Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-05 / 30. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N EPUJSAG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPIA 1983. FEBRUÁR 5.. SZOMBAT Ara: 1,80 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1982. évi fejlődéséről II népgazdaság 1982. évi fejlődésének főbb mutatőszámai Ipari termelés Országos építcs-szerelés Mezőgazdasági termékek termelése 104—104,5 105 Egy lakosra jutó reáljövedelem 100—100,5 100,5 Lakossági fogyasztás A szocialista szervek beruházásai. 100,5—101 101 milliárd forint, folyó áron 178—180 185,4 1982-ben a nemzeti jövedelem a tervezettet valamivel meghaladóan, 1,5—2,0 százalékkal emelkedett, ösz- szege több mint 670 milliárd forint volt. Az ipari bruttó termelés növekedése és az országos építési-szerelési tevékenység mérséklődése lényegében megfelelt a tervezettnek. A mezőgazdasági termékek bruttó termelése a tervezettnél gyorsabban nőtt. A nemzeti jövedelem növekedése az anyagi ágakban foglalkoztatottak számának kismértékű, 0,5 százalékos csökkenése mellett következett be. A termelékenység emelkedése nagyobb volt. mint a termelésé. A termelőfelhasználás aránya a bruttó termeléshez viszonyítva csökkent. Az anyagi ágakban a termelés bővülése mellett az előző évinél kevesebb energiát használtak fel. A lakosság energiafelhasználása emelkedett. Az összes felhasználásban a kőolaj és származékainak aránya csökkent, a földgázé nőtt. A termelés növekedése, az egyensúlyi követelményeknek megfelelően, az export fokozását szolgálta. A belföldi felhasználás az előirányzott mértékben, kb. 2 százalékkal csökkent, és ösz- szege — a korábbi évekkel ellentétben — kisebb volt, mint a nemzeti jövedelemé. A belföldi felhasználás főbb tételei közül a lakossági fogyasztás kb 1 százalékkal haladta meg az 1981. évit. A felhalmozás — a beruházások volumenének csökkenése és a készletnövekedés jelentős mérséklődése következtében — 10—15 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. Így a felhalmozás aránya a belföldi felhasználásban 16 százalék, kisebb az előző évinél. Terv Tény 1981. év százalékában 101— 101,5 101,5—102 98—99 98 102— 102,5 102 98—99 99 Zárszámadásokról jelentjük A gazdaság 1982. évi fejlődése — a romló nemzetközi feltételek mellett is — alapvetően megfelelt a nép- gazdasági tervben előírt követelményeknek. A legfőbb cél teljesült: az ország külgazdasági egyensúlyi helyzete — a külső feltételek kényszerítő hatására és a belső erőfeszítések eredményeként — javult. A konvertibilis valutákban elszámolt áruforgalom kiviteli többlettel zárult. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása az előirányzatoknak megfelelően kismértékben meghaladta az előző évi szintet. A gazdasági egyensúly javítása a nehezebb feltételek miatt a korábbiaknál nagyobb erőfeszítést követelt mind a gazdaságirányítás, mind a gazdálkodó szervezetek részéről. Az év folyamán a fizetőképesség fenntartásának biztosítására jelentős intézkedések történtek, amelyek a belföldi felhasználás tervezett keretek között tartása érdekében mérsékelték a vállalatok és a lakosság jövedelmét, illetve annak emelkedését, és növelték a költségvetés bevételét. A gazdálkodó szervezetek tevékenységére és eredményére a korábbinál nagyobb és közvetlenebb hatással voltak a nemzetközi gazdasági folyamatok. A vállalatok gazdasági helyzete — piaci lehetőségeik, illetve alkalmazkodási képességeik alapján — tovább differenciálódott. A termelők és a fogyasztók igényeinek jobb kielégítését segítették az év folyamán alakuló új típusú gazdasági szervezetek. Az ezekben részt vevők nagyobb és növekvő hányadát a vállalati gazdasági munkaközösségek, szövetkezeti