Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-16 / 39. szám
NÉPÚJSÁG 1983. február 16-, szerda Az értelmi fogyatékosok munkába állításának gondjairól tárgyaltak Önkritikusan A Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete értelmi fogyatékosságügyi szakosztálya, a Békés megyei Pedagógiai Intézet, valamint az Értelmi Fogyatékosok Szülei Országos Érdekvédelmi Szervezete Békés megyei Egyesülete rendezésében tegnap tanácskozást' rendeztek a békéscsabai kisegítő iskolában. A szakmai tanácskozáson négy megye — Bács- Kiskun, Csongrád, Szabolcs- Szatmár és Békés — gyógypedagógiai intézményeinek vezetői, szakfelügyelői, valamint az értelmi fogyatékosok munkába állításában részt vevő vállalatok képviselői vitatták meg a kisegítő, foglalkoztató iskolát végzett fiatalok továbbképzésének, munkába állításának gondjait. A megjelenteket Nagy Gyula, a házigazda kisegítő iskola igazgatója köszöntötte, többek között utalva arra, hogy a tanácskozás témájában Békés megye már több országos hatáskörű szerveket is bevonó konferenciát rendezett, de határozott lépések ez ügyben még nem történtek. E tanácskozás elsősorban tehát a tapasztalatok kicserélését és hasznosítását szolgálja. A továbbiakban Dobó Attila, a Békés-tarhosi »Kisegítő és Foglalkoztató Intézet igazgatója számolt be az intézményükben kísérletképpen folyó foglalkoztató iskolai továbbképzés eredményeiről és nehézségeiről. Hangsúlyozta, hogy e továbbképzési forma iskolai háttere eredményesen megoldható, viszont gond van a végzett fiatalok munkába állításával. E probléma feloldása a megfelelő jogi rendezésben kereshető. Kedden a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat székházában Kurucz Imre, a TIT főtitkára és Tóth János, az MTESZ főtitkára aláírta a két szervezet megújított együttműködési szerződését. Leszögezték, hogy az elmélyültebb szakmai tudás, a korszerű általános műveltség, s az ideológiai tisztánlátás terjesztésében egyre nagyobb feladatokat kell vállalnia a két szervezetben tömörült, sokoldalúan művelt, elkötelezett értelmiségnek. A TIT és az MTESZ első alkalommal 1976-ban kötött együttműködési szerződést. A most megújított megállapodás főbb céljai között szerepel, hogy a két szervezet összehangolt tevékenységével segíti a műszaki, természet- és társadalomtudományi eredmények széles körű, tudományos igényű és közérthető terjesztését, s fellép az áltudományos nézetek ellen. A korábbinál nagyobb gondot fordítanak a szellemi értékek jobb kiaknázására: növelni kívánják az ismeretterjesztésben, a szakmai fórumok munkájában részt vevő fiatal szak1983. AbRUAR 15-ÉN Trabant Lim. Hyc. (Bp.) 13 273 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 82 Trabant Lim. (Bp.) 13 314 Trabant Lim. (Győr) 11 755 Trabant Lim. (Debrecen) 8 839 Trabant Combi (Bp.) 5 93G Trabant Combi (Győr) 3 408 Wartburg Lim. (Bp.) 8134 Wartburg Lim. (Győr) 5 002 Wartburg de Luxé (Bp.) 11216 Wartburg de Luxé (Győr) 6170 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 2110 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 1362 Wartburg Tourist (Bp.) 4 171 Wartburg Tourist (Győr) 1 612 Skoda 105 S (Bp.) 6 488 Skoda 105 S (Győr) 5 600 Skoda 105 S (Debrecen) 5 115 Skoda 120 L (Bp.) 11711 Nagy Gyula igazgató a békéscsabai kisegítő iskola továbbképző tagozatának 1977 óta elért eredményeiről számolt be. Megállapította, hogy ezek az elismerésre méltó eredmények a megye állami és társadalmi szerveinek támogatása nélkül nem születhettek volna meg. Elismeréssel szólt néhány vállalatról, amely segítséget nyújt a továbbképző tagozatra járó gyerekek szakmai képzésében és elhelyezésében. Ugyanakkor utalt arra, hogy a végzett fiatalok további gondozását — a munka-, illetve szálláshelyeken — megfelelő szakember beállításával lehetne csak megoldani. A továbbképző tagozaton végzett értelmi fogyatékos fiatalok pályán maradása kedvező képet mutat, amely további erőfeszítésekre ösztönzi a békéscsabai intézményt. A hozzászólók közül Lu- dascher Lóránt hódmezővásárhelyi igazgató a jogszabályok megalkotását sürgette, valamint a szociális foglalkoztatók létrehozását. Molnár László, a Nyíregyházi Kisegítő Iskola és Nevelő- otthon továbbképző tagozatának vezetője több érdekes, hasznosításra érdemes kezdeményezésről számol be. Németh László, a Békés megyei Pedagógiai Intézet munkatársa a kisegítő iskolások pályaválasztási tanácsadásának megyei tapasztalatairól szólt. A Szegedi Fonalfeldolgozó Vállalat képviseletében Kecskeméti Sára a megváltozott munkaképességű emberek munkába állításának vállalati tapasztalatait tette közzé. A nagyszerű eredmények után azonban szólt arról is, emberek arányát. Elősegítik a szakemberek előadókészségének és idegennyelv-is- meretének javítását, a nyelv- tanulás módszereinek fejlesztését. Közös erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az üzemeknél, a vállalatoknál kellő hangsúlyt kapjon a szakmai képzés és az általános műveltség színvonalának emelése. A TIT — feladatainak jobb elvégzéséhez — az MTESZ közreműködését igényli egyebek között a tudományos ismeretterjesztők szakmai továbbképzésében, az ismeretterjesztő kiadványok elkészítésében. A két szervezet részt vállal a munkások át- és továbbképzésében, s fokozott figyelemmel kíséri a szellemi alkotásoknak a korábbinál gyorsabb ütemű hasznosítását. Azokon a területeken, amelyeken nagy számban élnek értelmiségiek, közös klubok, programok kialakítására törekszenek; ahol viszonylag csekély az értelmiségiek száma: összefogásuk érdekében közös előadásokat, programsorozatokat szerveznek. Skoda 120 L (Győr) 8 772 Skoda 120 L (Debrecen) 7 432 Skoda 120 GLS (Bp.) 304 Lada 1200 (Bp.) 20 138 Lada 1200 (Debrecen) 12 802 Lada 1200 (Győr) 6 471 Lada 1300 S (Bp.) 8 671 Lada 1300 S (Debrecen) 5 714 Lada 1300 S (Győr) 2 045 Lada 1500 (Bp.) 8 569 Lada 1500 (Debrecen) 5 785 Lada 1500 (Győr) 2 325 Lada Combi (Bp.) 4 637 Lada Combi (Debrecen) 2 425 Moszkvics (Bp.) 12 032 Polski Fiat 126 P (Bp.) 15 138 Polski Fiat 126 P (Győr) 4 432 Polski Fiat 1500 (Bp.) 3 532 Dacia (BP.) 10 919 Dacia (Debrecen) 5 349 Zasztava (Bp.) 1 180 hogy a legtöbb gond az értelmi fogyatékos dolgozók szállásával és utógondozásával van. Malatyinszki Pálné, a Körösvidéki Cipész Szövetkezet személyzeti vezetője a szövetkezet elismerésre méltó eredményeiről számolt be. Szegedi Péterné, az orosházi kisegítő iskola igazgatója pedig az értelmi fogyatékosok foglalkoztatására jó példaként az Orosházi Üveggyárat említette. Lipták János, a Békés megyei ÁÉV oktatási csoportvezetője ugyancsak jó eredményekről számolhatott be a békéscsabai kisegítő iskolai továbbképzésben részt vett, és a vállalatuknál szakmát szerző fiatalok munkájáról. Bujdosó Balázs, az Értelmi Fogyatékosok Érdekvédelmi Szövetségének titkára a szakmai tanácskozás jelentőségét méltatta. Ancsin Györgyné, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának főelőadója néhány számadattal támasztotta alá a továbbképzés jelentőségét. Békés megyében 1836 értelmi fogyatékos gyermek van, akiknek majdan gondoskodni kell a továbbképzéséről. Ez ügyben a megyei tanács már tett határozott lépéseket. Bagyinka Mihály, a Békés megyei Tanács munkaügyi osztályának vezetőhelyettese az értelmi fogyatékos fiatalok munkába állításának helyi problémáiról szólt. A tanácskozás több, mint 50 résztvevője a délutáni órákban elátogatott a Békés megyei ÁÉV Petőfi úti építkezésére, ahol megtekintették az értelmi fogyatékosokat is foglalkoztató munkahelyeket. Továbbra is lényegében eredmény nélkül íolyik a nyomozás a múlt kedden elrabolt, milliókat érő versenyló, Shergar után. Talán kedvező fordulatot adhat az ügynek, hogy az ír lótenyésztők szövetsége kedden 50 000 font jutalmat ajánlott fel annak, aki a ló, illetve a lórablók« hollétére vonatkozó információt szolgáltat. Sean Berry, a szövetség elnöke elmondta, hogy a bejelentéseket bizalmasan fogják kezelni, és azokat' nem hozzák a rendőrség tudomására. Az elnök szerint már eddig is . számos, értékes támpontot jelentő telefont kaptak — többet azonban ő sem volt hajlandó mondani.. . A titkolózást így indokolta Berry: — Az eddig példa nélkül álló bűntett komolyan veszélyezteti Írország egyik legjelentősebb gazdasági tevékenységét, a lótenyésztést. 25 000 ember dolgozik ezen a területen, s tavaly 100 millió font volt a bevétel. A rendőrs'ég természetesen nem helyesli ezt a magánkezdeményezést, de nem tehet semmit. A papír- és nyomdaipar helyzetét tekintette át az országgyűlés ipari bizottsága A hazai papíripar alapvető feladata, hogy minél teljesebben kielégítse a hazai igényeket, s ezáltal csökkentse, illetve itthon előállított termékekkel helyettesítse az importot — állapította meg egyebek között az országgyűlés ipari bizottsága a papíripari vállalatnál, Csepelen tegnap megtartott ülésén, amelyen a papír- és nyomdaipar helyzetét tekintették át. A tanácskozáson elnöklő Stadinger Istvánnak, a bizottság titkárának megnyitóját követően Szabó Imre ipari miniszter- helyettes fűzött szóbeli kiegészítőt az írásos előterjesztéshez, amelyet a képviselők a tanácskozás előtt kézhez kaptak. A nyomdaiparban 1970 óta nagyszabású változás történt: az akkori 1,5 milliárdos géppark jelenleg tíz- milliárd forint értékűre bővült. Az országos rekonstrukció során megépült a Szikra lapnyomda új üzeme, ahol az országos vezető napilapok közül kettőnek az ofszetnyomása vált lehetővé, s 11 megyei nyomdában is ma már korszerű eljárással készítik a napilapokat. A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalával és a könyvkiadók közreműködésével megvizsgálják a papírtakarékosság további lehetőségeit. A kiadóknak nagyobb felelősséggel kell megállapítaniuk egy-egy kiadvány példányszámát, s fontolóra veszik az egyes lapok és folyóiratok összevonásából adódó takarékossági lehetőségeket is. A bizottsági ülésen elhangzott legfontosabb, intézkedést kívánó javaslatokról írásban tájékoztatják az ipari minisztert és az illetékes főhatóságokat. Az „Irish Times” című dublini napilap közölte, hogy egy londoni .közvetítő — a rablók megbízásából — másfél millió font váltságdíjat követel a ló tulajdonosától, egy 35-tagú szindikátustól, amelynek a feje maga Aga Khan. Később ezt az értesülést is cáfolták, úgy hogy teljes a bizonytalanság. Azért a nagy erőket megmozgató rendőri nyomozás mégis elért valami eredményt, sikerült lehallgatni egy rádióbeszélgetést, arqclyben — igaz, virágnyelven — négy férfi tárgyalt az ellopott lóról. Azt is sikerként lehet elkönyvelni, hogy a tanúk kihallgatása során három, a rablás előtt a tett színhelyén gyanúsan viselkedő férfi személyleírását sikerült rekonstruálni. Aggodalomra ad okot, hogy a rablók megfelelő ellátásban részesítik-e Shergart. A ló ugyanis csak a zabból, szénából és sárgarépából összeállított diétás étrendet, fogadja el. így köny- nyen lehet, hogy a versenyló már nincs is az élők sorában . . . a z ember csak ül és hallgat. Mondatok, írásjelek a jegyzetfüzetben. Akkor talán nem is jelent sokat, később kapnak nagyobb jelentőséget, amikor már aludtunk rá egyet-kettőt. Szavak, vázlatok, felszólalások értékét igyekszem meghatározni, miközben az arcokat, az indulatokat, a kézmozdulatokat és az élő beszéd súlyát, vagy egészen egyszerűen: egy tanácskozás résztvevőinek érzelmeit szeretném visszaadni. Ott voltam a Szakszervezetek Megyei Tanácsának legutóbbi ülésén, ahol a köz- gazdasági és szociálpolitikai osztály vizsgálatai alapján megvitatták a szakszervezetek termelést és gazdálkodást segítő munkáját. A lehető legközvetlenebbül, kritikus,' önkritikus hangnemben folyt a tanácskozás. A megyei pártbizottság tavaly decemberi ülésén egyértelműen megfogalmazták: a tervek végrehajtásának feltételei, a nehezedő külgazdasági körülmények, a gazdasági szabályozás évközi módosításai miatt, nem Wöny- nyűek. Ennek ellenére, ha jóval nagyobb erőfeszítések árán is, eredményes, dolgos évet zárt megyénk ipara, mezőgazdasága, kereskedelme. Ehhez kétségtelenül hozzájárult a szakszervezetek több 'tízezres tagsága. A kérdést azonban nem szabapl megkerülni: vajon hogyan mozdították elő az üzemek gazdálkodását az alapszervezetek, az iparágiágazati szakszervezeti bizottságok, az SZMT? Sikerült-e megvalósítani az előző évben megfogalmazottakat, érvényt szereztek-e a XXIV. szakszervezeti kongresszuson elfogadott határozatoknak? Nos, a testület az elmúlt évben sokrétűen foglalkozott mindezekkel. A tapasztalatok sainos nem adnak okot a túlzott derűlátásra. Ugyanis a szakszervezetek termelést és gazdálkodást előbbre vivő munkája alapvetően nem javult. Legtöbb helyen a dolgozók képtelenek beleszólni a termelés menetébe, mert nincs konkrét, mindenki által érthető részletes terv. A munkás így nem tud javaslatot tenni, véleményt formálni a teendőkről. Ezért a szakszervezeteknek határozottabban kell kezdeményezni: a vállalatok világos, ; az egyéni érdekeltséghez is j kavcsolódó programokat hé- \ szítsenek. Volt olyan önálló nagyvállalat, amelyik 56 oldalnyi jelentést terjesztett a bizalmi testület elé, amelynek nagy részével a dolgozók nem tudtak mit kezdeni. Ez azért is figyelemre méltó, mert a tervezés színvonala meghatározza a szocialista munkaverseny eredményességét is. Az általánosan megfogalmazott célokhoz hogyan lehet csatlakozni, elvárni a munkások lelkesedését? Sokat hallunk mostanában arról, hogy a gazdasági vezetők némelyike nem igényli a beleszólást, a szakszervezet tisztségviselői pedig szemet hunynak. Csak egyetlen példa. Kormányprogram született a takarékosságra, amelyhez a szakszervezetek is csatlakoz- ,tak. Egyes vállalatok kiadták a versenyfelhívást: a vállalások terjedjenek ki az anyag- és energiatakarékosságra. Ennyi, semmivel sem több. Miként tud ehhez kapcsolódni az üzem összes kollektívája, mindenki a saját munkahelyén? A kampányszerű, általános megfogalmazások miatt a munkások nem látják a feladataikat. Régi kívánalom: a vállalatoknak meg kell teremteniük a versenyfeltételeket, a reális és igazságos értékelést, a szakszervezet pedig, mint a mozgalom egyik szervezője, arra törekedjen, hogy a munkaverseny ne legyen üres formaság. Fékezi az előrehaladást a művezetők nem megfelelő élet- és munkakörülménye. Itt abból érdemes kiindulni: a termelés szervezésének kulcsemberei a közvetlen termelésirányítók. Éppen a Szakszervezetek Megyei Tanácsa állapította meg, hogy a művezetők társadalmi és gazdasági megbecsülése elmarad a mai nagyobb követelményektől, nem tisztázott a termelésben elfoglalt helyük, jog- és hatáskörük. Egyszóval: feladatuk teljesítéséhez nincsenek meg az objektív és a szubjektív feltételek. Hiába - szabályozza az utóbbit minisztertanácsi rendelet. hiába dolgoztak ki ágazati irányelveket, gyökeres változásról aligha beszélhetünk. Mi lehet a megoldás? Semmi esetre sem szabad a művezetők életét ismét górcső alá venni, mert ez már sehová nem vezet. Inkább a termelési folyamatok műszaki-technikai színvonalát, a szervezettség egészét, a gazdasági vezetők ez irányú munkáját kellene megvizsgálni és ennek nyomán intézkedni. Mindez azért is kívánatos, mert a munkaerő átcsoportosításával, a munkások képzésével, átképzésével sincs minden rendben. Különösen most érdemes erre figyelni, hiszen a munkaerő-gazdálkodás és a szerkezetváltás szorosan ösz- szefügg, befolyásolja a termelékenységet. Megyénkben találkozhatunk ugyan ilyen törekvésekkel, de ez nem általános és tervszerű. A vállalatok többnyire a spontán piaci folyamatoknak megfelelően próbálják termelésüket átalakítani. Ez még nem is lenne nagy baj. Az a gond, hogy a termékszerkezet korszerűsítése címén olyan termékek gyártását szüntették meg, amelyeket külföldön dollárért kell megvásárolnunk. Miért kell önmagunkat becsapni? A számok önmagukért beszélnek. A megye vállalatai üzemen belül 200, azon kívül 30 embert irányítottak át más munkaterületre, amely nem meghatározó. Elmondhatjuk: összességében nincs munkaerőhiány, az •összetétel azonban korántsem megfelelő. Mi lenne a kívánatos? Az, hogy a jó szakmunkások a hatékonyabban termelő vállalatokhoz menjenek dolgozni. A gyakorlat viszont egészen mást mutat, hiszen a gazdaságosan termelő üzem sem tud több bért fizetni, mint a gazdaságtalan. Akkor meg minek munkahelyet változtatni? Ugyancsak gondot jelent a második szakma megszerzése is. Évek óta nincs megoldva az anyagi elismerés. Órabért csak akkor emelhek, ha az újonnan megszerzett szakképzettség magasabb az előzőnél. Ez a rendelkezés a segéd- és a betanított munkásoknak kedvez, de mindenképpen sújtja a tanulni vágyó szakmunkásokat. Persze, az ésszerű munkaerőmozgást gátolják a szemléletbeli fogyatékosságok is, amely egyaránt vonatkozik a gazdasági és a szakszervezeti vezetőkre. A munkahelyek gazdasági tevékenysége, irányítása, szervezése, a feltételek megteremtése elsősorban állami feladat. A szakszervezetek megfelelő agitációval segíthetik az önálló és kezdeményező, a változásokra időben reagáló emberi magatartást. Erősíteni szükséges a vezetők és a dolgozók felelősség- érzetét, mert gondjaink megoldásának járható útja a teljesítmények növelése, a gazdasági egyensúly javítása, az életszínvonal védelme, a teljes és hatékony foglalkoztatás megtartása. E nnyi vázlatként a jegyzetfüzetből. Annak érzékeltetésére, hogy a szakszervezetek tanácskozásai mindig, mindenütt nagyon is hétköznapiak. Nem mások, mint amiről százezrek váltanak szót naponta a munkahelyeken, otthon, vagy baráti találkozókon. Vitatkozni természetesen lehet, a vélemény is eltérhet, változhatnak a módszerek, de az irány semmiképp. Szocialista fejlődésünk hajóján viszont nélkülözhetetlenek a megbízható irányjelzők. Seres Sándor fl TIT és a MTESZ együttműködési szerződése B. S. E. ■ A Békés megyei Moziüzemi Vállalat nyomdájában korszerű ofszet technológiával készítik a reklám- és propagandaanyagot. Képünkön az NDK gyártmányú LIT STAR 56 típusú fényképezőgéppel dolgozik Major Gyula Fotó: Gál Edit 50000 font a nyomravezetőnek Gépkocsiátvételi sorszámok:
