Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-27 / 49. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. FEBRUÁR 27., VASÁRNAP Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM Ki tud többet a Szovjetunióról? Pillanatfelvétel a szakmunkástanulók vetélkedőjén (balról). A Kemény Gábor Szakközépiskolában vetélkedtek a szakközépiskolások és gimnáziumok csapatai, az 5-ös asztalnál a győztes együttes (jobbról) Fotó: Kovács Erzsébet BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Csabacsiidön Községriportunk a 4. oldalon Fotó: Fazekas László Eszperantisták tanácskozása Nyelvoktatás, kulturális tevékenység, tisztújítás A Magyar Eszperantó Szövetség Békés megyei területi bizottsága tegnap, szombaton tartott ülésén megtárgyalta az 1982. évi munkáját. Az oktatásra mint eddig is nagy gondot fordítottak, hét helyen szerveztek nyelvtanfolyamot az ősszel felnőtteknek. Ezek közül a legnagyobb létszámú a békéscsabai és a tótkomlósi: 20, illetve 15 hallgatóval. Az ifjúság eszperantó nyelvű tanulása is sikeres, legtöbben — 220 gyermek — a Gyulai 1. számú Általános ’skolában sajátítják el a nyelvet, ezenkívül még öt csoportban tanulnak a fiatalok: Békésen, Füzesgyarmaton, Endrődön és Békéscsabán. Ez utóbbi helyen az ifjúsági házban és a 11-es számú iskolában. A szövetkezeti oktatásban 50 személy képezi magát. A megyében az eszperantót 394-en tanulják. Ez kevesebb, mint az előző évi, mert az endrődi iskola megszüntette a nemzetközi nyelv oktatását, és csak szakköri formában folytatják, de így jóval kevesebb — 30-as létszámmal. Többféle szakirányú tevékenységet is folytat a szervezet, ennek keretén belül dolgozta fel Abonyi Nagy Árpád a békéscsabai eszperantó mozgalom 75 évének történetét, Born Miklósné pedig a megyére vonatkozóan foglalkozott ugyanezzel a témával. A gyulai eszperantó könyvtár állománya 750 kötetre emelkedett, a bel- és külföldi adományok, továbbá a saját beszerzés Már hagyomány, hogy minden tanévben valameny- nyi középiskolában megrendezik a Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedőt. A nappali tagozatos iskolák versenyzői immár 9., a dolgozók középiskolájának hallgatói pedig 3. alkalommal vesznek részt az országos vetélkedősorozaton. A háziversenyeket, majd a megyei elődöntőket követően a megyei döntőt tegnap, szombaton délelőtt Békéscsabán, három helyszínen rendezték. A vasutas művelődési ház adott otthont a dolgozók középiskolája csapatainak. Az előcsatározások során 28 tagozatból 94, 4-tagú csapat mérte össze felkészültségét. A megyei elődöntőbe 11 együttes jutott el, ahonnan 3 csapat jutott a március 12-' én Békéscsabán rendezendő döntőbe, ahol Bács, Csong- rád, Borsod, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár és- Szolnok megye legjobbjaival mérik össze tudásukat. Ebben a kategóriában első helyen végzett a dolgozók szakközépiskolája 1. számú csapata (Békéscsaba), melynek tagjai: Bohus Jánosné, Faragó Mihály, Faragó Mihályné és Szabó Imréné. Második lett a dolgozók középiskolája (orosházi) csapata, harmadik pedig a dolgozók gimnáziuma okányi tagozata. A szakmunkásképzők és szakiskolák legjobbjai az építők munkásszállójának nagytermében vetélkedtek. A megyei döntőbe 6 csapat került, a győztes együttes képviseli majd ebben a kategóriában megyénket a területi elődöntőn. Hármas holtverseny után izgalmasan alakult a végső sorrend. Az első helyet szerezte meg a gyulai Semmelweis Egészségügyi Szakiskola csapata, melynek tagjai: Száraz Magdolna, Hajdú Irén, Panyik Ágnes és Lipták Erzsébet. A második helyen végzétt a Gyomaend- rődi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet együttese, harmadik lett a Békéscsabai Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola csapata. A szakközépiskolák . és gimnáziumok csapatainak vetélkedőjét a Kemény Gábor Szakközépiskolában rendezték. Itt is 6 együttes mérte össze tudását, küzdött a győzelemért és a továbbjutást jelentő második helyért. Végül is biztosan nyert