Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-15 / 38. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ES fl MEGYEI TONÁCS LAPJA 1983. FEBRUÁR 15., KEDD Ára: 1,40 forint XXXVm. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM SZMT-titkársági ülés az autógyárban Napirenden: II Magyar Szolidaritási Bizottság elmúlt évi tevékenysége . Az SZMT titkársága tegnap kihelyezett ülést tartott Szeghalmon a Csepel Autó 4. számú gyárában, hogy a helyszínen tájékozódjon a gyár dolgozóinak élet- és munkakörülményeiről. A gyár főmérnöke, Fülöp Sándor adott tájékoztatást a gyár dolgozóinak munkakörülményeiről, majd ezt egészítette ki Cécsek Ferenc szb-titkár és Szilágyi István, a pártvezetőség titkára, valamint az SZMT munkatársainak előzetes írásbeli véleménye. A tájékoztató feletti véleménycserében részt vett többek között Varga István, a járási pártbizottság első titkára, Gabányi Lajos, a nagy- vállalat személyzeti és szociális ügyekkel foglalkozó igazgatója, Szlaukó János, a Vasas Szakszervezet osztályvezetője, Sarkadi Gábor, a nagyvállalat szb-titkára, Szelják György, az SZMT titkára. A tapasztalatokat Irházi Lajosné, az SZMT vezető titkára összegezte. A Csepel Autó 4-es számú gyára a dolgozókkal való körültekintő foglalkozás eredményeként stabilnak mondható munkásgárdávai, vezetőkkel rendelkezik. Egy olyan térségben, mint Szeghalom, ahol az iparnak történelmi múltja nem volt, ez igen jelentős eredmény, amely első helyen foglalja magában a munkássá válás A KISZ Központi Bizottsága hétfőn országos agitáci- ós és propagandatanácskozást rendezett azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson az. ifjúsági szövetség vezető propagandistáinak a tömegpropaganda idei legfontosabb feladatainak megvalósításához. A tanácskozáson — amelyen jelen volt Fejti György, a KISZ KB első titkára — Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagnehéz, de itt eredményes folyamatát, a munkateljesítménnyel arányosan növekvő kereseti lehetőségeket, a szociális gondoskodás és segítés sokrétűségét. Mindez a dévaványai és körösladányi gyáregységekre is vonatkozik. Az eredményes és színvonalas munka elismerést érdemlő. A továbbhaladás néhány gondja is megfogalmazódott azonban ezen a tanácskozáson. A munkabérek összegének növekedése kétségtelenül Szeghalmon is lelassul, ezért is szükséges fokozottabb figyelmet fordítani a jövőben a munkások munka- és életkörülményeinek javítására: a lakás- támogatás fenntartására, óvoda- és bölcsődefejlesztésre, az egészségre ártalmas munkahelyeken dolgozók számának folyamatos csökkentésére, az orvosi és szűrővizsgálatoknak a dévaványai és a körösladányi telephelyekre történő kiterjesztésére, a balesetvédelmi fegyelem tovább szilárdítására. Többet kell törődni azzal is, hogy a munkások is lássák a szakszervezeti munka eredményét, a velük való törődés sokrétűségét. A jelenlevők a gyárlátogatás során személyes tapasztalatokat gyűjthettek, és azokat a tanácskozáson elhangzottakkal egybevetették. —g— ja, a Központi Bizottság titkára tartott előadást időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről. Ezt követően Juhász András, a KISZ KB titkára szólt a KISZ és a fiatalok lehetőségeiről, feladatairól a gazdasági építőmunkában, s kitért a gazdaságpolitikai agitáció legfontosabb kérdéseire, tennivalóira is. A tanácskozás ezt követően szekcióülésekkel folytatódott. Hétfőn ülést tartott a Magyar Szolidaritási Bizottság a Hazafias Népfront Belg- rád rakparti székházában. A tanácskozáson az elmúlt évi eredményeket összegezve Sütő Gyula, a Magyar Szolidaritási Bizottság titkára rámutatott: a mozgalom jelentős részt vállalt a magyar dolgozók internacionalista neveléséből, segítséget nyújtott a fejlődő világ haladó erőinek antiimperialis- ta harcához, sajátos eszközeivel támogatta a politikai és gazdasági függetlenségük elnyerését, illetve megszilárdítását célzó törekvéseiket, a társadalmi haladásért, a faji megkülönböztetés felszámolásáért folytatott küzdelmet. Nemzetközi tevékenysége során a szocialista országok partnerszervezeteivel folytatott együttműködés elmélyítésén, a fejlődő országok béke- és szolidaritási bizottságaival kialakított kapcsolatok erősítésén munkálkodott. 1982 őszén, a szolidaritási akciósorozat keretében szerte az országban számos rendezvényen, előadáson, politikai gyűlésen tájékoztatták lakosságunkat a szabadságukért, a haladásért küzdő nemzetek törekvéseiről, a feszültebbé vált nemzetközi helyzet tényezőiről, s kifejezésre juttatták közvéleményünk cselekvő állás- foglalását e kérdésekben. Az idei tervekről szólva Sütő Gyula elmondta: a Magyar Szolidaritási Bizottság megkülönböztetett figyelemmel kíséri és támogatja Vietnam, Laosz, illetve Kambodzsa népeinek harcát, amelyet a nemzetközi imperializmus és térségbeli szövetségesei ellen vívnak. Szükséges gyorsítani a kambodzsai gyermekváros munkálatainak ütemét: az e célra fordítandó összegek egy részét a lakosság önkéntes befizetéseiből kívánják előteremteni. Erősítjük szolidaritásunkat a kubai, a nica- raguai, a salvadori és a grenadai forradalommal, támogatjuk a térség más országaiban zajló küzdelmet, az elnyomó rendszerek és a fasiszta diktatúrák megdöntését — a demokráciáért, a szabadságjogok érvényesüléséért. Fokozzuk szolidaritásunkat az afgán kormánynyal, amely az ország életének konszolidálásáért, a törvényes hatalom nemzetközi elismertetéséért munkálkodik. Sütő Gyula hangoztatta: a magyar szolidaritási mozgalom nemzetközi kapcsolatainak keretében is fellép az igazságos és átfogó közel- keleti béke előfeltételeinek megteremtéséért. A megegyezés érdekében nemzetközi értekezlet összehívását szorgalmazza, amelyen valamennyi érintett fél részt venne, köztük a Palesztinái Felszabadítási Szervezet. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak Angolára, Mo- zambikra, Etiópiára és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságra, támogatva előrehaladásukat a szocialista építés útján. Cselekvő szolidaritás kíséri a namí- biai SWAPO és a dél-afrikai ANC igazságos harcát, amelyet a gyarmati rendszer végleges felszámolásáért, a fajüldözés és az apartheid megszüntetéséért vív. A Magyar Szolidaritási Bizottság hazai és nemzetközi tevékenységével elő kívánja mozdítani a nemzetközi demokratikus szervezetek akcióinak sikeres megvalósulását, a szolidaritás erőinek mind összehangoltabb fellépését — hangzott el az ülésen. Országos tanácskozás a KISZ KB-ban A Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyárában a terveknek megfelelő ütemben halad a kétszáz tonnás, mozgógémes forgódaru építése uruguayi megrendelésre. A saját tervezésű daruóriás rekord idő alatt készül el, márciusban már elhagyja a gyárat (Fotó: MTI — Tóth Gyula felvétele — KS) Hazánkba érkezel! a finn külkereskedelmi miniszter Arne Berner, a Finn Köztársaság külkereskedelmi minisztere Veress Péter külkereskedelmi miniszter meghívására — hétfőn hazánkba érkezett. A finn miniszter a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséről folytat tárgyalásokat. A mostani tárgyalások célja, hogy továbbfejlesszék a két ország gazdasági együttműködését, a finn külkereskedelmi miniszterrel érkező szakértők magyar partnereikkel a kooperációk és a kereskedelmi kapcsolatok bővítésének újabb konkrét területeit is feltárják. Barátsági nagygyűlés Moszkvában Barátsági nagygyűlést rendeztek hétfőn Moszkvában, a Vlagyimir Iljics villamos- gép-gyárban a magyar— szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megkötésének 35. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen jelen voltak a Szovjet—Magyar Baráti Társaság vezetői, megjelent Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. A gyűlésen Vaszilij Golubjev, az SZKP KB tagja, az SZMBT elnökhelyettese és Molnár Endre kereskedelmi tanácsos mondott beszédet. Az ünnepség előtt a magyar vendégek ellátogattak az 1847-ben alapított, ma Lenin nevét viselő, nagy múltú üzembe, megismerkedtek a gyár munkájával, történetével. A Vlagyimir Iljics gyár munkásgárdája kollektív tagja a megalakulásának 25. évfordulóját ünneplő Szovjet—Magyar Baráti Társaságnak. Az üzem SZMBT-szervezete jelentős részt vállalt a szovjet—magyar kapcsolatok ápolásában, szoros szálak fűzik az MSZBT szervezeteihez. A hétfői nagygyűléssel kezdődött az az ünnepségsorozat, amelyen megemlékeznek a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés évfordulójáról. Ebből az alkalomból Moszkva több nagyüzemében, a szovjet köztársaságok fővárosaiban is barátsági gyűléseket tartanak. Könyvtáravatás Kötegyánban Kötegyánban tegnap, hétfőn avatták fel az újjávarázsolt községi könyvtárat, melynek avatóbeszédét Juhász Jenő, a Művelődési Minisztérium könyvtári osztályának vezetője tartotta. A megjelentek közt volt Szente Ferenc, a Könyvtártudományi és Módszertani Központ igazgatója, Gerő Gyula, a Könyvtáros című lap fő- szerkesztője és Vámos László, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője. A 400 ezer forint értékű felújítás nyomán 90-ről 135 négyzetméter alapterületűre növekedett a kötegyáni könyvtár, új bútorzatot kapott, és zenei részleggel bővült. A kétezer lelkes, országhatár menti falu könyvtárának 14 ezer kötetes könyvállományát a lakosság 42 százaléka forgatja, s. a megszépült és megnagyobbodott könyvtár már megfelel a szakmai követelményeknek is. A felújításhoz a falu lakói és kisüzemei társadalmi munkával járultak hozzá, az ÁFÉSZ pedig könyvajándékkal gyarapította az állományt. Egyetértésben, együtt Megyünk az utcán Békéscsabán, és senki sem furcsállja, hogy a tanácsháza falán kétnyelvű táblát olvas. Aki autóval érkezik, ugyancsak kétnyelvű tábla köszönti Pest felől is, Gyula felöl is. A szlovák tájházba úgy visszük, mi, magyarok a vendégeinket, mintha saját múltunk hagyományait mutatnánk, de ugyanúgy visszük Békésre is, ahol a századforduló jellegzetesen magyar házát, bútorzatát, ház körüli eszközeit láthatja az érdeklődő. Kulturális mellékletünk eleki Körös- táj-napján a német sramli-zenekar muzsikájára táncolt a vendégsereg, csárdás helyett polkát, néha jobban, mint az eleki hagyományőrzők. Hogy mindezt miért írtam le bevezetőnek? Talán azért, hogy mások által is átélhető példákkal adjam meg írásom alaphangját: hogyan él együtt hazánkban a magyar kultúra a nemzetiségi kultúrákkal; hogyan hatnak egymásra, mi módon segíthetik a népek közeledését, a tisztább megértést. Fogalmazhatok úgy is: hogyan élhet együtt, hogyan hathatnak egymásra? — érzékeltetve az utóbbi mondattal a lehetőséget, mely nyilvánvaló és köztudott. Kitérők és némi félremagyarázások után, visszatérve a nemzetiségi politika „tiszta forrásához”, már régen és újra tudjuk, hogy az internacionalizmus senkitől nem követeli azt, hogy a kultúrában elmossák, visszafogják a nemzeti, nemzetiségi sajátosságokat, hogy átnézzünk azok felett, mintha nem léteznének, mintha valami rejtelmes és rossz következménye lenne annak, ha legszebb hagyományaikat virágoztatva erősítik a nemzettudatot. Nem üres kokárdát fest az, aki a „tiszta forrást” tekinti egyedül üdvözítőnek, sokkal inkább a lehető legjobban szolgálja a népek egymásra találását, az önbecsülés kibontakoztatásával mások becsülését. Fél éve, hogy Vácott, ebben a több nemzetiség lakta városban tartották meg az első nemzetiségi közművelődési konferenciát. A tanácskozás anyagából sok minden kiderül: elsősorban az, hogy nyílt eszmecsere volt; hogy nem kerülték meg a vitára ingerlő kérdéseket; hogy megfogalmazták: „a nemzetiségi művelődés nemcsak a szűkebb közösséggel való azonosulást segíti elő, hanem egyszersmind az adott ország társadalmába, a többségi népbe való beilleszkedést is.” Ha e megállapítás talaján állunk, bővíthetjük látókörünket azzal, hogy történelmi példák sora igazolja: „mindig azok a kultúrák életképesek, amelyek a múlt hagyatékát és sajátos jegyeiket a jelent és jövőt formáló alkotó erőként tudják megőrizni és gyümölcsöztetni, s olyan emberek formálásához nyújtanak segítséget, akik nyitottak a nagyvilág irányában, s ugyanakkor valamely kisebb közönséghez is kötődve harmonikus, sokoldalú személyiséggé válnak.” A feladat ezzel adott. Nyugodtan mondhatjuk közben, hogy az út, amelyen járunk, erre tart, ezt veszi célba. Mert korántsem értünk el mindent de számos eredményeink mellett az egyik legfontosabb: tudjuk, mi a teendőnk. Ezt igazolta a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének Gyulán megrendezett országos választmányi ülése; ezt például a Békéscsabán élő Kormos Sándor szlovák nyelvű verseskötete, és számos más kiadvány, mely az itt élő nemzetiségek életét-kultúráját tükrözik. Ezt a román nyelvű, Gyulán megjelenő újság, a Foaia tfoastra, a szlovák Lu- dové Noviny, a szerb-horvát Narodne Noviny vagy a német Neue Zeitung; ezt a gyönyörű szlovák nemzetiségi bázis- könyvtár Tótkomlóson, számos hagyományőrző kör, klub, együttes — mindegy, minek nevezzük őket. Ezt irodalmi és művészeti folyóiratunk, az Üj Aurora számos, vállalt, a meggyőződés és a remény által vezetett „híd” szerepe, ezt kulturális mellékletünknek új kezdeményezése, amikor megjelentettük Kormos Sándor egyik, Békéscsabáról szóló szép versét — szlovákul. Nem szándékozom tovább bővíteni e felsorolást: lehetne, ám az olvasóra bízom, tegyen még hozzá ismereteiből annyit, amennyit jónak lát. És fogalmazza meg a véleményét arról, hogy az út, amit választottunk, mennyire jó, mennyire igaz; honnan hová vezetett el már bennünket, különösen itt, a Körösök vidékén, ahol négy nemzetiség él együtt a többségi néppel, a magyarral; nemcsak hiszem, hanem tudom is, hogy egyetértésben. Sass Ervin Eredményes májátültetés Eredményes emberi máj- átültetést hajtottak végre első ízben Magyarországon, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I-es számú sebészeti klinikáján, jelentette be hétfőn a sajtó képviselőinek Szécsény Andor egyetemi tanár, a klinika igazgatója, aki munkatársaival együtt végezte el a transzplantációt február 1-én. Elmondta: a májátültetés egy 12 éves gyermeknél, súlyos májbetegsége végső szakaszában történt, amikor más módon nemigen lehetett volna helyreállítani a kislány egészségét. A műtét során nem következtek be azok a kóros változások, amelyek az átültetéskor gyakran jelentkeznek, nem okozott problémát a vérkeringés zavara, a máj átmeneti hiánya sem. Az átültetett máj — miként a termelődő epéből megállapították — azonnal működni kezdett. A műtét utáni, posztoperációs periódus jól, zavartalanul zajlott le, a kis beteg meglepőep- jó állapotban volt, beszélgetett orvosaival.
