Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-23 / 45. szám
HNiWkfiM-----------------------------------I I KSH Békés megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1982. évi fejlődéséről 1983. február 23., szerda Békéscsabai Szabadság Tsz Majdnem harminchatmillió (Folytatás az 1. oldalról) 1981-ben. A beruházásokból a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás 41%-ban, az ipar 24 %-ban részesedett. Az összes beruházási ráfordításnak 28 %-át állami, 32%-át vállalati, 40%-át szövetkezeti hatáskörben teljesítették. Az állami beruházásokon belül leginkább a lakásépítésre történt felhasználást növelték. A vállalati és szövetkezeti beruházásokban fontos szerepet kaptak: az energiaracionalizálási és a konvertálható exportbővítő beruházások; az állattenyész-. tési telepek korszerűsítését, a növénytermelés gépesítését szolgáló fejlesztések; a tárolókapacitást növelő, továbbá a vízrendezési és meliorációs beruházások. A lakosság ellátását legközvetlenebbül szolgáló tanácsi beruházások összege csaknem egymilliárd forintot tett ki, folyó árakon számítva 14%-kal többet, mint 1981- ben. A teljes összegből 513 millió forintot kommunális fejlesztésekre fordítottak, ennek 40%-át lakás-, 40%-át kulturális, 20%-át egészség- ügyi és szociális célokra. Népesség, népmozgalom, foglalkoztatás A megye lakónépessége 1983. január 1-én 431 000 fő volt, megközelítően 2000 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az utóbbi években a lakóhely-változtatásokból eredő fogyás ugyan nem nőtt, de a természetes szaporodás 1979 után megszűnt, s azóta a népességre már mind a két tényező (a mechanikus és a természetes mozgás) csökkentőleg hat. 1982 folyamán — előzetes adatok szerint — a született gyermekek száma meghaladta ugyan az 5000- et, de a halálesetek száma 6000-nél is több volt. Az előző évihez viszonyítva a születések száma mintegy 6%-kal csökkent, a halálozások száma viszont csak néhány fővel volt kevesebb. Az igazgatóság által megfigyelt szocialista szervek foglalkoztatottainak összlét- száma, s ezen belül a fizikai dolgozóké a korábbinál mérsékeltebben csökkent; a nem fizikaiak létszáma kismértékben emelkedett. Az előző évihez viszonyítva a mező- gazdaságban figyelemre méltóan (1,7%-kal) nőtt a foglalkoztatottak száma, a kereskedelemben viszont alig érzékelhetően. Az iparban és a szolgáltatás ágazatban 2%-nál kisebb arányú, a közlekedésben, az építőiparban és a vízgazdálkodásban viszont 3—5%-os létszámcsökkenés következetr be. A legtöbb dolgozót az ipar (53 530 fő) és a mező- gazdaság (48 940 fő) szocialista szektorában foglalkoztatták. Lakossági . pénzbevételek, kereskedelmi forgalom A szocialista szektorban foglalkoztatottak (fizikaiak és nem fizikaiak) egy főre jutó havi átlagkeresete bér- kiegészítésekkel együtt 4180 forint volt, nominálértékben 5,8%-kal több az 1981. évinél. Az átlagos havi kereset a kereskedelemben és a szolgáltatás ágazatban 3830— 3925 forint volt, a többi népgazdasági ágban dolgozóké 4120 és 4600 forint között szóródott. A nominál- keresetek emelkedése egyik népgazdasági ágban sem érte el a 7%-ot, a jellemző az 5—6%-os növekedés volt. A lakosság központi forrásokból (bér- és bérjellegű, valamint mezőgazdasági termeléssel- kapcsolatos bevételekből, társadalmi juttatásokból stb.) származó együttes pénzbevétele 7,1%-kal volt több, mint 1981-ben. A lakosság vásárlási feltételei és körülményei a jövedelmek emelkedése mellett azáltal is kedvezőbbek voltak, hogy a kereskedelem tovább bővítette, korszerűsítette a városok és a községek bolti és vendéglátó hálózatát, az idegenforgalmi szálláshelyeket, s általában kiegyensúlyozott áruellátást biztosított. A megye kiskereskedelme 1982-ben 16,3 milliárd forint értékű árut forgalmazott, 7,9%-kal többet, mint az előző évben. / A kiskereskedelmi forgalom alakulása, 1982 Eladási forgalom 1981. év millió Ft %-ában Bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek Vendéglátás Ruházati cikkek Vegyes iparcikkek ÖSSZESEN A kiskereskedelmi forgalom összehasonlítható árakon számítva 1,2%-kal, ezen belül a bolti élelmiszereké és élvezeti cikkeké 3,6, a vegyes iparcikkeké 1,5%-kal emelkedett, a vendéglátás bevétele megközelítően az előző évi szinten alakult, a ruházati cikkek forgalma pedig csökkent. . Tovább bővült a kereskedelemben a szerződéses üzemeltetési formában működő egységek száma. Ezek forgalma a boltok esetiben nem számottevő (az összes forgalom 1%-át sem éri el), a vendéglátásban azonban már figyelemre méltó, 19%-os részarányt képvisel. n. • A lakosság takarékbetét- állománya 1982 végéh’' 6,3 milliárd forint volt, 9,4%- kai több, mint egy évvel korábban. Nőtt a hitelek ösz- szege is, amit 1982-ben is 4 466 111,3 2115 109,9 1812 100,8 7 889 107,2 16 282 107,9 főleg lakásépítési és vásárlási kölcsönként vettek igénybe. Lakásépítés 1982-ben a megyében ösz- szesen 3353 lakást építettek, ebből 1306-ot a városokban, 2047-et a községekben. Az épített lakások száma az előző évit 7,1%-kal, ezen belül a községekben 15,9%-kal haladta meg. A városokban Viszont kevesebb lakás épült, mint 1981-ben. Az állami erőforrásokból épített lakások száma lényegesen kevesebb volt, mint az előző években, a magánerőből építetteké emelkedett. Az új lakások építésével általában nem egyenes arányban javult a mennyiségi ellátottság, mivel minden évben szüntetnek meg lakásokat, különböző okok (szanálás, avulás, elemi kár stb.) miatt. 1982 folyamán a megyében 1558 lakás szűnt meg, 20%-kal kevesebb, mint az előző évben. Egészségügy, oktatás 1982-ben a lakosság egészségügyi ellátásának személyi és tárgyi feltételei tovább javultak. Emelkedett az orvosok száma, ezen belül az általános és gyermek körzeti Orvosok száma is. Csökkent a betöltetlen körzeti orvosi állások száma. A szakorvosokkal való ellátottság azonban még nem kielégítő. Ezzel is magyarázható, hogy a szakrendelések még mindig zsúfoltak, hiszen az átlagos napi forgalom 16%-kal volt több, mint 1981-ben. A fekvőbeteg^-ellátás elsősorban Békéscsabán javult az új kórházépület 1981. év végi használatba vételével. A gyulai kórházban az év folyamán rekonstrukciós munkálatok folytak, amely még folyamatban van. Az utóbbi években a bölcsődék befogadóképességét mérsékelten fejlesztették. A született gyermekek számának csökkenésével a bölcsődékben elhelyezettek száma is kevesebb lett. A bölcsődék helykihasználása Békéscsabán volt a legnagyobb, s az egyes lakótelepi intézmények igénybevételénél — az ott lakó gyermekek számától függően — erős szélsőségek alakultak ki. óvodai ellátottság — szintén a született gyermekek számának csökkenésével összefüggésben — viszonylag javult. Az óvodák férőhelyeinek száma kismértékben emelkedett, meghaladta a 17 000-et. A gyermeklétszám 19 000 körül volt, 3,8%-kal kevesebb, mint az előző évben. Az intézmények zsúfoltsága tehát enyhült. A születések hosszabb távon tapasztalt erős ingadozásaiból adódóan, az iskolai tanulók összes számát tekintve 1982-ben is a növekedés volt a jellemző. Az általános iskolákban a jelenlegi tanévben 49 470 gyermek tanul, 2,5%-kal több, mint az előző tanévben. Növekedett a tanerők és az osztálytermek száma is. Az utóbbi három évben Békéscsabán, Békésen, Gyulán, Mezőkovácsházán, Szeghalomban, Gádoroson, Békés- szentandráson, Mezőhegyesen és Nagyszénáson új iskolát építettek. A szakmunkásképző iskolákban 7,8 %- kai többen tanulnak, mint az előző tanévben. Számuk mintegy 7000 fő, akiknek 73%-a •ipari-építőipari, 12%-a ■ mezőgazdasági és élelmi- szeripari, 15%-a kereskedel- mi-vendéglátóipari szakmát tanul. A középiskolák tanulólétszáma 4,4%-kal, 7770 főre emelkedett. A gyermek- gondozási segély bevezetését követően született első nagyobb létszámú korosztály az elmúlt tanévben fejezte be általános iskolai tanulmányait, ami a középiskolák első évfolyamos tanulóinak számát — főleg a gimnáziumokban — jelentősen növelte. A középiskolások 52%-a szakközépiskolákban tanul. Tovább emelkedett a középiskolai tanerők és osztály- termek száma is. Idegenforgalom A megyébe az előző évinél jóval (44%-kal) több, összesen 16 400 külföldi látogatott, s átlagosan 4-5 éjszakára vették igénybe a szálláshelyeket. A megyében a szállodák és egyéb szálláshelyek (kempingek, fizetővendég-látás, turistaszállások stb.) befogadóképessége 7%-kal nőtt, s ezekben együttesen 102 000 belföldi és külföldi vendég szállt meg, 9%-kal több, mint 1981-ben. ] Békéscsaba, 1983. február 17. A múlt év telén, amikor ismertté váltak a békéscsabai Szabadság Tsz eredményei, sokan a fejüket csóválták. Hogy könnyű egyik évről a másikra kiemelkedő — 32 millió forintos — nyereséget hozni, megismételni a sikert annál nehezebb — vélték a drukkerek és ellendrukkerek. Néhány napja lapunkban is hírül adtuk, hogy nem volt igazuk a kételkedőknek, a szövetkezet tagsága ismét bizonyított. Legalábbis, majdnem 36 millió forintos tiszta eredményük ezt támasztja alá. * * * Amikor Goron József elnököt kérdezem a „hogyanról, elsőként a növénytermesztést említette. A hatezer hektárnyi szántó vetésszerkezetén a múlt évben csak kisebb, ám fontos módosításokat hajtottak végre. Elhagyták a veszteséges, vagy kevésbé jövedelmező növényeket belőle: lemondtak a továbbiakban a paradicsom- és a hibridkukorica-vetőmag termesztésről. Helyettük a szóját és a cukorrépát vetették. Az elnök fontosnak tartotta megemlíteni, hogy az utóbbi két évben szinte erőltetett ütemben vásároltak gépeket, így teremtették meg a növénytermesztés műszaki hátterét. Mert hiába mondták korábban a traktorosnak, brigádvezetőnek, hogy csak minőségi munkával érhet el jó termést, ha a gépek nem álltak a rendelkezésre. A megerősített géppark annak lehetőségét is megteremtette, hogy minden növényre konkrét műveleti tervet írjanak elő, amelynek végrehajtását brigádonként és személyenként év közben is ellenőrizhetik. A kör itt bezárul: jó gépek, kiadható és végrehajtható termelési utasítások, szigorú ellenőrzések, nagy termések. A túlzott egyszerűsítés ellenére nagyjából a leírt lépéseknek köszönhetők a magas hozamok. Hogy csak néhányat említsünk: búzából 5 tonna felett, kukoricából több, mint 9 tonnás átlagot értek el a Szabadság Tsz-ben, hek- tárankénti szójatermésükkel pedig országosan elsők lettek. * * * Az évek óta tartó, és nagy összegeket felemésztő műszaki fejlesztések hatása érezhető az állattenyésztés termelésén is. A közelmúltban felújított sertéstelep az idén hozza meg a nagy eredményeket, eddigi nyolcezres hízókibocsátása rövidesen ötven százalékkal növekszik. Persze túlzás lenne mindent a körülményeknek tulajdonítani; az ágazat dolgozói igyekeztek minden férőhelyet betelepíteni, gazdaságosan takarmányozni, röviden: jobban dolgozni. A telepkorszerűsítés már az idén pluszpénzt is hoz a tsz-nek. Az év első és második negyedévében — a hízók eladása révén — folyamatos pénzbevételhez juttatja a közöst, amely így mentesül nagy összegű üzemviteli hitelek felvételétől. Várhatóan egynegyedével csökkennek a szövetkezet kamatterhei. Akad tisztázatlan kérdés is a szép eredményeket hozó állattenyésztési főágazatban. A tehenészeti telep elavult, a tartási körülmények gátolják a'további hozamnövelést. Az is mindinkább fenyegető gonddá válik, hogy nincs ember, aki ilyen mostoha körülmények között munkát vállaljon. Hogy mi legyen a telep sorsa: megszüntetés vagy rekonstrukció, ezt év végén dönti el a vezetés, egyetlen szempont, a gazdaságosság alapján. Amikor a Szabadság Tsz helyzetéről szólunk, érdemes újra megemlíteni a közös gazdaság fejlesztési tevékenységét. Az elmúlt két évben összesen hatvanmillió forintot fordítottak többek között a már említett sertéstelepi felújításra, gabonatárház és szárító létesítésére, fűtőolaj gázzal való kiváltására. Ez utóbbi beruházás — kis csúszás miatt — tulajdonképpen az idén érezteti igazán üdvös hatását, várhatóan jelentős megtakarítást hoz. A gázprogramhoz hasonlóan áthúzódik ez évre néhány gép megvásárlása, a felépült gabonatárház korszerűbbé tétele,- újabb tárház építése. * * * Röviden összefoglalva: a Szabadság Tsz — ha kisebb mértékben is, mint tavaly és azelőtt — folytatja megújhodását, műszaki szintjének ^felzárkóztatását, a többi békéscsabai szövetkezethez. A rövidesen megérkező kis- számítógép azonban már nem tekinthető csak a felzárkózás jelének: a további szintemelésre, a jobbra, korszerűbbre törekvést mutatja. Érzi ezt a tagság is. Amikor — 1978-ban — új elnök került a szövetkezet élére, sokan másutt keresték a boldogulást. Nem bíztak az új vezetőben, nem remélték azt, ami ma számokkal bizonyítható. Az öt évvel ezelőtt még csak 39 ezer forintos jövedelemszint tavaly elérte az 52 ezer forintot. Természetesen, túlzás lenne ezt egyetlen dolognak, az elnök váltásnak tulajdonítani, hiszen egyúttal az egész szakvezetés megújhodott. Minden lényeges ágazat élén egyetemet vagy főiskolát végzett szakember áll, akik együtt teremtették meg egy fegyelmezettebb és színvonalasabb gazdálkodás alapját. Az eredmények közösek, ezért is örvendetes, hogy akik maradtak, és váltani tudtak, az új vezetési stílusnak megfelelően, azok megtalálják a számításukat a szövetkezetben. Bizonnyal nemcsak az idei, hanem a jövő évi zárszámadáskor is, amelynek eredményeit már a múlt ősszel megalapozták. M. Szabó Zsuzsa A hozamok növekedése megköveteli a korszerű terménytárolást Fotó: Fazekas László Január 1-töl április 30-ig Előszállítás a MÁV-nál Valkó Pált, a MÁV üzemfőnökét kerestem fel Békéscsabán, hogy az előszállításról tájékoztassa az olvasókat. Percre kiszámított idejéből szívesen szánt másfél órát is a témára . . . — Az éves terveinket elsősorban azért készítjük, hogy a meglevő nem is kis számú szállítóparkunkkal ésszerűen tudjunk gazdálkodni. Ésszerűen mégpedig a MÁV, a fuvaroztatók és nem utolsósorban a népgazdaság érdekében! Két részre oszlik ez a bizonyos terv, az I. és a II. félévre. Mint még nagyon sok helyen, nálunk is a II. félév a feszítettebb. Az első terminusban csökkent mértékben jelentkeznek a szállíttatók, és ilyenkor szoktunk különböző kedvezményeket felajánlani. Ez az előszállítás, vagy ha jobban tetszik az átütemezett szállítás időszaka. Pontosabban január 1- től április 30-ig. — Hogy jókora — ebben az időben még kihasználatlan — kapacitásunkat felhasználhassuk, ahogy már említettem előszállítási kedvezményt adunk fuva- roztatóinknak. Nos ennek természetesen feltételei vannak. Például: ha a fuvardíjat fizető gazdálkodó szerv az előző év hasonló időszakánál 101—-120 százalékos többletmennyiséget szállíttat. A kedvezmény mértéke nem kevés. Hadd említsek két példát. Az Orosházi Üveggyár az év első hónapjának szállítás’ túlteljesítéséért 134 ezer, a KPM Békés megyei Igazgatósága 285 ezer forint visszatérítést kapott. Ezen felül előszállítási vasúti rakodási versenyt hirdettünk meg a Közlekedési Közlönyben. Ezt a vasúti fuvarozásban részes partnerek, mezőgazdasági kombinátok, ipari üzemek, mezőgazdasági és ipari szövetkezetek, állami gazdaságok áruszállításait szervező dolgozói pályázhatják meg. A kikötések teljesítése, túlteljesítése esetén céljutalmat kapnak. A céljutalom feltétele, hogy az utolsó három év azonos hónapjaiban elért vasúti árufeladásokat túlteljesítsék. A tét itt sem kevés. Háromtól tízezer forintig terjedhet a célprémium összege személyekre bontva. Egyébként a fenti feltételek természetesen úgy a feladó mint az átvevő gazdasági egységek szervezőire vonatkoznak. — Melyek azok a feladott áruk, amelyeket a leggyakrabban, legnagyobb mennyiségben szállítanak? — Engedtessék meg, hogy ne soroljam fel valamennyit, csak a- leglényegesebbeket: kavicshomok, kő, cement, vasbeton, kohósalak, műtrágya, tűzifa, tégla, mészhidrát . . . — Kik a legjobb partnerek az előszállításban? — Valamennyit itt sem sorolhatom fel, a teljesség igényével. Az Orosházi Üveggyár például naponta 80 kocsit rak be és ki. De nagybn jó partnerünk a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, a konzervgyár, a Gyulai Húskombinát, a Csepel Művek szeghalmi kirendeltsége, a szarvasi Állami Gazdaság . . . — Ennyi jó után hadd kérdezzem meg, hogy állunk a szállítás teljesítésével a csúcsidőben? — Egy mondattal válaszolhatok: nem tudjuk kielégíteni az igényeket! Ezért is tartunk célszerűnek egy olyan helyzet megteremtését, ami enyhíti a szállítási gondunkat — ezért szervezzük — és ki kell hangsúlyoznom egyre eredményesebben — az előszállítási akciókat! Visszatérve még az előszállítási időben adott juttatásainkra, a fuvardíj-visszatérítés mellett rakodási idő és kocsiálláspénz kedvezményt, a kirakási határidő lejárta után (január 1. és március 31. között) nem számítunk bírságrésszel felemelt kocsiálláspénzt azoknál az átvevőknél, akik előszállítási megállapodást kötöttek. Mindezeket könnyű volt felsorolni, de a megvalósításnál vannak nehézségeink, gondjaink. Ügy érzem, nincs messze az az idő, amikor a fuvaroztatók tudatosan törekednek a gazdaságos megoldás elfogadására önmaguk és a népgazdaság hasznára . . . Béla Vali \
