Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-06 / 31. szám
NÉPÚJSÁG Régi és új Mezőkovácsházán. A községi tanács ablakából készült felvétel különös hangulatot árasat. Még ebben az évben elkészül ugyanis a tanács új épülete és a régi lebontásával érvényesül majd igazán a mögötte levő áruház jellegzetesen modern formája Fotó: Veress Erzsi A Moszkva Rádió magyar nyelvű adásairól Megyénkben is nagy népszerűségnek örvend a Moszkva Rádió magyar nyelvű adásainak műsora. Naponta kétszer sugároz műsort a rádió magyar nyelven. A félórás műsor magyar idő szerint 18 óra 30-kor, az egyórás pedig 21 órakor kezdődik. Több állandó rovat is jelentkezik, mint például az információs összeállítás, amely a nemzetközi élet eseményeivel foglalkozik. Akiket a szocialista országok együttműködésének kérdései érdekelnek, azok Az együttműködés gyakorlatáról című, hétfőnként az első adásban elhangzott műsort hallgathatják. Részt vehetnek a hallgatók a műsor összeállításában is, a rovat ugyanis állandó pályázatot hirdet Hallgatóink írják címmel. A pályázat eredményét félévenként értékelik, és a legérdekesebb levelek íróit emléktárgyakkal jutalmazzák. A szovjet tudomány és technika világa című rovat az atomenergetika, az űrkutatás és a biológia, az orvos- tudomány, a szovjet ipar és mezőgazdaság legújabb eredményeit ismerteti, minden kedden az egyórás műsor keretében. A szovjet ifjúság életéről hallhatnak a Moszkva Rádió ifjúsági műsorából, amely pénteken és vasárnap hangzik el a 18 óra 30-kor kezdődő adásban. E műsor keretében hallhatunk a Szovjetunió legnagyobb építkezéseiről, főiskolások, egyetemisták életéről. A sport kaleidoszkóp, amely minden hónap utolsó péntekjén jelentkezik, neves szovjet sportolókkal, világ- és olimpiai bajnokokkal ismerteti meg a hallgatókat. E rovat is szívesen várja a hallgatók kéréseit, rendszeresen minipályázatot hirdetnek, s a nyerteseket tárgyjutalomban részesíti. A barátság útjain című műsor révén megismerkedhetünk a Szovjetunió és Magyarország bővülő kapcsolatával. Ezt a műsort szombatonként az egyórás adásban hallhatjuk. A magyar hallgatók kérésére a Moszkva Rádió műsorciklust közvetít Találkozás hallgatóink kérésére címmel. E műsor lényege, hogy szovjet emberekkel, neves állami és közéleti személyiségekkel, írókkal, művészekkel,- sportolókkal találkozhatunk. A hallgatók megírhatják, kivel szeretnének találkozni a műsorban, és miről, milyen kérdéseket akarnak feltenni a beszélgető partnernek. A találkozó időpontjáról természetesen értesítik a hallgatókat. A rádiós utazások klubja című műsorral minden harmadik szombaton az első adásban találkozhatunk. A hallgatók érdekes rádiós utazáson vehetnek részt Szibériában, Kamcsatkán, a Távol-Keleten, északon és Közép-Ázsiá- ban. A felsoroltak mellett még számos színes, érdekes műsor szórakoztatja a hallgatókat. Hó a hegyekben Élelmiszerek, húskészítmények, tejtermékek A Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet az elmúlt év második felében 2712 új hazai termékről adott szak- véleményt, s 536 fővárosi, valamint 222 vidéki üzletben, raktárban, TÜZÉP-telepen, vendéglátóhelyen ellenőrizte a már forgalomban levő áruk minőségét. Tapasztalataik szerint a korábbinál valamelyest több újszerű, jó minőségű terméket állítottak elő az élelmiszeriparban. Kiemelkedően jónak ítélték — többek között — a főtt csirkemellet és csirkecombot, a csülökhúsból és