Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-05 / 30. szám

fr 1983, február 5., szombat A nagyfejedelem által ajándékozott harang (Szabó Sándor felvétele — KS) Pech a természetben: az albinizmus Hazai tájakon Eger harangjai Az asszíriai ásatások nyo­mán háromezer éves kis ha­rangok kerültek napvilágra. Ismerték az egyiptomiak, használták vallásos célra, vagy éppen figyelmeztetés­re, mint a görögök és a ró­maiak. Nagy Sándor ’erne- tésén, amikor holttestét aranykoporsóban Mempkr-- be szállították, a halót'.vi­vő díszes szekéren százával zengtek-bongtak a kis érc­harangok. Készítése — miután az egyház magáénak vallotta — mesterségből művészetté lett. Harang zúg ma is délben szerte a világon, hirdetve a törökverő Hunyadi János nándorfehérvári győzelmé­nek jelentőségét. Harangok zúgnak a sok- tornyú Egerben is. Történe­tük ma még feldolgozatlan krónika. Vall a korokról, az alkotókról, az indulatokról. Rákóczi szívesen járt Egerben, ide rándult olykor udvartartásával is, hogy élvezze a hőforrások gyógyí­tó vizét. Telekessy püspök különben is szívesen fo­gadta a fejedelmet. Valószínű, hogy a kelle­mes emlékek és az egyház­megyéhez fűződő jó kapcso­lat inspirálta a fejedelmet arra, hogy harangot ajándé­kozzon az egrieknek. Ez szól ma is, mint a fe­rences templom nagyha­rangja. Az adományozásra utaló mondat a . felső és al­só díszsáv között fut körbe: . . . ajándékozta Rákóczi fejedelem . . . Eger reneszánszát Esz- terházy Károly püspöksége alatt élte. Habsburgokhoz hű családból származó fő­pap a két itt töltött évtized során a császári ház konok ellenfele lett. Helyi, sajáto­san magyar művészetet akart, sőt, ennél is tovább­ment, magyar egyetem volt az álma: jogi, bölcsészeti és hittudományi karok. Ezért emeltette nagy szorgalom­mal a mai főiskolát, a volt Lycemot. Emellett hódolt másik nagy szenvedélyének, a templomépítésnek. Az egyházmegyében gomba Egy biztos: nem mindig a pénz, a drága felszerelés, a nagy felhajtás a fontos. Többnyire elég egy kis hely, pár egyszerű eszköz és né­hány jókedvű játszópajtás. A többi már magától megy, kü­lönösen télen, amikor amúgy is beszűkül a mozgástér, job­ban egymásra vagyunk utal­va a lakásban. Mi is kell a játékhoz? Pél­dául egy asztalterítő. Ha el­akad a beszélgetés, megun­játok a magnó örökös nyag- gatását, fogjatok egy térítőt, és ragadjátok meg a szélein. A feladat egyszerű; mindig az ellenkezőjét kell csinálni, annak, amit a játékvezető. Például, ha ő felemeli a té­rítőt, akkor a többiek lej­jebb engedik. Aki nem tud­ja követni a játékvezetőt, az kiesik. A következő játékhoz csu­pán a jó megfigyelőkészség szükséges. Egyikőtök kimegy, a többi pedig kijelöli a tit­kos játékvezetőt. Ő az előb­bihez hasonlóan — különbö­ző mozdulatokat végez, ame­lyet a többiek természetesen utánoznak. A kintlevönek, behívása után, azt kell majd kitalálni, hogy ki a mozgá­sok, tehát a játék titkos irá­módra nőttek az új templo­mok, ezekhez persze ha­rangra is szükség volt. Nem véletlen, hogy éppen Esz- terházy püspöksége alatt in­dult fejlődésnek a harang­öntés. Az olasz eredetű Justel család telepedett le a vá­rosban. A szintén harang­öntő pozsonyi Cristelli csa­ládból nősült Justel József, aki a híres építésznek, Fell­ner