Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-20 / 43. szám
I Rekord évet zártak Faluvégi Lajos felszólalása a besenyszögi Kossuth Tsz zárszámadásán A besenyszögi Kossuth Tsz szombaton tartotta tavalyi gazdálkodását értékelő zár- számadási közgyűlését. A Szolnok megyében, 720Ö hektáron gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzem vezetősége rekord évről számolhatott be a tagságnak: megközelítően 23 és fél millió forint nyereséget könyvelhettek el, 8 millió forinttal többet az előző évinél. A siker elsősorban a piaci helyzetet figyelembevevő gyoys intézkedéseknek és a tagság áldozat- készségének tulajdonítható. A növénytermesztési ágazatban például őszi búzából — téli kifagyások, belvíz miatt — a tervezettnél kevesebbet takarítottak be. ám a kiesést az olajos növények eladásából származó többlettel, valamint az alaptevékenységen kívüli munkák hasznával pótolták. Már az esztendő elején ,,pénztárcájukba vágtak” a pecsenyecsirke, a vágómarha, a juh és a lúd értékesítési nehézségei, a túltartás költség- többletét azonban sikerült ellensúlyozni a hybro tartásra való áttéréssel. A közgyűlésen részt vett és felszólalt Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. Országunk gazdasági fejlődésével __ foglalkozva hangsúlyozta, hogy legfontosabb gazdaságpolitikai célunk helyreállítani a népgazdaság külső és belső egyensúlyát, s ezzel megalapozni a hosszabb távú, kiegyensúlyozott gazdasági növekedést. Szólt a mező- gazdaság eredményeiről, kiemelve, hogy az agrártermékek kivételével szerzett dollárbevétel az elmúlt két év során 24 százalékkal növekedett. Az eddigi intézkedések és erőfeszítések nyomán javult a gazdálkodás hatékonysága a kedvezőtlen ado^ságú gazdaságokban, köztük a besenyszögi termelőszövetkezetben is. Kormányunknak továbbra is célja a mezőgazdasági termelés növelése, a gazdaságos agrártermékek exportjának fokozása, a kedvezőtlen adottságú gazdaságok segítése. 'Egyensúlyi helyzetünk javítása érdekében az állam támogatja az intenzív gabonatermelési program szélesítését, az ehhez kapcsolódó gabonatárolótép fejlesztését. Felhívta a figyelmet a hatékonyságjavítás nagy tartalékát jelentő energiaracionalizálásra és anyagtakarékosságra. A kormány e héten tárgyalta meg az élelmiszergazdaság anyagtakarékossági és technológiai korszerűsítési programját. Ez sokoldalú, jövőnk szempontjából nagyon fontos program! Nemcsak anyagtakarékosságról, a helyenként még meglevő pazarlás felszámolásáról van szó. hanem felöleli a program a tudományos kutatástól, az új fajták meghonosításától kezdve, az anyagtakarékos technológiák kidolgozásának és elterjesztésének, a vállalati-szervezési intézkedéseknek, a vállalaton belüli érdekeltség megteremtésének feladatait is. A továbbiakban Faluvégi Lajos a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységéről, ésszerű keretek között történő fejlesztéséről szólt. Ez a tevékenység társadalmilag hasznos, valóságos szükségleteket elégít ki. A besenyszögi szövetkezetben is több lehetősége van a kiegészítő tevékenység bővítésének. Ez a dolgozók jövedelmének növelésén túl azzal is jár, hogy a jelenleg máshol munkaalkalmat kereső dolgozókat lakóhelyükön lehet foglalkoztatni. Befejezésül érintette az 1983. évi szabályozó rendszer változtatásának szükségességét, a népgazdasági és vállalati érdekek szorosabb kapcsolatának követelményét. Csütörtökön Megyei tanácsülés az ifjúsági házban Békés megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága a megyei tanács ülését 1983. február 24-én, csütörtökön délelőtt 9 órára összehívta. A napirendek: jelentés tanácshatározatok végrehajtásáról; ezen belül az MSZMP KB 1978. március 15-i