szalonnából készült fesztivál szalámit, és a boszorkánykolbászt, a filézett pulykamellet, a natúr és fokhagymás ízesítéssel készült kecskesajtot. A már forgalomban levő élelmiszerek vizsgálata során a húskészítmények minőségében nem tapasztaltak változást. A kolbászfélék, füstölt és főtt áruk általában jó, a tartósított töltelékáru, felvágott és vörösáru többsége gyenge minőségben került forgalomba. A tej és tejtermékek egy részének minőségét vizsgálták, s a szabványban előírt követelmé- nyeknelc közülük 308 — a vizsgált minták 86 százaléka — felelt meg. A kenyér minősége nem változott: 97 százaléka kielégítette a szabványban előírt követelményeket, a vizsgált kenyerek mintegy 20 százaléka, s a péksütemények 16 százaléka azonban súlyhiányos volt. Az új vegyi áruk közül kiemelkedőnek minősítették többek között a Csillag cipőápoló szereket, a Fabulon tini folyékony szappant, a Tímea körömerősítőt és a Helia—D arckrémet. A vizsgált új fűtőberendezések szilárd tüzelőanyagra készültek, köztük kiemelkedő a Karborobot elnevezésű automatikus széntüzelésű kazán, amelynek előnye, hogy villamos segédenergiával aránylag állandó hatásokkal automatikusan üzemeltethető, kezelése egyszerű. A KERMI a vendéglátóipari szolgáltatások ellenőrzésénél megállapította, hogy a felszolgált ételek, italok nagy részének minősége továbbra is kifogásolható. Februárban beköszöntött a tél, s ezt nemcsak a hőmérsékleten jelzi: többfelé az idén ritka látványosságnak számító hó borítja a hegyeket. Igaz, vastagnak éppen nem nevezhető, csupán Bán- kúton mértek szombat délelőtt 13 cm-t, ami már többé- kevésbé alkalmas téli sportolásra. Dobogókőn 5 cm-es, a Nagyhideghegyen 8 cm a hómélység. A Kékest és a Galyatetőt mindössze 1 centiméternyi „díszhó” borítja. Borsod megyei jelentés szerint a havas Bükköt valósággal megszállták kedvelői. Már a reggeli órákban autókaravánok vonultak a sípályák környékére, a lejtős, hegyi utakat felszórták, s így gépkocsival egészen a szentlélek—bánkúti elágazásig, az ott levő autóparkolószépen gyarapodik az ötös ik- rek súlya. Szilvia 50, Melinda 40, Hajnalka 60, Sándor 90, Erika 60 grammot ,.hízott”, miként az orvostovábbképző intézet szülészetén elmondták, nem egyformák a Tarjányi gyerekek — hiszen születésükkor is különböző méretűek voltak, s a szülés után is egyikük többet, másikuk kevesebbet fogyott — viszont most ig fennakadás nélkül juthattak el a gépjárművek. Nem volt kevesebb azoknak a száma sem, akik az erdei kisvonattal, annak végállomásától pedig gyalogosan közelítették meg a lesiklópá- lyákat. Telt ház volt a bánkúti turistaházban és a bánkúti síklub menedékházában is. Sokan a bükkszentkereszti és -szentléleki turistaházakban foglaltak szobát. Az országos meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint vasárnapra nagyobb felhősö- dés várható, ennek nyomán előfordulhatnak újabb havazások nemcsak az északi megyékben, hanem a Dunántúlon is, de a nappali enyhébb hőmérsékleten többnyire ez is havas esőbe, esőbe lényegül át. mindannyian egyenletesen, jól fejlődnek. Napról napra több anyatejet — kalóriát — fogyasztanak, egyre ritkábban kell vénán át pótolni a táplálékukat. Az élettani sárgaság, amely születésük utáni negyedik napon érte el tetőfokát, fokozatosan csökken. Az édesanyjuk, Tarjányi sándorné naponta meglátogatja gyermekeit. Gyarapodnak az ötös ikrek Felújítják a csanádapácai művelődési