Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-23 / 45. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1983. FEBRUAR 23., SZERDA Ara: 1,49 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM. 45. SZÁM A KSH Békés megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1982. évi fejlődéséről A megye gazdasága 1982- ben — a (Változó belföldi kereslet és a romló külpiaci feltételek mellett is — fejlődött. A termelőágak növelték termelésüket az előző évihez viszonyítva. Legnagyobb mértékben emelkedett a mezőgazdaság, majd az építőipar, s legkevésbé az ipar termelése. Az ipar ágazatai közül csak a könnyűipar együttes termelése csökkent, mivel itt nyilvánult meg leginkább a piac kedvezőtlen hatása. Az év folyamán, gyors növekedés mellett, tovább bővült'a megyében az új típusú gazdasági szervezetek (vállalati és magángazdasági munkaközösségek, szakcsoportok, átalányelszámolásos és szerződéses részlegek) köre. Tevékenységükkel részben a termelők, részben a lakosság jobb kielégítését segítik elő. , A lakosság életkörülményei, ha szerényebb mértékben is, tovább javultak. Az előző évihez hasonlóan emelkedett a lakosság pénzbevétele. Alapvetően kiegyensúlyozott volt az árukkal és szolgáltatásokkal való ellátás, több új lakás épült. Kismértékben tovább javult az egészségügyi ellátás, az oktatási intézményekben is javították a személyi és tárgyi feltételeket. A megye gazdaságának és a lakosság életkörülményeinek 1982. évi fejlődését részA termelés Nehézipar Ezen belül: gépipar építőanyag-ipar Könnyűipar Egyéb ipar Ipar együtt Élelmiszeripar Szocialista ipar összesen A szocialista iparban átlagosan 53 530 főt foglalkoztattak, 1,5%-kal kevesebbet, mint az előző évben. A létszám az utóbbi három évben évente 1—2%-kal folyamatosan csökkent. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés az ipar egészében 2%-kal volt több, mint egy évvel azelőtt. A termelékenység a nehéziparban és az „egyéb” ágazatba tartozó egységeknél emelkedett, a könnyűiparban és az élelmiszeriparban csökkent. A könnyűiparba tartozó vállalatoknál és szövetkezeteknél a termelés jobban csökkent, mint a létszám, az élelmiszeriparban foglalkoztatottak száma pedig jobban nőtt, mint a termelés volumene. A szocialista ipar ösz- szes létszámának 38%-át a nehéziparban, 37%-át a köny- nyfliparban, 2 %-át az egyéb iparban, 23%-át az élelmiszeriparban foglalkoztatták. Az ipar termékszerkezete — ha lassú ütemben is — tovább módosult, jobban alkalmazkodott a felhasználói igényekhez. Egyes vállalatok új termékek kínálatával is jelentkeztek a piacon: például MEZŐGÉP, téglagyár, kötöttárugyár, konzervgyár, húskombinát, üdítőital-ipari vállalat, Orosházi Baromfi- feldolgozó Vállalat. leteiben az alábbiak jellemezték. Ipar Az ipar termelése főként a piaci viszonyoktól függően — de esetenként anyagellátási, szállítási hiányosságok miatt is — csak mérsékelten emelkedett. A szocialista ipar termelésének volumene 0,4%- kal haladta meg az előző évit. Ezen belül az állami ipar termelése valamelyest csökkent, a szövetkezeti iparé 3,3%-kal nőtt. Bővülő piacot csak a nagy- és kiskereskedelem jelentett az ipar számára. Az ipari termékek exportátadása összességében ugyan néhány %-kal mérséklődött, de a nagyobb hányadot (82%-ot) kitevő közvetlen (a vevők részére irányuló) exportban nőtt mind a konvertibilis, mind a rubelelszámolású kivitel. A piaci verseny és a korlátozott belföldi kereslet az üzemeket különbözőképpen érintette, ami az egyes fontosabb ipari termékek és az egyes ágazatok termelésének igen differenciált alakulásában is megmutatkozott. A fontosabb cikkek közül fokozták a termelést: például égetett téglából, hengerelt és húzott síküvegből, kötött alsóruházatból, vágott baromfiból; ugyanakkor kisebb-na- gyobb mértékben csökkent: példá.ul a kötött felsőruházat, gyümölcs- és főzelékkonzerv, cukor, gyplai kolbász termelése. A termelés ágazatonként az alábbiak szerint alakult. alakulása 1982. év 1981. év %-ában 103.4 105.8 102.5 94,3 101.8 100,1 101.5 100,4 Tovább bővült az ipar állóeszköz-állománya. 1982-ben 1,2 milliárd forint értékű beruházást helyeztek üzembe. Többek között bővítették a földgáztermelő-szállító kapacitást, Békéscsabán tejüzemet létesítettek, befejeződött a megye két baromfifeldolgozó vállalatánál a feldolgozóüzemi, illetve hűtőkapacitás bővítése. Próbaüzemeltették az Alföldi Kőolajipari Gépgyár . (Orosháza) új acélöntödéjét. Építőipar A megyei székhelyű szocialista építőiparban az építési-szerelési munkák volumenét 3,1%-kal növelték (a termelés az előző két évben csökkent). Az állami építőipar 1%-kal, a szövetkezeti 10.2%-kal termelt többet az előző évinél. Az építőipar termelési feladatai, a beruházási igények mérséklődésével az utóbbi években részben módosultak, azok főleg az infrastrukturális fejlesztések irányába tolódtak el. Mindemellett a termelésben emelkedett a fenntartási jellegű munkák aránya. A szervezett építőipar több mint 1000 lakás átadásával járult hozzá a megye összes lakásépítéséhez. Ebből 817 lakást a megyei székhelyű építőipar adott át, 224-et pedig a DÉLÉP kivitelezésében fejeztek be. Előbbi 40%-kal, utóbbi 29%-kal volt több az előző évinél. A megyei székhelyű építőiparban átlagosan 4140 főt foglalkoztattak, 4,1%-kal kevesebbet mint 1981-ben. Az építési-szerelési tevékenységen foglalkoztatott fizikaiak száma ennél jobban, 7,3%- kai csökkent. Ezzel tovább nőtt egyes fontosabb fizikai szakmákban a munkaerőhiány. A gépesítés fokozásával pótolható munkaerő-kieséseket, és a termeléstöbbletet a termelékenység emelésével pótolták, illetve biztosították. Az építés-szerelésnél egy fizikai dolgozó átlagosan 504 ezer forint termelési értéket állított elő, az 1981. évinél 11%-kal többet. Mezőgazdaság A mezőgazdaság a termelőágak közül — előzetes számítások szerint — a legnagyobb mértékben növelte termelését. A kedvező eredmények elérését segítette, többek között, az eszközfelhasználás növelése, az érdekeltségi rendszer erőteljesebb kibontakozása, a technológiai folyamatok és az élőmunka nagyobb fokú szervezettsége, a termelési rendszerek kiterjedése — főként a gabonatermelésben —, a nagy- és a kisüzemek közötti együttműködés javítása. 1982-ben az összes gazdaságban búzából 8,5, árpából 7,3%-kal többet termeltek, mint 1981-ben. A búza termésátlaga hektáronként 4,83 tonna, az árpáé 3,71 tonna volt, mindkét hozam meghaladta az előző évit. A nagyüzemi gazdaságok együttesen kukoricából 8,9%-kal többet termeltek, mint az előző évben; a termésátlag hektáronként 8,1 tonna volt, az 1981. évinél 0,8 tonnával több. Cukorrépából 17%-kal többet, napraforgóból 36%-kal kevesebbet takarítottak be az előző évinél. A répa cukor- tartalma alacsonyabb volt, mint 1981-ben, napraforgóból pedig több gazdaságban igen alacsony, egy tonnánál is kevesebb termésátlagot • tudtak csak elérni. • 1982 végén a megyében 1 029 400 sertést tartottak, 7,1 %-kal többet az egy évvel korábbinál. Az állományon belül az anyakocák száma valamivel jobban emelkedett a többi sertésnél, s kiemelkedően magas szintet ért el. A sertések száma a nagyüzemi gazdaságokban jobban nőtt, mint a kisüzemekben, ahol egyébként az összes sertés 57%-át tartották. A szarvasmarha-állomány kismértékben csökkent, s számuk 117 300 db volt. Ugyancsak az év végén az állami gazdaságok, kombinátok 25 300, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 123 000 juhot tartottak, az előbbi gazdaságok 21, az utóbbiak 5%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A mezőgazdasági üzemek kukoricából, rizsből, vágósertésből, vágóbaromfiból és tehéntejből az eddigi legna- - gyobb mennyiséget értékesítették; az eladott búza meny- nyisége 7,9%-kal volt több az előző évinél, s alig maradt el az 1980. évitől. A fontosabb vágóállatok, a tej és tyúktojás értékesítésének alakulása Vágósertés Vágómarha Vágóbaromfi Tehéntej Tyúktojás A mezőgazdasági nagyüzemek 1982-ben fokozták alap- tevékenységen kívüli tevékenységüket is. Ezzel is ösz- szefüggésben van, hogy a foglalkoztatottak évi átlagos száma — az iparral és az építőiparral ellentétben — kismértékben emelkedett. Az anyagi-műszaki bázis tovább növekedett. A folyamatban levő vízrendezési és meliorációs munkálatok mellett bővítették a tárolókapacitást, korszerűsítették az állattenyésztési telepeket, jelentős gépberuházásokat eszközöltek. 1982-ben például 282 traktort, 78 gabonakombájnt, 345 pótkocsit, 89 kukoricabetakarító adaptert vásároltak a mezőgazdasági ellátó vállalatoktól. A megyében a mezőgazdaságban több mint 2 milliárd, a vízgazdálkodás ágazatban pedig 400 millió forint értékű beruházást helyeztek üzembe. A mezőgazdasági nagyüzemek az utóbbi években jelentősen csökkentették az üzemanyag- (gázolaj, tüzelőolaj, fűtőolaj) felhasználást. 1982. év 1981. év %-ában 102,8 101.5 114,9 106.6 69,4 Közlekedés és hírközlés Az ágazatban 1982-ben csaknem 700 millió forint volt az üzembe helyezett beruházások értéke. Ebben jelentős szerepet játszott a békéscsabai posta korszerűsítése, kapacitásának bővítése. A Volán 8. számú Vállalata alapvetően kielégítette a szállítási igényeket. 1982-ben összesen 6,6 millió tonna árut fuvarozott, 10%-kal többet, mint az előző évben. A tehergépkocsik kihasználtsága javult. A közúti tömeg- közlekedés tovább fejlődött. 1982-ben 47,& millió utast szállítottak az autóbuszokon, ebből 28 milliót a helyi (településeken belüli) közlekedésben, ahol kismértékben növelték a viszonylatok számát és hosszát. Beruházások A megyében a szocialista szervek ; — előzetes adatok szerint — 5 milliárd 152 millió forintot fordítottak beruházásokra, folyó árakon számítva 4,2%-kal többet, mint (Folytatás az 5. oldalon) A gyulai Munkácsy Tsz kertészetében nemcsak zöldségpalánták nevelésével foglalkoznak, hanem szálas és cserepes virágokkal is. Az 1500 négyzetméteres üveg alatti területről az idén mintegy 150 ezer szál szegfűt szednek le. Cserepes virágokból tízezret juttatnak el a megrendelőknek Fotó: Béla Ottó Levél Penzából Békéscsaba Kedves Elvtársak! .Az SZKP Penza megyei Bizottsága és a Penza megyei Tanács V. B. nevében szívélyes üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küldjük önnek és Békés megye minden dolgozójának a szovjet—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 35. évfordulója alkalmából. Penza megye kommunistái, dolgozói mély megelégedettségüket fejezik ki megyéink őszinte testvéri kapcsolatainak fejlődése láttán, ami a szocializmus és kommunizmus sikeres építését szolgálja a Szovjetunióban és a Magyar Népköztársaságban. Ezekben a kapcsolatokban fényes kifejeződését látják a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népei gyümölcsöző együttműködésének. Kívánunk Önöknek és a testvéri Békés megye minden kommunistájának és dolgozójának jó egészséget és további sikereket az MSZMP Xll. kongresszusa határozatainak megvalósításában. Kommunista üdvözlettel: F. KULIKOV, V. DOROSENKO, az SZKP Penza megyei a Penza megyei Tanács Bizottságának első titkára elnöke II megyei tanács és az SZMT vezetőinek tárgyalása A Békés megyei Tanács és a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa között 1976- ban létrejött együttműködési megállapodás értelmében a két testület vezetői minden esztendőben tanácskozás keretében vitatják meg az együttműködési megállapodásban foglaltak teljesítését. Tegnap a megyei tanács látta vendégül az SZMT vezetőit, hogy a két testület között született megállapodás elmúlt évi eredményeiről, s az idei esztendő feladatairól tárgyaljanak. - A vendégeket Gyulavári Pál, a Békés megyei tanács elnöke köszöntötte, majd tájékoztatta az SZMT vezetőit a szakszervezeti szakmaközi bizottságok észrevételei alapján felvetett problémák megoldásáról, valamint az SZMT és a Békés megyei Tanács közötti együttműködési megállapodás időarányos teljesítéséről. Ezt követően Irházi Lajos- né, az SZMT vezető titkára ismertette a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa és a Békés megyei Tanács 1983. évi munkatervéből adódó együttműködés legfontosabb tennivalóit és módszereit. Az őszinte légkörű tárgyaláson mindkét fél elégedetten állapította meg, hogy a közös cél érdekében a két testület és apparátusának együttműködése egyre összehangoltabb, a továbblépés érdekében pedig megvitatták a munkakapcsolatuk javítását célzó módszerek lehetséges útjait. (bse) Általános iskolai felügyelők megyei tanácskozása Tegnap délelőtt, a Békés megyei Pedagógiai Intézetben tartották meg a megye általános iskoláinak szak- és tanulmányi felügyeletét ellátó pedagógusainak féléves tanácskozását. Első napirendi pontként Hárs Györgyné, a megyei tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetője értékelte az idei tanév első felének tapasztalatait. Az alapos áttekintést nyújtó beszámolóban az előadó részletesen elemezte az audiovizuális eszközök használatával, az ötnapos munkarend általános bevezetésével kapcsolatos tapasztalatokat. Az új tantervek végrehajtásával összefüggésben hangsúlyozta, hogy a jelen és a jövő legfontosabb feladata: az oktatás és nevelés hatásfokának javítása. Végezetül a legfontosabb feladatokról esett szó, amely alapján a felügyeletnek kell munkáját teljesítenie. Hárs Györgyné elismeréssel állapította meg, hogy a felügyelet tartalmi munká- kája az idei évben jelentősen javult, és különösen a pedagógusokat segítő, irányító munkája erősödött tovább. A szakmai tanácskozás tartalmas, a gondokat konkrétan feltáró hozzászólásokkal, tapasztalatok átadásával ért véget. (bse)