Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-19 / 42. szám

1983. február 19., szombat II változó maffia Egy olyan időpontban, amikor a Vörös Brigádok terrorszervezet mintha ki­fulladóban lenne, a szicíliai maffia és ikertestvére, a ná­polyi camorra veszélyes ki­hívásokat intéz az olasz ál­lam ellen. Végtelen hosszú az a halállista, amelyre a maffia bírák, rendőrök, ka­tonák, politikusok nevét ír­ta és írja. ­A szervezetet több mint egy évszázaddal megjelené­se után is — titokzatosság lengi körül. Egyesek számára a szabadkőművesekéhez ha­sonló társaság, mások sze­mében titkos kormány, me­gint mások úgy vélik, hogy közönséges bűnszövetkezet. Nos, a „tiszteletreméltó tár­saság” manapság már nem az, mint volt száz, vagy öt­ven esztendővel ezelőtt. Amikor a XIX. század utol­só harmadában megjelenik Szicíliában, párhuzamos ha­talmat, egyfajta ellen-álla­mot jelent. A földbirtokosok, a nagykereskedők ráerősza­kolják „védelmüket a kispa- rasztokra, kézművesekre” — természetesen nem ingyen. Akinek nem kell a kéretlen védelem, azzal végez a lu- pura, a lefűrészelt csövű pus­ka. Tanú soha nincs, de ha van, akkor érvényesül a hall­gatás törvénye. A XX. század elején a maffia már élet-halál ura Szicíliában. Ő osztja el a vi­zet a kopár szigeten, ellen­őrzi a gyümölcs- és zöldség­piacot, az útépítéseket, a földügyieteket. Kezében tart­ja a polgármestereket és képviselőket egyaránt. Az első világháború után már leányvállalata működik az Egyesült Államokban; a szeszcsempészettel, szeren­csejátékokkal, prostitúcióval foglalkozó Cosa Nostra. A fasizmus itáliai bukása ritka szerepet kínál a maffiának, a szicíliai partraszállást elő­készítő amerikai titkosszol­gálat ugyanis igénybe veszi szolgálatait, Hatalmából a második világháború után sem veszít: bosszúhadjáratot folytat a kommunisták, a baloldali gondolkodással gya­núsíthatok, a földfoglaló sze­gényparasztok ellen. Közben újból változnak az idők. A maffia korszerűsödik, alkalmazkodik az „olasz gaz­dasági csodához”. A lefűré­szelt csövű vadászfegyvert felváltja a géppisztoly. Le­cserélik a régi vezetést — ez persze nem megy vér nélkül. Az új főnökök már nem ösz­véren kocognak, hanem Alfa Rómeón száguldoznak. Em­berrablás, kábítószer-csem­pészet, bankügyletek, szállo­daipar, olajüzlet — ezek a korszerű területek. Megvál­tozott a maffia ideológiája is: azelőtt szívesen tüntette fel gyilkosait igazságtevő szegénylegényeknek. A mai vezetés már sutba vágta ezt a hamis, divatjamúlt ro­mantikát. A mostani maffiá­sok azzal büszkélkednek, hogy egy korszerű módsze­Százezres tüntetés Nápolyban a maffia és a camorra ellen (Fotók: AP — MTI — KS) rekkel igazgatott, modern cég alkalmazottai. A bűn­nek ez a vállalata természe­tesen nem prosperálhatna, ha nem lennének megvásá­rolható hivatalnokok és hon­atyák, ha bizonyos politikai körök a maguk pártérdekei szempontjából nem tartanák hasznosnak a „tiszteletremél­tó társaságot”. A maffia elleni harc olyan régi, mint maga a maffia. Igaz, a hatóságok eddig job­bára csak a bűntettek vég­rehajtóira összpontosították figyelmüket, ám nemrég mintha fordulat következett volna be. A maffia letörésé­vel megbízott Dalia Chiesa csendörtábornok már a tit­kos társaság irányítóit, s ezek bankszámláit vette cél­ba. Tavaly ősszel azonban meggyilkolták. Előzőleg fe­letteseitől testőrt és páncélo­zott gépkocsit kért — taka­rékosság címén mindkettőt megtagadták tőle. Gyilkosait mindmáig nem fogták el... Hável József Megszokott látvány Itáliá­ban: az alvilág egy „bünteté­sül” lábon lőtt áldozatát el­sősegélyben részesítik a járó­kelők Dalia Chiesa golyókkal lyuggatott gépkocsija Palermóban. A tábornokot feleségével együtt a város központjában lőt­ték agyon Antwerpen — a gyémántok városa Rekordforgalommal zárták az elmúlt esztendőt a gyé­mántkereskedők Antwerpen­ben, amelyet joggal tartanak a gyémántcsiszolók és -for­galmazók, no és persze az iparág vámszedői, a „drága­kőüzérek” városának. Bom­bay, New York, London, Puerto Rico és Amszterdam mellett a belga kikötőváros üzemeiben dolgozzák fel a legnagyobb mennyiségben a zairei, dél-afrikai bányákból kikerült értékes gyémánt- kristályokat. A forgalom tavalyi emel­kedése — ahogy azt az AFP francia hírügynökség tudósí­tója megírja —, elsősorban az amerikaiak megnöveke­dett vásárlási kedvével ma­gyarázható. Az antwerpeni gyémántbirodalom „kormá­nya” a legfelsőbb gyémánt­tanács,'amely a szakma va­lamennyi kikötővárosbeli művelőjét tömöríti, 1982-ben 141 milliárd belga frank ex­portforgalmat könyvelhetett el. A gazdasági pangás lát­hatóan nemigen csappantotta meg a drágakövek tengeren­túli imádóinak erszényét. Az Egyesült Államokba irányuló gyémántexport értéke a múlt évben 486 millió dollárról 567 millió dollárra nőtt. A legdrágább kövek amerikai exportjának értéke alig két év alatt 82 százalékkal nőtt. E növekedésben a tanács külkapcsolatokkal foglalkozó illetékese, Johan d’Haene szerint három tényező ját­szotta a legnagyobb szerepet: a dollár árfolyamának emel­kedése, az amerikai kamatlá­bak csökkenése, és a csiszolt gyémántra kiszabott vámté­telek mérséklése. A belga gyémánt növekvő tengeren­túli kelendőségéhez hozzájá­rult az amerikai gyémánt­ipar .válsága és az izraeli gyémántexport visszaesése is. A szakértők egyértelműen az amerikai gyémántpiac kiszé­lesedéséről beszélnek. A gyémántvásárlók a leg­különbözőbb rétegekből ke-v rülnek ki. A „kövek szerel­mesei” akik egy-egy jobb darabért tisztes summától szabadulnak meg, leginkább a közepes minőségű, nagyobb drágaköveket, valamint a „Fantazia” néven ismert apró, gyűrűbe való vagy körte alakúra csiszolt köve­ket keresik. Haene úr sze­rint nem veszett kárba az a 28 millió dollár, amelyet a világ -gyémántpiacának 90 százalékát ellenőrző, londoni székhelyű De Beers dél-af­rikai cég 1982-ben költött a tengerentúli vásárlók szívé­nek megnyerésére. A kanadai piac is felfutó­ban van: az oda irányuló belga drágakőexport csak­nem megkétszereződött az el­múlt évben. Az Antwerpenben kötött drágakőügyletekből szárma­zó bevételek a belga fizeté­si mérleg hat százalékát te­szik ki. A gyémántbiroda­lom egy alig 20 ezer négy­zetméteres területre ter­jed ki az antwerpeni főpá­lyaudvar környékén, a Peli- kaanstraat és a Hovenierst- raat határolta négyszögben. A „gyémánt négyszög” a vi­lág tizenkilenc drágakőbör­zéjének ad otthont. Szakér­tők szerint a világ gyé­mántügyleteinek felét kötik itt. Tudományos innen- sw Értékmentő nyesedékfeldolgozás a kertekben A fa-, cserje- és szőlőmet­szések során lekerülő ágda­rabok, gallyak, vesszők ösz- szessége a nyesedék. Sajnos mindeddig él az a nézet, hogy ez csak gondot okozó és haszontalan hulladék. Ko­rántsem csekély tömege és a benne rejlő értékek miatt pe­dig mindenütt felhasználást érdemelne. Különösen most, amikor nem olyan kedvező­ek a lehetőségek, hogy vesz­ni hagyhatnánk vagy pazarló módon kezelhetnénk bármit is, ami még jól hasznosít­ható. A nyesedék mennyisége he­lyenként nagyon eltérő le­het, mivel függ a fajta sa­játosságaitól, az erőnléti ál­lapottól, a művelés- és met­szésmódtól. A kötöttebb for­mára nevelt fáknál, szőlők­nél termőre metszéskor álta­lában viszonylag kisebb a gally, vessző átmérője, ifjító metszésekkor azonban na­gyobb. Átlagsúlya a sövény­formára nevelt fáknál mind­össze 5-8 kg, de a közepes törzsű fáknál 18—22 kg is le­het. Szőlőnél a termés egy kilogrammjára számítva a levágott vesszősúly 10—15 dkg között mozoghat. Ez a szokásos hektáronkénti négy­ezer kg körüli termésered­ményekre számítva 400—600 kg vesszőnek felel meg. A jobb megoldás hiányá­ban ma is követett hagyomá­nyos kézi nyesedékösszegyűj­tés és -elhordás a területről, nagyon kézimunka-igényes. Az ezt részben felváltó trak­toros gereblyézés egy-egy munkaórája egymagában he­lyettesítheti a kézi nyesedék- gyűjtés 40—50 munkaóráját. Erre szolgálnak a különböző rendszerű, akár házilag ki­alakítható, a traktorok hid­raulikus emelőszerkezetére szerelhető nyesedékgyűjtő gereblyék. Az apróbb ágak, gallyak összegyűjtésére al­kalmas lehet a kisebb kere­kekre szerelt vagy három- pont-felföggesztésű széna­gyűjtő gereblye is. Ezek két­ségtelen hátránya azonban, hogy jó működésükhöz si­ma, elmunkált talajfelszínt kívánnak. Tökéletes munka­végzésükhöz az is szükséges, hogy jelentős legyen a nye- sedékmennyiség. Nagy hely- szükségletük és rövid távú szállítóképességük miatt nem terjedhetnek el széles körben a szénaboglyázók vagy más­féle homlokrakodók. A nyesedék összegyűjtése és elhordása gyakran költsé­gesebb, mintha a helyszínen dolgoznák fel. A nagy lig­nittartalmú és lassan bomló venyige megfelelően felap­rítva jól hasznosítható a tar­tós humuszkészlet növelésé­re, a talaj vízgazdálkodásá­nak a javítására, és az eró­zió elleni védelemhez, első­sorban a kertészeti üzemek­ben és különösen a szőlőter­mesztésben. Már vannak olyan tapasztalatok is, hogy a nyesedék aprítására ilyen­kor nem is szükséges külö­nösebb gondot fordítani. Ahol tehát a nyesedéket sem elszállítani, sem felap­rítva talajtakaró mulcsként rendre rakni nem kívánják, ott csupán a talajba kell dolgozni. Ez esetben is a sorokból a sorközökbe kell rendezni a nyesedéket. En­nek gépesítése megoldható töltésbontó gép, vagy oldal- kifúvásos adapterrel ellátott permetezőgép ventillátorával keltett erős légárammal. A sorközi nyesedék zúzó­szecskázó géppel aprítható össze annyira, hogy a felszí­ni munkákkal talajba lehes­sen forgatni. Ahol kedvezőbb megoldásra nincs mód, a hagyományos kézi szecska­vágó is igénybe vehető. A gépek közül az egyszerű szer­kezeti felépítésű rotációs nyesedékzúzók a legalkal­masabbak. Egy- vagy két­részes sebesen forgó zúzóké­sükkel el lehet végezni a nyesedékek felvágását is, arasznyinál nem hosszabb darabokra. A zöldtrágyanö- vények és a közéjük rakott nyesedék egyszerre is össze­zúzható velük annyira, hogy utána csipkés tárcsával, esetleg más művelőeszközzel a talajba forgatható legyen. K. L. Skóciai őshal Skóciában primitív ősgerinces­nek, egy köz^l 400 millió éves öshalnak a maradványai kerül­tek elő. Néhány évtizeddel ez­előtt is találtak már ilyeneket, de állatrendszertani hovatarto­zásuk nem volt tisztázható. Ez a most felfedezett lelőhely a könnyebben meghatározható, ki­A raktározásra szükség van mind a termelésben, mind az ellátásban, ezért fontos minél gazdaságosabb megoldása. A raktározásnál vigyázni kell az anyag (áru) mennyiségének és minőségé­nek megóvására. Gondoskod­ni kell arról is, hogy a táro­láshoz szükséges élőmunkát a minimumra lehessen csök­kenteni, s a beruházási és az üzemi költségek is kedvező­ek legyenek. Sokszor az is fontos, hogy takarékoskod­junk az alapterülettel. E fel­tételeknek leginkább a ma­gasraktárak felelnek meg. A magasraktár olyan cél­szerűen kiképzett állvány- rendszer, amely egy „utca” két oldalán helyezkedik el. Az utcában lefektetett sínen mozog az állványkiszolgáló gép, az állvány rekeszeiben pedig az egységrakományok vannak elhelyezve. Az utcák tetszőleges számban egy­más mellé helyezhetők. A gép feladata a következő: a raktárba bevitt egységrako­mányt fel kell emelnie, a megfelelő rekeszbe be kell helyeznie, illetve onnan ki­véve ki kell adnia. A kézi vezérlésű magasraktári fel­rakógépeknél fejlettebb meg­oldás a célravezérléses vagy másképpen félautomata tí­pus. Ennek lényege, hogy nyomógombokkal vagy más módon beprogramozható an­nak a polcnak a helye, aho­vá a rakományt be kell he­lyezni, vagy ahonnan ki kell venni. Az indulási jelre a gép a haladási és az emelési mozgásnak megfelelő, ösz- szehangolt vezérlésével meg­keresi a megadott célt, s an­tűnően megmaradt példányok egész sorát tartalmazza ebből a gerincesek törzsfej lődésének leg­alsó fokáról származó ősállattí- pusból. A szájnyílása körül porcgyürű van, és porcos ko- poltyúkosara hasonlít a még ma is élő körszájúakéhoz. A skó­ciai őskörszájú a mai körszá- júak elődje volt. Ez utóbbi ál­latok a gerinces állatvilág leg­primitívebb, máig fennmaradt halszerű lényei. Közéjük tar­nak közvetlen közelében megáll. Ennél csak az utol­só néhány centiméternyi mozgást, majd a rakomány behelyezését, illetve kiemelé­sét kell kézzel irányítani. A teljesen automatizált gépek­nél minden művelet irányí­tását a vezérlő rendszer vég­toznak a nyálkahalfélék és az ingolák. Testüket pikkely helyett nyálkás bőr fedi. Az őshal szája világosan bizo­nyítja, hogy szívással táplálko­zott. Maradványai mellett egy vele egykorú megkövesedett nö­vény kilyukasztott leveleit ta­lálták. A néhány milliméter át­mérőjű kerek lyukak valószínű­leg az őshal táplálkozásának a nyomai. zi. emberi beavatkozás nél­kül. Ez a megoldás azonban nagyon drága, sok karban­tartást kíván. Képünkön egy olyan ma­gasraktár árukiadó terét láthatjuk, ahol az egyes ut­cákban célravezérléses, fél­automata típusú gépekkel végzik a kir és berakodási munkát. (KS) Modern magasraktárak

Next

/
Thumbnails
Contents