Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-03 / 28. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TONACS LOPJA 1983. FEBRUÁR 3., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM. 28. SZÁM Magyar—máltai külügyminiszteri tárgyalások kezdődtek A képen — jobbra — Púja II diákmunkaerőröl és a kultúrairányítás reformjáról Ülést tartott az országgyűlés kulturális bizottsága Alex Sceberras Trigona Púja Frigyes külügyminiszter meghívására szerdán hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Alex Sceberras Trigona, a Máltai Köztársaság külügyminisztere. A Ferihegyi repülőtéren vendéglátója, Púja Frigyes fogadta. Jelen volt Szita János hazánk máltai, és Hazánkba érkezett Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének meghívására szerdán Budapestre érkezett dr. ArOrszágszerte megkezdődött a talajerő-utánpótlás igényeinek kielégítése. A gazdaságok igyekeznek kihasználni a jó időt, ám a gépi munka tempóját nem egy helyen kénytelenek visszafogni; korántsem zavartalan a műtrágyaellátás. Az üzemek egy része jelenleg szűkölködik egyes kémiai anyagokban. Gyakran a munka ütemezésével vagy üzemek közötti segítséggel igyekeznek túljutni a • nehézségeken és „erőt” adni az egyébként szépen fejlődő növény- állománynak. A Bábolnai IKR taggazdaságaiban például a tavaszi vetésre kerülő területek 15 százaléka az elmúlt év őszén nem kapott alapműtrágyát. Főként a kálium és a foszfor hiánya érintett több mint 30 ezer hektárt. A kedvező téli időjárásban ennek csak nagyon kis részét tudták pótolni, és hatása ott sem érvényesülhetett kellően, mivel ősszel a rendszer egész területén befejezték a mélyszántást, és így a talajerőpótló-anyag csakis a szántás felső rétegébe kerülhetett. A tavaszi műtrágyázásnál gondot okoz, hogy- a búza úgynevezett fejtrágyázásához szükséges pétisó igen szűkösen áll az üzemek rendelkezésére. Ezt az anyagot előreláthatóan főként import karbamiddal lehet majd pótolni, ami viszont hátrányos számukra; az anyag ugyanis a levegővel érintkezve elbomlik, és így a nitrogén hatóanyagának mintegy 15 százaléka elvész. Frigyes, vele szemben vendége, (Telefotó) Maurice J. Lubrano Málta magyarországi nagykövete. A megérkezést követően a Külügyminisztériumban megkezdődtek a magyar— máltai hivatalos külügyminiszteri tárgyalások. A megbeszélésen részt vett Szita János és Maurice J. LubraArmand Hammer mand Hammer, neves amerikai közéleti személyiség, az Occidental Petroleum Corporation igazgató tanácsának elnöke. Ugyanakkor — ha túlzott töménységben kerül a növényre — megperzseli azt. Ezért az IKR fe’hívta az üzemek figyelmét arra: különösen a fiatal növényeknél fordítsanak nagy figyelmet az adagolásra. A tavaszi vetések alá mielőbb ki kell juttatni a karbamidot, hogy hosszabb idő teljen el addig, amíg a növény a földbe kerül. Alaposan be kell majd dolgozniuk a műtrágyát, ezzel is igyekeznek kizárni a károsító hatást. Csongrád megyében a mintegy 100 ezer hektár őszi kalászos terület 10 százaléka nem kapta meg a terv szerinti mennyiségű alapműtrágyát, és három százalékára pedig egyáltalán nem jutott hatóanyag a vetések idején. Az egymással rendszeres kapcsolatban álló tsz- ek — amennyire tudtak — segítettek a gondokkal küzdő szomszédokon. Így a téli hónapokban a gyengébben fejlett gabonákra eljuttatják a műtrágyát. Az enyhe időjárás következtében a -vetések 40 százaléka sokkal erőteljesebb, mint más évek hasonló időszakában. és ezeknél egyelőre nem is sürget az idő, emiatt nem alkalmaznak korai fejtrágyázást. Bíznak benne, hogy amikor szükség lesz rá, beszerezhetik a hatóanyagot. Ám nemcsak az őszi vetések várnak „hiánypótlásra” Csongrádban. A tavaszi növények alá felszántott terület 20 százalékára az optimálisnál kevesebb. 5 százalékára pedig egyáltalán nem jutott kémiai hatóanyag. Két témával foglalkozott az országgyűlés kulturális bizottsága szerdán, a Parlamentben tartott ülésén: tájékozódtak a diákmunkaerő foglalkoztatásának tapasztalatairól és megtárgyalták a „Tájékoztató a kulturális területeken folyó államigazgatási típusú irányítás reformjával kapcsolatos feladatokról” című, művelődési minisztériumi előterjesztést. Az első napirend anyagát összeállító Állami Ifjúsági Bizottság nevében Nagy Sándor, az ÁIB titkára egyebek között elmondta: a diákmunkaerő foglalkoztatásának helyzetével kapcsolatos tájékoztatót hét főhatóság, minisztérium új elemek figyelembevételével állította össze. A tanulmányi idő alatt mintegy félmillió fiatal vesz részt különböző munkákban. Míg korábban ez a tevékenység elvileg a pályaválasztást szolgálta, az utóbbi időkben — a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva — mindinkább előtérbe került a népsazdaságot segítő szerepe. A diákok tevékenysége nélkül ugyanis ma már szinte elképzelhetetlen, hogy a különböző mezőgazdasági feladatokat idejében oldják meg' a gazdaságok. A szorgalmi időben végzett munka továbbfejlesztése érdekében fontos, hogy a diákokat irányító pedagógusokat mind érdekeltebbé tegyék; az ipar a korábbinál több munkalehetőséget kínáljon; s a tanulók lehetőség szerint a képzésük jellegének megfelelő feladatokat kapjanak. Az építőipari tevékenységről szólva az ÁIB titkára hangsúlyozta: ennek továbbfejlesztését szolgálhatja, hogy szervezésükkor a tanácsoknak és a munkáltatóknak ezentúl nagyobb önállóságot adnak. Az előterjesztést követő vitában felszólalók elismeréssel szóltak a diákok munkájának eredményeiről. Több javaslattal is éltek: hasznos lenne az építőtáborok felügyeleti munkájának ellátására pedagógusjelölteket is felkérni; az eddiginél is alaposabban kell törődni az ilyen munkák előkészítésével, nehogy a diákok a tapasztalt szervezetlenséget, rendetlenséget általánosítsák. Hasznos lenne, ha népművelőjelöltek kis falvak, vagy vállalatok művelődési házában tanulmányaiknak megfelelő munkát vállalhatnának; alaposabban ki kellene dolgozni az építőtáborok értékelési rendszerét, melyre olykor még a szubjektivitás jellemző. A képviselők hangsúlyozták: a diákok munkája során meghatározó az őket irányító pedagógus szerepe, ezért erre a munkára csak rátermett embereket szabad kiválasztani, tevékenységüket pedig a korábbinál jobban kell elismerni, anyagilag, erkölcsileg egyaránt. A képviselők egyetértettek abban is, hogy felül kellene vizsgálni: a szakközépiskolások, szakmunkástanulók szakirányú építőtáborozását nem számíthatnák-e be — az eddiginél szervezettebben — a nyári kötelező gyakorlatba. Mások nehezményezték: akadnak vállalatok, melyek az iskolai munkavállalási engedély nélkül is foglalkoztatnak nyáron tanulókat, akik így — gyakran több heti munkát vállalva — nem pihenik ki kellően magukat. A kulturális terület irányítási reformjával kapcsolatos főbb irányelvekről, illetve tennivalókról Drecin József művelődési miniszter- helyettes tájékoztatta a képviselőket. A kulturális terület gazdasági szabályozásrendszerét úgy korszerűsítik — mondotta —, hogy az egyszerre szolgálja a művelődéspolitikai érdekek érvényesítését és a hatékonyabb gazdálkodást. Ez a szabályozás az érték és a siker találkozására kíván ösztönözni. Egységes elvek alapján szabályozza majd újra a művészi alkotások, a kulturális szolgáltatások anyagi támogatását. Meg kíván szüntetni egyes monopolhelyzeteket; mind nagyobb szerepet adva a művelődési intézmények, valamint a helyi tanácsok önállóságának. Az elvek valóra váltását több konkrét intézkedés segíti. Egyebek között már új rendelet szabályozza a képző- és iparművészeti alkotások forgalmát: szabadon állapodhatnak meg a közüle- tek és a képzőművészek bármely megrendelésről, és megszűnt a műtárgyak kereskedelmének állami monopóliuma is. A filmgyártásban, -forgalmazásban kialakuló új elképzelések szerint növekedik a stúdiók jövedelemérdekeltsége oly módon, hogy a nézőszámtól függően úgynevezett nézettségi prémiumot kapnak. Javasolja a tárca a filmalkotói honoráriumok felemelését is, és változtatnak a moziüzemi vállalatok dotációs rendszerén. A könyvkiadásban rugalmasabb, de nem ellenőrzés nélküli árpolitika érvényesíthető; a rentábilisan forgalmazható művekre nem lesz dotáció; s meg kívánják szüntetni a kiadói „profilmonopóliumokat”. Maximális önállóságot kapnak gazdálkodásukhoz a színházak, több évre szóló költségvetési dotációval. Kidolgozzák a színészfoglalkoztatás és a jövedelemdifferenciálás módszereit is. Ez utóbbi lényege: továbbra is közoontilag meghatározottak az alapbérek, ám a prémiumok, jutalmak a színház pénzügyi eredményeitől függnek majd. A megvitatott minisztériumi előterjesztés hangsúlyozza: számos honorárium és díj jellegű jövedelemszabályozást korszerűsíteni kell. Olyan módosításokról van szó, melynek nyomán változnak a jövedelmek, ám ennek nincsenek költségvetési kihatásai. Ilyen jövedelem- növekedésre mód nyílik mindenütt, ahol .a pénzügyi fedezetet valamely, a művelődési intézmény alaptevékenységéhez kötődő bevételnövekedés teremti meg. no. Nehezen indul a műtrágyázás szezonja A mezőkovácsházi ÁFÉSZ magyarbánhegyesi seprűkötő üzemében szorgalmas női kezek kötik a seprűt. Évente 250 ezer darabot készítenek a különböző méretű takarítóeszközökből exportra Fotó: Fazekas,. László fl Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának sajtótájékoztatója Az elmúlt évben 3200 vállalatnál és szövetkezetnél végzett ellenőrzések tapasztalatait, valamint az ez évi pénzügyi gazdasági vizsgálatok fő irányait ismertette keddi sajtótájékoztatóján Sütő Dezső, a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Fő- igazgatóságának főigazgatója. Elmondta, hogy a vállalatok, szövetkezetek nehezebb körülmények között gazdálkodtak, mint a megelőző évben, s noha ehhez fokozottan igyekeztek alkalmazkodni, szándékukat nem minden esetben koronázta siker. Az előző évhez képest javuló, de még mindig nem zökkenőmentes együttműködést tapasztaltak a vizsgálatok során a termelő és a külkereskedelmi vállalatok együttműködésében. A konvertibilis exportot sok esetben hátrányosan befolyásolta a kellő piaci információk hiánya, valamint az is, hogy a termelők nem eléggé érdekeltek a külpiaci értékesítés nyereségében. Kedvezőek a tapasztalatok az átszervezett vállalatok gazdálkodásának vizsgálatánál. Ezek működésének beindítása kevesebb problémával járt, mint az előző években, s az önállóvá vált vállalatok többségénél a gazdálkodást jelző mutatók szintén kedvezőbben alakultak. A szerződéses üzletek általában növelték a vállalati, szövetkezeti nyereséget, s a korábban veszteséges üzletek, boltok többsége is nyereségessé vált. A már több éve szerződéses és bérelt üzletek jövedelmezőségi szintje magasabb volt a múlt évben, mint 1981-ben. A vállalati nyereség — a mezőgazdaság kivételével — előzetes számítások szerint kisebb volt a tervezettnél. Ez csak részben a szigorító intézkedések következménye, a nyereség alakulásában közrejátszottak a vállalatoktól függő okok is. például az alkalmazkodóképesség mértéke. A szigorodó piaci feltételek erősítették a gazdálkodó szervezetek közötti differenciálódást, s a számítások szerint növekedett a veszteséges vállalatok, szövetkezetek köre, és a veszteségek összege is. Több helyütt nem érte el a tervezett szintet a fejlesztési és részesedési alap, s ez utóbbinak hiányát a lehetségesnél magasabb bérfejlesztések okozták. Az Ellenőrzési Főigazgatóság lényeges fejlődést tapasztalt a gazdálkodó szervek energia- és költséggazdálkodásában, mindamellett a gazdálkodás egészét átfogó takarékosság még nem bontakozott ki. A vállalatok, szövetkezetek egy része felülvizsgálta fejlesztési elképzeléseit, módosította fejlesztési céljait, s erőforrásaikat — esetenként a tartalékalap igénybevételével is — a már korábban elkezdett beruházások gyorsabb befejezésére koncentrálták. Nem tapasztaltak javulást a pénzügyi-számviteli rend és fegyelem betartásában, az ellenőrzések 95 százalékában rögzítették a hiányosságokat. Változatlanul a legrosszabb a helyzet a szállítás-hírközlés és az építőipar vállalatainál. Több szabálytalanságot tártak fel a mérlegekben kimutatott eredmény, az érdekeltségi alapok, a költségvetési kapcsolatok, valamint a számviteli és bizonylati rend területén. Több vállalatnál tapasztalták, hogy nem tartják be az adózási rendelkezéseket, s jogtalanul veszik igénybe az állami támogatásokat. A hiányosságok háromnegyed része a különben jó belső szabályzatok helytelen végrehajtásából. vagy annak elmulasztásából származott, közel egynegyede pedig a belső szabályozás hiányosságaira vezethető vissza. Mindössze egy százalék körüli azoknak a hibáknak a száma, amelyek a nem egyértelmű általános szabályozás következményei. A főigazgató végül ismertette az ez évi vizsgálatok fő irányait. Mindenekelőtt azt vizsgálják, hogy a vállalatok mindent megtettek-e a külkereskedelmi fizetési mérleg egyensúlyának megőrzésére, továbbá, hogy az árualap és a vásárlóerő egyensúlyának megtartása érdekében hogyan használják fel a vállalatok a tartalékalapokat, hogyan gazdálkodnak az árkockázati alappal. ' Továbbra is fokozott figyelemmel kísérik az alapanyag, az energia, a csomagolóanyagok költségének alakulását, valamint a melléktermékek és hulladékanyagok hasznosítására tett intézkedések végrehajtását. Az idén kezdik meg az új vállalkozási formák adóztatását, ellenőrzését, s az irányítószervek számára értékelést készítenek az ellenőrzési tapasztalatok alapján e formák működéséről.