Jakabnak is rokona volt. Hajdani háza ma is áll a Harangöntő utcában. Az épületet egykor ritka mes­terségének jellegzetes esz­közeit ábrázoló dombormű­vek díszítették. Nevét, szak­mabeli ügyességét az egy­házmegye határain túl is is­merték. Műhelyéből' indul­tak a harangok távoli út­jukra: Besztercebányától, Kassától délre és keletre. Neves budai kollégáján, Brunneren kívül — aligha akadt vetélytársa. Mesterségét utódai to­vábbfejlesztették: ők öntöt­ték újra a ferencesek két harangját, köztük a fent említett, a Rákóczi által 1709-ben adományozottat, a székesegyház nagyharangját, a minorita harangokat. Ne­kik 'köszönhető, hogy ké­sőbbi egri harangöntő di­nasztiák munkásságát még jó egy évszázadig a legjob­bak közt tartották számon a monarchiában. nyitója. Ha jó szeme van, jutalmat kap. Miután ismét kiküldtetek valakit, meg­egyeztek abban, hogy kérdé­seire valamilyen szisztéma szerint fogtok válaszolni. (Például mindenki az eggyel korábbi kérdésre.) Ez a játék logikai, kombinációs készsé­get feltételez, különösen a kérdezőt illetően, de egyéb­ként is könnyed, érdekes, ka­cagtató játéknak tűnik. A negyedik játékhoz csak önuralom kell. A társaság kettéválik, és az egyik cso­port tréfás megjegyzésekkel, mozdulatokkal, arcjátékkal stb. megpróbálja nevetésre bírni a másik csoport tagja­it. Az a nyertes, aki a legto­vább meg tudja őrizni a ko­molyságát. Váltás után ter­mészetesen fordul a sorrend. Végül a két győztes egymás között dönti el, ki érdeme­sült a „legkomolyabb” cím viselésére. Egy újabb játékhoz csupán néhány szék szükséges. Vá­lasszatok egy játékvezetőt, a székeket pedig rakjátok kör­be úgy, hogy támlájuk befe­lé nézzen. Eggyel kevesebb szék kell, mint ahányan vagytok. A játékvezető jel­adására kezdjetek körbe­Valamikor a legnagyob­bak közé sorolták a főszé­kesegyház Mihály nevű nagyharangját. Latin nyelvű felirata szerint a nyolcvan- éves Telekessy István püs­pök öntette, 1714-ben szen­teltette fel — eredetileg 25 mázsás volt. Miután 1775- ben megrepedt, Eszterházy püspök megnagyobbítva új­raöntette. Valahogy nem kí­sérte a szerencse: az 1820. és 1830. közötti években ki­csorbult. Méhes Mihály eg­ri lakos közel kétmázsányi részt reszelt ki a csorba he­lyéről. Ám a sors szeszélye tovább üldözte. Az első világháború idején hadi cél­ra elszállították, és ágyút öntöttek belőle. Amikor utoljára kondult, akkor már az egriek százai pihentek a csatatereken. Öt harang van még a ba­zilikában. Közülük érdemes megemlíteni a Donát nevűt. 1776-ban készült. de 1851 ­ben újra kellett formálni. Nem híres mester, hanem Korrench Mark segéd ké­szítette, ám ma is megkon- dul, bizonyságul öntője kép­zettségének. A harangszó valaha jel­kép volt az ember életében, jelezte napjai kezdetét, vé­gét, fájdalmait. Alkotóik szakmája nem kis részben művészet volt. járni a székek mentén. Átjött jelre, aki tud, leül. Akinek nem jut szék, az természete­sen kiesik, és magával visz egy széket is. A játék addig tart, amíg az összes szék el nem fogy. Az utolsó szék­foglaló jutalmat kap. Mivel úgysem árt időkö­zönként kimenni kicsit a sza­badba, a következő játékot az udvaron vagy a közeli parkban bonyolítsátok le. A fogó, a „sánta kacsa”, fél lá­bon ugrálva igyekszik meg­fogni