a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium csapata, melynek tagjai: Szarvas Edit, Bereczka Ilona, Roszik Enikő és Jakó Katalin. Második lett a Kemény Gábor Szakközépiskola együttese, a harmadik pedig a Vajda Péter Gimnázium négyes fogata. Negyvenötmillió tasak vetőmag A hó, a fagy a legtöbb helyen bizonyára késlelteti majd a tavaszi kerti munkák kezdetét, de semmiképpen nem gátolja a kiskerttulajdonosok felkészülését. A forgalmi adatokból egyébként úgy tűnik, hogy a kistermelők jó része már gondoskodott vetőmagról, sőt a frissebbek — kihasználva a januári és a február eleji ta- vaszias időjárást — a korai zöldségféléket már el is vetették. A Vetőmag-termeltető és -értékesítő Vállalat belföldi ellátó központjában is ezt erősítették meg azzal, hogy a kedvező idő nyomán szinte már túl is jutottak a tavaszi csúcsforgalmon, januárban meglepően annyi volt a vevője a mintegy 4500 vetőmagot árusító üzletnek, mint máskor márciusban, eddig körülbelül 42 millió tasak zöldség- és virágmag került az üzletekbe, s ezek választéka sem volt még ilyen korán ilyen gazdag. Hatvan —hetven zöldség- és virágfajból 700—800-féle található az üzletekben. A szezonra a jó ellátás biztosítva van. Impqrtból is érkezett 200 000 tasak dán és ugyanannyi holland zöldségféle — paradicsom, uborka, sárgarépa, póréhagyma, retek —, valamint 100 000 tasak virágmag, s ezeket is már folyamatosan szállítják az üzletekbe. A választékot igyekeztek bővíteni ólyan fajtákkal, amelyek elsősorban a hobbikertészek igényeit elégítik ki. Az idén egyelőre kisebb mennyiségben s a vállalat 10 mintaboltjában 14-féle olyan zöldségkülönlegesség — luffa-, kolbász- és sonkatök, lestyán, tojásgyümölcs stb. — került forgalomba, amelyet eddig csak csereakcióban vagy egyéb úton eléggé borsos áron lehetett beszerezni. A vállalat minden eddiginél több, összesen 45 millió tasakos forgalommal számol. Nyári időszámítás és a menetrendek A nyári időszámítás — mint ismeretes — egy hónap múlva, március 27-én, vasárnap 0 órakor kezdődik, amikor egy órára kell igazítani a mutatókat. Ez a nap 60 perccel rövidebb lesz, s az így elveszett idő 6 hónappal később, a nyári időszámítás megszűnésekor megtérül: szeptember 25-én, vasárnap éjjel 1 órakor kell visszaforgatni a mutatókat 0 órára. Az ország energiaháztartása immár harmadik éve számol a nyári időszámításból eredő haszonnal. Eszerint most is várhatóan az ország másfél napi ellátására elegendő villamos energiát lehet megtakarítani, ami mintegy 35 ezer tonna fűtőolaj értékének felel meg. A tömegközlekedési eszközök nemzetközi járatainak menetrendjeit ezúttal köny- nyebben egyeztették, mert most már Jugoszlávia is, s így Európa valamennyi országa áttér a nyári időszámításra. A MALÉV az idén is — akárcsak az utóbbi két évben — előbbre hozza nyári menetrendjét, amely a korábban szokásos április 1-e "helyett március 27-én, tehát a nyári időszámítással egyszerre lép életbe. A Békés megyei Tanács munkaügyi osztálya, és a KISZ Békés megyei Bizottsága 1982. szeptember elején pályázatot hirdetett Találkozásom a munkával címmel, középiskolás diákok számára. A megadott határidőre; 1982. október 31-ig a vártnál eredményeként. Az olvasók száma 289, köztük vidékiek is vannak. A pedagógiai munkához a megyei pedagógiai intézet ad segítséget. Ez évben 21. alkalommal rendezik meg Gyulán a SEU-t, a nyári eszperantó egyetemet, július 23-tól 30-ig. A hagyományok szerint az idei is rangos előadók sorával igyekszik szolgálni az eszperantó nyelvű ismeretterjesztést. A nyitó előadást Magyarország ma címmel Enye- di G. Sándor, lapunk főszerkesztője tartja. A programban szerepelnek csillagászati, néprajzi, rovar- és madártani tárgyú, továbbá pedagógiai-módszertani előadások, valamint az eszperantó nyelv oktatóinak továbbképzése. A részvevők megtekintik a gyulai várat, a Kohán-képtárt, orgonahangversenyen és több kiránduláson vehetnek részt. Ebből az egyik egész napos lesz, melynek során többek közt ellátogatnak a százéves Kner Nyomdába