ház épületét. Képünk a könyvtárban készült, ahol festéshez készülődnek Fotó: Gál Edit Programok a „Téglában” A békéscsabai téglagyár Kulich Gyula Művelődési Háza a közeljövőben két érdekes műsoros estre is várja az érdeklődőket. A területi jelleggel is működő, Szak- szervezeti fenntartású köz- művelődési intézményben február 17-én, csütörtökön a Randori kaszkadőrcsoport lép a közönség elé. A paródiákkal színesített műsor este 6 órakor kezdődik. Másnap, 18-án ugyancsak 18 órakor vidám szórakoztató műsor jelent programot. A tarka műsorban többek között Horváth István ci- gánynóta-énekes, ' Fónay Márta színművész, Korda György és Balázs Klári tánc- dalénekesek, valamint Bon- tovics Kati dzsesszénekesnő lép színpadra. 1983. február 6., vasárnap Import — pénz nélkül Ö anapság a politikusok, a gazdasági vezetők beszédeiben, az újságcikkekben az import szóhoz talán leggyakrabban a takarékosság szó társul. A fogyasztó — ebből következtetve — felkészült arra, hogy a megszokottnál mind kevesebb külföldi árut talál az üzletekben. Tény, hogy az a dollárösz- szeg, amelyet az ország a fogyasztási cikkek behozatalára fordít, korábban — a hatvanas években, a hetvenes évek első felében — nőtt, és később ez a növekedés megállt, majd lassan csökkent. Tekintve, hogy a tőkés infláció miatt változatlan összegért mind kevesebb árut lehet importálni, már a stagnálást is megérezhette a fogyasztó. A gyakorló vásárlónak mégsem az a benyomása, hogy eltűntek a polcokról a márkás külföldi áruk. Sőt, mintha inkább nőtt volna a választékuk. Ellentét lenne hát a szavak és a tettek között? A kormánynak az az álláspontja, hogy az alapvető fogyasztási cikkekből, még ha dollárral kell is fizetni értük, legyen folyamatos az áruellátás. Ezért nincs hiány például kávéból, citromból, távoli tájakon termő fűszerekből. Az első narancsszállít- mápyok tavaly már kicsit később érkeztek, mint máskor, és banánból is valamivel kevesebbet forgalmaznak ebben a szezonban a vállalatok. Ugyanakkor azonban a legkorszerűbb nyugati iparcikkek, a divatos külföldi ruhaneműk, a márkás farmerek, italok, cigaretták is megvásárolhatók. A fogyasztási cikkek importjának ugyanis — túl a lakosság alapvető ellátásán — fontos szerepet szán a gazdasági kormányzat. Egyrészt azt, hogy lekösse a nagyobb vásárlóerőt, másrészt azt, hogy a legkorszerűbb technikát képviselő termékek megjelenése az üzletekben ösztönözze a hazai termelőket hasonlóan magas színvonalú gyártmányok előállítására. Adott pénzért azbnban csak adott mennyiségű árut lehet külföldön vásárolni; így a fenti szándékok az importkeret csökkenése mellett csak „halványan” valósulhatnának meg. Kifejlődőben van azonban az importnak egy úgynevezett devizakímélő módja is, amely egyre több árut eredményez. Ezt a módszert — a közvetlen árucserét — kezdetben csak néhány KGST-tag- országgal alkalmaztuk. Túl azon, hogy az országok kormányszervei éves vagy több évre szóló megállapodást kötöttek meghatározott fogyasztási cikkek behozatalára és kivitelére, a magyar belkereskedelmi vállalatok is üzleti kapcsolatot építettek ki például csehszlovákiai, lengyel, román vállalatokkal. Felajánlottak olyan hazai fogyasztási cikkeket, amelyeket bőségesen tudtak itthon beszerezni, és kértek értük cserébe a külföldi belkereskedelmi vállalattól olyan termékeket, amelyekkel azok rendelkeztek esetenként a szükségesnél nagyobb meny- nyiségben. Ez