valakit. Akit megfog, a továbbiakban szintén „sánta kacsaként”, tehát fél lábon kergeti a többit. ígv a „sán­ta kacsák”, azaz a fogók szá­ma egyre nő. A mozgásteret persze pontosan meg kell je­lölni, nehogy túlságosan eről­tető legyen a fél lábon való ugrálás. Utolsó játékjavaslatunk: egyikőtök fordítson hátat a társaságnak, a többiek adott jelre egy bizonyos távolság­ból futni kezdenek feléje. Amikor a hunyó visszafor­dul, mindenkinek nyomban mozdulatlanná kell válnia. Aki nem tud megállni, an­nak vissza kell menni a ki­induló vonalra. A játékot az nyeri, aki legelsőnek éri el a hunyót — vagyis, aki min­dig időben meg tud állni, mert jók a reflexei. A hosszú évtizedekig az er­dőt járó erdészek és vadá­szok elbeszéléseiből hallha­tunk a ritkán felbukkanó fe­hér vadakról, a fehér őzről vagy szarvasról. Ritkán azon­ban fehér szőrzetű mókus és piros szemű, fehér bundájú albínó- borz is szemünk elé bukkanhat. Afrikában ritka­ságszámba megy a fehér sző­rű zebra, és Indiában igen nagy becsben tartják a fe­hér „szent” elefántot. Az angóra- és a házi nyá­lon azonnal szemünkbe tű­nik az albínó állatokra jel­lemző fehér szőrzet és piros szemszín. Lényegében a szőrzet, a bőr és a szem Íri­szének a pigmenthiánya ha­tározza meg az albínószerve­zeteket. Alaposabb vizsgála­tok alapján azonban hamar kiderül, hogy pigment sok­szor mégiscsak jelen van. csakhogy a különböző szer­vezetekben különböző mér­tékben: egyes albínónak lát­szó állatokban csak nyo­mokban, másokban több. vagy éppen jól észrevehető mennyiségben lehet pigment. A barcelonai híres Hópe­hely nevű fehér gorillát a nemzetközi sajtó is albínó­nak nevezte. Igaz. e gorilla szőre és bőre pigmentmen­tes. szemének szivárványhár­tyája azonban nem piros, ha­nem kék színű. Ebben az esetben nem albínó állatról beszélünk. hanem leukóról (fehér). Ugyanilyen pig­menthiány figyelhető meg — bár nagyon ritkán — egy- egy fehér alapszínű tigrisen. Más esetekben nem kék, ha­nem sárga írisz látható az egyes állatok szemén, tehát a hiányosan megjelent pig­ment sárga színt. ún. flavot alakít ki. Ilyen jellegzetes ..csókaszemet” figyelhetünk meg egyes kutyákon vagy lo­vakon. Természetesen nem minden fehér színű állat albínó, leu- kó vagy flavo. Közismerten minden jegesmedve szőrzeté­nek színe fehéres a termé­szetes havas környezetben. Elméletileg természetesen a jegesmedvék között is lehet albínóegyed, de eddig nem találtak közöttük ilyen pél­A téli hónapokban a szo­kásosnál több a szórakozási lehetőség (ünnepek, farsangi bálok, ünnepi rendezvények, színház, társas összejövete­lek), s ezeken a nők szépen szeretnének megjelenni. Az arcbőrt ajánlatos elő­készíteni az ünnepi alkalom­ra, mert szép bőrön jobban mutatnak a díszítő kozme­tika színei. Az egyik hatá­sos módszer erre a pakolás. Közismert a tejszínes ba­nánpakolás szépítő hatása, de keverhetünk a tejszínhez tojássárgáját, narancsot, al­mapépet, eper- vagy ősziba­rackpépet. A pakolást min­dig letisztított bőrre vigyük fel. Növelhetjük szépítő ha­tását. ha lepihenünk, amíg a pakolóanyag arcunkon van. Általános szabály: csak egészséges bőrt szabad fes­teni. A pattanásos, pörse- néses. sérült bőrt nem sza­bad kikészíteni, mert elfer­tőződhet, s azért sem, mert felhívja a figyelmet