határozatából adódó tanácsi feladatok teljesítése, különös tekintettel a mezőgazdasági nagyüzemek és a háztáji gazdaságok együttműködésére. Beszámoló Békés megye Tanácsa Végrehajtó Bizottságának munkájáról, különös tekintettel a Minisztertanács 1980. évi értékelésére. A tanács és bizottságai 1983. évi munkaterve. Beszámoló a megyei népi ellenőrzési bizottság 1982. évi munkájáról, idei feladatairól, valamint megemlékezés a NEB megalakulásának 25. évfordulójáról. Bejelentések, interpellációk. Mint a címből is kiderült, a megyei tanács ezúttal nem a Felső-Körös sori irodaházban tartja ülését, hanem az ifjúsági és úttörőház nagytermében, ezzel is biztosítva a nyilvánosságot. A tanácsülések ugyanis nyilvánosak, s most a témák közérdekűségére való tekintettel és a helyszín megváltoztatásával is szeretnék, ha a megye, a város érdeklődő állampolgárai közül többen részt vennének a tanácskozáson. légkarnevál Pécsett „Show-hajtás” címmel rendezték meg. szombaton az első ifjúsági jégkarnevált Pécsett. A kétnapos összetett jégsportversenyt és a jelmezes maszkabált a pécsi, baranyai KISZ-esek' hirdették meg azzal a céllal, hogy a középfokú oktatási intézmények tanulói kedvet kapjanak a korcsolyázáshoz. Az országos jégkarnevált Varga Sabján László, a KISZ Központi Bizottságának titkára, a verseny fővédnöke nyitotta meg, s ezután a főváros, valamint Baranya, Somogy, Szolnok, Tolna' és Veszprém megye tizennégy középiskolás csapata több, mint százhetven tagjának részvételével elkezdődött a gyorskorcsolya, a jégkorong és az ügyességi váltóversenyek selejtezőinek sorozata. A versenyek szünetében a közönség vehette birtokába a pécsi műjégpályát. Az első országos jégkarnevál ma a versenyszámok döntőivel folytatódik. A Művelődési Minisztérium az elmúlt évben pályázatot hirdetett olyan minikomputerek ki- fejlesztésére, amelyek iskolákban is használhatók. A Híradás technikai Szövetkezet pályázat- nyertes berendezése alkalmas a programozástechnika elsajátítására, a számítástechnikai ismeretek bővítésére. A minikomputerből ez évben hatszáz darab készül. A képen: az új miniszámítógép tv-készülékkel összekapcsolható, segítségével bonyolult számítási feladatok végezhetők el (Fotó: MTI — Tóth Gyula felvétele — KS) BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. FEBRUAR 20., VASÁRNAP Ara: 1,40 forint XXXVm. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Magyarbánhegyesen Községriportunk a 4. oldalon Fotó: Veress Erzsi Irodalmi alkotótábor Gyulán Először lesz nyári irodalmi alkotótábor Gyulán; a júliusi egyhetes Körös-parti táborozásra húsz fiatal írót és költőt várnak a rendezők, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság KISZ-bizottsága és ifiköre. A Magyar Ifjúság című lap segítségével szervezik a tábort, s ha jól sikerül, a továbbiakban évről évre gyulai műhelymunkára várják a legfiatalabb írónemzedéket. Az alkotótábor a város szélén, a Fehér-Körös partján levő vízügyi vendégházban kap helyet. A fiatal toliforgatók az egy hét során kedvükre ismerkedhetnek majd Gyulával és a Körös-közzel: várja őket a Várfürdő, a Várszínház, részt vehetnek az írószövetségnek a magyar drámáról tartandó tanácskozásán, a Körösvölgy szépségeit pedig gyalogtúrán és hajókiránduláson fedezhetik föl maguknak. A tervek szerint a gyulai alkotótáborban készült írások kötetben fognak megjelenni. Kockázatot is vállaló bankok A közgazdászkörökben sok bírálat éri manapság a magyar bankrendszert. A szakértők az üzletibb, a vállalkozóbb, a kockázatot is vállalni képes bankot, sőt: bankokat hiányolják. Ami ä többes számot illeti, a bírálók azt szorgalmazzák, hogy a gazdálkodók ne csak egy ajtón tudjanak bemenni, ha