is. A nyári egyetemen az Eszperantó Világszövetséget Baldur Rag- narsson alelnök képviseli, aki két előadást is tart. A közelmúltban a területi bizottságot — és az eszperantó mozgalmat is — két veszteség érte. Hosszas betegség után elhunyt a TEB elnöke, Dumitrás Mihály, és tragikus baleset áldozata lett Plenter Lajos vezetőségi tag. Elnöknek Wágner Józsefet, vezetőségi tagnak pedig Tarkó Esztert választották meg. V. W. jóval több, összesen 66 pályamű érkezett, így az értékelés elhúzódott. A pályázat eredményhirdetése 1983. március 2-án, szerdán 13 órakor Békéscsabád a megyei KISZ-iskolán lesz. Művelődő nemzetiségi fiatalok Néhány héttel ezelőtt nemzetiségi olvasótáborok szervezői, vezetői tanácskoztak a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában. Immár hagyományteremtő vállalkozásról van szó. A népfront és az Állami Gorkij Könyvtár a megyei nemzetiségi báziskönyvtárak munkatársainak segítségével már évek óta német, román, szerb-horvát, szlovák nyelvű olvasótáborokban művelődnek, tanulnak a hazánkban élő nemzetiségi szülők tíz-tizennégy éves korú gyermekei. E táborok száma évente 15—20, a táborok szerencsés résztvevői mintegy félezren lehetnek. Az együtt töltött idő 10—14 nap, amely megegyezik egy hagyományos üdülési terminussal, de tartalmában a valóságosnál sokkal több hasznos időt jelent. A fiatalok számára a legfőbb vonzerő az anyanyelv játékos elsajátításának lehetősége. Az olvasótáborok azonban ennél sokkal többet ígérnek. A nyelvművelés, a kétnyelvűség szellemének erősítése mellett a táborok méltó figyelmet fordítanak arra is, hogyan lehetne azon a gondón változtatni, hogy a nemzetiségi lakosság nyelvhasználata eltér az irodalmi nyelvtől; hogyan lehetne zavartalanabbá tenni azt az utat, amely az iskolai anyanyelvi oktatástól elvezet a nemzetiségi irodalomhoz, az írott nyelv megfelelő szintű használatához. Ma már tényekkel lehet bizonyítani, hogy a középkorosztály nem tanulta meg az irodalmi nyelvet. Az olvasótáborok művelődő közösségek, önismeretre, társadalomismeretre, a hagyományok őrzésére, ápolására nevelnek. Erősítik a könyvtár és az iskola, a pedagógus és a könyvtáros kapcsolatát. Az irodalom szeretetére nevelés, az anyanyelv ápolásának ügyén túl e táborok a demokratizmus iskoláinak tekinthetők, ahol a közösségi létet gyakorolják. Egyenértékű helyet kap az ének, a zene, a tánc, a népszokások megismertetése is. Nemzetiségi nyelvű könyvkiadásunk 1981—1985 között mintegy másfélszáz kiadványt ígér. Ez a szám háromszorosa az előző ötévinek, és az államközi megállapodások segítségével is sokat segíthetünk a könyvválaszték bővítésén. De vajon a nemzetiségek lakta területeken megfelelő választék található-e a könyvtárakban és a könyvesboltokban? Jó lenne például, ha az elkövetkező években a tervektől eltérően erősebben bővülne a gyermekirodalom választéka, példányszáma, ha az igényekhez igazodva szaporodna a gyermekeknek szánt anyanyelvű ismeretterjesztő irodalom. Az olvasótáborok lakói a táborok befejeződése után legtöbbször további kapcsolatot igyekeznek tartani társaikkal. Kétségtelen tény, hogy ez részben a közösségi művelődés folytatásának igényéből adódik. A táborok szervezői éppen ezért az idei esztendőben már arra is vállalkoznak, hogy újból meghíVják a régi táborozókat, azokat, akik közben már iskolai tanulmányaikat befejezték. így kívánnak a művelődéshez közösségi fórumot teremteni. Talán nem reménytelen óhaj, hogy ezek a művelődő közösségek erjesztői legyenek a nemzetiségi klubmozgalomnak, a nemzetiségi művelődésnek. Figyelemre méltó, hogy az Állami Gorkij Könyvtár nemzetiségi olvasásvizsgálatot kezdeményez valamennyi nyelvterületen az olvasási készség felmérése céljából. Az olvasási, az anyanyelvi kultúra fejlődését szolgálhatná, ha a jövőben a nemzetiségi olvasótáboroknak nyelvművelő körök, klubok megszületését, az irodalombarátok érdeklődését segítő nemzetiségi író-olvasó találkozók rendezését köszönhetnénk. Maróti István „Találkozásom a munkával”