azokra a borhibákra, amelyeket in­kább el kellene palástolni. Ezért pattanásos bőr keze­lését. a miteszerek ki­nyomkodását legalább egy héttel előbb el kell végezni. Gyorsítja a gyógyulási folya­matot, ha kamillateával bo­rogatjuk az arcot, és kifeje­zetten jó hatású a B vita­minokban gazdag élesztőpa­kolás. amelyet joghurttal ke­verjünk kenhető péppé. Se­gít a kvarcfénykezelés is. Az esti program előtt időt kell szakítanunk a készülő­dányt. Ismerünk olyan álla­tokat is, amelyeknek a nyári bundája szürkésbarna, téli fehér színével pedig jól al­kalmazkodik a havas vidék­hez. Ezt a Dél-Svédországban élő havasi nyúl esetében fi­gyelhetjük jól meg. Ugyancsak ritkán látható albínó ember is. Az emberi populációban minden hu­szonegyezredik emberen je­lenik meg az albínó jelleg. A populációgenetikai számí­tások szerint minden hetve­nedik ember heterozigóta az albinizmusra nézve, vagyis örökítheti az albínó jelleget előidézhető recesszívgént. Az albínó emberen első pillan­tásra feltűnik halvány, szal­masárga színű haja. Szem­betűnő szeme szivárványhár­tyájának pigmentszegénysé­ge. s emiatt nagyon halvány kék szemei vannak. Ritkán piros szemű albínó emberek is láthatók: ilyenkor a szem és hártyájának az erei tűn­nek át a színtelen szivár­ványhártyán. Az albínó né­gereken néha pigmentfolto­kat . figyelhetünk meg a test felületén. Az albínó ember kerüli a tűző napfényt bőré­nek pigmenthiánya miatt. Ez a pigmenthiány sok baj for­rása lehet, de a legsúlyosabb problémát régebben mégis társadalmi szempontból je­lentette. Afrikában 50—60 évvel ezelőtt még egyes tör­zseknél gyakran megölték ezeket a szerencsétleneket. Az albínó szervezetek megjelenése egy recesszív mutációval kapcsolatos. En­nek következtében a bőr, a haj és a szőrzet jellegzetes színeit adó melanin nevű fes­ték nem képződik, a hozzá­vezető anyagcsereútban de­fektus lép fel. Sokat vizsgálták. hogy egészséges, természetes színű állatok nem hordozhatják-e az albinizmust előidéző gé­neket? Természetesen igen, a borz esetében például kísér­letileg is igazolták ezt. A heterozigóta, tehát természe­tes színű szervezetben az al­binizmust kialakító recesszív gén önmagában hatástalan, mert mellette egészséges gén is jelen van. A rendellenes. désre. Fürdés után rövid időre pihenjünk le, tegyünk a szemre langyos, kamilla­teás borogatást, az arcra nyugtató pakolást (tojásfe­hérje habjába keverjünk né­hány csepp citromot, és ken­jük fel.) A lábakat fel­frissíti a sósborszeszes be- dörzsölés vagy a vizes kefe­masszázs. (Visszeres láb ese­tében nem szabad kefemasz- százst végezni!) Az esti programhoz a sminkelést ülve végezzük, így nem fáradunk el, és nem leszünk türelmetlenek. Ügyeljünk arra, hogy elég fény legyen, mert csak meg­felelően világított tükör előtt láthatjuk az arcbői szí­nezésének összhatását. A sminkelésnél tartsuk be a következő sorrendet: alapozás, arcfestés, púdere- zés, a szémöldökív kihúzása, szemhéjak színezése, szem­pillák festése és a rúzsozás. Alapozáshoz a világos bőrű­ek rózsaszín alapozót hasz­náljanak, amely optikusán „megvilágítja” az arcot. Az alapozót vékony rétegben alkalmazzuk, mert ha vas­tagon kenjük fel, összegyű­lik a ráncokban. Ha az arc alaki hibáját akarjuk korri­gálni, egy