Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-27 / 22. szám
NÉPÚJSÁG 1983. január 27., csütörtök II zenepedagógus Az elmúlt héten jó ismerőst hallhattunk a rádió 3- as műsorában, este 8 óra után. Kutas János, a szolnoki rádió munkatársa beszélgetett Fasang Árpád zenepedagógussal, zenetudóssal, zeneszerzővel — ketten sem tudták eldönteni, hogy végül is mivé vált leginkább Árpi bácsi hosszú életpályája során. Igen, Árpi bácsi, mi itt, Békésben így nevezzük, hiszen ifjúságát, kezdő éveit Orosházán és Szarvason töltötte. Számolta is: közel húsz esztendőt, ami — ha jól belegondolunk — nemcsak, hogy igen hosszú idő, hanem pályát meghatározó is bizonyára. A rádiós kolléga — mint kiderült — tanítványa volt Fasang Árpádnak, tehát azon túl is jól ismertei, hogy nyilván a mindenkire kötelező feladatot elvégezte: megismerkedett riportalanyának életével. így aztán a személyes kapcsolat (lehet, hogy barátság?) hangulata is át-átlüktetett a közel félórás beszélgetésen, mely elsősorban arra volt hivatott, hogy eljuttassa a hallgatóhoz egy nagy ta- pasztalatú ember bölcsességeit, tanácsait, életének jó példáját: főként azt, hogyan kell teljes szívvel az emberekért lenni, dolgozni, és azt, hogyan valósíthatja meg valaki önmagát azáltal is, hogy mindig újabb és újabb célokat tűz maga elé, és fáradhatatlan. Üjra sorolni Fasang Árpád életének főbb állomásait: nem e jegyzet kereteibe való vállalkozás. Talán mégis időzhetnénk a tanítóskodással és azonnal tanulással kezdett orosházi éveknél, melyekről olyan szeretettel (és meghatottan) beszélt, melyet nem érezni részünkről lenne figyelmetlenség. Kiderült, hogy a cselekvő ember minden korokban megtalálhatja azokat a pontokat, ahol segíthet, ahol tehet az emberekért, csak éppen az időben sokkal kisebb lehetőségekkel találkozhatott, mint manapság. De a kis lehetőség is lehetőség, tartotta a kezdő néptanító, és énekkart szervezett, mely a harmincas évek elején a vidék leghíresebb énekkara volt! Hallgattam a műsort, és feljegyeztem magamnak, hogy feltétlen megemlítsem itt: amit Kutas János kezdett, folytatni kellene azt! Sokan vannak olyanok, akik (erre Békésben is) gazdag életük tanulságait, sikereit- kudarcait, kristályosult tapasztalatait elmondhatnák egy-egy ilyen rádiós félórában, a köz épülésére. Ahogyan Fasang Árpád, a békési táj Árpi bácsija tette, aki csak egyet akart: szolgálni a dalt, az embert, azt a vár- va-várt „énekes Magyarországot”. (s—n) Thália mosolya és az ismeretterjesztés Más városokban nem lehelne? Mit láthatunk a tv-hen februárban? Alig van még egy olyan filmrendezőnk, akinek munkássága, művészete körül annyi vita zajlott, aki a közvéleményt annyira megmozgatta, maga mellé vagy maga ellen hangolta újra és újra, mint Jancsó Miklós. Itthon és világszerte. Harmincéves — 1951-ben —, amikor friss diplomával először kisfilmeket forgat. Első játékfilmjét 1958-ban rendezi (A harangok Rómába mentek), de igazi pályakezdésének a kritikusok 1962-t tartják, amikor az Oldás és kötés készült. Az elmúlt húsz évben dolgozott hazai és külföldi műtermekben. Rendezett színházban, a televízióban, sőt könnyűzenei műsort is. A Magyar Televízió kilenc héten keresztül bemutat egy-egy Jancsó-filmet. Az első film a már említett Oldás és kötés lesz február 5- én. írója Lengyel József, fényképezte Somló Tamás. Főszereplői: Ajtay Andor, Dómján Edit és Latinovits Zoltán. A következők a Hernádi—Jancsó alkotópáros művei lesznek. Hernádi Gyula forgatókönyvei alapján készült, s ebben