a belkereskedelmi vállalatok közötti választékcsere később elterjedt a KGST-ben: a tagországok nemcsak velünk, hanem egymás közt is kicserélik nélkülözhető árualapjaikat. Az utóbbi években ezt a bevált gyakorlatot — amely a partner országokban egyaránt színesítette, változatosabbá tette a belső árukínálatot — Magyarország kiterjesztette több tőkés cégre is. A Centrum Áruházak például az NSZK-beli Quellével cserél árut, és jut anélkül külföldi termékekhez, hogy dollárral kellene fizetnie. Hasonlóképp jár el a Skála- Coop is, amikor finn, dán és más áruházakkal folytat cserét. S míg korábban túlsúlyban voltak az úgynevezett homogén cserék — mondjuk ruhát adtunk ruháért, cipőt cipőért — addig ma változatosabb üzleteket is kötnek. Itt vannak például a vasműszaki kereskedelmi vállalatok, amelyek az NSZK-beli Kludi céggel állnak üzleti kapcsolatban. A Kludi korszerű csaptelepeiért a VASÉRT már nem a raktárán levő fogyasztási cikkekből szállít, hanem olyan árut ad, amit partnere jobban tud hasznosítani: rézcsövet, öntvényt. Ehhez azonban az együttműködésbe be kellett vonni olyan vasipari vállalatokat, mint a Csepel Művek vagy a Mofém. Az OFOTÉRT a szintén NSZK-beli Foto Quelle-vel lépett hasonló kapcsolatba. A márkás külföldi fotócikkekért egyebek között szemüvegkereteket és szemüvegtokokat szállít, amelyeket kifejezetten erre a célra rendel a hazai termelőtől. A példákat még hosszan sorolhatnánk, hiszen ma már jóformán valamennyi jelentős belkereskedelmi vállalat folytat valamiféle árucserét külföldi cégekkel. Méghozzá úgynevezett null-szaldósat, tehát olyat, amelynek révén deviza , egyáltalán nem, csupán áru cserél gazdát. A megállapodások olykor termelési kooperációval társulnak, sőt, az is előfordul, hogy a magyar belkereskedelmi vállalatok a bérmunka eszközével élnek: a hazai alapanyagot — például műanyagot — külföldön dolgoztatnak fel az ottani magasabb színvonalú technológiával késztermékké, például műanyag vödrökké, szeny- nyestartókká. A devizakímélő import különféle formái teljesen új tevékenységet követelnek meg a belkereskedelmi vállalatoktól. Míg korábban csak a hazai ipartól rendeltek a maguk számára árut, illetve a rendelkezésükre álló devizából vásároltak külkereskedelmi vállalatok közreműködésével külföldön, addig újabban mindenütt intenzív piackutató munkát folytatnak. Egyrészt felkutatják külföldön az itthon hiányzó és várhatóan kelendő fogyasztási cikkeket, másrészt a hazai kis- és nagytermelőkkel tárgyalva keresik az ellentételként felajánlható alapanyagokat, félkész ter- keket. késztermékeket. indezt természetesen érdekünkben áll megtenni, hiszen az importálandó fogyasztási cikkek általában a szabad árformába tartoznak, s így forgalmazásukkal az átlagosnál nagyobb nyereséget realizálhatnak. Számunkra az sem mellékes, hogy a külföldi áruk színesítik kínálatukat, a nagyobb választék több vásárlót csábít az üzleteikbe, amelyek ezáltal más, hazai áruikból is többet értékesíthetnek. A devizamentes árucserék — amelyek révén ma már évente 40—50 millió dollár értékű áru érkezik az üzletekbe — úgy juttatják a fogyasztót külföldi fogyasztási cikkhez, hogy az nem terheli az ország , fizetési mérlegét. Nem kis részben az ilyen árucseréknek köszönhető, hogy a devizatakarékosság körülményei között -sem kell a vásárlóknak lemondaniuk a legkorszerűbb, a legdivatosabb, márkás külföldi termékekről. Gál Zsuzsa
