Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-18 / 41. szám
o NÉPÚJSÁG 1983. február 18., péntek fl Minisztertanács megtárgyalta • Területmegtakarítás a vezetékés úthálózatok építésének összehangolásával • • Program a gazdaságos anyagfelhasználásra az élelmiszer-gazdaságban Történelmi kézfogás írta: Roska István külügyminiszter-helyettes # Az értékes mezőgazda- sági termőterület és a táj védelmében halaszthatatlan feladat az úgynevezett nyomvonalas létesítmények — az energetikai, a vízellátási, a távközlési és a közlekedési hálózatok — építésében érdekelt ágazatok hatékony összefogása. Ezt hangsúlyozza az Állami Tervbizottság a nyomvonalas építmények területi összehangolásának irányelveiről hozott határozatában, amelyet csütörtöki ülésén a Minisztertanács is megerősített. Az ÁTB korábbi döntése alapján az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium dolgozta ki a most elfogadott irányelveket és komplex intézkedéseket az érintettekkel — MÉM, KPM, az IPM és az OVH — együttműködve. A földterületek fokozottabb védelmét sürgeti, hogy az elmúlt három évtizedben az ipari, mezőgazdasági, lakossági és egyéb építkezések több mint egymillió hektárral csökkentették a mező- gazdaság termőterületét. Különösen meggyorsult e földek igénybevétele az utóbbi húsz esztendőben. Egyébként hasonló a helyzet a világ fejlett és közepesen fejlett országainak többségében is, s így ezekben ugyancsak előtérbe került a termőterületek csökkenésének visszaszorítása. Különösen sok helyet foglalnak a sok száz kilométeren át húzódó infrastrukturális hálózatok. Nálunk az ilyen vezeték- és úthálózatokkal — elfoglalt földterület magassága eléri az ország összes lakóterületének mintegy háromnegyed részét. Az irányelvek kidolgozását megelőző vizsgálatokból kitűnt, hogy a részben hiányos műszaki előírások miatt — és gyakran túlzott ÓvatosPénteken ülést tartott a Pedagógusok Szakszervezetének központi vezetősége. A testület megvitatta, miként vesz részt a szakszervezet az oktatásügyi dolgozókra vonatkozó jogszabályok alkotásában és végrehajtásuk ellenőrzésében. A központi vezetőség megállapította, hogy a Művelődési Minisztériummal eredményes együttműködés alakult ki a jogszabályalkotásban, de csökkenthetné vitáik számát, ha a jelentősebb rendelkezések előkészítése során kezdettől fogva szorosan együttmunkálkodnának. Fontosnak tartják, hogy a végleges döntések előtt érveikre, javaslataikra mindig kapjanak érdemi választ a jogszabályalkotóktól, hogy a rendeletek megjelenése után megfelelően tudják arról tájékoztatni tagságukat. Megállapították, hogy a szakszervezet javaslattételi joga megfelelően érvényesül, így például kezdeményezésükre — a minisztériummal való együttes fellépés eredményeként — csökkentették a peEmberölés bűntettében hirdetett ítéletet csütörtökön a Miskolci megyei Bíróság. Az elítélt — Horváth János, 22 éves helybeli lakos — az elmúlt év júniusában szivességkérés ürügyével felkereste I.ugosi Klára bod- vaí lakost. Az idős nő néhány percre kiment a szobából. Horváth ezt kihasználva, az asztalon levő pénztárcából kivett 600 forintot. A sértett ezt észrevette, visszakérte a pénzét. A vádlott emiatt dulakodni kezdett vele. Horváth előbb egy porceláncsészével fejbe ütötte I.ugosi Klárát, majd felkapta az asztalon Ságból — a vezetékek melletti kötelező védősávokat az indokoltnál jóval nagyobbra tervezték, esetenként a szükségesnek többszörösére is. Így például Szeged és Kis- kundorozsma térségében a közút, négy elektromos, két földgázvezeték, egy jelzőkábel és két