a sorrendben is kerül a képernyőre: az így jöttem (1964), a Szegénylegények (1965); a Csillagosok, katonák (1967); a Csend és kiáltás (1968); a Fényes szelek (1968); a Sirokkó (1969); az Égi bárány (1970) és a pálya néhány alkotását kihagyva a Magyar rapszódia (1978). Az operatőr továbbra is Somló Tamás, majd Kende János. Több filmben is találkozhat a néző Kozák András, Latinovits Zoltán, Madaras József, Drahota Andrea, Juhász Jácint, Balázsovits Lajos, Bálint András, Cserhalmi György és még sok neves magyar és külföldi művész egy-egy nagyszerű alakításával. Egészen másfajta közegben születtek azok a filmek, melyek bemutatása ugyancsak február első hetében kezdődik a tv-ben. A svájci filmművészetről keveset tudunk, a mozik műsorán is csak elvétve látoii egy-egy művet. Németh Agnes sorozatszerkesztő a mai svájci filmművészet legjelesebb alkotóinak munkáin keresztül kívánja megismertetni ezt a számunkra kissé szokatlan, néha kissé „langyosnak” tűnő világot. Pedig a látszólag eseménytelen környezetben is egyik napról a másikra megváltozhat minden, mint például az elsőként bemutatásra kerülő Meghívás egy szombat délutánra című, 1973-ban készült Claude Go- retta-filmben. Goretta másik alkotása a Nem is olyan rossz ember (1975) és Rolf Lyssi Hogyan csináljunk svájcit? (1978) című filmje mellett négy Alain Tanner-mű kerül a képernyőre: a Jónás, aki 25 éves lesz 2000-ben (1976), A világ közepe (1974), a Napsugaras évek (1981) és a Messidor (1979). Pintér Emőke Shakespeare: Szentivánéji álom... Udvaros Béla, Egerszegi Judit, Jancsik Ferenc, Vajda Márta és Gálfy László Fotó: Veress Erzsi Sokat veszítettek, akik nem voltak ott hétfőn este Békéscsabán, a TIT értelmiségi klubjában, amikor Udvaros Béla és „társulata” második előadásával folytatta a „Thália mosolya” című drámatörténeti sorozatot. Ezen az estén Shakespeare-ről és az ő színházáról esett szó, hangzott el bevezető előadás fordulatosán, gazdag árnyalással, ismeretterjesztő célzatossággal. Az alkalom a Szentivánéji álom volt, ez a főúri mennyegzőre készült alkalmi vígjáték, mely mind ez ideig Shakespeare egyik legnépszerűbb, legszebb műve. Megjelenik itt a népi képzelet szülte tündérvilág, megérkeznek a korabeli mesteremberek, hogy alkalmi „amatőr színjátszással” kapcsolódjanak a nyár esti álom cselekménykörébe, s mindezt betetőzi, megszépíti a szerelmes ifjak és lányok egymásért való ádáz „csatája”, kergetőzése, vágyakozása. Udvaros Béla bevezetője után a művészek: Vajda Márta, Egerszegi Judit, Gálfy László és Jancsik Ferenc következtek, olvastak részleteket a Szentivánéji álomból, érzékletesebbé varázsolva az előadó szavait, gondolatait. A drámatörténeti sorozat már az elmúlt évadban megnyerte sokak tetszését, tavaly hat előadásban „Aggódás a világ sorsáért” címmel a drámairodalom megrázó, nagy alkotásait hozták a hallgatósághoz közelebb, míg idén a mosolygó Thália szolgálatába szegődtek. Udvaros Béla, a változó összetételű „társulat” szervezője, vezetője, rendezője, és egyben az estek előadója, évtizedesnél is távolibb tapasztalatairól beszél, válaszul a kérdésre, hogy miként is kezdődött Békéscsabán ez a sorozat? — Először az ifjúsági házban rendeztünk hasonló, drámaismertető, -bemutató esteket, délutánokat, nem mi mondtuk, hogy sikerrel. Előzőleg, kecskeméti éveim időszakában, szintén szerveztem ilyen, ismeretterjesztő jellegű előadásokat, ezeket az ottani sajtó és a közművelődés más szakemberei szintén elismerték. így adódott, hogy