sötétebb és egy világosabb árnyalatú alapo­zóra van szükség. A vilá­gos szín kiemeli, a sötétebb szín tompítja az arcrésze­ket. Az arc színezése kor, egyé­niség, öltözék, ízlés és alka­recésszív gének sok generá­ción át öröklődhetnek anél­kül, hogy megjelenne az al­bínó egyed. Ha azonban két olyan egyed párosodik, ame­lyek mindegyike heterozigó­ta az albinizmusra nézve, előfordulhat a hibás gének olyan párosítása az utód­ban, hogy megjelenik az al­bínó jelleg. A7 albínó vadak már kö- lyökkorukban felhívják ma­gukra a figyelmet fehér sző­rükkel, hiszen nehezebben rejtőzködhetnek el ellensé­geik elől a természetes kör­nyezetükben. Éppen a kör­nyezethez való sokkal nehe­zebb alkalmazkodásuk miatt eshetnek ellenségeik áldoza­tává. A természetes szelekció tehát sokkal hamarabb érinti az albínó vadakat, mint a környezetbe beolvadó, vé­dettebb színű társaikat. A természetes szelekció másként is hathat az albínó állatokra. A pigment hiánya a tűző napfénytől nehezeb­ben óvja meg az albínó, leu- kó vagy flavo állatokat. Af­rikai vadászok írták le. hogy a nagyon ritkán előforduló afrikai fehér elefánt éppen bőrének pigmenthiánya mi­att óvakodik a tűző napfény­től, és inkább a fák alatt, az árnyékban legel, vagy hűsöl. Az is ismert, hogy a fertőző betegségekkel szemben sok­kal érzékenyebbek az albínó egyedek, mint egészséges társaik. Ám nemcsak a természetes szelekció hatására pusztulnak a fehér színű állatok, hanem sok esetben a mesterséges szelekció is pusztítja őket. Az embernek is hamarabb feltűnnek a fehér vadak, a vadászok ezeket kilövik az állomány, megóvása érdeké­ben. Ugyanakkor fordítót ese­teket is láthatunk, amikor az ember gazdasági vagy kí­sérleti érdekből tömegesen tenyészti az albínó állatokat. Ilyen például a kísérleti cél­ra tartott fehér egér vagy fe­hér patkány. Fehér, hosszú és selymes gyapjúért tenyész­tik a piros szemű angóra- nyulakat, vagy húsáért a fe­hér szőrű, piros szemű nyu- lat. lom szerint másképpen törté­nik, de vannak általános ér­vényű szabályok. Ilyen pél­dául a ruha színének és az arc dekorálásához használt színeknek az összhangja. Nem szabad például piros ruhához zöld színű szemhéj- festékkej dekorálni a szem környékét. A fehér ruhához minden szín illik, ilyenkora sminkelés színeinek össze- válogatásánál a szem színé­hez kell igazodnunk. Álta­lános szabály az is, hogy az ajakrúzs színének összhang­ban kell lenni a körömlakk színével. A kikészítésnél arra is ügyeljünk, hogy ne váljon az arcunk „kozmetikai ál­arc” jellegűvé, hanem tartsa meg egyéniségét, amely min­denkinek legnagyobb sze­mélyi értéke. Idősebbek ré­szére különösen ajánljuk a mértéktartást. Bizonyos kor után nem előnyös a vörösre festett köröm és a vérvörös­re dekorált száj. A legújabb kikészítési di­vatot szemléletesen láthatjuk a tévében a bemondónőkön, a színésznőkön, vagy mozi­ban a színes filmeken. A ki­készítés művészetét meg le­het tanulni, el lehet lesni. Csak nyitott szemmel kell járni. Arra azonban ügyel­jünk, hogy nem minden áll jól nekünk, ami egy másik nőn jól mutat. Nézzünk a tükörbe, és legyünk kritiku­sak önmagunkkal szemben. F. K. Pécsi István Mi kell a játékhoz? Szépségesen a téli hónapokban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents