Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-20 / 43. szám
NÉPÚJSÁG 1983. február 20., vasárnap Kergyik György és felesége évente 45—50 hízott sertést értékesít a szakszövetkezet segítségével Kisgazdaságok Szarvason A népgazdaság élelmiszerszükségletének kielégítésében, a foglalkoztatási lehetőségek biztosításában, a csa-. ládi jövedelmek kiegészítésében sajátos szerepe van a háztáji és kisegítő gazdaságoknak. A szarvasi járásivárosi Népi Ellenőrzési Bizottság arra keresett választ, hogy a városban és az azokhoz tartozó külterületeken a gazdaságok miképpen segítik ezt a tevékenységet. A tapasztalatok kedvezőek. A lakosság egyre több figyelmet fordít a háztáji gazdaságokra. A többség szakszövetkezetekben foglalkozik állattenyésztéssel, zöldség- és gyümölcstermesztéssel. A gazdasági szervek sokoldalú támogatást nyújtanak. A Szarvasi Állami Tangazdaság háztáji szervező munkája elsősorban a sertéshizlalással, illetve -felvásárlással áll kapcsolatban. Az ebből származó árbevétel megközelítette a 70 millió forintot. A gazdaság területén jelenleg 1350 háztáji gazdaság van. Kialakult a sertéshizlalásnak egy újabb formája, mégpedig a kisvállalkozás. A vállalkozók az alapanyagot és a takarmányt a tangazdaságtól kapják, s a tevékenységhez csak a férőhelyet és a munkát adják. A Dózsa Termelőszövetkezet is nagy figyelmet fordít a háztáji és kisegítő gazdaságokra. A múlt évben ezekből a gazdaságokból több mint 1300 hízómarhát és mintegy 3 ezer hízósertést vásároltak fel. Ugyanakkor 150 tehenet helyeztek ki a háztáji gazdaságokba. Mégpedig a következő feltételekkel. A tehén a termelőA szarvasi Tcsscdik Sámuel Szakszövetkezet irodájában Lestyan Gonda Pál, az állatforgalmi vállalat megbízásából megköti a hizlalási szerződést Pribelszki Istvánnal Fotó: Veress Erzsi szövetkezet tulajdonában marad, a tej- és a borjúszaporulat viszont a kistermelőt illeti meg. A szövetkezetben a tagságnak mintegy 95 százaléka foglalkozik háztáji termeléssel. A Táncsics Termelőszövetkezet területén mintegy 180 kisgazdaság van. Eredményesen dolgozik a háztáji bizottság. Legjelentősebb ágazat a hizlalás. Az utóbbi két évben a sertéshizlaláson kívül általánossá vált a baromfinevelés. Jelentős a szövetkezet tagságának zöldségtermesztési tevékenysége is. A termelőszövetkezet veteményes területet, valamint vetőmagot biztosít. Jól szolgálja ezzel a város zöldségellátását. A Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ elsősorban 9 szakcsoportján keresztül segíti a háztájit és a kisegítő gazdaságokat. A kistermelés forgalmazásában a legnagyobb részt a baromfifelvásárlás teszi ki. A közelmúltban bővítették a fajtaválasztékot. Jó eredményeket ért el a méhészet, a nyúl-, a galambtenyésztésben és a juhászat- ban viszont gondok jelentkeznek. Jelentős eredményeket ért el a Gyulai Húskombinát szarvasi kirendeltsége. A háztáji és a kisegítő gazdaságokból felvásárolt hízók mennyisége az elmúlt évben 2,5 százalékkal növekedett. Eredményesen segítik a háztáji és a kisegítő gazdaságokat a szakszövetkezetek. A Tessedik Szak- szövetkezetnek állandó a kapcsolata a háztáji gazdálkodást folytató tagjaival. Biztosítja a takarmányt, mégpedig kedvezményes beszerzési áron, s közreműködik a háztájiban jelentkező szállítási igények kielégítésében. Az Ady Szakszövetkezet különösen a sertés- felvásárlással kapcsolatos tevékenységhez nyújt sok segítséget. A tapasztalatokat összegezve a népi ellenőrök megállapították, hogy Szarvason eredményesen dolgoznak a háztáji és a kisegítő gazdaságok. A fejlesztés érdekében több javaslatot hoztak. Elsősorban a kisvállalkozások támogatására és a szakosodás kibontakoztatására. (Serédi) Szövetkezet az iskolában — Kérek egy Márkát — mondja Kovács Erika a hatodik osztályból, majd a fehér köpenyes Varga Jani felé nyújtja az üveget —, nyisd fel, légy szíves! — Én meg három kiflit kérek, fordul a hetedikes fiúhoz Kovács Erika osztálytársa, Juhász Etelka, azután számolgatni kezdi, hogy az aznapi hat forint zsebpénzből mire futja még. Egy csoki mellett dönt. A másik fehér köpenyes, a nyolcadik osztályos Jarabek Krisztina már elő is kereste a pultról a kívánt édességet. Krisztina mesél — Tavaly májusban kezdtünk arról beszélgetni — mondja Krisztina, a domb- iratosi általános iskola tanulója •—, milyen jó volna nekünk egy iskolabolt. Az úttörőtanácson, iskolagyűlésen egyre többet került ez szóba. Nevelőink fölvették a kapcsolatot a kovácsházi ÁFÉSZ- szel, és az lett a vége, hogy összehoztuk az alakuló gyűlést, amelyen azQk a pajtások vettek részt, akik vállalták az ötven forintos részjegyet. El is jöttek az ÁFÉSZ- től hozzánk, és elmondták, hogy mi is ez a szövetkezet, hogy kell ezt vezetni. Persze előbb fel kell építeni hozzá ezt a boltot. Megválasztottuk az intéző és ellenőrző bizottságot, és azokat, akik majd árusítani fognak. Egy napon meg is kezdődött a munka, amiben ereje szerint mindenki részt vett. A szülők meg a nagyobb fiúk nekiláttak a tető megjavításához, erre összedűlt az épület. Nem volt más, újat kellett építeni. Szabad szombatokon és vasárnap is folyt a munka, s mikor újra iskolába jöttünk, még nagyobb lelkesedéssel festettünk, meszeltük, rendeztük az épület környékét, tanáraink fél éjszakán át csempézték az előteret. November 7. tiszteletére rendeztük meg az ünnepélyes átadást. Azóta mindenki itt vásárolhatja meg a tízórait, üdítő italt, egy kis édességet és az apróbb-cseprőbb, naponta szükséges dolgokat. Hatan vagyunk eladók, hetenként váltjuk egymást. Mi takarítjuk a helyiséget, és mindennap elszámolunk a bevétellel. A teraszon elhelyezett asztaloknál jó időben kulturáltan lehet elfogyasztani a tízórait. A tej, kakaó, kifli mellett egyéb tejtermékek és papíráruk is kaphatók. De könyveket is árusítunk. Szövetkezeti tagjaink vásárlói könyvébe rendszeresen bejegyezzük a vásárolt áruk értékét, • Tudjuk, hogy mindez az egész ÁFÉSZ forgalmában nem nagy ösz- szeg, de mi mégis nagyon örülünk ennek a boltnak. Kettős haszonnal Az iskolaszövetkezet intéző bizottságának elnöke, Nyer- gesné Tóth Klára matematika—fizika szakos tanárnő. Nem tiszteletlen megbízatás ez, hiszen valamennyi papírmunka reá hárul. Örömmel újságolja, hogy két hónap alatt, novemberben, decemberben a kis bolt csaknem 17 ezer forint árut forgalmazott, ami már csak azért is szép teljesítmény, mert a „tömegárut” az 1 forint 50 filléres iskolatej, meg a kifli adjai Könyvet e rövid idő alatt csaknem 1600 forint értékben vásároltak már ugyanitt a pajtások. — Nézhetnénk ennek a vállalkozásnak csupán az anyagi hasznát. Hiszen a forgalom öt százalékát kapjuk az ÁFÉSZ-tól, vagyis az említett két hónapra például 800 forintot, ami szerény számítás szerint egy év alatt összejön, mondjuk egy 4—5 ezer forint, azt a közgyűlésünk -döntésének értelmében közös