a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat Békés megyei titkára, dr. Krupa András javasolta: hozzuk be előadásainkat a békéscsabai értelmiségi klubba. Behoztuk, összekötve az esti programok napját azzal, hogy délután a város egy-egy középiskolájában, kollégiumában tartjuk a „főpróbát”. Most, .hétfőn, a Rózsa Ferenc Gimnázium közel száz tanulója hallgatta a Szentivánéji álmot ... Különben a Film, Színház, Muzsika című képes hetilap is beszámolt már sorozatunkról, kiemelve annak jelentőségét a színház- szeretetre való nevelésben, ismeretterjesztésben. — Hallottam, hogy ezredik ilyen előadása felé közeleg Udvaros Béla. Rettenetesen nagy szám! — Az ezredik ugyan még messze van, de hamarosan a kilencszázadik következik. Szeretném tényként megállapítani, hogy Nagykanizsától Nyíregyházáig, Kőszegtől Békéscsabáig, az egész országot bejártam művészekkel, csabaiakkal, budapestiekkel, más vidéki színházaknál dolgozókkal, és törekvéseinket megértéssel, visszahívó szeretettel fogadták. — És tapssal is, nyilván! Itt, Békéscsabán mi lesz a következő, és mikor? — Moliére van soron, a Fösvény keserű komédiája. Február 28-án, hétfőn este 19 órakor, a TIT békéscsabai értelmiségi klubjában. Előtte a Tevan Andor Nyomdaipari Szakközépiskola növendékei várnak bennünket, hogy ők is megismerkedjenek Moliére-rel. — Végül: nem lehetne ezt a két drámatörténeti sorozatot más TIT-klubokban is bemutatni? Például Orosházán, Szarvason, Gyulán, Békésen, hogy csak a városokat említsem? — Azt hiszem, csupán szervezés dolga, és az igény felismeréséé: nemcsak Békéscsabán érdeklődnek az emberek a színház, a drámatörténet iránt. Mi vállalkozunk. Sass Ervin Visszatekintés. Fotó: Fazekas László HANGSZÓRÓ Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Chopin: h-moll szonáta. 8.56: Amikor az Operaház 50 éves volt. 9.44: Nefelejcs. 10.05: Diákfélóra. A véges végtelen. 10.35: Nótacsokor. 11.19: Csáki szalmája? 11.39: Védett férfiak. Robert Merle regénye. 12.45: Aki tudja, miért nem mondja? 13.00: Az Állami Orosz Énekkar Csajkovszkij-műveket énekel. 13.20: Zenekari muzsika. 14.00: Lapozgató. 14.30: Népszerű fúvósátiratok. 14.48: Egy göcseji nótafa: Márfi Pál. 15.05: Operettdalok. 15.28 : Kagylózene — Hatvanban. 16.00: Csoóri Sándor: Elmaradt lázálom. 16.10: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 17.05: Nyitott stúdió. 17.37: Rádiószínház. Szép álmokat, kislány. 19.15: Debussy: Játék — táncköltemény. 19.35: Pécsi mesélő házak. 20.05: Mozart: Figaró házassága. 0.10: Gábor S. Pál táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Filmzene. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: Nemzetiségeink zenéjéből. 13.00: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót. 13.20: Éneklő Ifjúság. 13.30: Magyar táncok. 14.00: Lelátó. 16.00: Látogatóban. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Tanakodó. 18.35: Hét végi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.40: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. Karc. 1983. téli kiadás. 21.50: Szociológiai figyelő. 22.20: Népdalok, néptáncok. 23.20: A mai-dzsessz. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: A Liszt Ferenc kamarakórus hangversenye. 10.49: Pleszkán Frigyes zongorázik. 11.05: A hugenották. 12.00: Herbert von Karajan vezényli a Berlini filharmonikus zenekart. 13.07: A cirkuszhercegnő. 14.40: A lázadó író: Nagy Lajos. 15.20: Régi muzsika. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Iskolarádió. 16.55: Popzene sztereóban. 18.00: Wagner: A nibelung gyűrűje. 19.05: Iskolarádió. 21.00: Alfred Brendel zongorázik. 22.13: Rádiószínház. Révbe jutva. 23.01: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STŰDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Hétközben. A melléküzemek téli munkájáról. Riporter: Dalocsa István. Szerkesztő: Balogh György. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők előadásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap-, és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Kémia. (Ált. isk. 7. oszt.) 8.35: Környezetismeret. (Ált. isk. 3. oszt.) 9.00: Orosz nyelv. (Alt. isk. 6. oszt.) 9.20: Magyar nyelv. (Ált. isk. 2. oszt.) 9.30: Környezetismeret. (Ált. isk. 3. oszt.) 10.00: Magyar irodalom. (Ált. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 10.45: Magyar nyelv. (Ált. isk. 3. oszt.) 11.00: Történelem. (Ált. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 11.30: Kamera. A filmfajták, (f.-f.) 12.00: Világnézet. (Középisk. IV. oszt.) (f.-f.) 12.45: Képújság, (f.-f.) 13.45: Iskolatévé. Környezetismeret. (ism.) 14.10: Orosz nyelv, (ism.) 14.30: Történelem, (ism., f.-f.) 15.00: Világnézet, (ism., f.-f.) 15.55: Hírek, (f.-f.) 16.00: Ember és föld. (ism.) 16.30: Utazz velünk! Bulgária. 17.10: Tévébörze, (f.-f.) 17.20: Kikapcsoló, (f.-f.) 17.30: Pedagógusok fóruma (f.-f.) 18.05: Telesport. (f.-f.' 18.30: Képújság, (f.-f.) 18.35: A vizsgálat folytatódik. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-í ) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Balthazár közlekedik. 21.00: Panoráma. 22.00: A fele sem igaz! (f.-f.) 22.30: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 19.10: Ecranus Nostru — A mi képernyőnk, (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Gólyavári esték. 20.40: Egészségünkért! (f.-f.) 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Kikapcsoló, (ism. f.-f.) 21.20: Tudósklub. (f.-f.) 22.40: Képújság, (f.-f.) BUKAREST 16.05: Indiai képek. 16.30: Fiatalok stúdiója. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.30: Versek, dalok. 21.00: Egy ember élete. 21.30: Dalok. 22.00: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 12.10: Bjelasnica: Sí Világkupa — lesiklás (férfiak). 16.45: Videooldalak. 17.00: Bjelasnica: Sí Világkupa — lesiklás (férfiak). 17.45: A tanító. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Nagy — kicsiny világ. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Panoráma — politikai magazin. 21.00: Reklám. 21.05: Mosolyogjanak, kérem. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Túlélni a természetben. 18.45: Zenés adás. 19.00: Slágerlista helyett. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Réklám. 20.00: I. Vojnovic: Napéjegyenlőség — a dubrovniki Marin Drzic Színház előadása. 21.15: Folyamatok — kulturális adás. 21.45: Zágrábi körkép. SZÍNHÁZ 1983. január 27-én, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: CYRANO DE BERGERAC Szakmai bemutató 1983. január 28-án, pénteken 19 órakor Békéscsabán: CYRANO DE BERGERAC Jókai-bérlet MOZI Békési Bástya: Elvis Presley. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: Fekete tyúk, 6 órakor: A postás mindig kétszer csenget I., II. Békéscsabai Terv: Vörös föld. Gyulai Erkel : Egy trombitás Szocsiban. Gyulai Petőfi: 3-kor: Lány tengeri kagylóval, 5 és 7-kor: Éjszakai utazók. Orosházi Partizán: fél 4-kor: A kis darázs, fél 6 és fél 8-kor: Esküvő. Orosházi Béke: Dögkeselyű. Szarvasi Táncsics: A birodalom visszavág.
