig, vagy egyáltalán nem járnak moziba? Egyszóval: mit ér —'minőségben — ez a negyedik hely? Az a bizonyos egerszegi tanácskozás volt hivatva feleletet adni: meg is adta. Világosan kirajzolódott, hogy a mozilátogatók háromnegyed része 24 éven aluli, tehát egynegyed része jut a még bőven fiatalnak számító 25—35 éveseknek, a negyveneseknek, ötveneseknek, hatvanasoknak és így tovább. Roppant nagy aránytalanság! Ha pedig azt mondjuk (márpedig hangsúllyal mondjuk, hosszú ideje), hogy a mozizás a közművelődés része, akkor valami nem stimmel annak a negyedik helynek az értékével, hiszen az inkább „ifjúsági bajnokság”, mint az egész lakosságra vonatkoztatható művelődés, szórakozás. Mondják, hogy a filmesek idézett ösz- szejövetelén alapos vita alakult ki, még olyan vélemény is elhangzott, hogy nem lenne éppen rossz megoldás valami módon visszafogni a MOKÉP monopolhelyzetét, legalábbis a magyar filmek forgalmazása esetében. A filmvásárlás is „örökzöld” téma: hacsak abból indulunk ki, hogy az a most már többször is felemlegetett európai negyedik hely a fiatalok révén is főként a westernek, krimik és Búd Spencer-féle „kapcsoljunk ki másfél órára és szórakozzunk” című filmekből jön össze, már nem nagyon örülhetünk előkelő helyezésünknek. Ha még ehhez azt is hozzátesszük, hogy a doktrinérebb népművelők és közművelődési funkcionáriusok elhűlve tapasztalják az effajta filmek megállíthatatlannak tűnő áradatát, mi több, azt is, hogy egyre nagyobb lyukú a rosta, amin átszitálják azokat; innen is, onnan is elfogadva néhány alapigazságot: a valamiféle tettek idejének elérkezése kétségtelen. Milyen tettekre gondolok? Elsősorban arra, hogy ha a mozi valóban a közművelődés része (vitathatatlan, hogy az!), akkor nem elég a megyék moziüzemi vállalatainak számos erőfeszítése, hogy filmklubokban, kisebb körű vetítéseken és találkozókon is tegyenek valamit az igazán jeles filmkultúra terjesztéséért, szükség lenne más közművelődési intézmények sokkal aktívabb csatlakozására. A félelem és a fejcsóválás a — újra kimondom — szinte megállíthatatlannak tűnő krimi- és bunyósfilmek sokaságától csak akkor indokolt, ha a néző, vagy a leendő néző nem kap mást, vagy: alig kap mást. Persze, a helyzet felemásságához tartozik, hogy ezek a filmek hozzák a pénzt a mozisok konyhájára, ki kívánná tőlük tehát, hogy ne játsszák egy hétig a Postás mindig kétszer csenget című (nem is rossz) filmet, vagy Búd Spencer bunyókalandjait? Ilyenkor mondják azt, hogy a kör bezárult: miről beszélhetünk még ezután? Talán mégiscsak arról, hogy a mozizás alkalmi időtöltés. S mint ilyen, igen nagy befolyással van, lehet rá a jó propaganda, az iskolában is fontos vizuális kultúrára nevelés, a leendő mozinézők igényeinek formálása. Hogy ezeken a „terepeken” hogyan haladunk, és mennyire haladunk egyáltalán, hosszabb elemzést igényelne. Elég, ha annyit mondunk, hogy sem ez, sem az nem kielégítő. Lehetne jobb a mozispropaganda, lehetne sokkal hatásosabb a vizuális nevelés, lehetne jobb a filmátvétel: a jelek azonban azt mutatják, hogy még nagyon sokáig ma; rád minden a régiben és lesz „örökzöld” téma. Egyszer, sok évtizede azt mondta Valaki, hogy számunkra az egyik legfontosabb művészet a film. Az alkalmanként zsúfolt házakban ülve hányszor eszembe jutott! Csak a legtöbbször lehangolódva vettem tudomásul, hogy amit sokan nézünk, bizony nem művészet az, s még szórakozásnak is eléggé selejtes. Hogyan lehetne másképp? Sass Ervin Tegnap, hétfőn kezdetét vette a téli vásár. Február 9-től 19- ig 30—40 százalékkal olcsóbban vásárolhatnak különböző árucikkeket az érdeklődők. A békéscsabai Univerzál Áruház például 11 milliós árengedményes készlettel várja vásárlóit, így az idén a múlt évinél nagyobb a kínálat cipőből, főleg női divatcsizmából, méteráruból, divatáruból. A gyerekcsizmák 23-astól 30-as méretig szintén árengedményes áron vásárolhatók. Az első nap forgalma már a délutáni órákban meghaladta a tavalyi első nap értékét Fotó: Fazekas László Nőbizottsági vezetők továbbképző tanfolyama Orosházán Hagyomány már, hogy a megye fogyasztási szövetkezeteinek nőbizottsági vezetői és a MÉSZÖV nőbizottságának tagjai általában évenként egyszer több napos tanfolyam keretében veszik számba legfontosabb tennivalóikat. így van ez most is, amikor február 7—9. között Orosházán, az Alföld Szálló különtermében tartják továbbképzésüket. E háromnapos tanfolyamon a házigazda szerepét az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ vállalta magára. Tegnap délelőtt elsőként Sebestyén Sándorné, a MÉSZÖV nőbizottságának elnöke üdvözölte a résztvevőket, s külön az elnökségben helyet foglaló Nagy Imré- nét, a megyei pártbizottság nőreferensét; Nagy József - nét, a SZÖVOSZ nőbizottságának elnökét; Tanai Ferencet, a MÉSZÖV elnökét. Ezután dr. Trenyik Pál, a házigazda ÁFÉSZ elnökhelyettese köszöntötte a fogyasztási szövetkezetek nőbizottságainak vezetőit, mint a tanfolyam résztvevőit. Ezután Tanai Ferenc, a MÉSZÖV elnöke — mint a tanfolyam első előadója — tartotta meg összegző és elemző előadását a megye fogyasztási szövetkezeteinek 1982. évi eredményeiről, gondjairól, majd az idei esztendő alapvető gazdaság- politikai és szövetkezetmozgalmi feladatait ismertette. Bevezetőként a népgazdaság helyzetéről, továbbá az ÁFÉSZ-ek, takarék- és lakásszövetkezetek megyénkben elfoglalt helyéről, szerepéről szólt. Ezután jórészt azokat a gondokat elemezte, melyek objektív és szubjektív tényezőkként hátráltatták a szövetkezetek tevékenységét. Előadása második részében az idei esztendő tennivalóiról beszélt a megyei szövetség elnöke. A legfontosabb feladatok közül is kiemelte a termelékenység fokozását, a készletgazdálkodásra, az energiatakarékosságra, az anyagi érdekeltségre, az új üzemeltetési formák bevezetésére, a létszámgazdálkodásra, nem utolsósorban a vezetés javítására való jobb odafigyelést. Továbbá a szövetkezetmozgalmi munkát említette, amely — mint mondotta — elválaszthatatlan a gazdálkodás egészétől. E feladatok megoldásához kérte Tanai Ferenc MESZÖV-elnök a nőbizottságok vezetőinek segítségét. Az előadást konzultáció követte. Ezután Nagy József né, a SZÖVOSZ nőbizottságának elnöke adott tájékoztatót a III. országos nőkonferencián hallottakról. Ugyancsak tegnap, a délutáni órákban Szilvássyné dr. Futó Rózsa, a Békéscsabai Városi Bíróság elnökhelyettese, tanácsvezető bíró „A nők jogai a családban, a munkában, a társadalomban” címmel tartott előadást, majd dr. Salka Lászlónak, a MÉSZÖV lakásszövetkezeti titkárságvezetőjének közreműködésével fórumbeszélgetésre került sor. Itt kaptak tájékoztatást a nőbizottságok vezetői az új lakásgazdálkodási rendelet helyes értelmezéséről. Ma, február 8-án „A gyermek- és ifjúságvédelem helyzete és feladatai” címmel Juhász József, a megyei gyermek- és ifjúságvédelmi intézet igazgatója tart előadást, melyet konzultáció követ. Ezután Tóth Károly, a KSH megyei igazgatóság igazgatóhelyettese fogyasztásunk szerkezetének változásairól, várható alakulásáról tájékoztat. A mai napot üzemlátogatás zárja. A továbbképző tanfolyam harmadik napján, holnap délelőtt Hajdú Antalné, a MÉSZÖV nőbizottsága titkárának vezetésével tapasztalatcsere-beszélgetést tartanak. Ez esetben a nőbizottságok munkamódszeréről tanácskoznak. A rendezvény záróaktusaként Sebestyén Sándorné, a MÉSZÖV nőbizottságának elnöke összegzi majd a háromnapos tanfolyam eredményességét. B. L