termékvezeték védőtávolsága együttesen a szükséges 343,5 méter helyett 574 méter széles. Ám a jelenlegi műszaki előírások szerint és a biztonság csökkentése nélkül is takarékosabban lehet kialakítani a vezetékek védőtávolságát, ha az érintett ágazatok, a beruházó, tervező, építő intézményei, vállalatai összehangolnák tevékenységüket. Ennek feladatait foglalják össze az irányelvek. Ezek övezetek szerint jelölik meg a lehetséges takarékos megoldásokat. A mezőgazdasági övezetekben például a termőföld és a táj védelme érdekében indokolt, hogy ne külön-kü- lön és más-más irányban, hanem hosszabb szakaszon egy nyomvonalon építsék ki az infrastrukturális hálózat vezetékeit. A természeti övezetekben a vezetékeknek lehetőleg el kell kerülniük az oltalom alatt álló természeti értékeket. A városok külterületén pedig a helytakarékosságot és a gazdaságosságot mérlegelje, a település sűrűn beépített részeit elkerülő nyomvonalak kialakítását kell megfontolni. Az irányelvek szerint tehát az érintett ágazatok szorosan együttműködve, közösen keresik meg az infrastrukturális hálózatok területtel takarékoskodó, a műszakilag előnyösebb építési megoldásait. Az ÉVM koordinálásával ezekről a létesítményekről országos nyilvándagógusok óraszámát, szabályozták a tanulmányi kirándulások díjazását. A vitában kritikai észrevételek hangzottak el a jogszabályok áttekinthetőségéről, nyelvezetéről, s arról is, hogy túl sok a jogszabály, s mindez kedvezőtlenül hat az intézmények feladatainak ellátására is. A szakszervezeti testület szerint indokolt folytatni az érvényben levő jogszabályok felülvizsgálatát, az idejét múltak hatályon kívül helyezését, az egymással szorosan összefüggők egységes szerkezetben való megjelentetését, mint ahogy erre néhány témában az elmúlt időszakban volt is példa. A jogi szabályozással ösz- szefüggésben is szóltak arról, hogy folytatni szükséges az oktatásirányítás korszerűsítését, az intézményi önállóság növelését. Többen szóvá tették, hogy nemcsak a jogszabályok végrehajtásában, hanem a szakszervezet irányelveinek, határozatainak érvényesítésében is fokozni kell az együttműködést az állami irányító szervekkel. levő kést és kétszer mellbe szúrta. Az eszméletlen nőt aztán egy másik szobába cipelte át, ahol megerőszakolta, végül pedig összeszedte a lakásban található értékeket, s távozott. Lugosi Klára a sérüléseibe belehalt. A bíróság nyereségvágyból elkövetett - emberölés, valamint erőszakos nemi közösülés és fosztogatás bűntette miatt életfogytig tartó fegyházra ítélte Horváth Jánost, s a közügyek gyakorlásától is eltiltotta tíz évre. A vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. tartási rendszert alakítanak ki, azonban nemcsak adatokat, hanem javaslatokat, megoldási változatokat nyújtanak majd az új nyomvonalas létesítmények tervezéséhez, a munkák összehangolásához. Szükség van arra is. hogy felmérjék a vezetékekkel és egyéb nyomvonalas létesítményekkel okozott mező- és erdőgazdasági károkat, és kidolgozzák a kártalanítás egységes szabályait. 