hitelre, pénzre van szükségük üzleti elképzeléseik megvalósításához, hanem legyen lehetőségük arra, hogy több bankhoz is bekopogtathassanak az ajánlataikkal. A kritikák jogosságának elismerése mellett a szakemberek maguk is úgy látják, hogy a vállalkozói kedv nem kizárólag a termelő és szolgáltató szervezetek sajátja, hanem az utóbbi időszakban a bankokban is elmozdult valami a holtpontról. A Magyar Nemzeti Bankban létrehozott Innovációs Alap például aktívan hozzájárul ahhoz, hogy a magyar szellemi termékekből keresett áru és szolgáltatás váljék. Nagy rizikó ez. hiszen az innovációs tevékenység lényegét jelentő újdonságba mindig kockázatos belefogni. Az elkülönített pénzalap segítségével a bank és a gazdálkodó szervezet megosztja egymás között a különböző üzleti akciók kockázatát. Vagyis nem ingyen adományként, nem ajándékként, vagy támogatásként jutnak a vállalatok és szövetkezetek a summákhoz, hanem az Innovációs Alap szakemberei is nyereséget remélve, szigorúan üzleti alapon ítélkeznek a beruházandó összegek sorsáról. Az Állami Fejlesztési Bank különösen az új vállalkozási formák elterjedését szorgalmazza. E bank támogatásával jött létre az egészségügyi létesítmények kulcsra kész megvalósítására alapított Medinvest, a művelődési, sport- és oktatási épületek, intézmények elkészítésének fővállalkozására szövetkezett Kulturinvest. Bábáskodott az export célú fővállalkozásokkal foglalkozó Transinvest, a lakásépítésre alakított FILAV Közös Vállalat és a mezőgazdasági termelési rendszerek külpiaci értékesítésére vállalkozó Farminvest születésénél is. Az ÁFB vállalkozói hajlamát jellemzi, hogy ezeknek az újonnan alapított szervezeteknek nem csupán hitelt ad, hanem saját „üzleti résszel” is rendelkezik. Az üzleti rész vállalása jogokkal és kötelességekkel is jár. Az ÁFB tavaly január óta tevékenységét kiterjesztette az újonnan létrejövő egyes kisvállalkozások (kisvállalat, leány- vállalat, kisszövetkezet) finanszírozására i«. Az ÁFB-nek érdeke, hogy üzlettársai minél nagyobb nyereségre tegyenek szert, ugyanis a hitelkamat egy részét a nyereség nagyságától függően kapják vissza. Minél nagyobb a nyereség, annál tekintélyesebb részt. A csaknem félszáz külkereskedelmi jogú vállalat és a Magyar Külkereskedelmi Bank részvételével 1981-ben megalakított Interinvest alaptőkéjével ugyancsak vállalkozóként vett részt a különböző — elsősorban a konvertibilis elszámolású exportot növelő — fejlesztésekben. Miután mindhárom bank csak rövid ideje él a vállalkozási és kockázatvállalási lehetőséggel, s a fejlesztések eredményességének megítélése az eltelt időszaknál hosszabb terminust igényelne, mérlegszerűen, pontos számadatokkal egyelőre aligha lehetne bizonyítani: gazdálkodói, üzleti szemmel is helyes volt a néhány esztendős döntés. A szakemberek azonban a kezdeti eredmények alapján máris bizakodóak. Mindez arra utal, hogy nálunk is beválik az üzletibb szemléletű, vállalkozóbb típusú bankrendszer. Molnár Patrícia Madárvédők közgyűlése A nyolcezer tagot számláló Magyar Madártani Egyesület küldöttközgyűlését szombaton tartották a budapesti állatkert barlangmozijában. Az 1974-ben alakult egyesület fő célja továbbra is a hazánkban fellelhető madárfajok és élőhelyeik védelme. A küldöttközgyűlésen beszámoltak a madárvédelem mellett végzett kutatómunkáról is. Már több éve készül, és röviden befejeződik például Magyarország úgynevezett ponttérképének összeállítása, amelyből kiderül majd, hol és hány madárfaj él. A tanácskozáson bejelentették, hogy „Magyarország fészkelő madarai” címmel sok színes fotóval illusztrált könyvet jelentetnek meg, várhatóan jövőre, a Mező- gazdasági Könyvkiadóval együttműködve.