kirándulásra fordítjuk. Az anyagi szempont mellett mi azonban legalább ilyen fontosnak tartjuk, hogy ez a kezdeményezés nagyon jól segíti nevelési céljainkat — mondja Nyergesné Tóth Klára, akinek szavait az igazgatónő, Muhari Dezsőné is megerősíti. — Iskolánkba összesen 89 gyerek jár. Közülük negyvennégy a felső tagozatos. Az iskolaszövetkezetnek 36 gyermekünk a tagja, és az a tapasztalatunk, hogy a boltépítés közös munkája, az árubeszerzés és az árusítás önállóságot követelő feladatai a munkára nevelésben, az önálló életre való felkészítésben, a háztartások gondjainak megértésében nagyon sokat segít. Érdekességként azt is megemlíteném, hogy az egyik kis eladónknak. Varga Janinak még a tanulmányi előmenetele is javult, amióta eladó a boltunkban. Ezt a kedvező hatást alapul véve döntöttünk úgy, hogy továbblépünk és alakítunk a gyerekekkel egy zöldségtermelő szakcsoportot is. A gyakorlókért mellé béreltünk egy nagyobb termőkertet is, amit most mákkal vetettünk be, de éppen itt olvasom, ebben a szaklapban, hogy a mák között nagyon jól meg lehet termeszteni a sárgarépát. Ezt szeretnénk is kipróbálni. Másutt miért nincs? — A dombiratosi általános iskola nagyszerű példát adott e kezdeményezéseivel. ÁFÉSZ-ünk egész vonzáskörzetében élen járók — mondja Halasi Mária, a Mezőko- vácsháza és Vidéke ÁFÉSZ szövetkezetpolitikai osztályának munkatársa. Kiderül az is, hogy a fogyasztási szövetkezet régóta tervezi már az iskolaszövetkezetek megalakítását. A dombiratosi eset azonban annyiban rendhagyó, hogy ebben a községben nem a szövetkezetnek kellett az iskola nevelőtestületét megagitálnia, hanem éppen az igazgatónő meg a tanárok voltak azok, akik „nem hagytak békét” az ÁFÉSZ vezetőinek. A helyszíni tapasztalatok azt mutatják, kitartásuk, elszántságuk eredményes volt, követésre érdemes. így találták ezt Mezőhegyesen is, ahol az általános iskolában ugyancsak egy szakcsoport megalakításán dolgoznak immár, azután Kevermesen, meg a Mezőkovácsházi 2-es számú Általános Iskolában is, ahol a dombiratosihoz hasonló iskolabolt megnyitását tervezik. Ügy hisszük, nem kell különösképpen bizonygatni milyen jó volna, ha a dombiratosi vállalkozás széles körű mozgalommá nőne. Köváry E. Péter A pult mögött Jarabek Krisztina és Szőke Márta, erről a vásárlók: Juhász Etelka és Kovács Erika Fotó: Fazekas László Téglagyári visszapillantó >1 ■ tükör Az 1982-es esztendőt úgy lehetne röviden jellemezni, hogy „kevesebben — többet” teljesítettünk a tervezettnél. Az elmúlt évben 2 ezer 590 embernek volt itt a munkakönyvé, 1982-ben csak 2 ezer 439 dolgozó kereste kenyerét a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalatnál. A megcsappant személyi állomány égetett téglából a tervezett 215 millióval szemben 222 milliót, cserépből a 62 milliós tervhez képest 63 milliót állított elő. Ebből az építőanyagmeny- nyiségből több, mint hétezer családi házat lehetett felépíteni és 21 ezret befedni A cseréptetős házak közül minden hetedikre színes, mázas tetőfedő anyag jutott. Vállalatunk 15-féle termékkel, és azok széles körű felhasználási lehetőségeivel nagyban hozzájárul az állami, valamint magánerős lakásépítéshez. A kiváló hőszigetelő tulajdonsággal rendelkező falazóanyag (Uniform, Termoton) termelését megtöbbszöröztük. Az ebből épült lakások falai megőrzik a szoba melegét, és takarékos energiafelhasználással járnák. Az év eleji nagyon kemény hideget