0 ® A Minisztertanács csütörtöki ülésén jóváhagyta az élelmiszer-gazdaság számára kidolgozott gazdaságos anyagfelhasználás és technológiakorszerűsítés akció- programját. E szerint meg kell gyorsítani mindazoknak a földgazdálkodási, talajvédelmi, takarmányozási módszereknek a széles körű gyakorlati elterjesztését, amelyekkel csökkenthetők a gazdálkodás költségei. Az elmúlt évtizedben a mezőgazdaságban növekedett a termelés színvonala, ám az új, korszerű technológiák kidolgozásánál — éppen mert még olcsó volt az anyag, energia — kevesebb gondot fordítottak a takarékosságra. Időközben növekedtek az árak, s a terms- léshez felhasznált anyagok értéke 10 év alatt megkétszereződött. Az anyagié’használás csökkentése érdekében szükségessé vált a technológiák korrekciója. Több ágazatban meg is indult e folyamat, terjed többi között a takarmány nedves tárolásának eljárása, amellyel szárítási költségek takaríthatok meg: kidolgozták az állattartás olcsóbb épületeinek modelljeit, s az iparszerű termelési rendszerek tag- gazdaságai közül mind többen térnek át az energiataNöfelelősök értekezlete A nőpolitikái határozat végrehajtásának, valamint a közoktatás, közművelődés területén dolgozó nők körében végzett vizsgálatok tapasztalatairól tartottak értekezletet tegnap, csütörtökön, Békéscsabán, a II. kerületi pártházban. A megjelenteket dr. Szemenyei Sándor, a városi pártbizottság titkára üdvözölte, majd Gulyás Lajosné, a városi pártbizottság nőfelelőse tartotta meg beszámolóját. Gulyás Lajosné egyebek között elmondta, az utóbbi időben a párt végrehajtó bizottsága kiemelten foglalkozott a közoktatás, a közművelődés terén dolgozó nők élet- és munkakörülményeivel. Az értekezlet zárásaként tájékoztató hangzott el az ez évi nőnapi ünnepséggel kapcsolatos teendőkről. karékos talaj művelésre. A már meglevő módszerek szélesebb körű alkalmazását illetve és újabbak kidolgozását, gyakorlatba vételét irányozza elő a Minisztertanács által most jóváhagyott akcióprogram. A program szerint az új módszerek alkalmazásával az élelmiszer- gazdaság évi 200 milliárd forint értékű anyagfelhasználása 1985-ig évente 6-7 milliárd forinttal csökkenhet. Ahhoz azonban, hogy az új megoldások mind gyorsabban beépülhessenek a termelésbe, szükség van a megfelelő ipari háttérre. Technikai eszközök hiánya esetenként lassította a takarékos módszerek térhódítását, most azonban — éppen az akcióprogram megindítása nyomán — az iparvállalatoknál előtérbe kerül azoknak az eszközöknek, berendezéseknek- a gyártása, amelyek az anyagtakarékos eljárások bevezetéséhez szükségesek. A programban például a MEZŐGÉP Tröszt vállalatai a jövő év végéig megindítják az új típusú műtrágyaszóró berendezések gyártását. E gépek a jelenlegi, elavult berendezésekkel szemben 20—30 százalékkal csökenthetik a kiszórásnál a veszteségeket. Ugyancsak az ipar feladata a többi között az energiatakarékos talajművelési módok szélesebb körű bevezetéséhez a különféle ekék, kultivátorok, mélylazítók sorozatgyártása. Az akcióprogram szerint a gazdaság, az évenkénti felülvizsgálatnál — lehetőség szerint — figyelembe veszik, hogy azok a fejlesztéseknél, a rekonstrukcióknál az anyag- és energiatakarékos megoldások alkalmazására ösztönözzenek. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság eddig is évente több száz millió forint műszaki, fejlesztési támogatást nyújtott az ágazat számára a takarékos, új módszerek kipróbálásához, illetve a külföldi módszerek adaptálásához, s az akció- programban az új megoldások kezdeményezői továbbra is élvezik a központi támogatást. Új módszereket keresnek Tegnap délután ülésezett a TIT Békés megyei Szervezete ifjúságpolitikai szakosztályának vezetősége. A megbeszélésen a bizottság tagjai az 1983—1984-es év témajavaslatait vitatták meg. A valamennyi ifjúsági rétegnek, a munkásfiataloknak, a mezőgazdaságban dolgozó fiataloknak, a kereskedelemben dolgozóknak, a tanulóifjúságnak s az értelmiségi fiataloknak készített témaajánlások gazdag választékot biztosítanak az érdeklődők számára. A munkabizottság tagjai