szakcsoportok és kisszövetkezetek foglalkoztatják. Ipar Az ipari termelés 2 százalékkal, ezen belül az állami ipar termelése 1,9 százalékkal, a szövetkezeti iparé 3,9 százalékkal haladta meg az előző évit. A termelésnövekedés túlnyomórészt a kivitelt bővítette. Az ipari termékek exportátadása mindkét fő elszámolási viszonylatban fokozódott, összességében 4,9 százalékkal haladta meg az előző évit. A belföldi értékesítésen belül a lakosságnak és a termelőfelhasználóknak 1,3—1,3 százalékkal többet, beruházási célra 6,9 százalékkal kevesebbet értékesítettek az ipar- vállalatok és szövetkezetek. Az éles nemzetközi piaci verseny és a korlátozott belföldi kereslet a gazdálkodó egységeket különbözőképpen érintette és alkalmazkodásuk a változó helyzethez eltérő volt. A fejlődés üteme szakágazatonként és vállalatonként differenciálódott. Legnagyobb mértékben az élelmiszeripar és a gépipar növelte termelését. A legtöbb élelmiszeripari ágazat termelése meghaladta az előző évit, a nagyobbak közül az átlagosnál gyorsabb volt a növekedés a hús-, a baromfi- és tojásfeldolgozó, valamint a növényolajiparban. A gépiparon belül legnagyobb mértékben a gép- és gépi berendezés ipar, valamint a műszeripar növelte termelését. A többi gépipari ágazat termelésnövekedése is meghaladta az ipari átlagot, kivéve a fémtömegcikkipart, ahol csökkent a termelés. Néhány ágazat termelését különösen kedvezőtlenül érintették a tőkés világpiaci értékesítési nehézségek. Ezek közé tartozott a kohászat, egyes vegyipari ágazatok, továbbá a ruházati ipar. A szocialista ipar termelésének alakulása 1982. év 1981. év százalékában Bányászat 101,4 Villamosenergia-ipar 99,4 Kohászat 100,8 Gépipar 103,7 Építőanyag-ipar 100,9 Vegyipar 101,8 Könnyűipar 98,4 Élelmiszeripar 104,4 Ipar összesen 102,0 Az ipar termékszerkezete korszerűsödött, jobban alkalmazkodott a felhasználói igényekhez. A folyamat azonban a szükségesnél lassúbb, a termékcserélődés üteme, a gyártmány- és gyártásfejlesztés intenzitása elmarad a követelményektől. Az anyag- és energiaellátás általában kielégítő volt. Egyes nem rubel elszámolású importból származó anyagok és alkatrészek tekintetében az év második felében előfordultak hiányok. Ezek azonban a vállalatok viszonylag szűk körében nehezítették a termelés folyamatosságát. Az iparban foglalkoztatottak száma 30 800 fővel, 2 százalékkal volt kevesebb, mint 1981-ben. A bányászatban és az élelmiszeriparban a létszám viszont viszonylag stabil volt, a többi fő ágazatban csökkent, legnagyobb mértékben a könnyűiparban és az építőanyag-iparban. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés valamennyi fő ágazatban emelkedett, és az ipar egészében 4,1 százalékkal haladta meg az előző évit. A teljesített órák száma a létszámcsökkenés, valamint az ötnapos munkahétre való áttérés következtében 6,4 százalékkal kevesebb volt, mint 1981- ben. Az egy órára jutó termelés 9 százalékkal emelkedett. Az ipar állóeszköz-állománya tovább bővült. A fejlesztések jelentős része az energia- és anyagellátás biztosítását szolgálta. Befejeződött a szovjet—magyar föld- gázvezeték Városföld—Kis- kundorozsma közötti szakaszának építése. A Halimba III. bauxitbánya kapacitása 1982- ben évi 440 ezer tonnával nőtt, és befejeződött a Bitó-II. bauxitbánya építése. A Tatabányai Szénbányáknál vállalati beruházásként megnyitott Csordakút II. bánya 1982-ben évi 100 ezer tonna többlettermelést eredményezett, s ezzel kiépült a bánya teljes kapacitása. Évi 110 ezer tonna gyöngybri- kett-gyártással bővült a Tatabányai Brikettgyár kapacitása. A Veszprémi Szénbányáknál évi 200 ezer tonna kapacitással termelni kezdett az Ármin akna. Az év