ellensúlyozta az év végi, véget nem érő ősz. Szinte téli hideg nélkül fejezhettük bé az évet, végig folytatva a tégla- és cseréptermelést. A kollektíva háromnegyed része a törzsgárda tagja. Dolgozóink bátran • vállalták a feszítettebb munkát, ami az ötnapos munkahétre való átállás és a csökkent létszám miatt várt ránk. Nem okozott gondot a megváltozott munkarend és, ha kellett túlórákat is vállaltak. Mindezek eredményeképpen hat százalékkal növekedetek a keresetek, lépést tartva az emelkedő árakkal, és megtartva az eddigi életszínvonalat. Ami pedig a keresetek mögött áll, az a biztonságos és tervszerű termelés volt. Biztonságos, mert kevesebb volt a baleset és a kieső munkanap, eredményesebb volt a munkásvédelem. A tervszerűséghez pedig szakértelem és a szervező munka, az energia- és az anyagmegtakarítás nyújtott segítséget. A vállalatvezetés gyakran kikérte a dolgozók véleményét, és sok irányú támogatást kapott a tervfeladatok hatékony elvégzéséhez. Jelentős műszaki siker a két százalékkal alacsonyabb gépállásidő. A karbantartók odaadóbb munkája egyedül négymillió téglatöbbletet eredményezett. A javítások szolgálatába állítjuk a vállalati gazdasági munkaközösségek hasznos alkotó munkáját is. A műszaki fejlesztések következtében volt olyan gyáregységünk, ahol az egy óra alatt sajtolt tégla mennyisége meghaladta a 11 ezret (Szentes, II. gyár), és ezer téglát 2,8 munkaóra alatt állítottak elő (Bes. IV.). A piacon a kereslet megélénkült. Elmondhatjuk, hogy amit gyártottunk, azt el is adtuk, volt rá fizetőképes vevő. A cserépigényt nem tudtuk teljesen kielégíteni, bár erőfeszítéseinket a tröszt vezérigazgatója is elismerte. Két fontos rekonstrukciót kezdtünk el. Békéscsaba III. cserépgyárában gépesítjük a cserép kocsira rakását a Putin cégtől megvásárolt korszerű technikával. Szentes II. gyárban pedig habosított polisztirol-gyöngy bekeverésével poroton téglagyártásra állunk át. A munkálatok jó ütemben haladnak. Hétszázmillió forintot meghaladó termelési értékünk azt is jelzi, hogy a munka termelékenysége nőtt. Az egy főre jutó érték növekedése biztos fedezetül szolgált a béremelésnek. A hatékonyságot az újítások is elősegítették. Több, mint száz javaslat jelzi az újítókedvet, és a négymillió forint gazdasági eredmény pedig hasznosságukat. A gazdasági siketek hátterében jobb politikai munka található. A szak- szervezeti és pártbizalmiak kulcsemberek lettek a gyárakban. Nélkülük nem születnek döntések, szavuk a munkások általános véleményét fejezi ki. Az összetartozást a szocialista brigádmozgalom oldaláról is segítették, így az eredmények közös munka nyomán születtek. Maradt azonban még javítanivaló is. Az első osztályú áru arányának emelése elérhető és fontos feladatnak tekinthető a következő évben. Ugyanígy a selejteződés jelenlegi nyolc százalékos, magasnak mondható aránya is csökkenhet, javítva majd a gazdaságosságot. És máris a jövő évi tervek sorakoznak előttünk, melyekkel meg akarunk birkózni. A lakosság áruellátását tartjuk 1983- ban kiemelkedő feladatnak. Mindjárt ezután következik dolgozóink szociális ellátottsága, melyet szinten tartani, esetleg szerényen javítani akarunk. Űj érdekeltségi rendszerünk a gazdaságos (nyereséges) termelő tevékenység irányát jelöli ki számunkra egyedül járhatónak. Kollektívánk is ezen az úton kíván haladni tovább. előre. Krizsán András közgazdasági igazgatóhelyettes