ugyanakkor az ajánlott témák átadásának újszerű módszereit is megvitatták. Egyetértettek abban, hogy a TIT ifjúsághoz szóló programjait színes, érdekes, élményszerű formában kell megszervezni. Az új módszerek kidolgozásához már ezen a tanácskozáson is több érdekes javaslat született. (bse) a béke, a barátság és a függetlenség útján — 35 évvel ezelőtt ezek a fogalmak uralták a magyar híradásokat, amikor beszámoltak a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés előkészítéséről és 1948. február 18-i aláírásáról. A korabeli méltatások joggal hangsúlyozták, hogy történelmi jelentőségű egyezmény született, amely szilárd és megbízható alapokat teremtett függetlenné vált hazánk és a felszabadító Szovjetunió kapcsolatainak sokoldalú építéséhez. Magyarország, amely háborút viselt a Szovjetunió ellen, új helyzetbe került: a régi rend uralkodó osztálya elvesztette háborúját, a magyar nép megnyerte a békét, és élve a fel- szabadulás kínálta lehetőséggel, saját kezébe vette sorsának intézését, határozottan elindult az új társadalom építésének útján. A magyar—szovjet barátsági szerződésben a szerződő felek „kifejezésre juttatták az együttműködésre irányuló megingathatatlan törekvésüket az általános béke és biztonság megszilárdítása érdekében”. Most, amikor visz- szatekintünk szerződésünk elmúlt három és fél évtizedére, jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy mindig együtt haladtunk a békéért és a nemzetközi biztonságért folytatott harcban. Ezt különösen fontos hangsúlyozni ma, amikor a nemzetközi helyzet bonyolult és feszültséggel terhes, a^nikor az imperializmus agresszív köreinek tevékenysége következtében fokozódott a fegyverkezési verseny, megnövekedtek a békét fenyegető veszélyek Európában és az egész világon. Meggyőződésünk azonban, hogy bármennyire bonyolult is a világhelyzet, megvan a lehetőség arra, hogy túljussunk a nemzetközi kapcsolatok e veszélyes szakaszán. Az események mostani menetét meg kell és meg is lehet állítani, és olyan irányba lehet terelni, amely megfelel a népek vágyainak. A magyar—szovjet barátsági szerződés e cél elérésének fontos eszköze. A szerződés kimondta azt is, hogy a szerződő felek barátság és az együttműködés szellemében fognak '“eljárni a Magyarország és a Szovjetunió közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok további fejlesztése és megszilárdítása érdekében, kölcsönösen tiszteletben tartva függetlenségüknek, állami szuverenitásuknak és a másik állam belső ügyeibe való be nem avatkozásnak az elvét”. A magyar nép barátsága a szovjet néppel a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban született. Közismert, hogy mintegy százezer magyar internacionalista harcolt a polgárháborúban a Vörös Hadsereg oldalán. Az 1919-ben kikiáltott Magyar Tanácsköztársaság is legelőször Magyarország és a Szov- jet-Oroszország népeinek testvéri barátsága mellett szállt síkra. Volt tehát forradalmi örökség, amire az 1948-as magyar—szovjet szerződés támaszkodhatott. Az elmúlt 35 évben széles körű kapcsolatok létesültek és gyümölcsöző együttműködés bontakozott ki hazánk és a Szovjetunió között az élet minden területén. Különösen lendületesen fejlődtek gazdasági kapcsolataink: külkereskedelmi forgalmunk közel egyharmadát a Szovjetunióval bonyolítjuk le. A két ország áruforgalmának értéke évente kb. egymilliárd rubellel növekszik. Az 1983. évi előirányzat meghaladja a 8 milliárd rubelt. A Szovjetunió hazánk legnagyobb nyersanyag-, fűtőanyag- és ipari berendezés szállítója. A Szovjetunió továbbra is az energia- és energiahordozóimportunk, valamint alapanyag-behozatalunk fő forrása. Villamosenergia- és energiahordozó-szükségletünk közel 50 százalékát szovjet importból fedezzük. A vaskohászat és a könnyűipar alapanyag-ellátása döntő mértékben a szovjet szállít,ásókra épül. A Szovjetunió egyben a magyar termékek nagy vásárlója is. Gépiparunk éves termelésének mintegy 25—30 százalékát szállítjuk a Szovjetuniónak. A magyar kivitelben évek óta fontos helyet foglalnak el olyan termékek, mint a híradástechnikai berendezések, a számítógépek, az élelmiszeripari és vegyipari berendezések, az autóbuszok, a portál- és az úszódaruk és más gépipari termékek. Könnyűipari és gyógyszeripari termékeink szintén népszerűek. A Szovjetunió nagy mennyiségű élelmiszergazdasági árucikket is vásárol hazánktól. Évente 350—400 ezer tonna gyümölcsöt importál tőlünk, és konzerviparunk termelésének mintegy 40 százalékát vásárolja meg. A magyar— szovjet gazdasági együttműködésben fontos szerepet játszik, hogy — mintegy 110 jelentős, hosszabb időre szóló egyezmény alapján — kiterjedt és bővülő a szakosítás és a kooperáció országaink között. Három és fél évtizedes gazdasági együttműködésünk eredményeit olyan maradandó létesítmények szemléltetik, mint a Szövetség gázvezeték, az uszty-ilimszki cellulózkombinát, a 750 kilovoltos villamos távvezeték, a Paksi Atomerőmű, a fővárosi metró, a Budapest Sport- csarnok, a Dunaújvárosi Vasmű rekonstrukciója, • új bányák kiépítése a Dunántúlon. A magyar—szovjet kapcsolatok dinamikusan fejlődő részét képezi országaink kulturális, tudományos együttműködése is. A Szovjetunióban nagy érdeklődéssel fo-‘ gadják a magyar kultúra értékeit." Nagy a közönségsikere a magyar kultúra napjainak a Szovjetunióban és a szovjet kultúra napjainak Magyarországon. Büszkék lehetünk rá, hogy a szovjet emberek ismerik és becsülik Ady Endre, József Attila, Móricz Zsigmond, Kodály Zoltán, Bartók Béla és kultúránk más nagyjainak műveit. A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés 35. évfordulóján örömmel állapíthatjuk meg, hogy kapcsolatainkat a barátság, a kölcsönös megértés és tisztelet jellemzi. Napjainkban a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió vállalatait, intézményeit, városait, megyéit és köztársaságait sokrétűen átszövik a barátság szálai. Fejlődnek országaink lakosságának közvetlen kapcsolatai is a bővülő turizmus eredményeként. A magyar—szovjet barátság a népek boldogulásáért, a szocializmus és a kommunizmus ügyének győzelméért, a békéért és a haladásért küzdő harcostársak barátsága, amely egyaránt megfelel mindkét ország népei érdekeinek. a z 1948. február 18-án aláírt szerződés húsz esztendőre szólt és kiállta az idők próbáját. 1967- ben új, korszerűbb szerződést írtunk alá, és most ez képezi kapcsolataink, együttműködésünk alapokmányát. Mi eddig is azt vallottuk, hogy a magyar—szovjet barátság nagyra becsült közös értékünk. Most, a 35. évfordulón újból hangsúlyozzuk: nagyra becsüljük, hogy egy úton, együtt haladunk á Szovjetunióval, hogy egyre bővül politikai, gazdasági és kulturális együttműködésünk, hogy erősödik népeink barátsága. Ez biztos támasz volt és marad szocialista építőmunkánk sikeres folytatása, hazánk felvirágoztatása számára. b. á. A gyerekek legnagyobb örömére mégis csak megérkezett a tél. Az alig centis hóban nagyokat csúszkálnak a magyar- bánhegyesi iskola udvarán, hiszen az idén még nem sok alkalmuk volt erre a téli szórakozásra Fotó: veress Erzsi Együttműködés jogszabályalkotásban Életfogytig tartó fegyház emberölésért