utolsó napjaiban megkezdődött a Paksi Atomerőmű I. sz. reaktor blokkjának a kísérleti üzemeltetése. Elkészült a Csepeli Csőgyár beruházása. A Dunai Vasmű konverteres acélművének II. sz. konverterét üzembe helyezték. A Tiszai Vegyi Kombinátban évi 4300 tonna kapacitással megindult a polipropilén fóliagyártás. A Borsodi Vegyi Kombinátban évi 46 ezer (Folytatás az 5. oldalon) Ez a hétvége ismét sűrűsödési pontja volt a termelőszövetkezeti zárszámadások január második felében indult folyamatának. Több mint tíz közös gazdaság tagsága gyűlt össze február első napjaiban 1982-es gazdálkodási mérlegének megvonására, és az éves teendők megvitatására. Az alábbiakban — a teljesség igénye nélkül — ezekről a zárszámadásokról tudósítunk néhány sorban. A BÉKÉSCSABAI SZABADSÁG TSZ tagsága előtt Goron József tsz-elnök február 4-én, pénteken délelőtt a Békés megyei Jókai Színházban (képünkön) megtartott közgyűlésén számolt be arról, hogy a szövetkezet az elmúlt évben a kiugrónak tartott 1981-es nyereséget még túl is szárnyalta. A hatezer hektáron gazdálkodó 1200 tsz- tag, akik közül hatszáz az aktívan dolgozó, így egy év alatt minden hektár földről hatezer forint nyereséget „hozott le". Ebben a termésátlagok és állattenyésztési hozamok megfelelően magas szintje mellett szerepet játszott az is, hogy a szövetkezet a bevételek hét- százalékos növelésével egy időben szinten tudta tartani kiadásait. A nagykamarási Ságvári Tsz, meg az almáskamarási Sallai Tsz 1982. január 1-től közösen műveli a két község A SZOT elnökségének pénteki ülésén a Belkereskedelmi Minisztérium a lakosság idei várható áruellátásáról tájékoztatta a szakszervezeti vezető testületet. Rámutatott, hogy a kereskedelmi készletek értéke eléri a 65 milliárd forintot, ami ösz- szességében megfelelő és ösz- szetétele is javult. A kereskedelem legfontosabb törekvése az alapvető fogyasztási cikkek kínálatának stabilitása, a minőség és a fogyasztói ár összhangjának erősítése, a vásárlási körülmények javítása, s nem utolsósorban az, hogy a kereskedelem rugalmasabban alkalmazkodjék a differenciálódó kereslethez, egyebek között olcsó, de kifogástalan cikkek is kellő mennyiségben álljanak rendelkezésre. A fogyasztási cikkek importja továbbra sem nélkülözhető, változik azonban azok struktúrája. A szocialista országokkal az államközi megállapodások létrehozása folyamatban van. Ha általában a kereskedelmi forgalomban nem is, az állami és szövetkezeti választék- és határ menti cserében előreláthatólag több árut sikerül megvásárolni, mint tavaly. A konvertibilis devizakeret lényegében azonos a múlt évivel, e forrásokból elsősorban olyan fontos fogyasztási cikkeket vásárolunk, amelyeket nálunk nem, vagy nem elehatárát. Az első közös esztendő igen jól sikerült. A Nagykamaráson, illetve Almáskamaráson február 2-án. valamint február 3-án megtartott részközgyűléseken Kovács Ferenc elnök és Ambrus Attila elnökhelyettes azt jelentette be, hogy az Egyesült Tsz háromszor akkora nyereséggel zárt. mint amennyit a két közös gazdaság együttesen, de még önállóan korábban egyáltalán el tudott érni. A LÖKÖSHÄZI HALADÄS tsz az idén rekordtermést takarított be búzából és kukoricából. A nehéz — belvizes a terület csaknem 40 ^ százaléka — körülmények között gazdálkodó közös gazdaság a termesztett mezőgazdasági növényekből a gnbonaprogramhoz 2 ezer tonna többletterménnyel járult hozzá. A termelőszövetkezet a háztáji tartást is elősegíti, így 1982-ben háromezer hízót adtak át a húsiparnak feldolgozásra. Jelentős a kertészet 10 százalékos többleteredménye, és hozzájárult az eredményekhez a szállítási ágazat 40 százalékos többletbevétele is. A KEVERMESI LENIN TSZ 1981-ben kiváló szövetkezet volt, s erre az elmúlt év eredményei is alapot adhatgendő mennyiségben termelnek. A szerződéses rendszer bevezetése a tervek szerint halad. Az élelmiszer-kereskedelemben azonban kicsi a vállalkozási készség, ezért az élelmiszer-kiskereskedelmi haszonkulcsokat néhány termékcsoportban növelték. A kereskedelemben bevezetett különböző nyereségérdekeltségi formák is jól ösztönöznek a vásárlási körülmények javítására, a lakosság jobb ellátására. A minisztérium tájékoztatója arra is kitért, hogy nagyobb mértékben kívánnak támaszkodni a fogyasztók országos tanácsának és a társadalmi ellenőröknek a munkájára. A KPVDSZ állásfoglalása megállapítja, hogy a lakosság igényei az utóbbi időben meglehetősen differenciálódtak, megélénkült a kereslet az olcsó, illetve középáras cikkek iránt, ezeket az igényeket azonban egyes termékekből — tavaly például szilárd tüzelőanyagokból, hazai sörökből, olcsóbb húsfélékből — a kereskedelem nem mindig tudta kielégíteni. Egyre inkább tapasztalható, hogy megfelelő választék hiányában a lakosság inkább elhalasztja vásárlásait. A szakszervezetek rugalmas jelzőrendszert építettek ki, amelynek célja, hogy kellő időben felhívja a figyelmet hiánycikkekre, a használati értékkel nem arányos áraknak, amelyekről Kocsor Sándor tsz-elnök tegnap, február 4-én délelőtt számolt be a szövetkezet tagságának. A szövetkezet 1982- ben ötmillóval több nyereséget állított elő, mint 1981- ben. Árbevételi tervüket 25 millió 675 ezer forinttal teljesítették túl, a növénytermesztésben több mint hétmillió, az állattenyésztésben pedig négymillió 628 ezer forinttal. Nehezítette azonban a gazdálkodást, hogy nem tudtak beszerezni markológépet, Herriau cukorrépakombájnt és tehergépkocsit. A GYOMAENDRÖDI BÉKE TSZ kedden, február 8-án tartja zárszámadó közgyűlését. A gazdaság vezetőségének beszámolója arról tanúskodik, hogy már 1981-ben jó feltételeket biztosított a közös gazdaság az 1982. évi gazdálkodáshoz azzal, hogy 9 millió forintos nyereséggel zárta a bázisévet. Minimális szemveszteséggel takarították be az elmúlt év nyarán a földekről a termést, magas terméshozamot értek el kukoricából és rizsből. Az egész évi tevékenység egyenlege, nyeresége: 11 millió 262 ezer forint. A szorosabbra fogott gazdálkodás eredménye az is, hogy tavaly mintegy hárommillió forint energiamegtakarítást értek el. ra, a minőséggel kapcsolatos észrevételekre. örvendetesnek tartják, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium igényli a, szakszervezetek közreműködését. jelzéseit, mert ezeket segítségként használja fel az ellátás javításához. A szakszervezetek érdekvédelmi munkájukban minden lehetőséget felhasználnak a kereskedelmi dolgozók jövedelmének nöyelésére. Ezután az elnökig tájékoztató jelentést hallgatott meg az ötnapos munkahét bevezetésének tapasztalatairól. Megállapították, hogy a rövidebb munkahétre való áttérés a termelésben fennakadást nem okozott. Egyes helyeken csökkentek a veszteségidők, nőtt a termelékenység, bár a munkaidőkiesés még mindig számottevő. Gyakori a panasz a szolgáltatóhálózat nyitva tartási, üzemelési rendjére, amely nem igazodik kellően a dolgozók munka-, illetve szabad idejéhez. A tájékoztató arra is utalt, hogy az ötnapos munkahéttel egyszerre vezették be az új szabadságrendszert, s a két intézkedés együttes hatására a dolgozók többletszabadideje lényegesen megnőtt, így a változás hatása még kedvezőbb. Végül az elnökség megtárgyalta és elfogadta a szak- szervezetek és a SZOT 1983. évi költségvetéséről szóló előterjesztést. Nemzeti jövedelem Nemzeti jövedelem belföldi felhasználása K. E. P.—Sz. J. II lakosság áruellátása a SZOT elnökségének napirendjén
